Veszélyessé és egészségtelenné teheti a szabadtéri sportot a klímaváltozás
2020-ban a Ciara hurrikán következtében Angliában, Hollandiában és Belgiumban is elmaradtak bajnoki mérkőzések a nagy mértékű esőzések miatt. A karibi térségben is gyakran előfordul hasonló, 2017-ben Anguillán az Irma, Dominikán pedig a Maria hurrikán rongálta meg a krikett mérkőzések helyszínéül szolgáló stadionokat. 2019-ben Japánban a Hagabis tájfun miatt három meccset is töröltek a rögbi-világbajnokságon.
Az aszály is problémát jelent, elsősorban a krikettben. 2016-ban Indiában 13 mérkőzést helyeztek át az eredeti helyszínről, Maharashtrából az elmúlt 100 év legnagyobb aszálya miatt. 2018-ban hasonló okok miatt Fokvárosban a vendég indiai csapatnak megszabták, hogy legfeljebb csak 90 másodpercig zuhanyozhatnak, miközben a bajnoki és iskolai mérkőzéseket törölték a szezon közepén. Továbbá a vízi sportokra is negatív hatással van az aszály, például a kenuzásra, illetve a vizek tisztaságára is befolyással lehet.
A szél is gondot jelenthet: 2021 májusában a Cleveland-Toronto baseball mérkőzés maradt el az erős szél miatt, illetve a 2018-as pjongcsangi téli olimpián is elmaradtak versenyszámok hasonló okok következtében.
A tengerszint emelkedése is veszélyforrást jelent, elsősorban Angliában és Hollandiában. A 92 angol bajnoki csapat közül 23-nál áll fenn a veszélye, hogy 2050-re évente részben vagy teljesen áradások áldozatává váljon az együttesek stadionja. Hollandiában sem jobb a helyzet, hat első osztályú klubot fenyeget hasonló probléma.
A sport nemcsak elszenvedője, okozója is a klímaváltozásnak
Az EURO 2020 során a labdarúgó mérkőzések 12 városban kerültek megrendezésre, így sokkal több szurkoló vehetett részt az eseményen. A sok utazás miatt megnövekedett a légiforgalom, a csapatok és a szurkolók a legtöbb esetben az utazás ezen formáját választották.
A légi közlekedés a világ globális szén-dioxid-kibocsátásának 3,5%-áért felelős, így jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
A 2006-os Super Bowl Detroitban 500 tonna széndioxid-kibocsátással járt a közlekedés és a közüzemi használatok által, míg a 2004-es athéni olimpia két hét alatt félmillió tonna kibocsátást eredményezett, ami megfelel egy egymilliós lakossággal rendelkező város hasonló idő alatti szén-dioxid-kibocsátásainak.
A 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság 2 753 250 tonna szén-dioxid-kibocsátással járt, ami nyolcszorosa volt a korábbi, 2006-os németországi világbajnokságénak. A kibocsátások nagy része a nemzetközi utazásokból származott, a csapatok, a személyzet és a szurkolók mind hozzájárultak ehhez, mely az összes kibocsátás 67,4%-át, csaknem 1,9 millió tonnát jelentett. A második legnagyobb összetevő a helyközi utazás volt, amely az egész 17,6%-át tette ki, míg a harmadik legnagyobb elem a szállásokra felhasznált energia volt, a kibocsátások 12,4%-a. És bár Dél-Afrika küzdött azért, hogy környezetbarát stadionokat építsen, ezek mindössze 0,5%-át tették ki a világbajnokság szénlábnyomának.
Ugyanakkor számos példát találhatunk a sport világában, amely a klímaváltozás ellen igyekszik lépéseket tenni. A Formula-1 versenysorozatnak célja, hogy 2030-ra a sportág szénkibocsátása nettó nulla legyen, együttműködve a szponzorokkal és a Nemzetközi Automobil Szövetséggel (FIA). 2017-ben az angol Forest Green Rovers labdarúgó csapatát a világ legzöldebb klubjának választották, mert a csapat mezei bambuszból készülnek, a stadion körül elektromos töltőállomásokat helyeztek el, a büfében vegán menüvel várják a szurkolókat és további terveik is vannak a környezettudatosság érdekében.
A sportnak is tovább kell zöldülnie
Az általunk előidézett globális éghajlatváltozás mérséklése a sportban is nagy mértékű összefogást igényel, amely során szükség van a sportolók, a klubok, a bajnokságok, a szponzorok, a média és a szurkolók együttműködésére és támogatására. Fontos, hogy érthető és nyilvános célokat tűzzenek ki a szervezetek, illetve elengedhetetlen, hogy a szponzorok és a média is ezeket az üzeneteket közvetítse és a hétköznapi emberek is támogassák ezeket a kezdeményezéseket. Ezen kívül lényeges kiemelni, hogy a sport klubokban már fiatal kortól kezdve a fenntarthatóság jegyében kell a sport oktatásának megvalósulnia.
Amennyiben a jelenlegihez hasonló ütemben nő a globális hőmérséklet, a jövőben a sportolóknak egyre több problémával kell szembesülniük az olimpiákon, elsősorban a hőség és a légszennyezettség miatt. Ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lépéseket tett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és azt ígérik, hogy a jövőben az olimpiák 100%-ban megújuló energiaforrásokból fognak működni.
A tokiói olimpia érmei újrahasznosított anyagokból, használt elektronikai cikkekből készültek, melyeket 2017 és 2019 tavasza között Japánban lakossági gyűjtés keretében lehetett leadni. Körülbelül 80 ezer tonnányi készüléket gyűjtöttek össze ily módon, melyekből 2200 kg bronz, 3500 kg ezüst és 32 kg arany lett kinyerve, ez pedig megfelelő mennyiség volt az érmek elkészítéséhez. Ezen kívül újrahasznosított poliészter szálakból készültek az érmeket tartó szalagok, a dobogókat pedig 45 tonna újrafeldolgozott tengeri és háztartási műanyagból gyártották le. Persze ez még csak az út eleje, hiszen az olimpia miatt felhasznált erőforrásoknak csak töredékéről beszélünk – mindenesetre az irány követendő.
A fentiekben különböző példákat mutattunk be egy-egy időjárási eseményhez kapcsolódóan, de az éghajlatváltozás következtében az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan gyakoribbá és intenzívebbé válnak a hőséggel kapcsolatos jelenségek és egyéb szélsőséges időjárási események is. Míg a tudományos kutatásokat és eredményeket a klímaváltozás témakörében kevesen, addig a sportot emberek milliói követik figyelemmel, így ezen apró lépések is fontos szerepet tölthetnek be az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságnövelésben és cselekvésben.
