News here

JÖVŐ
A Rovatból

Napelemek: semmi információ nincs a több mint fél éve beadott 43 ezer pályázatról

De közben elszállt az euró és az infláció is elszabadult. Hogy lesz ebből támogatás?

Link másolása

Lassan több mint egy éve húzódik a lakosság részére megnyitott vissza nem térítendő energetikai pályázat, köznapi nevén napelemes pályázat. Valójában sokkal komplexebb energetikai korszerűsítésre ad lehetőséget ez a pályázat, amely ráadásul jelentős előrelépés lenne az ország által vállalt karbonsemlegesség felé is. Hiszen a pályázattal, nemcsak napelem rendszerhez juthatnak a jogosultak, de nyílászáró cserével, illetve hőszivattyús fűtési rendszer telepítésével környezetbarát és olcsó fűtési rendszerhez juthatnának. Aminek további előnye, hogy a főleg szegényebb vidékekre jellemző kesernyés füst legalábbis mérséklődne telente.

Hiszen ez a pályázat kifejezetten az alacsonyabb jövedelműek számára lett kiírva, tehát pont ott mérsékelné az energiaszegénységet és adna kis fellélegzést a magas rezsiszámlák terhei alól, ahol minden forint számít.

A pályázat elbírálása azonban döcög. Igazából minden vállalt határidőből kifutottak a kiírók, ami a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy releváns tájékoztatás viszont nincsen. A türelmetlen és aggódó ügyfelek kérdéseire sablonválaszokat küldenek, elérhető illetékes, aki nagyobb kompetenciával rendelkezik, mint egy ügyfélszolgálatos, nem megismerhető. Aggodalomra pedig van ok, hiszen tavaly óta az árak is meglódultak és a forint is lendületeset gyengült. A tavaly költségvetett pályázati keretek idén biztosan nem elegendőek, márpedig a pályázat által megcélzott réteg nem fogja tudni kigazdálkodni a többletköltségeket. De a minisztérium hallgat, megnyugtató választ nem lehet kapni arra a kérdésre, adott esetben megnövelik-e a keretösszegeket úgy, hogy a vállalt pályázati célhoz hozzájuthassanak azok, akik felzárkóztatására a pályázat ki lett írva.

A tanácstalan pályázók facebook-csoportokban kérdezgetik egymást és próbálják tartani a lelket, mivel hivatalos megnyugtatás nem érkezik. És ahogy ilyenkor lenni szokott, fogy a türelem, szárnyra kapnak az összeesküvés-elméletek is, vagy ami rosszabb, a teljes apátia.

A fenyegető gazdasági válság árnyékában pedig nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy az ember sötéten lássa a jövőt.

Az egyik kivitelezői Facebook-csoportban az egyik vállalkozó egy nyílt levelet tett közzé, amiben valódi kommunikációt követel az állami aktoroktól. A levél hosszasan taglalja, miben tudnának segíteni a kivitelezők, ha konzultálnának velük, például a hiánypótlások kiküldésekor.

Megkerestem pár pályázót, pályázatírót, kivitelezőt, hogy megtudhassam, hogy áll most a dolog, mire számítanak, mire számíthatnak, mik az aggodalmaik jelenleg. Sajnos, bár velem könnyen szóba álltak, de jellemzően mindenki tart attól, hogy amennyiben beazonosíthatóak lennének, annak negatív következményi lehetnének. Még inkább igaz volt ez a kivitelezőkre, akik nemcsak magukat, de ügyfeleiket is féltették, így ők még saját keresztnévvel sem vállalták a megszólalást.

Pályázók

Marianna pályázatírót vett igénybe, ami bizony borsos kiadás: előre száztizenötezer forintot kellett leszurkolnia, amit még sikeres pályázat esetén kétszázhúszezer körüli összeggel kell megfejelnie. Ráadásul a kivitelező is elkért ötvenötezer forintot, amikor kijött.

Edina szerencsésebb volt, minden segítséget megkapott a kivitelezőtől, de magának kellett beadnia a pályázatot. Az online rendszer kitöltése embert próbáló feladat volt, azt gondolja, egy egyszerűbb ember elvérezne rajta. Egyetlen hiánypótlást kértek, és azóta csend. Semmi visszajelzés. Összevissza csak az energetikai tanúsítványra kellett költenie, harmincezer forintot. Először a komplex pályázatot szerette volna beadni, de végül, mivel nem lett volna elég pontjuk, inkább csak a napelemes opciót választották.

