Veszélyessé és egészségtelenné teheti a szabadtéri sportot a klímaváltozás
Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell – írja a Másfélfok. A hőhullámok, egyéb szélsőséges időjárási események és a légszennyezés is egyre inkább megnehezítik a szabadtéri sportolás kedvelőinek az életét. Bizonyos hőmérséklet felett a szabadtéri sport kifejezetten egészségtelenné vagy akár veszélyessé is válhat, a klímaváltozás miatt növekvő hőhullámos időszakok következtében pedig szezonálisan el is lehetetlenülhet. A globális felmelegedésből adódó kockázatok nemcsak a nyári és szárazföldi, de a téli és vízi sportokat is ugyanúgy érintik. A sportolók egészségére és teljesítményére a magas hőmérséklet negatív hatással van, így fokozott veszélynek vannak kitéve, megfelelő frissítés hiányában pedig nagyobb eséllyel következhet be hőguta, ami akár végzetes is lehet. A hőség továbbá befolyással lehet a légzésre, mivel például felszínközeli ózon képződhet, amely káros hatásokkal járhat, ha belélegezzük. Tokióban a júliusi és augusztusi átlaghőmérséklet 2,7 °C-kal nőtt a legutóbbi Japánban rendezett, 1964-es olimpiához viszonyítva, azon napok száma pedig, amikor 35 °C feletti hőmérsékletet mértek, 8 nappal nőtt az 57 évvel ezelőttihez képest: tavaly már 12 ilyen napot regisztráltak. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályai alapján úgynevezett „cooling break” tartandó, ha a pályán a hőmérséklet eléri a 32 °C-ot már a bemelegítés során. Ekkor mindkét félidő közepén egy-egy 90 másodperces ivószünetet kell tartani. Első alkalommal a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokságon tartottak ilyen, ekkor még három perces szünetet, ugyanis Fortalezában a mérkőzés idején a hőmérséklet meghaladta a 39 °C-ot. Az idei labdarúgó-Európa-bajnokság során is több alkalommal tartottak ivószünetet, a tornán elsőként a Magyarország-Franciaország mérkőzésen, 2021. június 19-én: ekkor Budapesten a hőmérséklet átlépte a 32 °C-ot. A hőhullámok egyre több sportesemény számára okoznak kihívásokat. A 2019-es nyár során a New York-i triatlon verseny mellett számos futó-, illetve lóverseny is elmaradt, köszönhetően a májusi, illetve a júliusi hőhullámoknak, amelyek során a maximumhőmérsékletek elérték a 38 °C-ot. A 2014-es Australian Open ideje alatt is hőhullám volt, melynek során négy egymást követő napon is elérte a napi maximumhőmérséklet a 41 °C-ot, azonban a páratartalom kellően alacsony volt ahhoz, hogy a szabályok értelmében a versenyt megrendezzék. Ugyanakkor ezernél is több szurkolót kellett a hőség miatt egészségügyi ellátásban részesíteni. Hasonlóan rossz volt a helyzet 2018-ban a US Open közben is, ahol a pályán a hőmérséklet elérte a 49 °C-ot, ennek következtében pedig több játékos is visszalépett a tornától. Mérhető egészségügyi kockázatok A hőérzettel kapcsolatban hozták létre az úgynevezett „heat index”-et, amely a páratartalmat és a hőmérsékletet veszi figyelembe, ezzel megmutatva, hogy az adott körülmények mellett a levegőt milyen hőmérsékletűnek érezzük. Szervezetünk a túlzott meleg ellen izzadással (párologtatással) védekezik. Minél magasabb a levegő nedvességtartalma, testünk annál kevésbé tudja lehűteni magát. Ekkor a szabadban végzett testmozgás során az emberi test fokozott megterhelésnek van kitéve, melynek következménye akár hőguta is lehet. A heat index értékei a relatív nedvesség és a hőmérséklet függvényében A heat index a National Weather Service (NWS) osztályozása alapján négy kategóriába sorolható, melyek alapja, hogy a hő és a páratartalom hogyan hat egy egészséges egyénre. - Elővigyázatosság: 26,7 és 32,2 °C közötti tartományban a hosszabb ideig folytatott fizikai tevékenység során fáradékonyság jelentkezhet, így kellő odafigyelés javasolt. - Fokozott elővigyázatosság: 32,2 és 39,4 °C között már előfordulhat hőguta, fokozott óvatosság javasolt. - Veszély: 39,4 és 51,1 °C között helyszíntől függően nagy eséllyel következhet be hőguta, - Fokozott veszély: 51,7 °C felett pedig már nagy eséllyel történhet ez meg, akár életveszély is felléphet. A valaha mért legmagasabb érték 80 °C volt, ezt 2003-ban Szaúd-Arábiában regisztrálták. A szokatlanul meleg időjárás nemcsak nyáron megterhelő, a téli sportokra is negatív hatással van. A hegyvidéki, illetve az északi területeken kevesebb hó hullik és maga a havazás is ritkábban következik be, illetve az olvadás is gyorsabban történik, esetenként korábbra tolódik. A 2010-es Vancouver-i és a 2014-es Sochi Téli olimpiai játékokon is gondot okozott a pályák sportolásra alkalmas állapotban tartása, mivel a hó mennyisége és minősége nem volt megfelelő. A Waterloo-i egyetem kutatása alapján Sochi rövidesen nem lesz alkalmas a téli játékok megrendezésére az egyre fokozódó klímaváltozás miatt. Néhány szabadtéri sportág esetében a hőség nagyobb befolyással bír, attól függően, hogy az adott játék mennyi ideig tart, milyen intenzitású, illetve milyen felületű pályán játsszák. A British Association of Sustainable Sport „Rings of Fire” című jelentése alapján Nem a hőség az egyetlen kockázati tényező A hőmérséklet mellett további gondot jelentenek a sportolás, sportrendezvények számára az erdőtüzek, illetve a légszennyezettség. A 2020-as Australian Open során a rossz levegőminőség megnehezítette a játékosok dolgát, a torna kezdete előtt öt nappal a Melbourne-i PM 2.5 koncentráció 250 μg/m3 felett volt, ami a nagyon egészségtelen kategóriába tartozik. A szervezők úgy határoztak, hogy ha a PM 2.5 koncentráció eléri a 200 μg/m3 értéket, akkor a kültéri sportolást felfüggesztik, ha pedig ez az érték 97 és 200 között van, az adott mérkőzés játékvezetője dönt a folytatásról. 2017-ben Delhiben egy krikettmeccset kellett többször is félbeszakítani a gyenge levegőminőség miatt, illetve az öltözőkbe oxigénpalackokat szereltek be.
