Több hőségriadó és kevesebb fagyos nap lesz 2050-re – Hogyan készülhetnek a klímaváltozásra a cégek és a vállalkozások?

Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt politikusa élesen bírálta a magyar kormányt, amiért szerinte nem reagált megfelelően arra, hogy szerda éjjel több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.

„Az órám szerint most szeptember 10-én, dél elmúlt már. Több mint hat órával vagyunk túl azon, hogy Oroszország dróntámadást intézett Lengyelország ellen. Ez idő alatt a NATO gépei már a levegőben járőröznek, Varsóban vészhelyzeti intézkedések léptek életbe, egyes megyékben a katonai behívási időt hat órára csökkentették. Magyarországon eközben teljes a csend” – fogalmazott a volt vezérkari főnök.

Szerinte nyoma sincs a Védelmi Tanács összehívásának vagy bármiféle megelőző intézkedésnek, sőt közlemény sem született a szövetségeseinkkel való szolidaritásról. Úgy fogalmazott:

„Egy katona pontosan tudja: a reakcióidő életeket ment. Egy drón- vagy légitámadás után minden perc kritikus; a hadseregnek azonnal fel kell mérnie a fenyegetés típusát, aktiválni a légvédelmi rendszereket, mozgósítani a gyorsreagálású egységeket, és biztosítani a szövetségesi kommunikáció folyamatos működését” – tette hozzá Ruszin-Szendi, megemlítve, hogy Varsóban már kijelölték a védendő területeket, felszállt a légierő, parancsokat adott a hadműveleti központ, és a tartalék erők mozgósítása is megkezdődött.

Ezzel szemben Budapesten szerinte hat óra telt el anélkül, hogy akár egyetlen katonai vagy politikai lépés történt volna. „Hat óra alatt egy NATO-hadművelet már működésbe lép, de nálunk még mindig csak hallgatás van, a stratégiai parancsok késnek, és senki nem adja meg a katonáknak az irányítást ahhoz, hogy érdemben reagáljanak a fenyegetésre.”

Ruszin-Szendi azt is felvetette:

„A biztonság nem plakátkampány. A biztonság gyors döntés, világos állásfoglalás és szövetségi kiállás. Lengyelország ma megmutatta, mi a honvédelem. Orbán Viktor pedig megmutatta, mi a csend. Ez a rezsim „biztonságpolitikája”: hangos hirdetések, de néma cselekvés, amikor valóban számítana” – zárta közleményét.

A Medián legújabb felmérése szerint a Tisza Párt 13 százalékponttal előzi meg a Fideszt a teljes népesség körében. A biztos szavazók között a Mi Hazánk már nem éri el a parlamenti küszöböt, az MKKP 3 százalékon áll, a DK pedig 2 százalékra esett vissza.

A nyár folyamán a két nagy párt teljesen más stratégiát követett. A Fidesz online kampánnyal próbálta utolérni a Tisza sikerét, míg Magyar Péterék személyesen járták az apró településeket, hogy megszervezzék az aktivista hálózatukat. A választói magatartásban azonban ez nem hozott nagy változást – írja a hvg.hu.

A portál szerint a magyar politika kétosztatúsága stabil maradt az elmúlt hónapokban. A szeptember elején készült reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy öt százalékponttal többen gondolják, hogy jó irányba mennek a dolgok, és ebből leginkább a Fidesz tudott profitálni.

A kormányváltást akarók aránya 62-ről 60 százalékra csökkent, miközben a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.

Ugyanakkor a magyarok kétharmada továbbra is borúlátó. A változást akarók vannak többségben, és szűk előnnyel, de még mindig többen gondolják úgy, hogy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre.

A Medián szerint Magyar Péter számára figyelmeztető lehet, hogy a teljes népességben három százalékponttal csökkent a pártja támogatottsága. A biztos szavazók körében viszont továbbra is 51 százalékon áll, ami azt mutatja, hogy a szimpatizánsok elköteleződése erősödött. A Fidesz hívei kevésbé lelkesek, ezért a két nagy tömb között megmaradt a kétszámjegyű különbség.

A részletes adatok szerint a Fidesz júniushoz képest a kisebb városokban és falvakban, valamint az alacsonyabb végzettségűek körében tudott erősödni – ott, ahol egyébként is jobban állt a Tiszánál.

A biztos szavazók között a Mi Hazánk a küszöb alatt van, az MKKP továbbra is 3 százalékos, a DK pedig 2 százalékon áll. Ez a helyzet jelenleg kétpárti parlamentet vetít előre – írja a hvg.hu a Medián alapján.

A NATO főtitkára, Mark Rutte reagált a Lengyelországban történt éjszakai incidensre, amikor Oroszország több drónja (jelenlegi információk szerint 19) is megsértette a lengyel légteret.

Azt mondta: „A teljes értékelés még folyamatban van”, de hangsúlyozta: „akár szándékos volt, akár nem, ez teljesen felelőtlen, teljesen veszélyes.”

– fogalmazott a főtitkár.

Rutte szerint a tegnap esti reakció „nagyon sikeres” volt: „Mindig biztosítanunk kell, hogy egy lépéssel előrébb járjunk, de úgy gondolom, a tegnap este megmutatta, hogy képesek vagyunk megvédeni a NATO teljes területét, beleértve természetesen a légterét is” – áll a közleményében.

Botrányos jelenetek zavarták meg a kedd esti Szerbia–Anglia világbajnoki selejtezőt, ahol az angol válogatott 5–0-ra győzött Belgrádban. A The Guardian tudósítása szerint a meccsen többször is felhangzott a „Szerbia, Koszovó” skandálás, amellyel a szurkolók Koszovó önállósága ellen tiltakoztak. Egy drukker lézerrel próbálta zavarni az angol játékosokat.

A mérkőzést a belgrádi Rajko Mitic Stadionban rendezték, amelynek 15 százalékát már eleve le kellett zárni az Andorra elleni meccsen történt rendbontások miatt. A mostani események után a szerb válogatott további szankciókra számíthat.

A legnagyobb rendbontás akkor történt, amikor a nézőtéren többen állva, ugrálva kezdték el skandálni: „aki nem ugrál, az Vučić egyetemistája”. Ekkor a stadion négyes szektorában fekete pólós férfiak tűntek fel, akik rátámadtak a szurkolókra. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint a támadók gyerekeket sem kíméltek.

pic.twitter.com/tyTSYtQiVo

— Dečak iz kraja (@Virim_iz_coska) September 9, 2025

A nyugati lelátón sok család foglalt helyet, köztük kisgyerekek is. A verekedés után sokan inkább elhagyták a stadiont, és nem nézték végig a meccset. Néhány gyerek átmászott a betonkorláton, és a biztonságiak irányába menekült. Több szülő is átsegítette gyermekét a lezárt zónába, a civil rendfenntartók a helyzetre való tekintettel ezt megengedték.

A verekedést végül a csendőrség állította le. Az esetről készült videón azonban az látszik, hogy a támadók később nyugodtan beszélgetnek a stadionban jelen lévő csendőrökkel. A közösségi médiában több elkövetőt is beazonosítottak. Kiderült, hogy korábban is feltűntek olyan eseményeken, ahol a kormány ellen tüntetők ellen léptek fel.

Szerbiában 2024. november 1. óta tartanak tömegtüntetések, miután leomlott az újvidéki vasútállomás előtetője, és a balesetben 16 ember életét vesztette. A tiltakozásokat főként egyetemisták és középiskolások vezetik. A tüntetések eleinte békésen zajlottak, de június végétől egyre durvább eszközökkel lépnek fel a demonstrálók ellen. A hatóságok nemcsak a rendőrséget vetik be, hanem olyan embereket is, akik kormánytámogatókként próbálják provokálni a tüntetőket.

(via Telex)