Azután menet közben kiderült, hogy mindenki meg fogja kapni a pénzt, ha jogosult rá, eltörölték a pontrendszert,

de azért úgy gondolja, mégis csak jobb, hogy a kisebb összegre pályázott, mert így talán, ha elszállnak az árak, még van esélye kifizetni a különbözetet.

Zoltán amióta beadta a pályázatot, semmi visszajelzést sem kapott. Sem hiánypótlási felhívást, sem jogosultsági értesítést. Csak a napelemes támogatásra pályázott, nem nagy, mindösszesen másfél millió forint értékben, ha úgy adódna, rá is fizetne. Azt gondolja, hogy azért áll minden, mert üres a kassza. Azért húzzák a döntéseket szerinte, mert arra játszanak, hogy talán sokan visszavonják a pályázatukat. Testvére ugyanakkor adta be a hasonló pályázatát, ő már kapott jogosultsági értesítést, egy hónappal a beadás után.

Norbert önállóan pályázott. Harmadik hónapban kapott hiánypótlási felhívást, időben beküldte. Egy hétre rá el is fogadták. Azóta semmi. Ha tovább emelkednek az árak, már nem tudna belepótolni. Eddig tíz százalék önerőről volt szó, ami kilencmillió forint mellett kilencszázezer forintot jelentett, azonban az azóta romló gazdasági helyzet miatt már nem biztos, hogy ennyit elő tud teremteni. Sajnálná elengedni és nem is érti, hogy pont az alacsony jövedelműeknek kiírt pályázatnál hogy adódhat elő egy ilyen bizonytalanság.

„Ha ebbe nem avatkozik bele az állam, akkor nem értem, hogy miért így írta ki”.

Tibor maga is pályázatíró, neki így nem okozott különös nehézséget a pályázat beadása. Mivel ingatlanvásárlásban volt, kapóra jött neki egy ilyen lehetőség. Akkor még a jövedelmet a kiírás szerint elosztották az ingatlanban lakók számával, így belefért az alacsony jövedelmi korlátba. Később módosították a feltételeket, már nem lehetett elosztani a bent lakók számával, így kiestek. Viszont szülei és felesége szülei részére beadta. „Amikor a pályázatokhoz generálkivitelezőt kerestem, eléggé szórt a lista. Volt olyan, aki már a telefonbeszélgetésért is szinte pénzt kért volna, más meg világossá tette, hogy a pályázónak csak az energetikai tanúsítványért kell fizetni, ami alapból fizetős volt.”

A választások előtt azt ígérték, hogy március végéig megszületnek a döntések, és aki jogosult, az meg is kapja a támogatást.

A két pályázatból az egyik elég hamar megkapta a jogosultsági döntést, a másik még semmit sem kapott.

Tibor úgy gondolja, hogy azok, ahova rendesen kimentek a kivitelezők és kiszámoltak mindent pontosan, végül rosszul járhatnak, ha áremelkedés lenne. Akik viszont a maximális fajlagos költségeket pályázták meg, ott még jócskán lehet puffer, ami lefedheti az áremelkedéseket. Továbbá azok járhatnak még rosszul, akik csak napelemre pályáztak és nem a legnagyobbra, hanem kisebbekre. Itt az euró árfolyam elszállása jócskán megemelheti az árakat.

János (álnév, keresztnévvel sem vállalja a történetét). Két éve vették a házukat, nagyon megörültek a lehetőségnek, hogy a húsz éves gázkazánt lecserélhetik hőszivattyúra. Menet közben kiderült, hogy mivel egy évvel korábban önerőből kicserélték a nyílászárókat, nem pályázhatnak a hőszivattyúra sem, csak a napelemre. Elindultak egy céggel, amivel minden papírt elintéztek, és közvetlenül a szerződéskötés előtt a kivitelező visszalépett, arra hivatkozva, hogy a kormány annyit változtatott már a pályázati feltételeken, hogy ez nem éri meg nekik a továbbiakban.

Önnel, mint Megrendelővel Szándéknyilatkozatot írtunk alá, azért, hogy a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” RRF-6.2.1 jelű pályázaton közösen indulhassunk.

Cégünk hónapok óta dolgozik azon, hogy a pályázaton való induláshoz minden szükséges segítséget meg tudjon adni és mint regisztrált kivitelező cég teljes körű szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. Vállalásunkhoz híven elsők között regisztráltuk a ... Kft-t a pályázatban résztvevő kivitelező cégek között, kapacitásainkat fenntartva, hogy nyertes pályázat esetén a pályázati kiírásnak megfelelően megvalósíthassuk az Ön projektjét.

(...)

Cégünk bízva az állami garanciákban, alapos megfontolás után mérte fel, hogy milyen típusú és hány pályázatot tudunk úgy megvalósítani, hogy az Önök projektje szempontjából mindvégig biztosítva legyen a kiépítendő rendszer határidőre való kivitelezése.

Mint, azt Ön is bizonyára tapasztalta, eddig is rendkívül sok bizonytalanság övezete a pályázatot.

Többször módosításra kerültek a pályázati feltételek, alig egy hónap leforgása alatt, alapjaiban változtak meg a pályázaton való részvétel és a lebonyolítás szabályai.

Ezt a bizonytalanságot tovább fokozta, hogy egy olyan pályázatról van szó, amelynek finanszírozására Európai Uniós forrásokat kíván a magyar állam felhasználni, amelyek azonban továbbra sem állnak rendelkezésre.

Legvégül pedig a napokban vált publikussá az alábbi döntés.

A kormány múlt héten bejelentett 350 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagja miatt, már lezárt uniós napelemes és energiahatékonysági pályázatban elvégezett munkák után, a kivitelező vállalkozók számára esedékes folyósításokat minisztériumi utasításra nem fizethetik ki. Ez a bejelentés, egy már 2 éve futó napelemes pályázatot érint, ahol a RRF-6.2.1 pályázati felhíváshoz hasonlóan szintén a magyar állam finanszírozza a szállítókat, azaz vállalkozóként a ... Kft-t is.

(...) Számos olyan projektünk van, ahol most hónapokon keresztül cégünknek kell megfinanszírozni az elvégzett munkálatok költségeit.

Mindezeket figyelembe véve, a mai napon úgy döntöttünk, hogy cégünk biztonságos működése, likviditásának biztosítása és alkalmazottainak védelmében, nem tudunk egy olyan pályázaton részt venni, ahol törvényes, megkötött vállalkozási szerződések birtokában, az elvégzett munka után sincsen semmilyen garancia arra, hogy annak ellenértéke részünkre megfizetésre kerül.

Ennek fényében a megkötött Szándéknyilatkozattól elállunk.

Nagy ijedtség után végül sikerült találni egy másik céget, akikkel sikeresen beadták. Március elején, még a választások előtt kaptak egy értesítést, hogy jogosultak igénybe venni a pályázatot, azóta semmi. Azt is írták előtte, hogy a támogatási iratot még március vége előtt megkapják, semmi ilyen nem történt. Két Facebook-csoportban benne van, ott is olvassa, hogy

próbálkoznak a pályázók kérdéseket feltenni, de kitérő válaszokat kapnak csak.

„Az egész pályázattal kapcsolatban nem értem, hogy például miért zártak ki minket a hőszivattyú telepítésből csak azért, mert az ablakaink már rendben voltak. Illetve, amennyiben valóban támogatni akarnák az elektromos átállást, akkor miért a meglévő fogyasztás alapján kalkulálják ki a napelemek teljesítményét? Hiszen egy hőszivattyúnak is van áramigénye, ami eddig nem jelentkezett. Tehát a továbbiakban sem fogja a napelemrendszer lefedni a háztartás teljes fogyasztását.”

Anita éppen egy olyan házat vett, amit teljes körűen fel kell újítani. Az energetikus, amikor a felmérést készítette, azt mondta: „na ez az a ház, amire kiírták a pályázatot”. A második pályázati kiírásban szerepelt, hogy márciusra kell döntésnek születnie. Arra gondolt, hogy akkor még időben lesz a házfelújítással. Azonban áprilisban csak egy jogosultsági értesítést kapott és azóta sem tud semmit.

A házfelújítás a pályázatra való tekintettel négy hónapja áll, ezért a lakását sem tudja eladni, mert nem tudja mikor költözhet, mivel a nyílászárókra vár. Addig a burkoló sem haladhat, akivel a korábban megbeszélt júliusi időpontot lemondta, most áttették októberre, de utána már nem tud burkolni, mert valószínűleg addig nem lesz fűtés a házban.

„A legnagyobb baj az, hogy teljes hírzárlat van. Meg kellene tisztelni annyival a pályázókat, hogy legalább valami hiteles információt mondjanak.”

Adrienn édesapjának segített, hogy a szülői házra tudjanak benyújtani pályázatot. Információt ő sem kap, holott kéthetente próbálkozik, de csak sablonszöveggel válaszolnak, hogy legyen türelemmel. Ami aggasztja, hogy az árak közben elszálltak, és szerinte a több mint negyvenezer pályázó jó része nem lesz képes zsebből kiegészíteni a szükséges forrást, ami azt jelenti, hogy ők mind elesnek a támogatástól. Azonban biztos benne, hogy az állam nem emeli meg a támogatás összegét. Két hete elege lett és felhívta az ÉMI-t, ahol azt mondták neki, hogy a Széchenyi Programirodát keresse. Adrienn erre azt mondta, legyen szíves kapcsoljon egy kompetens személyt, aki tud tájékoztatást adni, mert

nem azzal van a gond, hogy elhúzódik a pályázat, hanem, hogy nincs tájékoztatás.

Az ügyfélszolgálatos azonban közölte, hogy ő nem tud senkit kapcsolni. A Széchenyi Programirodánál viszont azt mondták neki, hogy az ÉMI tud tájékoztatást adni. „Ezután felhívtam a minisztériumot (ITM), hogy mondjanak valamit, elvégre ők a pályázat gazdái. Azt válaszolták, hogy keressem az ÉMIT. Tökéletesen körbe lehet pattogni a három fél között, nincsen senki, aki értelmes választ tudna adni a kérdésekre.”

Pályázatíró

Szilvia (pályázatíró) bizakodik. Ő ezt a munkát a pályázók részére díjmentesen végezte, kizárólag a kivitelezőktől vár majd díjat, sikeres pályázat esetén. Szerinte volt éppen elég példa arra, hogy akár visszamenőleg módosítottak pályázati kiírásokon. Azt gondolja,

nem hagyja majd az állam, hogy a megcélzott réteg az áremelkedések miatt elessen a lehetőségtől.

Bár a tapasztalata az, hogy más pályázatoknál is csak az ügyintézőkig lehet eljutni, nincsen külön tájékoztatás, de megérti, hogy ekkora csúszásnál jó lenne egy nyilatkozat, hogy megnyugtassa a kedélyeket. „Mi pályázatírók észre sem vesszük mennyi idő telik el. Van olyan pályázatom, amit tavaly áprilisban adtunk be és még semmi visszajelzés nem érkezett.”

Kivitelezők

Akikre a legtöbb munka hárul, és eltekintve néhány (rossz) kivételtől, mindezt minden előzetes díjazás nélkül végzik a leendő munka reményében. Emberfeletti munkát végeztek mind a pályázatbeadás segítésénél, hiszen nem volt túl felhasználóbarát a felület, és azóta is, mert a hiánypótlási kérdéseket is végül ők válaszolják meg.

Kata (megváltoztatott keresztnévvel): a kiírást megelőzően még voltak szakmai egyeztetések a minisztériummal, de amint átvette a lebonyolítást az ÉMI a kommunikáció inkább egyoldalúvá vált. Ők adták ki a hiánypótlásokat, vizsgálják a pályázatokat, adják ki a tisztázó kérdéseket. „Amikor kérdeztük őket, hogy mikorra várhatóak a támogatói okiratok, az alábbi választ adták: „A tartalmi értékelés időtartamára vonatkozó információt nem tudunk szolgáltatni, társaságunk erre nincs felhatalmazva.”. Közben telefonon többször kaptunk már határidőkre ígéretet, (május vége, június vége stb.), amik aztán szépen lassan elmúltak, a döntésekről pedig továbbra sincs semmi hír.”

A beadást követően egyszer csak elindult egy hullám, kimentek a hiánypótlások majd, amikor közeledtek a választások, akkor mindenki hirtelen elkezdett jogosultságit kapni, párhuzamosan ekkor ment ki egy közlemény, hogy mindenki nyer, aki jogosult, illetve ekkor törölték el a pontozást is.

Sok ügyfél már úgy hívott, keresett meg minket, hogy ő nyert, pedig ez az értesítés még korántsem ezt jelentette, hiszen volt, aki úgy kapott jogosultságit, hogy épp folyamatban volt a hiánypótlása.

Kata azt tapasztalta, hogy a hiánypótlásokat dömpingszerűen küldték ki, sok esetben értelmetlen kérdésekre kellett válaszolni maximum 10 naptári nap alatt és minden bíráló másképp értelmezte a felhívást. Lehetett érezni, hogy olyanokat is bevontak az elbírálási folyamatba, akik nem ismerték teljesen a kiírást, az időközben megjelent módosításokat, illetve magát a felületet, ahova a pályázatokat kellett feltölteni. „Volt olyan időszak, amikor már a saját levelüket küldözgettük vissza, hivatkozva arra, hogy más ügyfélnél már ezt tisztáztuk, amire aztán írásban jelezték 'Szíves elnézését kérjük, az ellenőrzés során tévesen került megállapításra a következő ellenőrzési pont'.” Ők is, mint sokan mások, egységesen generálták le a szerződéseket, ezért is próbáltak az ÉMI-vel kommunikálni, hogy a hiánypótlások is legyenek egységesek, mert ez mindkét oldal munkáját nagyban megkönnyítette volna, de erre azt a választ kapták, hogy minden ügyfél egyedi elbírálásban részesül. Sajnos így viszont sokkal nagyobb a hibalehetőség, ami majd a végső elszámolások során fog kibukni.

A választások után azonban leállt az egész. Egy-két hiánypótlás, jogosultsági jött, de korántsem annyi, mint korábban. Azóta bármit is kérdeznek, nem jön információ, csak általános levelek.

Az árakat megpróbálták úgy tervezni, hogy kimaxolják a költségvetéseket, hogy a megvalósítás során biztosan beleférjenek. Ez a komplex pályázatok esetében jobban lehetséges, a csak napelemes pályázatoknál sokkal kisebb a mozgástér, hiszen ahol az euró most tart, az már komoly áremelkedést jelent. Biztosan van olyan réteg, akik valamennyi önerőt bele tudnak majd rakni, ha drágul a pályázat, de voltak olyanok, akiknek már a huszonhétezer forintos energetikai felmérés díjának a kifizetése is gondot okozott. Ráadásul jelenleg a kisebb napelemes rendszerek kivitelezése már nem éri meg a legtöbb kivitelezőnek. Kiszámolták:

a jelenlegi árfolyamokkal, és ott tartanak, hogy a 4.1 kW alatti rendszerek kivitelezését lehet, hogy el sem tudják vállalni.

Úgy gondolja, hogy most még csönd van, de majd akkor borul minden, ha kijönnek a döntések, tegyük fel kisebb összegről, vagy valaki nyer, más meg nem, ugyanazokkal a paraméterekkel, stb. És amíg nincsenek átlátható szabályok és áramló információ, addig ez elképzelhető.

Zsolt (megváltoztatott keresztnévvel) (kivitelező): először arra gondolt, túlságosan nagyra tartják magukat az ÉMI munkatársai, azért nem kommunikálnak vele. De aztán belátta, hogy nem így van. Simán

a bírálók nagy részének fogalma sem volt arról, mit bírál.

Most mindenki vár. Nincs is más opció. Szerinte vagy árat emel a kiíró, mert például a mostani euró árakkal a négy és fél kW alatti rendszereket nem tudják elvállalni a kivitelezők. A jelenlegi kiírás rossz technikailag. Be lett tervezve egy olyan technológia, a hibrid inverter, amit jelenleg nem engedélyeznek az áramszolgáltatók.

„Ők dolgozhatnak a kiíráson három hónapot, aztán nekem három hónapot adnak arra, hogy mérjem fel a pályázókat, tervezzem meg mindenkinek az energetikai koncepcióját, adjak árajánlatot és azt tartsam másfél évig, miközben az euró megy huszonkét százalékot?”

A minisztérium

Természetesen a Technológiai és Ipari minisztériumtól is szerettem volna megszólaltatni valakit. Amint lehetőség nyílik rá, a cikket frissítjük. Addig is a kérdések, amikre választ várnék:

– Milyen szervezet bírálja el a pályázatokat, ki ennek a szervezetnek a vezetője?

– Miért nincs lehetősége sem a sajtónak, sem az ügyfeleknek kompetens személyektől információhoz jutni a pályázat konkrét állását illetően?

– Nem gondolják-e, hogy folyamatos, valódi tájékoztatással elejét lehetne venni az elégedetlenségnek és a találgatásoknak? Terveznek-e egy sajtótájékoztatót tartani ebben a témában?

– Amennyiben az infláció és a forintgyengülés miatt a megítélt keretösszegek már nem fedezik a pályázati célt, tervezik-e kiigazítani a keretet, hogy a leginkább rászorulók ne essenek el a pályázattól csak azért, mert vélhetően nincs saját forrásuk hozzájárulni beruházáshoz?

– Illetve, mivel az RRF támogatás az Európai Uniótól euróban érkezik, a forintgyengüléssel átváltás után magasabb forintösszeg áll eleve a pályázat rendelkezésére. Ennek megfelelően automatikusan megemelik az adott pályázatok keretösszegét?

– Ha nem, akkor mi lesz az eredetileg erre a célra szánt megmaradó forintösszeg sorsa?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Valóra válhat egy rémálom: fertőzőképes, 48 ezer éves vírust szaporítottak laboratóriumban
A vírust a szibériai jégrétegben találták, és felélesztésével arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, amit a jégtakaró alól kiszabaduló ősi kórokozók jelenthetnek az emberiségre.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. november 28.


Link másolása

Az északi félteke egynegyedét tartósan fagyott talaj borítja, amit permafrosztnak hívnak. A klímaváltozás egyik szemmel is jól látható következménye a Föld állandó jégtakaróinak olvadása, és az utóbbi években egészen riasztó képet mutatott a grönlandi és a szibériai permafroszt. Biológusok figyelmeztettek ennek rejtett, ám annál fenyegetőbb veszélyére: az olvadással nemcsak szén-dioxid és metán kerülhet a levegőbe, erősítve az üvegházhatást, hanem életre kelthetnek olyan évezredek óta hibernált állapotban lévő baktériumok és vírusok is, amelyekkel szemben a mai emberek védtelenek.

Hogy mindez nem alaptalan feltételezés, azt most ismét bebizonyította a marseille-i egyetem kutatócsoportja. Jean-Michel Claverie és kollégái laboratóriumukban felélesztettek 13 különböző típushoz tartozó vírust, amelyeket hét ősi, szibériai jégmintában találtak.

A „legfiatalabb” 27 évvel ezelőtt fagyott meg, míg a legrégebbi 48.500 évet töltött a jég fogságában, ami világrekordot jelent a felélesztett vírusok történetében.

Ez utóbbit Jakutföld egyik tava alatt 16 méterrel találták a jégrétegben. A New Scientist szerint egy pandoravírusról van szó, amely az egysejtű organizmusokat, az amőbákat fertőzi meg, és ezt a kísérlet során sikerült is reprodukálni.

Az is elképzelhető, hogy még korábbról való, mivel a jégtakaró legmélyebb rétege legalább egymillió éves. Ennek megállapítása azonban nehéz lenne, mert a normál szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás nem működik 50 ezer évnél régebbi leletek esetében.

Nem a francia tudósok voltak az elsők, akik az örök fagy birodalmában talált kórokozókat vizsgálták. Korábban például kutatóknak sikerült életre kelteniük egy influenza RNS-t, amihez a mintát egy olyan áldozat tüdejéből vették, aki 1918-ban fagyott meg. Később pedig izoltálták a himlővírus DNS-ét egy 300 éves szibériai múmiából vett mintában.

2014-ben Claverie és csapata két 30 ezer éves vírust támasztott fel. Erről akkor a BBC is beszámolt. A tudósok egy óriás kórokozót keltettek életre, amit 30 méter mélyen, a fagyos talajban fedeztek fel. Más vírusokkal ellentétben olyan nagy volt, hogy a mikroszkóp alatt is jól láthatták, és 30 ezer év elteltével is fertőzőképes maradt, ugyanis megtámadta és végül meg is ölte az amőbákat, amelyeket megfertőztek vele.

A kutatók szerint az a tény, hogy az ilyen hosszú idő után életre kelt vírusok képesek sejteket megfertőzni, megerősíti, hogy az olvadó jégből előkerülő másfajta ősi vírusok is veszélyt jelenthetenek minden mai élőlényre: növényre, állatra, emberre egyaránt. És a klímaváltozással szinte naponta kerülnek felszínre újabbak.

Claverie szerint a veszélyt növeli, hogy míg korábban kevesebb ember merészkedett az Arktikumba, manapság egyre többen mennek értékes ásványokat, aranyat, gyémántot bányászni. A bányászathoz pedig fel kell törni a permafroszt felső rétegeit.

Veszélyt jelenthetnek a baktériumok is. A tudósok szerint az utóbbi időben a szibériai rénszarvaspopulációt pusztító lépfene-járvány visszatérése is annak köszönhető, hogy a rendkívül forró nyarak során a talajfelszínen lévő permafroszt mélyebb rétegeiből állattetemek, és velük együtt évszázados Bacillus anthracis spórák kerültek a felszínre.

A kutatók attól tartanak, hogy a nagyon mély (azaz millió éves) örökfagyrétegekből teljesen ismeretlen kórokozók is elszabadulhatnak.

De míg egy ősi baktérium okozta járvány esetén remélhetjük, hogy azt a rendelkezésünkre álló modern antibiotikumokkal gyorsan megfékezhetnénk, a vírusokkal már korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

Azt a közelmúltban lezajló járványok is bizonyítják, hogy minden új vírus, még az ismert családokhoz kapcsolódó vírusok is, szinte mindig nagyon specifikus orvosi válaszok kidolgozását igénylik, például új vírusellenes szerek vagy vakcinák kifejlesztését. Ez pedig időigényes folyamat.

Eric Delwart, a San Franciscó-i egyetem molekuláris virológia professzora egyetért a francia kollégáival, ugyanakkor úgy véli, hogy sokkal kisebb a veszélye annak, hogy egy permafrosztból feléledt vírus világjárványt okozzon, mint a vadon élő vagy a háziállatok által hordozott vírusok esetében. Rebecca Katz, a washingtoni Georgetown egyetemről viszont olyan valóságos fenyegetésnek tekinti az ősi kórokozók elszabadulását, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni.

Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a permafrosztból kiszabaduló vírusok meddig maradhatnak fertőzőképesek, ha kültéri körülményeknek, például UV-fénynek, oxigénnek vagy hőnek vannak kitéve, és mekkora valószínűsége annak, hogy ez idő alatt találkoznak és megfertőznek egy megfelelő gazdaszervezetet. A kockázat azonban a globális felmelegedéssel összefüggésében nőni fog, amikor a permafroszt olvadása tovább gyorsul, és az ipari vállalkozásoknak köszönhetően egyre többen népesítik be az Északi-sarkot - írják a tudósok a kutatásról szóló beszámolóban tanulmányukban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Több mint 330 kiló szemetet találtak egy bálna gyomrában, ami „lassú és fájdalmas halált” halt Új-Skócia partjainál
A bálnák egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a tengerben található szemét miatt.

Link másolása

Egy bálna „lassú és fájdalmas” halált halt Új-Skócia partjainál a hónap elején, miután elfogyasztott 330 kilónyi, a gyomrában összetömörödött szemetet. A bálnát egy sziklás parton találták Craigmore-ban, Judique közelében.

A DailyMail beszámolója szerint a 45 méter hosszú hím lesoványodottnak tűnt, amikor november 4-én partra vetődött. Bár több csapat is dolgozott a megmentésén, másnap elpusztult.

Az átlagos kifejlett bálna súlya 35-45 tonna között van, de ez a kifejlett hím nem haladta meg a 30 tonnát, mivel a szemét megakadályozta, hogy megfelelően tudjon táplálkozni.

A kanadai Wildlife Health Cooperative a boncolás során megállapította, hogy az állat gyomrában halászhálókat, köteleket, kesztyűket és különféle műanyag tárgyakat találtak.

Ezek a bálnák úgy esznek, mint a porszívók – kinyitják a szájukat, és hagyják, hogy bármi, ami körülöttük van, beáramoljon. Ezzel nagy a veszélye annak is, hogy a vízben és a tengerfenéken lévő szemetet lenyeljék.

Tonya Wimmer, a MARS munkatársa elmondta, hogy a bálnák lakmározása miatt gyakran találnak műanyagot a gyomrukban, de a hím gyomrában összetömörödött szemétcsomó nagyobb volt, mint amit valaha is találtak.

Egy új tanulmány szerint, amit november elején tettek közzé, felhívja a figyelmet, hogy a bálnák naponta akár 10 millió mikroműanyagot is megesznek.

A kék bálnák fogyasztják a legtöbbet, mivel szinte kizárólag apró, garnélarákszerű állatokkal táplálkoznak. E miatt rendkívül nagy kockázatnak vannak kitéve.

Ennek oka a szűrővel táplálkozó viselkedésük, az általuk megevett hatalmas mennyiségű zsákmány, valamint az a tény, hogy jellemzően szennyezett területeken élnek, mint például a Kaliforniai Áramlat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Közelítjük a 100 Celsius-fokos különbséget a Földön
Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Link másolása

Megközelíti a 100 Celsius-fokot a hőmérséklet-különbség Argentína és Oroszország között – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Hozzátették: miközben Magyarországon a sokévi átlag környékén alakulnak a hőmérsékletek, másutt előfordulnak szélsőségek.

„Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet”

– írták.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudósok olyan sisakot hoztak létre, amely képes az elmével irányítani a tolószéket
Új reményt adhat több millió mozgássérültnek az a most kifejlesztett sapka, ami képes az elme által irányítani a kerekesszéket.

Link másolása

Az austini Texasi Egyetem kutatói kifejlesztették azt a technológiát, ami egy olyan 31 elektródával ellátott koponyához illeszkedő sapka, ami érzékelni képes az agyi régióban a mozgást szabályozó jeleket.

Ehhez tartozik egy kerekesszékhez rögzített laptop is, ami a jeleket mozgássá konvertálja át.

A betegeknek csak azt kell elképzelniük, hogy a kezüket vagy a lábukat mozgaltják. Ha jobbra haladnának, akkor a felhasználók mindkét karjuk, a balra való mozgáshoz pedig mindkét lábuk mozgatását kell elképzelniük.

A DailyMail által szemlézett sajtóközleményben kifejtették a kutatók, hogy a gondolattal irányított kerekesszék koncepcióját évek óta tanulmányozták, de a legtöbb projektben nem fogyatékkal élő alanyokat vagy nem megfelelő ingereket alkalmaztak, ezért nem tudták irányítani az eszközt.

Ebben az esetben három tetraplégiában szenvedő személy, akik a gerincsérülések miatt nem tudták mozgatni karjaikat és lábukat, zsúfolt, természetes környezetben működtették a kerekesszéket, változó sikerrel.

Az elektródákkal ellátott koponyakupak non-invazív módszerrel gyűjtik össze az agyból érkező jeleket, amit végül egy eszközre, jelen esetben a kerekesszék hátulján lévő laptopra továbbít.

A kísérlet első fázisában kiképezték a betegeket, hogy hogyan használhatják az elme által irányított kerekesszéket.

A kutatók arra kérték őket, hogy képzeljék el azt, hogy a saját kezüket és lábukat mozgatják. Ezek az elképzelések adták meg, hogy a rendszer milyen irányba mozgassa a széket.

A sikeresség másik fontos eleme a robotika, ugyanis a kerekesszéket olyan szenzorokkal szerelték fel, amit képes a környező környezetet feltérképezni. A szoftver pedig megtervezi a pontos és biztonságos mozgást a felhasználó elképzeléseinek összehangolásával.

A csapat mind a három résztvevővel összesen 60 alkalommal tesztelte a balra vagy jobbra mozgást a New Scientist információi szerint.

Az első 10 alkalom során az „1. ​​személy” átlagosan az 37 százalékában adott megfelelő parancsokat, ami az utolsó 10 alkalommal viszont már 87 százalékos pontosságú volt, azaz a kerekesszék nagy részben olyan irányba fordult, amerre a testelő szerette volna.

A „3. személy” pontossága pedig 67 százalékról 91 százalékra javult a tesztelési folyamat során.

A tesztelés következő fázisában minden résztvevőnek egy olyan akadályokkal teli utat kellett megtenniük egy szobában, amiben voltak térelválasztók és a kórházi ágyak is.. Ezeket szándékosan úgy rendezték, hogy szimulálják a valós környezetet.

Az első személy körülbelül négy perc alatt fejezte be a pályát, 80 százalékos pontossággal. A 3. személy hét perc alatt teljesítette, a 2. személy azonban 5 perc alatt elérte el a harmadik ellenőrző pontot, de nem tudta teljesíteni a pályát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: