prcikk: Ürge-Vorsatz Diana: 4-6 fokos éghajlatváltozás után Oroszországtól és Kanadától függ majd a világ élelmezése | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Ürge-Vorsatz Diana: 4-6 fokos éghajlatváltozás után Oroszországtól és Kanadától függ majd a világ élelmezése

A klímakutató szerint nehéz elképzelni, milyen konfliktusokat fog magával hozni, ha ettől a két országtól függünk majd, és nem az olaj vagy a gáz, hanem a betevő falatunk szempontjából. De sok minden más is megváltozhat.


Riasztó hírek jelentek meg az északi jégsapkával kapcsolatban. Egyes kutatások szerint már 2030-ra eltűnhet a nyári időszakban a jég. Nem is olyan régen még abban volt egyetértés, hogy minderre csak a század végén lehet majd számítani. Ürge–Vorsatz Diana klímakutatótól kérdeztem, mindez milyen következményekkel járhat, és mire kell még készülnünk a gyorsuló éghajlatváltozás miatt.

Kiderült, hogy alapvetően változhat meg az életünk, és vannak olyan dolgok, amik már szinte egész biztosan bekövetkeznek.

- Mit jelent pontosan, hogy teljesen eltűnhet majd a jég?

– Különbséget kell tennünk aközött, hogy ideiglenesen, nyári időszak végén válik jégmentessé az Északi-sark, vagy már szinte folyamatosan lesz jégmentes, hiszen az éghajlat és az időjárás folyamatosan változik, ennek megfelelően az északi-sarki jégsapkának a kiterjedése is mindig egy kicsit más, tehát ez is változik évszakonként és évenként. Sajnos én is most láttam olyan hírt, ami még korábbra jósolja viszont annak bekövetkezését, hogy

gyakorlatilag jégmentessé olvad a nyári szezon végére az Északi Sark, nem későbbre. Az a baj, hogy az adatok inkább a rossz forgatókönyveket igazolják sajnos.

A jégsapkák olvadása jóval túlszárnyalta például az IPCC-nek a legkonzervatívabb vagy legnegatívabb előrejelzéseit is sajnos. Azt gondolom, hogy nem tudunk minden folyamatot, különösen ezek komplex kölcsönhatásait teljesen előre jelezni, és nem értünk még mindig mindent meg az Északi-sarki, meg általában a tengeri áramlatokról, annak az atmoszférával való kölcsönhatásából, azaz nem tudjuk teljesen előrejelezni. Adódik a kérdés, hogy mi lesz akkor? Az az igazság, hogy pontosan nem tudjuk.

Azért nem tudjuk, mert ilyen még nem volt abban a földtörténeti időszakban, amiről olyan minőségű adataink vannak, hogy erre a kérdésre megalapozott választ tudjunk adni.

A Föld története során utoljára olyan hárommillió éve volt jégmentes az Északi sark. Ebben az időben még nem is igazán léteztek emberszabásúak. Tehát nagyon nehéz visszakövetkeztetni. Nyilván vannak tudományos módszerek, amivel próbáljuk ezeket modellezni, hogy milyen volt a klíma akkor, mondjuk például Európában. Azt azonban látjuk, hogy az erőteljes jégolvadás már most milyen jelentősen befolyásolja az északi félteke időjárását. Például amiatt, hogy a légköri áramlás, ami a mi időjárási frontjainkat is tolja általában maga előtt, a jet stream sokszor egyre hullámosabb, sokszor pedig le is lassul, emiatt sokkal tovább beragadhatnak időjárási frontok.

Emiatt van az, hogy egyszerre van sokszor az északi félteke egyik felén erős és hosszan kitartó esőt hozó front, hatalmas áradásokkal, ugyanakkor pár száz kilométerrel arrébb rendkívüli hőhullámok és aszály.

Ezeknek a gyakorivá válását valószínűleg össze lehet kötni mindezzel, bár sokkal hosszabb idősorok kellenek ahhoz, hogy egyértelműen bizonyíthassuk a konkrét összefüggéseket. Továbbá az Északi-sark fölött létezik egy légkörzési rendszer, ahol egy körkörös áramlás választja el az északi-sarki hideget a kontinensek fölötti melegebb levegőtől. Ez a rendszer viszont sokszor legyengül, mert a jég, ami eddig visszaverte a besugárzó nap energiáját, egyre kisebb, a helyén megjelenő, sötét színű óceán viszont szinte csapdába ejti a hőt. Az északi körkörös áramlat legyengülése miatt időnként az északi-sarki hideg szabadon beáramlik Európa vagy akár Ázsia északi részére, vagy az észak-amerikai kontinensre, és közben a meleg levegő felmegy az Északi-sarkra. Ilyenkor alakul ki extrém, hideg téli időjárás, például nálunk is volt májusi hó, és emlékezetes az a bizonyos március 15-i, sok problémát okozó hóesés is.

– Emlékszem, hogy a 1980-ban, amikor Észak-Amerikában kitört a St. Helens vulkán, ami szabályosan felrobbant, rengeteg vulkanikus por került a felső légkörbe. Ezután a nyolcvanas években érezhetően hidegebb telek voltak. Talán naív a kérdés, de például egy ilyen esemény, feltéve, ha bekövetkezik, nem adhat esetleg néhány év haladékot az emberiségnek, hogy ezekkel a problémákkal szembenézzen? Amiatt jutott ez eszembe, mert mostanában is, mintha megnőtt volna a vulkánkitörések száma.

– Valóban, ha jelentős vulkánkitörések, vagy akár csak egy nagyon jelentős vulkánkitörés történik, az tényleg le tudja hűteni az éghajlatot jelentősen egy pár évre. Benne van a pakliban, hogy

egy intenzívebb vulkánkitörés-sorozat akár nagyon nagy lehűlést is okozhat.

Viszont egyáltalán nem biztos, hogy jobb lenne. Egy nagyon hirtelen, erős klímaváltozás akármilyen irányba, mindenképpen katasztrofális. Tehát az se segít, ha most hirtelen két-három fokkal lehűl a levegő vagy a globális átlaghőmérséklet. Nem biztos, hogy egyenletesen érvényesülne ennek a hatása. Egészen megváltoznának a légkörzési rendszerek, csapadékrendszerek. Most be van állva a mezőgazdaság világszerte arra, hogy mikor van meleg, mikor jön csapadék. Az egész életünk, életmódunk, gazdaságunk nagyon finoman, pontosan erre a klímára van hangolva. Emiatt egy kis lehűlés ugyanúgy problémás, mint egy kis felmelegedés. És nem úgy működne, hogy „na, akkor ez egy kicsit mérsékli most a felmelegedést”.

Ráadásul az ilyeneket sokszor követte egy hatalmas kihalási hullám, ami részben annak volt betudható, hogy nem érte el annyi napsugárzás a földfelszínt, amennyi az elegendő táplálék növekedéséhez kell.

Ez magában is ronthatná az amúgy sem fényes élelmiszerbiztonsági helyzetünket. Tehát azt mondom, hogy nem, sajnos, ebbe úgyse tudunk belenyúlni, ha megtörténik, akkor megtörténik, mindenesetre nem szabad ebben reménykednünk.

Van viszont olyan javaslat, hogy utánozzuk a vulkánkitörések hatásait, juttassunk ként a sztratoszférába, hogy ezáltal tükrözzük vissza egy nagyobb részét a napsugárzásnak.

Egyre többen beszélnek erről, mint egy megfontolandó beavatkozásról, ha nagyon rosszra fordulnak a dolgok. A kutatók jó része viszont óva int ettől, mert rettenetesen nagy kockázatai és mellékhatásai lehetnek. Nagyon jó lenne, ha nem lenne ilyenre szükség, hanem a gyökerénél fogva húznánk ki a gazt, oldanánk meg a problémát, vagyis nem bocsátanánk ki ennyi üvegházhatású gázt.

– Amellett, hogy van dolgunk abban, hogy a mostani klímaváltozás okát megszüntessük, nem lenne tanácsos jóval flexibilissé tenni magát az emberiséget, hogy most és a mindenkori jövőben együtt tudjon élni a változó klímával?

– Az nem rossz ötlet, hogy hosszú távon egy kicsit reziliensebbek, ellenállóbbak legyünk. Viszont amióta civilizáció van, azaz körülbelül tízezer éve az éghajlat egy nagyon stabil időszakba lépett. Ha jól emlékszem, a következő jégkorszak is legalább ötvenezer év múlva jönne, de azt már most lenulláztuk az üvegházhatású gázkibocsátással, tehát már nem is lesz emiatt jégkorszak. Viszont jégkorszakot már átélt az emberiség, azt könnyebben túléljük. Azt kell megérteni, hogy az ember biológiai lény, megvannak a korlátai. Mi 36 fokon üzemelünk, 36 fokosak vagyunk, és folyamatosan eszünk, emiatt folyamatosan égetjük a táplálékot, folyamatosan le kell adnunk azt az égéshőt. Márpedig a fizikából megtanultuk, hogy a hő, az csak a hűvösebb irányba tud áramlani. Tehát ahhoz, hogy le tudjuk adni azt a hőt, amit a táplálkozásból el kell égetnünk, az kell, hogy ott kívül hűvösebb legyen, mint a mi hőmérsékletünk. Na most

nagyon rövid ideig el tudunk viselni 39-40-41-42 fokos hőséget, viszont ehhez is kell pár dolog. Az, hogy a páratartalom olyan legyen, hogy tudjunk izzadni, hiszen az egyetlen mechanizmusunk, amivel még meg tudunk szabadulni hőtől, az az izzadás.

De izzadni csak akkor tudunk, ha nem nagyon nagy a páratartalom, vagy nem telített a levegő páratartalma. Tehát van egy maximális hőmérséklet és pára kombináció, amiben az ember hosszabb távon meg tud élni. Na most lehet azon gondolkozni, hogy jó, hát Istenem, majd mindent légkondícionálunk. De gondoljunk bele, hogy a legagresszívabb gazdasági fejlődést feltételezve még 2100-ra sem lesz a Földön élő emberek nagyon jelentős részének nemcsak, hogy légkondicionálója, de még hűtőszekrénye sem! Ehhez képest jócskán utópisztikus, hogy jó, majd a Marson élünk tovább. Persze, néhány milliárdos lehet, hogy tud majd a Marson élni tovább, de csak azért, mert itt, ezen a Földön kizsákmányolt rengeteg embert, aki megcsinálta neki azt a vagyont, hogy ott tudjon élni. De ott már nem lesz kit kizsákmányolnia. Nem lesz a sok semmiért, vagy nagyon olcsón dolgozó ember, akiktől végül is sok vagyon származik. Most itt a Földön tehát nem fogunk tudni légkondicionálást adni az emberek jelentős részének, de még ivóvizet sem. Évtizedek óta dolgozunk azon, és még mindig emberek milliárdjainak egyszerűen iható ivóvize nincsen. Tehát ne ringassuk magunkat utópiákba, hogy sikerül majd alkalmazkodnunk egy ilyen gyors éghajlatváltozáshoz. Persze néhány embernek lehet, hogy sikerül. Egy nagyon vékony rétegnek. De legyünk vele tisztába, hogy

emberek milliárdjainak a jelenlegi éghajlatváltozás vagy maga a halálos ítélet, vagy nekünk itt a gazdagabb végeken kell befogadnunk több milliárd embert, hiszen már csak 2070-re 3,5 milliárd embernek válik lakhatatlanná, élhetetlenné az otthona, vagyis a szülőföldje, ahol él.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hol lehet majd mezőgazdaságot folytatni. Jelen pillanatban az emberiség nagy részének az élelmezése alapvetően pár terményen alapul. Búza, kukorica, rizs, nagyjából ez a fő forrás. Ha megnézzük, hogy hol teremnek ezek a termények, látható, hogy ez egy viszonylag szűk sáv a bolygón. Már 1-2 fokos éghajlatváltozás ezeket a területeket jelentősen eltolja. Ha ez tovább folytódna, 4-6 foknál már azt jelentheti, hogy, hogy azokon a területeken, ahol most megtermeljük az emberiség élelmezéséhez szükséges legtöbb terményt, ott ezek nem fognak megteremni.

4-6 fokos emelkedésnél ugyanis már Oroszország és Kanada lesz az a két hely, ahonnan az egész emberiségnek az élelmezését meg kellene oldanunk. Milyen konfliktusokat fog magával hozni, hogy ettől a két országtól függünk? Én nem az olaj vagy a gáz, hanem a betevő falatunk szempontjából!

És még itt van az ivóvíz kérdése. Már ettől a migrációs nyomástól Európa majdnem felrobban politikailag, amikor milliárdos lesz a migrációs nyomás, hogy tudjuk majd kezelni? Azt gondolom, hogy ezt az iszonyú gyors éghajlatváltozást nem tudja ez a civilizáció kezelni. Egy sokkal egyenlőbb gazdasági fejlettségi szintre kell eljutnunk, ahol az emberiség nagy részének legalábbis a minimális életfeltételei biztosítottak.

– Valószínűleg meg is lennének erre a források, csak nincsenek jól elosztva.

– Nem vagyok közgazdász, de azt hiszem, hogy nem a meglévő vagyont kell újraelosztani, miközben tényleg néha erről beszélünk. Sajnos ez sosem működött igazán jól. Inkább meg kellene szüntetnünk azt a fajta kizsákmányolást, ami a világ jelentős részét ilyen szegénységben tartja. Ha most maga végignéz magán, hogy mit visel, hogy milyen széken ül, hogy milyen telefonon telefonál, és így tovább,

az mind a szegényebb országokban készült, és mi azért tudunk ilyen jó életszínvonalon ennyi mindent megengedni magunknak, mert az ő munkabérüket nagyon alacsonyan tartjuk.

Gyakorlatilag az ő kizsákmányolásukból élünk mi ilyen jól! Tehát nem azt kell tenni, hogy az ebből a kizsákmányolásból eredő plusz jövedelmeinket mi újra odaadományozzuk nekik, hanem inkább ott kellene korrekt munkabéreket adni. És például nem oda kiszervezni a környezetszennyezésünket. Már ettől sokkal egyenlőbb lenne az egész fejlődés. Ez már messzire vezet, de azért ezt el akartam mondani, pláne, mert például az Economist gazdasági magazin egyik mostanában megjelent cikke is rámutat: az emberiség a kisebb egyenlőtlenségek időszakában volt termelékenyebb. A nagy egyenlőtlenségek, ami felé most robogunk, összességében mindenkinek hátrányosak, kivéve pár multimilliárdost.

– Akkor nézzük azokat a következményeket, amivel mindenképpen számolni kell, ha elolvad ez a jégsapka.

– Az a „szerencse”, hogy az északi sarki jég olvadása pont nullás egyenlegű folyamat, hiszen az tengeren úszó jég. Ha egy pohár vízbe beteszünk egy jégkockát, akkor ha az a jégkocka elolvad, nem fog emelkedni a víz szintje. De az összes többi jégnél ez már nagyon-nagyon aggasztó.

Ha csak a grönlandi jég elolvad, az önmagában 7 méteres tengerszint-emelkedést okoz. Sok kutató azt gondolja, hogy már túlléptünk azon a billenőponton, hogy ezt meg tudjuk akadályozni.

És igazából nem is csak szorosan az elolvadásról beszélünk, mert nagyon sok más mechanizmus révén is tudunk elveszteni jégpáncélokat. Például ilyen a vízi csúszda jelenség, hogy amikor a vízi csúszdára rámegyünk, és még nincs bekapcsolva a víz, akkor bizony nem nagyon tudunk elindulni, de ahogy elindul a víz, akkor onnan nincs megállás, képtelenek vagyunk megállni az aljáig. Ugyanez történik a grönlandi jéggel. A hatalmas olvadástól óriási mennyiségű víz keletkezik, és ezen a jég szépen elkezd lecsúszni, amikor pedig egy bizonyos sebességet elér, már nem tud megállni, akkor sem, ha a melegedés megszűnik. És még egyéb ilyen mechanizmusok is vannak, például az antarktiszi jég egy részének elolvadása önmagában 10 métert jelenthet. Összességében még körülbelül 60 métert emelkedhetne a tenger szintje, ha az összes jég elolvadna.

Valószínűleg az összes jég azért nem fog elolvadni,

mert az antarktiszi jég egy jelentős része meg fog maradni egy darabig. Bár volt sok olyan időszak a Föld történetében, amikor az is eltűnt, de abban a klímában mi már szinte biztosan nem leszünk itt. Az csak nagyon-nagyon nagy melegedés esetén olvadna meg.

De egy 10 méteres, sőt,

egy 2 méteres tengerszint emelkedés is óriási bajt okozhat.

Márpedig nincs kizárva, hogy az évszázad végéig a 2 méter bekövetkezik. Gondoljunk Velencére, vagy az emberi kultúra bölcsőjére, Alexandriára, egész Banglades, London, New York, Miam jó része víz alá kerülhet.

A gazdasági élet nagy központjai, az emberi kultúra nagy központjai mind a partokon vannak.

Továbbá a tengerszint emelkedésével a sós víz nagyon sok, most aktív és nagyon fontos mezőgazdasági termőterület talajvízrendszerébe nyomul be. A folyódelták, folyótorkolatok közelében rengeteg nagyon gazdag termőföld van, az emberi élelmiszerellátásnak fontos központjai ezek. Viszont a sós víz egyre jobban tönkreteszi ezek vízellátását, vagy beszűrődik a felszín alatti vízkészletekbe, és akkor nem tudunk termelni. Tehát beláthatatlan következményei vannak még egy viszonylag kisebb tengerszint-emelkedésnek is.

– Azt mondta, egyre többen hajlanak arra, hogy a grönlandi jégtakarót elveszítjük, és ez önmagában 7 méter tengerszint emelkedést jelent. Ha a folyamatok egy része ezek szerint visszafordíthatatlan, akkor a további romlás megállítása mellett már most sem megkerülhető az alkalmazkodás kérdése.

– Mindenképpen nagyon fontos a mérséklés mellett az alkalmazkodással is foglalkozni, de azt gondolom, hogy még mindig a mérséklés a legfontosabb cél. A legtöbb módszer a mérséklésben egy gazdaságilag nyereséges vállalkozás, ami ráadásul egy igazából jobb gazdaságot, jobb életminőséget eredményezhet, míg az alkalmazkodás, az csak egy iszonyatos pénznyelő.

Egész városokat arrébb telepíteni, egy rakás most létező infrastruktúrát és vagyont feladni, országnyi embereket áttelepíteni és valahogy új otthont adni nekik.

Ezek mind társadalmilag, mind közgazdaságilag, mind politikailag nagyon-nagyon megterhelő feladatok lesznek, mint alkalmazkodási feladatok. Sokkal jobban járunk, ha inkább most felébredünk, és radikálisan mérsékeljük az éghajlatváltozást, minthogy kitegyük magunkat ilyen nagy kockázatoknak. Én itt a saját kis körömben szelektíven gyűjtöm a szemetet, nincs légkondicionálóm és energiatakarékosan élek, és ahol tudom, figyelek ezekre a dolgokra, és rajtam kívül nagyon-nagyon sok ember ezt csinálja.

– De az én egy éves odafigyelésemet egy milliárdos jachtjának egy gázfröccse úgy ahogy van eliminálja. Így nagyon nehéz lesz az embereknek elmagyarázni azt, hogy éljél mértékletesen, miközben a társadalom elitje pazarol.

– Itt két dolog fontos. Az egyik az, hogy ha 8 millárd ember megteszi ezeket a lépéseket, akkor tényeg nagy változást el tudunk érni. A másik, hogy mindenki látni fogja, hogy ami most van, így nem megy. Tehát az nem megy, hogy mások meg össze-vissza repülik a Földet, vagy magánrepülőköken, yachtokon furikáznak.

Ez egy nagyon nagy igazságtalanság, hogy mi szenvedünk az éghajatváltozás hatásaitól és erőnket felülmúlva küzdünk ellene, míg ők ezt az eredményt mind lenullázzák a luxusukkal.

Talán elkezdünk ellene fellépni. Franciaországban már gondolkoznak azon, hogy betiltják a magánrepülőgépeket. Persze ezen sokan felháborodtak. Mégis azt gondolom, hogy valahogy tényleg muszáj lesz ezt a milliárdos réteget is rászorítani az emberiség többségének érdekében, hogy csak nulla energiás épületeket építsen, csak nulla energiás vagy összességében megújuló energiákkal hajtott járművekkel közlekedjen, de én azt gondolom, hogy valahol korlátozni kell azt a luxust, ami a többiek életét veszélyezteti hosszú, vagy akár rövid távon is. De nyilván ezt akkor tudjuk elérni, ha a legtöbbünk mindent megtesz.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: