Több hőségriadó és kevesebb fagyos nap lesz 2050-re – Hogyan készülhetnek a klímaváltozásra a cégek és a vállalkozások?
Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbáljuk átvészelni, ám ez – részint a berendezések energiaigénye miatt – hosszabb távon biztosan nem fenntartható.
Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni.
Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb figyelmet kaphat.
A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet az épületeket és csatornaszerkezeteket érő erózió. A burkolatok, szigetelések és vízelvezetők kezelése, cseréje, illetve a megfelelően ellenálló anyagok előállítása is kihívások elé állítja majd a vállalatokat, ugyanakkor a fejlesztések úttörői számára rendkívül jó lehetőséget is teremthet.
A magyarországi turizmus szempontjából közelítve a klímaváltozás miatt a vízpartok felértékelődésére, ám a vízmennyiség esetleges csökkenésére is fel kell készülni. A vízfelületek csökkenése visszavetheti a turizmust, a várhatóan korábban kezdődő és tovább tartó nyári szezon azonban kedvezően hathat az ágazatra.
Összességében nagyon nehéz megbecsülni a klímaváltozás hatását a magyar gazdaságra. Több szektort is érinteni fog a változás, részint a többletkiadások, részint a kínálkozó lehetőségek miatt. Utóbbi esetében a vállalkozásoknak megfelelő ütemben kell dönteniük az átszervezésről vagy akár a profilváltásról, hogy valóban előnyre tegyenek szert versenytársaikhoz képest.
Önmagában az alkalmazkodás ugyanakkor kevés. A klímaváltozás negatív hatásai állami és mikro-szinten is csökkenthetők preventív intézkedésekkel.
E téren a legnagyobb hatása az állami döntéseknek, beavatkozásoknak lehet, hiszen az állam akár kedvezményekkel, akár extra adókkal a kívánt irányba terelheti a gazdasági szereplőket vagy a háztartásokat. Tipikusan ilyen intézkedés, hogy az elektromos hajtású autók vásárlása után nem kell gépjármű átruházási illetéket fizetni. Hasonló intézkedésekkel lehet rábírni a cégeket arra, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gyártás során, kevesebb hulladékot termeljenek, vagy akár az alternatív energiafelhasználás mellett döntsenek.
Az OTP Business mind az alkalmazkodásban, mind a preventív intézkedésekben elkötelezett partnere a gazdaság szereplőinek. A pénzügyi szektor számára az Magyar Nemzeti Bank úgynevezett “Zöld Programja” fogalmazza meg a fenntartható működés jövőbeli feladatait:
az ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése, a pénzügyi szolgáltatások „zöldebbé” tétele és mobilizálása, valamint a piaci szereplők fenntarthatósági beruházásainak ösztönzése az a három pillér, amire a jegybank a klímavédelmi programját alapozza.
A nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer akkor lesz termékeit és szolgáltatásait tekintve ügyfélbarát és egyben versenyképes, ha ezen stratégiai célok figyelembe vételével szervezi át működését.
Egyénileg egy cég – akárcsak egy háztartás – az átgondoltabb, felelősségteljesebb beszerzéssel, illetve az alkalmazott eszközök korszerűsítésével, a használt ingatlanok energetikai korszerűsítésével, továbbá a munkafolyamatok optimalizálásával tehet a klímavédelemért.
A vállalati kultúra része lehet az autómentes közlekedés elősegítése is – például kerékpártárolók, zuhanyzók kiépítésével vagy akár az otthoni munka támogatásával. A távmunka a napi ingázással járó környezetterhelés mellett az iroda fenntartási költségeit is csökkentheti, de akár a felesleges nyomtatást és papírfelhasználást is.
