Tényleg egy kínai laboratórium szabadította a világra a koronavírust?
Donald Trump után az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo is azt állította, hogy több bizonyíték szerint egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el a koronavírus. A konkrét bizonyítékokról azonban nem beszélt. Az amerikai elnökválasztási kampányban Trump megpróbálja a Kína ellenes érzelmeket felhasználni arra, hogy növelje népszerűségét, és behozza lemaradását Joe Biden-hez képest.
Kérdés, hogy a mostani vádak pusztán a választási küzdelem részei, vagy tényleg lehet bennük valami?
Az eddig legszélesebb körben elterjedt feltételezés szerint a COVID-19 járvány kiindulópontja a vuhani élőállat-piac volt. Ezt állították a kínai hatóságok, és ezt támasztják alá a korábbi hasonló járványok tapasztalatai is. Mind a SARS, mind a MERS úgy alakult ki, hogy egy denevérben kifejlődött vírus átalakult egy másik állatban, majd átterjedt az emberre.
Csakhogy a New England Journal of Medicine tanulmányt közölt arról, hogy az első 425 páciensnek mindössze 45%-a hozható valamilyen módon kapcsolatba a piaccal. A Lancet ezzel párhuzamos elemzéséből pedig az derül ki, hogy
az első négy esetből három – köztük a legelső ismert beteg – nem érintkezett a piaccal.
A szingapúri The Straits Times úgy tudja, hogy mielőtt a pekingi kormány értesítette az Egészségügyi Világszervezetet a járvány terjedéséről, utasították a tudósokat, hogy pusztítsák el az első vírusmintákat. Ezt követően hamar megszületett az élőpiac elleni vád, amelyre kevés bizonyítékot tudtak felhozni. Az illetékesek annyit közöltek, hogy a piacról vett 585 környezeti mintából 33 tartalmazta az új koronavírust, és 31 pozitív minta az élőpiac körzetéből való volt. Azt azonban nem árulták el, hogy ezeket a mintákat pontosan honnan vették.
A Washington Post azt is felidézi, hogy a pekingi amerikai nagykövetség már 2018-ban figyelmeztetett a két vuhani virológiai intézet biztonsági kockázataira.
Ezekben a laboratóriumokban többek közt pont a denevérekben lévő koronavírusokat tanulmányozzák.
Az elmúlt években a két intézet kutatóit többször is bírálták, hogy nem tartják be a szükséges biztonsági rendszabályokat. 2019 decemberében közzétettek egy videót, amelyen az egyik intézet elismert munkatársa mindenféle védőeszköz nélkül, terepen tanulmányozta a denevéreket.
Nemrég maguk a Vuhani Virológiai Intézet kutatói is nyílt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat, hogy miközben Kína igyekszik minél magasabb szintű laboratóriumokat létrehozni a biológiai kutatásokhoz, az ott dolgozók nem kapnak megfelelő biztonsági kiképzést, és nincsenek olyan vezetőik sem, akik egy vészhelyzetet kezelni tudnának. Nem véletlenül jelentek meg februárban a Global Times nevű angol nyelvű állami lapban a kormány új irányelvei, amelyek külön felhívták a figyelmet a víruslaboratóriumok „krónikus igazgatási hiányosságaira.”
Február 6-án a kvangcsoui Dél-Kínai Technológiai Egyetem molekuláris biomechanikai kutatója, Potao Hsziao cikkében azt állította, hogy a koronavírus valószínűleg egy vuhani laboratóriumból szabadult el. Ő is a biztonsági hiányosságokra, valamint a laboratóriumokban folyó kutatások jellegére hívta fel a figyelmet. Miután a cikk nemzetközi visszhangot váltott ki, és a kínai hatóságok cáfolatot adtak ki, maga a szerző is visszavonta cikkét, amely magyarázata szerint „sajtójelentéseken, és nem közvetlen bizonyítékokon alapult.”
Si Cseng-li, a világ egyik legelismertebb koronavírus szakértője, és az egyik vuhani intézet professzora is meggondolta magát. Márciusban még lehetségesnek tartotta, hogy az ő laboratóriumukból indult el a fertőzés. Néhány héttel később azonban már ő is, és az intézmény más vezetői is tagadták ezt.
A Nature 2015-ben felhívta a figyelmet arra, hogy Si Cseng-li csapata egy olyan vírus mutációján dolgozik, amely a kórokozó természetes vonásait erősíti. 2017-ben azt is bejelentették, hogy találtak egy olyan, denevérből származó koronavírust, amely közvetlenül terjedhet emberre.
Angela Rasmussen, a Columbia egyetem virológusa szerint azonban ez még nem bizonyít sokat. Az ugyanis, hogy egy vírus képes emberi sejtekre tapadni, önmagában még nem jelenti azt, hogy szaporodni vagy továbbfertőzni is tud. Ráadásul a genom-elemzések nem erősítették meg, hogy az említett kínai kísérletekben felhasznált vírusmintának köze lenne a covid-19-et okozó új koronavírushoz.
A tudományos világ mindenesetre egyelőre nem veti el teljesen azt a gondolatot, hogy a vírus egy laboratóriumból szabadult el, de a többségi álláspont szerint ennek kicsi a valószínűsége.
Úgy vélik, ehhez túl sok váratlan egybeesésnek kellett volna megtörténnie. A tudósok véleményén csak az változtatna, ha konkrét bizonyítékok kerülnének elő. Ilyet azonban mindeddig sem Trump, sem Pompeo nem mutatott.
