HÍREK
A Rovatból

Sóskút polgármestere az akkumulátorbontóról: „Nem kellett ez a púp a hátunkra”

Kőnig Ferenc sok egyéb mellett arról is beszélt, hogy ő nem hívta az Andradát a faluba, de mindegy is, mert ha a kormány eldöntötte, úgyis jönni fognak. Szerinte a tiltakozóknak magasabb szinten kellene a felelősöket keresni.


Hosszú interjút adott az RTL-nek Kőnig Ferenc, Sóskút polgármestere. A település az elmúlt időszakban azért került be a hírekbe, mert a helyiek komoly tiltakozásba kezdtek az oda tervezett akkumulátorbontó miatt. A beruházást korábban szintén tiltakozás miatt kellett Alsózsolcáról a Pest megyei közsgébe vinni.

Kőnig a csatornának elmondta, hogy hiába a civilek és az ellenzéki pártok tiltakozása, a kormány már eldöntötte, hogy odaviszi a vállalkozást, ez ellen nem tudnak mit tenni. Mesélt arról is, milyen körülmények között keresték meg. „Csörgött a telefon, a HIPA-ból [Nemzeti Befektetési Ügynökségből - a szerk.] a vezérigazgató úr keresett, hogy menjek be. Bementem, tájékoztattak, hogy idejön ez a cég, és azt kérték, hogy másnap délre hívjam össze a képviselő-testületet. Összehívtam, idejött az Andrada, pr-osok, és egy kétórás bemutatkozást tartottak vetítéssel, mindennel”. Mint mondja, a tájékoztató végén a „a pr-osok megnyomták a gombot azzal, hogy [...] az Andrada Sóskútra jön”.

Beszélt arról is, hogy ő nem tud a kormány akarata ellen menni, „igen, kész helyzet elé állít engem a kormány” – fogalmazott, de szerinte ezzel nem csak ő van így, hanem más helyek is, ahol akkumulátorgyártással foglalkozó üzemet építenek.

„Mert a kormány nem engedheti meg magának, hogy itt népszavazások legyenek, mert valakinek biztos problémája lenne mindennel. Ettől a pillanattól kezdve nem tudna a kormány semmit Magyarországra hozni. Mert nem. Ezt nem engedi meg a kormány”

– fogalmazott Kőnig Ferenc. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben mindenképpen az állam dönt. „Az államnak van egy beruházási gondolata, egy országfejlesztő gondolata. Hogy az egy akkumulátorgyárban teljesül ki vagy egy autógyárban, azt ők döntik el fönt.”

Arra a kérdésre, hogy kell-e ekkora mértékű beruházás a községbe, a polgármester úgy fogalmazott:

„Nemsokára tájékoztatjuk a lakosokat, hogy – ahogy az alpolgármester mondja – nem kellett ez a púp a hátunkra”.

Szerinte: „Ez az ipari park jelenleg annyi munkahelyet ad, hogy a csecsemőket és aggastyánokat beleszámolva is több, mint amennyi lakosunk van. Tehát nekünk ez nem kell.”

Sóskúton nem 2, hanem csak 1,5 százalék az iparűzési adó, a cégek pedig kedvezményeket is kapnak. Ennek ellenére szerinte nincs szükségük az szlovén cégre a faluban. Beszélt arról is, hogy Sóskúton van már egy gyár, ami több mint 800 munkással dolgozik, és a területükön szállodaszerű telepen – tudomása szerint – maláj vendégmunkások laknak.

Kőnig szerint népszavazás a beruházásról egy hónapon belül nem valósítható meg. „Azt mondom, másfél-két hónap alatt valószínűleg lezajlik. De akkor még az ország is beleszólhat” – mondta a polgármester, utalva a közelgő uniós és helyi választásokra. Hogy erről ki dönthet, arról annyit mondott: „Fönt, a jó Isten alatt közvetlenül.” Ugyanakkor azt is gondolja, hogy a népszavazásnak nincsen semmilyen tétje. „Nézze, itt a tombolók ezt kérik, hát legyen. Meg is gyorsítjuk. Ennek a népszavazásnak bármi a végeredménye, a kormány eldöntötte. Helyi népszavazást csak a képviselő-testület hatáskörébe tartozó dologról lehet tartani” – fogalmazott.

„A tiltakozók eltévesztették a címet. Bem tér, vagy fenn a Vár. Ott lehet, ott döntenek. Ott döntöttek erről. Nem a helyi képviselő testület, és nem König Ferenc. Én senkit nem hívtam ide”

– tette hozzá.

Kőnig Ferenc közölte: ha nem kész tények elé állították volna, hanem megkérdezik, hogy Sóskút akarja-e az Andrada gyárát a településen, akkor azt válaszolta volna, hogy nem. A gödi gyár példáján bemutatva elmondta: „Ez a gyár idejöhet, és bármennyi gyár idejöhet, ha a kormány úgy dönt. És itt a probléma, hogy bármit döntünk bármiről, a kormány ezt bármikor átírhatja, mert azt mondja, hogy ezen a helyrajzi számon ez egy kiemelt beruházási terület, és ettől a pillanattól kezdve senkinek semmi köze hozzá, és népszavazást sem lehet kezdeményezni a kormánydöntés ellen.”

Szerinte a kormány úgy is dönthet, mint Gödön, hogy elveszi az iparűzési adót a településtől, ami egyenlő volna a halálos ítélettel.

„Hát erről akartuk tájékoztatni a lakosokat. Hogy négy liter víz meg a pánikkeltés meg minden miatt kockáztatjuk a jövőnket? Itt a lakosok nyomják meg a gombot. Melyik gombot nyomják meg? Sóskút halálos ítéletét?”

– fogalmazott Kőnig Ferenc.

Az RTL teljes interjúja Sóskút polgármesterével


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy bejelentette: hozzányúl a kormány a trafik- és kaszinóbizniszhez, évtizedekre szóló, vitatott szerződéseket is felülvizsgálnak
A közlekedési és beruházási miniszter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón beszélt arról, hogy miért indokolt a trafik- és kaszinókoncessziók felülvizsgálata. Vitézy elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is sorra osztott ki hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat.


Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. A közlekedési és beruházási miniszter szerint az átláthatóbb rendszer érdekében a hosszú távú, akár évtizedekre szóló szerződéseket is nagyító alá veszik.

A közlekedési és beruházási miniszter szerint a trafikkoncesszió esetében az átalakítás egy hosszú és nehéz folyamat lesz, mert sok szempontot kell figyelembe venni. Mint mondta, sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok, ezért indokolt a felülvizsgálat.

Kifejtette, hogy a kormány kettős célt követ: egyrészt nem szeretnék, ha a dohányzás népszerűvé válna, másrészt elkerülnék, hogy tisztességtelenül meggazdagodjanak egyes szereplők.

A dohánykoncesszió teljes szabályozási környezetét felülvizsgálják, beleértve a dohányboltok ellátását is, amit egyetlen nagy cég végez, amely több mint 10 milliárd forint profitot termel.

Vitézy hangsúlyozta, nem akarják, hogy olyanok gazdagodjanak meg, akik nem transzperens eljárásban szereztek akár évtizedekre szóló kizárólagos jogokat.

A miniszter arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Szerinte ezeknek a tulajdonosi köre jól ismert, akár volt kormánytagokig is elérő körökből áll.

A kormány a kaszinókoncessziók odaítélésének körülményeit és a működési jogok rendszerét is áttekinti, különös tekintettel a választás előtti hetekben kiosztott engedélyekre.

A felülvizsgálat többek között Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Sopron és Debrecen kaszinóit érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Átalakítja a rendőrséget a kormány: megszűnik a TEK és az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda önálló szerv lesz
A kormány csütörtöki tájékoztatóján jelentették be a rendvédelmi szervek teljes átszervezését, amelynek keretében a TEK elveszíti önállóságát. A belügyminiszter a párhuzamosságok felszámolásával indokolta a szeptembertől hatályos változást.


Teljesen átalakítja a rendőrséget a kormány: a Terrorelhárítási Központ megszűnik önálló szervként, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismét függetlenedik, a Készenléti Rendőrség új feladatokat kap, és a jelenlegi formájában véget ér az Országgyűlési Őrség működése is.

A kormány csütörtöki tájékoztatóján ismertették a rendőrség átfogó átszervezését, amely társadalmi egyeztetés után, szeptember elején léphet életbe.

Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, hogy a rendőrségi feladatoknál felesleges párhuzamosságokat találtak, ezért a belügyminiszter javaslatára a teljes rendszert átszabják.

Bejelentette, hogy a Terrorelhárítási Központ elveszíti önállóságát, és ugyanezen a néven az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt jön létre egy új szervezet. A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből, és önálló területi szervként folytatja a nyomozásokat, valamint a bűn- és terrorfelderítést.

Az új TEK-hez kerülnek a műveleti feladatok és a személyvédelem, míg a Készenléti Rendőrség látja el a jövőben az objektumvédelmet, a tűzszerészeti feladatokat, a rendezvények biztosítását és a rendőri bevetéseket.

Szondi Vanda azt is bejelentette, hogy lehetővé teszik a visszatérést a Magyar Honvédséghez azoknak a katonáknak, akiket 2023-ban fiatalítás címén küldtek el. Elmondása szerint a visszatérők az elbocsátásuk előtti rendfokozattal és legalább akkora illetménnyel folytathatják a szolgálatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Módosításokkal egészítjük ki az uniós törvénycsomagot, lehetőség lesz lezárt büntetőeljárások folytatására is pótmagánvádas eljárásban
A közlekedési és beruházási miniszter nagyon biztatónak nevezte a fejleményeket az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban. Közölte, hogy a múlt héten benyújtott uniós törvénycsomag kiegészítésére egy módosító csomag is készült, a kormány például az Európai Bizottság kérésére szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert.


Jól halad az uniós források hazahozatala: a kormány benyújtotta a helyreállítási tervet, már szövegezik a mérföldköveket – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A közlekedési és beruházási miniszter azzal vezette fel mondandóját, hogy bár hallani lehet ellendrukkereket, akik azért szurkolnak, hogy hozzák haza az európai uniós pénzeket, éppen ezzel ellentétesen irányba tart a folyamat. Vitézy szerint minden a menetrends szerint halad Magyar Péter és Ursulna von der Leyen európai bizottsági elnök korábbi megállapodásának megfelelően.

A kormány már benyújtotta a helyreállítási tervet, jelenleg annak pontosítása és a mérföldkövek szövegezése zajlik, miközben már a projektekről is egyeztetnek, a tárgyalások jól haladnak.

Vitézy kijelentette, hogy a már zajló projekteket le kell zárni és újakat kell indítani. Példaként említette, hogy az elektromoshálózat-fejlesztésekről már közzétettek egy pályázatot, a szabályozás már ma este megjelenik a Magyar Közlönyben.

A miniszter arról is beszélt, hogy várhatóan jövő héten tárgyalja a kormány az új HÉV-ek és InterCity-vonatok beszerzéséhez szükséges jogalkotási garanciákat. A tervek szerint egy újonnan létrehozott állományfejlesztési társaság fogja majd intézni a beruházásokat a beérkezett uniós forrásokból.

Kitért arra is, hogy megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bank átalakítása, a vezetőjét már le is cserélték, ahogy arról mi is beszámoltunk korábban. Mint mondta, ez a reform is az Európai Bizottság egyik elvárása volt.

A kormány már múlt héten benyújtotta az uniós törvénycsomagot, ehhez azonban egy jelentősebb módosító csomagot is benyújtottak, amit a Törvényalkotási Bizottság csütörtökön 14 órakor tárgyal. Vitézy szerint a módosításokban megjelennek a szakmai szervezetek javaslatai, valamint az Európai Bizottság további elvárásai.

A változtatások érintik a kekvákat és a vagyonnyilatkozati rendszert is, mivel az Európai Bizottság további szigorításokat kért.

Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta, hogy az Integritás Hatóság bírságolása automatikus lesz, ha az érintett a felszólítás után sem javítja ki a pontatlanságot a vagyonnyilatkozatában.

A vádkorrekciós eljárásokban is további kiegészítéseket tesznek, ezekkel megteremtve a lehetőséget a korábban már lezárt büntetőeljárások folytatására is a pótmagánvádas eljárásban.

A miniszter a SAFE-programról is beszélt, amelynek keretében jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a cégeknek, hogy megtámadják a döntést a közbeszerzési hatóság előtt az uniós védelmi program ügyeiben. A közadatokhoz való hozzáférésben is átalakítást vállalt a kormány, a miniszter szerint egyszerűsítik a keresést és a letöltést, átláthatóbbá téve a közérdekű adatok keresését. A magántőkealapok esetében a tényleges tulajdonos megismerése is bekerült a törvénycsomagba.

Azt is elmondta, hogy az Integritás Hatóság megnövekvő hatáskörei és munkaterhe miatt a jövőben négy alelnök segíti majd a vezetőt. Kitért arra is, mi történik, ha a hatóság vezető nélkül marad, ahogy az Bíró Ferenc Pál peres ügye miatt aktuálisan előfordulhat: az új szabályok szerint 30 napon belül be kell majd tölteni az elnöki posztot.

Összességében Vitézy Dávid nagyon biztatónak nevezte a fejleményeket az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban.

Elmondása szerint a helyreállítási alap után 6,4 milliárd eurónyi kohéziós forrást is felszabadít az Európai Bizottság, ehhez azonban még további intézkedésekre lesz szükség.

A határidőkről szólva hozzátette, hogy ennek előkészítésével egy fokkal jobban ráérnek. „A helyreállítási alapnál vannak sürgősebb határidők” – mondta a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter közölte, mit szeretne Brüsszelben elérni ma, sűrű programja lesz
Magyar Péter miniszterelnök első brüsszeli útján az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával tárgyal. A kormányfő a hetes cikkelyes eljárás lezárását és egy bírósági per visszavonását kéri.


Magyar Péter csütörtök reggel Brüsszelből jelentkezett be egy Facebook-videóposztban, amelyben arról számolt be, hogy eljött a nap, amikor először képviseli Magyarországot az Európai Tanács állam- és kormányfői ülésén.

„Óriási megtiszteltetés ez nekem, hogy ma Európában mi rendelkezünk a legerősebb politikai felhatalmazással, és hogy itt képviselhetlek benneteket Magyarországot Brüsszelben” – írta.

A kétnapos csúcstalálkozó mellett számos kétoldalú megbeszélése is lesz, a delegáció várhatóan péntek éjszaka érkezik haza.

A program 12 órakor Roberta Metsolával, az Európai Parlament néppárti elnökével kezdődik. Magyar két fontos kéréssel fordul hozzá. Egyrészt azt szeretné elérni, hogy az Európai Parlament zárja le a 2018 óta tartó, úgynevezett hetes cikkelyes eljárást, amelyet „az előző kormány jogállamiságot romboló, földbetipró intézkedései miatt” indítottak. Másrészt azt fogja kérni, hogy az EP vonja vissza vagy függessze fel azt a keresetét, amelyet az Európai Bizottság ellen nyújtott be az Európai Bírósághoz, mert szerinte ez veszélyezteti a magyar embereknek járó uniós forrásokat.

Ezt követően az európai néppárti csúcsra megy, ahol 11 néppárti miniszterelnök és államfő vesz részt. A TISZA Párt még nem tagja az Európai Néppártnak, de megkezdik a tárgyalásokat a csatlakozásról. A csúcs előtt külön megbeszélést folytat a görög miniszterelnökkel, a spanyol néppárt elnökével és Manfred Weberrel, az EPP elnökével. A néppárti csúcson várhatóan elfogadnak egy nyilatkozatot, amihez Magyarország nem csatlakozik. „Egyrészt azért, mert nem vagyunk tagjai jelenleg még a néppártnak, másrészt meg vannak olyan kitételek, amikkel nem tudunk egyetérteni” – indokolta.

A délután folyamán, még a 18 órakor kezdődő csúcs előtt, újraéleszti a visegrádi négyek egyeztetését. Először Robert Fico szlovák miniszterelnökkel találkozik, majd Donald Tusk lengyel és Andrej Babiš cseh kormányfővel kiegészülve tartanak V4-egyeztetést. Megjegyezte, az ilyen találkozók „régebben évtizedeken keresztül rendszeresek voltak, de az Orbán kormány döntései miatt mostanában az utóbbi 1-2 évben már nem került sor ilyen V4 egyeztetésre”. Bejelentette, hogy június 23-ára Budapestre, illetve Gödöllőre hívja a három miniszterelnököt. Ezenkívül a „Kohézió barátai” nevű csoport 17 miniszterelnökével is egyeztet.

Az esti Európai Tanács ülésén, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen tájékoztatja a vezetőket, Magyar bemutatkozó felszólalást tervez. Ebben megemlékezik az április 12-i választásról, és beszámol a Bizottsággal kötött 6000 milliárd forintos megállapodásról, valamint a pénzek hazahozatalát célzó, több mint 110 oldalas törvénycsomag benyújtásáról. A fő napirendi pont a versenyképesség lesz, a munkavacsorán pedig a Kína–EU kapcsolatokról egyeztetnek. A posztban reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor vétópolitikája után most újra sikerülhet egyhangú következtetéseket elfogadni, bár jelezte, a magyar félnek még vannak fenntartásai.

A pénteki nap fő témája a 2028-tól hatályos hétéves uniós költségvetés (MFF) lesz. Magyar szerint pénzügyileg jól állunk, a bizottsági javaslat mintegy 34 milliárd eurót irányoz elő Magyarországnak, amit a ciprusi elnökség még megtoldott egymilliárddal. Vitás kérdésnek nevezte a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek különállóságának megőrzését, amit a Bizottság egybeolvasztana.

„Az utolsó eurócentért is küzdeni fogunk, és csak olyan javaslatot fog Magyarország jóvá hagyni, akármikor, nekünk az idő kevésbé számít, mint a minőség, ami mindentekintetben megfelel a magyar érdekeknek” – zárta a költségvetési részleteket.

A nap folyamán találkozik még többek között a finn miniszterelnökkel, az osztrák kancellárral és az Európai Bizottság elnökével is.

Az Európai Tanács hivatalos napirendje szerint a csúcstalálkozót valóban 2026. június 18–19-én tartják Brüsszelben, az ülés indikatív kezdési időpontja csütörtökön 18:00. Az állam- és kormányfők Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolóját is meghallgatják. Ezzel párhuzamosan az Európai Néppárt is összehívta a maga csúcstalálkozóját csütörtök délután 15:00 és 17:00 óra közé, amelyen a meghívottak listáján Manfred Weber, Ursula von der Leyen és Roberta Metsola is szerepel. Utóbbi 2024 júliusában kapott újabb elnöki mandátumot. A V4-es együttműködés újraindítása a magyar kormányváltás óta rendszeres téma az uniós sajtóban, és a májusi jelzések szerint a formátum visszahozása magyar kezdeményezésre ismét napirenden van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk