News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Részesüljenek az emberek a haszonból, ne garázdálkodhassanak az oligarchák” – vezető közgazdászok vitáztak

Orbán Krisztián és Zsiday Viktor az Egyensúly Intézet gazdasági szakpolitikai javaslatainak bemutatásakor ültek le egy hosszabb beszélgetésre.

Link másolása

hirdetés

Az Egyensúly Intézet gazdasági szakpolitikai javaslatainak közzététele alkalmából két neves közgazdász, Orbán Krisztián, az Oriens alapítója, valamint Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő fejtette ki nézeteit arról, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar gazdasági növekedésnek.

„Magyarország ma az Európai Unió egyik legszegényebb országa, és jelentős a legmaradása a gazdasági felzárkózás tekintetében a posztkommunista régióban is. Tény, hogy az utóbbi években sokat lefaragtunk a hátrányunkból, de ez csak középszerűségre volt elegendő, és a következő évtized demográfiai trendjeink és a világgazdasági környezet változásának köszönhetően további lecsúszásra számíthatunk. A jelenlegi teljesítményünk még a mostani helyezésünk megtartására sem lesz elegendő” – mondta bevezetőjében Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, aki úgy látja: egy gazdag országnak több a választási lehetősége, például az újraelosztásban, a fenntartható gazdaságban, a helyi termelők vagy az egészségügy támogatásában. Éppen ezért a gazdaság dinamizálását tekintik az igazi kulcsnak Magyarország jövője szempontjából.

Melyek voltak az elmúlt 30 év leginkább elhibázott gazdaságpolitikai döntései? – tette fel a kérdést Kozák Ákos a két szakértőnek.

Orbán Krisztián

hirdetés

Orbán Krisztián szerint a felzárkózásunknak az egyik legnagyobb kárt az okozta, hogy az 1990-es évek elején nem teremtettük meg „a tulajdon legitimitását.”

Ezért olyan közhangulat alakult ki, hogy

az emberek többsége a kézzel fogható nagy hazai tulajdont alapvetően a lopás valamilyen formájának tekinti.

Szerinte ennek tudható be például az, hogy nem álltak ki tömegesen a magánnyugdíj-pénztárak megvédésére, mert nem érezték igazán magukénak. Jó ellenpélda erre, hogy miért nem lehet a mai napig az ingatlanadót bevezetni. A másik szerencsétlen döntés szerinte az volt, ahogy amikor az európai ipari struktúra átalakult, Magyarország elvesztette azon kevés ipari központját, amely képes lett volna valamiféle koncentrációra. Ilyen lehetett volna többek között az orvosi műszergyártás vagy a gyógyszergyártás, de ahelyett, hogy ezeket megerősítették volna, hagyták szétszóródni vagy eladták külföldre.

Zsiday Viktor az egyes országok „determináltságára” hívta fel a figyelmet. Tanulmányokat idézett, amelyek szerint

sok országban a 100-200 éve kialakult vagyoni, társadalmi, szokásbeli struktúrák máig kihatnak – beleértve a humán tőkét, az intézményrendszert, az emberek egymáshoz való viszonyát – és ez Magyarországra is érvényes.

Azért van remény – mondja, és Széchényire hivatkozott, akit ő „a legnagyobb másolónak” nevezett a külföldön látottak itthoni megvalósítására tett törekvései miatt. Zsiday szerint van lehetőségünk arra, hogy különböző, vélhetően európai országok rendszereiből kimásoljunk egyes jól működő dolgokat. Ugyanakkor ezek bevezetése csak akkor lesz lehetséges, ha kialakul Magyarországon valamiféle közmegegyezés, mert enélkül csak „jobbra-balra fogjuk rángatni a kormányokat.”

Zsiday Viktor

Orbán Krisztián egyetértett abban, hogy valóban nagy egy-egy ország „pályafüggősége”, és ahol sikerül lejönni erről a pályáról, ott az állam és az államot vezető elit diadala. Ez azonban csak hosszú távon sikerülhet, és

a közmegegyezés mellett legalább ennyire fontos az érdekegyesítés. Ez csak akkor jön létre, ha sikerül olyan politikát kialakítani, amelyek mögé az érdekek fel tudnak sorakozni. Meg kell találni, hogy mik a közös érdekek az országon belül, csak arra lehet több évtizedes felzárkózási pályát építeni.

Csehországot hozta példának, amely posztkommunista környezetből tudott kiemelkedni, ma van 60-70 olyan cége, amely saját márkával, saját nemzetközi értékesítéssel működik, miközben nekünk 5 ilyen van.

Mi az állam feladata a jó pályára állításban? – hangzott a következő kérdés.

Orbán Krisztián szerint az államnak ki kell alakítania egy fenntartható struktúrát, amelyben a megtermelt eredményeket az ország nem akarja idő előtt szétosztogatni.

Részesüljenek az emberek a haszonból, ne bántsa az igazságérzetüket a fennálló rendszer, és legyen rend az országban, ne garázdálkodhassanak az oligarchák.

A másik feladat a klasszikus gazdaságfejlesztés: ki kell venni belőle azokat torzító hatásokat, amiket az állam beletesz, hogy a vállalkozók felfedezhessék a valódi lehetőségeket, hogy mit lehet jól csinálni Magyarországról egy európai gazdasági térben. Nyomjuk jobban az export felé a támogatott cégeket – mondta Orbán Krisztián.

Zsiday Viktor egy játszótéri hasonlattal élt: nem az a gyerek lesz kreatívabb, ahol a szülő állandóan beleszól, hogy milyen homokvárat építsen, hanem az, akinek szülei csak arra figyelnek, hogy ne verekedjenek a homokozólapáttal.

Úgy vélekedett, hogy akár az oktatást, akár az állami struktúrát nézzük, egy 19.századból maradt rendszerben vagyunk, amelyben föntről mondják meg, hogy mit csináljunk. Holott olyan államra lenne szükségünk, amely csak egy szabályrendszert biztosít, de azt teljes mértékben betartatja.

Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy a szabályok 80%-áról mindenki tudja, hogyan kerülhető meg, korrupcióval vagy más módon. Legyen inkább kevés szabály, de azt mindenkivel tartassuk be.

– javasolta Zsiday Viktor.

Mi van akkor, ha a koronavírus-járvány lecsengésével minden megy ugyanúgy tovább, ahogy eddig?

Zsiday szerint ma Magyarország dél-európai fejlettségi szintű, egy főre jutó GDP-ben utolértük Portugáliát és Görögországot. Az évtized végéig még óriási mennyiségű pénz segítheti a felzárkózást, de utána nemigen látja ennek a folytatását komoly átalakulás nélkül, főleg az államszervezet és az oktatás terén.

Orbán Krisztián a magyar gazdasági háromosztatúságáról beszélt: van egy jól integrálódott külföldi, főleg német tulajdon, van egy „járadékvadász” réteg, amely az állam által szerzett jövedelmeket legálisan vagy illegális megcsapolja, és van a magyar tulajdonú versenypiaci vállalkozó réteg.

Ha minden marad régiben, tovább nő a külföldi tulajdon, tovább nő az EU-pénzeknek köszönhetően a járadékvadászat, és mivel e két részben őrült módon emelkednek a bérek, fokozatosan megfojtják a saját tulajdonú versenypiacot – amiből 2030 után valami remény lehetne.

Orbán Krisztián úgy gondolja: már rég túl vagyunk azon, hogy minden külföldi tőkebefektetési euróra valóban szükségünk lenne. Mindez egy olyan politikai-társadalmi rendszert tart fenn, amelyben

„nem a méheket díjazzuk, hanem a darazsakat”.

Zsiday Viktor megjegyezte, hogy az évezredben ez már a harmadik koronavírus-járvány, a SARS-1 és a MERS után, és vélhetően nem az utolsó az előttünk álló évtizedekben. Úgy véli, magát a covidot tudjuk kezelni, amit viszont okozott, az hatalmas változás a gazdaságpolitikában.

2020-21-ben a modern monetáris rendszer megvalósult a fejlett világban. Azokban az országokban, ahol saját deviza van, és olyan jegybankjaik vannak, amelyek kellőképpen együttműködnek az ország vezetésével,

kiderült, hogy mindenféle korlát nélküli költségvetési támogatással lehet a gazdaságot ösztönözni.

Ez véleménye szerint a következő évtizedre teljesen rá fogja nyomni a bélyegét, emiatt teljesen átalakul a kormányok és a jegybankok viszonya, és ezt a fegyvert, amelyről láttuk, hogy jól működik, a következő recessziók és más nehézségek idején is használni fogják.

Ezt Zsiday ugyanolyan jelentőségű váltásnak tartja, mint az 1980-as évek elején az amerikai Reagan, és a brit Thatcher-kormányzat infláció elleni harcát.

Az Egyensúly Intézet szerint a magyar állam a méretéhez képest rossz teljesítményt nyújt, sokat oszt vissza, és azt is rosszul, nem arra költ, amire kellene, az adórendszer a növekedés ellen hat, az állam torzítja a piaci viszonyokat, a közbeszerzési korrupció peidg büntetőadóként fogja vissza a gazdaságot.

Többek között azt javasolják, hogy erősödjön a digitálisan szolgáltató állam, a szürkezóna visszaszorítása érdekében csökkentsük a készpénz-használatot, csökkentsük a munkát terhelő adókat, az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások helyett a magyar kkv-szektor fejlődését és a magyar innovációt támogassuk, hogy versenyképes magyar multik jöhessenek létre.

Az Egyensúly Intézet összes javaslata a magyar gazdaság dinamizálására a honlapjukon olvashatók.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: