hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Rengeteg krónikus vesebeteg lehet a jövőben a globális felmelegedés miatt

Elsősorban a magas átlaghőmérsékletű területeken szabad ég alatt dolgozók vannak veszélyben az ismeretlen krónikus vesebetegség miatt.

Link másolása

hirdetés

Járványszerűen terjedhet a következő évtizedekben a krónikus vesebetegség egyik típusa a globális felmelegedés miatt, írja a The Guardian.

Az orvosok szerint a hőstressz miatt világszerte a hőségnek leginkább kitett munkások millióinál alakulhat ki a jövőben a betegség. Egyúttal sürgetik az ismeretlen eredetű krónikus vesebetegség (CKDu) és a magas hőmérséklet közötti összefüggés feltárását, ami rávilágíthat a küszöbön álló probléma mértékére.

Míg a hagyományos krónikus vesebetegség (CKD) elsősorban az idősek és a cukorbetegséghez hasonló alapbetegségekben szenvedőknek okoz problémát, addig az ismeretlen eredetű krónikus vesebetegség (CKDu) az El Salvadorhoz és Nicaraguához hasonló forró éghajlatú országokban jelent meg a mezőgazdasági munkások körében. A két közép-amerikai országban aránytalanul sok munkás vesztette életét az utóbbi időben a visszafordíthatatlan veseelégtelenséggel összefüggésben.

A CKDu-t azonosították Közép-Amerika mellett a kontinens északi és déli részén is, valamint Afrikában, Indiában, de Közel-Kelet egyes területein is.

A tudósok feltételezései szerint a munkások a kánikulában végzett munkák során betegszenek meg. Mivel a betegség sokáig teljesen tünetmenetes, sokan a végső fázisban veszik csak észre, hogy baj van, de akkor már késő. A halált a vesefunkciók teljes leállása okozza.

hirdetés

Egyelőre még nincs tudományos konszenzus az ismeretlen eredetű krónikus vesebetegség terjedését illetően, csak annyi biztos, hogy a magas hőmérséklet és a kiszáradás kapcsolatba hozható a betegség kialakulásával. Egyes tudósok szerint ezen felül szerepet játszhatnak még különböző mezőgazdasági vegyi anyagok, az alultápláltság, vagy a szegénységgel összekapcsolható egyéb tényezők is a CKDu egyre szembetűnőbb terjedésében.

Szakértők szerint a hőstressz kevesebb figyelmet kap a globális felmelegedés veszélyi kapcsán. Pedig ahogy nő a forró napok száma, egyre komolyabb egészségügyi kihívásokkal kell szembenéznie a szabad ég alatt dolgozó embereknek, és azoknak, akik trópusi és szubtrópusi területeken élnek.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Litkai Gergely a Fertő-tavi beruházásról: ,,A halott állat a jó állat”

A humorista a Greenpeace megbízásából alternatív tárlatvezetést tartott a 30 milliárdos gigaberuházás kapcsán.

Link másolása

hirdetés
„Aki ezen a tanösvényen végigsétál, nagyon sokat megtudhat a tudatos, állam által irányított természetkárosításról"

- mondta Litkai Gergely humorista egy alternatív tárlatvezetésen Sopronban, a Fertő Part elnevezésű beruházást bemutató képek előtt.

A sokszoros hazai és nemzetközi védelem alatt álló tavon a kormány idegenforgalmi beruházás keretében 30 milliárd forintból épít itt üdülőkomplexumot összesen 60 hektáron.

„Ahogy azt már a Vadászati Világkiállításon megtanulhattuk, a halott állat a jó állat (…) a természetet úgy könnyű megfigyelni, ha nem mozog”

- hangzik el a Greenpeace videóján.

A környezetvédő szervezeten kívül az UNESCO világörökségi központjának igazgatója, Mechtild Rössler írt Turóczy Lászlónak, Magyarország OECD és UNESCO nagykövetének és rajta keresztül próbálta meg elérni, hogy a kormány állítsa le a projektet.

A Fertő tó 2001 óta világörökségi helyszín. A terület természeti adottságai is különlegesek, ám a besorolásnál az itt megtalálható régészeti kincseket és az épített örökséget, az ember és a természet összefonódását is figyelembe vették, ezért kultúrtájként került fel a listára.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem lesz sétagalopp az első űrhajósok élete a Marson az oroszok szimulációja szerint

A kísérletben részt vevő csoportok egy idő után autonóm döntéseket hoztak és részben eltértek a küldetés eredeti céljaitól.

Link másolása

hirdetés

Gőzerővel zajlanak a programok, amiknek célja, hogy záros határidőn belül embert juttassanak a Marsra, sőt az első utazók kolóniákat hozzanak létre a vörös bolygón. A Mars kolonizálásának egyik legnagyobb vizionáriusa, Elon Musk már a közeljövőben egymillió marsi lakost lát lelki szemei előtt.

A Földtől 380 millió kilométerre lévő égitesten azonban szembejöhet néhány olyan, nem várt probléma, amire elméletben igen nehéz felkészülni, így egy csapat orosz tudós és űrhajós leszimulált egy marsi utazást és ott tartózkodást, mielőtt ténylegesen elkezdődnének a kolonizációs expedíciók – írja a hvg.hu.

A Sirius-projekt lényege az volt, hogy megértsék, milyen pszichológiai folyamatokon mennének át az űrhajósok egy hosszú űrutazás során.

A kutatást 2017 és 2019 között végezték el több alkalommal, amelyek egyenként 120 napig tartottak. Ebben az időszakban a csapatot egy izolált, földönkívüli környezetben helyezték el. A kísérletek azt mutatták, hogy a földi körülményektől távol, a késleltetett kommunikációnak is köszönhetően a csapat egy autonóm közösséggé kezdett szerveződni.

A korábbi szimulációk is azt sugallták, hogy az űrhajósok egy ponton elkezdhetnek eltérni a küldetésük céljától, és önállóan kezdenek el viselkedni. Hogy kiderítsék, ez valóban így van-e, két, nőkből és férfiakból álló nemzetközi csoportot izoláltak.

Az eredmények alapján a küldetés félidejénél a csoport fokozta a kommunikációt a földi irányítással, utána viszont megritkultak ezek az üzenetváltások. Bár az pozitívum, hogy a legénység önálló életet tudott kialakítani, az irányításról való leválás komoly gondokat jelenthet egy ilyen kolóniánál. Már csak azért is, mert ilyenkor nehezebben lehet felmérni a legénység igényeit, és szükség esetén a segítség sem tud idejében megérkezni hozzájuk – írja a lap.

hirdetés

A Sirius-projektben november 4-én egy újabb szimulációt indítottak a kutatók, az nyolc hónapon át tart majd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Ámon Ada: „A levegőszennyezés fő oka az, hogy néhányan a fűtési rendszerbe nem illő dolgokat égetnek el”

Nem olcsó mulatság a klímavédelem, de meg kell tennünk. Hogyan lesz például vonzó a közösségi közlekedés? Beszélgetés a forró jövőről.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. november 20.


Link másolása

hirdetés

Nemcsak az állami vezetők vettek részt a glasgow-i klímacsúcson, hanem Budapest is képviseltette magát. Ennek okáról, és a klímasemlegesség megteremtéséhez szükséges fővárosi feladatokról beszélgettünk Ámon Adával, aki Budapesten a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője.

– Hogy kerülnek Glasgow-ba városok képviselői?

– Alapvetően az aláíró felek államok, illetve az EU, mint államok közössége. Ők tárgyalnak. Utána az egyes parlamentek ratifikálják a megállapodásokat.

Viszont a klímatárgyalások során egyre fontosabb az úgynevezett “non state actors”, a nem állami szereplők részvétele abban a megállapodásban, amit aztán be kell tartani és betartatni olyan szereplőkkel is, mint a városok, vállalatok, vagy a közlekedési ipar szereplői például. Több éve már az ENSZ is partner, hogy ezeket a szereplőket valamilyen konstruktív, de mégis intézményes módon vonja be, hogy a hangjuk, szempontjaik felerősödhessenek már a tárgyalási folyamatok során is.

Mostanra ezt a Race to Zero mozgalom keretében tehetik meg, és támogathatják az ENSZ klímavédelmi törekvéseket globálisan. Így kerültünk mi is Glasgowba.

– Magyarországról csak Budapest volt ott ilyen szereplőként?

hirdetés

– Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Azért egy ilyen helyen huszon-ötvenezer delegált kavarog a városban. Ha elrúgtunk volna egy kavicsot, valószínűleg egy nem skót embert talált volna el. Könnyen elképzelhető, hogy más magyarországi városok is ott voltak, bár el kell mondanom, hogy a Cities Race to Zero mozgalomban Budapesten kívül csak Kaposvár jeleskedik.

– Mi az, amit Budapest hozzá tud tenni ehhez a mozgalomhoz?

– Azért mentünk oda, mert egyrészt meg akartuk erősíteni azt az elköteleződésünket, amit már Karácsony Gergely megválasztásakor a városvezetés megtett. Nyilván, őt egy zöld városvezetőként ismerik az emberek. Ez az egyik fontos üzenet, ami egyébként a klímatárgyalások sorában nem szokott túl gyakori lenni, hogy a régiónkból valami pozitív üzenet érkezik. Az Európai Unió is úgy ismeri ezeket az államokat, benne a V4 országokat is, amelyek alapvetően kerékkötői ezeknek a folyamatoknak, inkább csökkenteni szeretnék az ilyen elköteleződéseket, mint növelni, de leginkább is azzal az alapállással közelítenek az ilyen törekvésekhez, hogy mi már megtettük a magunkét, 1990 óta drasztikusan csökkent a kibocsátás Magyarországon, és a többi országban, úgyhogy ezzel nekünk már nincs több dolgunk.

De nyilván van. Egyébként magának az országnak is sokkal jobb gazdasági, környezeti és egyéb feltételeket biztosítana, ha felülnénk arra a vonatra, ami a klímabarát gazdaság és társadalomfejlesztéssel jár. Budapest a másik három V4 fővárossal közösen írt egy levelet az ENSZ és az EU vonatkozó vezetőinek, megint csak elköteleződve a klímatörekvések mellett, és azt taglaltuk, amit egyébként maga a klímatárgyalás is, mi is arról beszéltünk, hogy érezzük a felelősséget, hiszen Budapest az egyik legnagyobb kibocsátó Magyarországon.

De megvalósítani az általunk elkészített klímastratégiát csak akkor tudjuk, ha ehhez megkapjuk a fejlesztési forrásokat is. A magyar kormányzat jelenleg nemhogy adna pénzt, inkább elvon Budapesttől már a város alapműködését is veszélyeztetve, miközben csak 2030-ig 2500 milliárd forint szükséges a céljaink megvalósításához.

– Mire kell ez a pénz? Tegyük fel, hogy megvan. Akkor én ebből mit fogok észrevenni?

– Ami a legkevésbé költséges, de kézzelfogható, az a zöldfelületek növelése. Jelenleg az egy főre eső ilyen felület aránya lakosonként hat négyzetméter. Az ajánlás itt kilenc. Ez ötven százalékos növelést feltételez, miközben nem nagyon akad már hely. Ahol még akad egy kis hely, azt persze az ingatlanfejlesztők szeretnék beépíteni. Egy városban a zöldítés, új fák ültetése, a régiek megóvása drága dolog. Nem elég letűzni egy magoncot, a gondozás folyamatos költségeket, emberierő-ráfordítást igényel. Viszont ezek a zöldfelületek például óriási szerepet játszanak az infrastruktúrát erősen terhelő csapadék visszatartása szempontjából.

Például egy hirtelen felhőszakadás a város egy bizonyos pontján komolyan túlterhelheti a csatornahálózatot, helyi áradáshoz is vezethet. Ez csökkenthető a megnövelt zöldfelületekkel. A hőszigetek, a nagy hőmérsékletkülönbségek a városon belül például levegőmozgást okozhatnak, komolyan megterhelhetik az emberi szervezetet. Az árnyékolás, ami ezt csökkenti nagyon komolyan élhetőbbé teszi a várost. Ezek pár százmilliárd forintos intézkedések tíz évre előre nézve.

Körülbelül ötszázmilliárd forintból már egy sokkal hívogatóbb, komfortosabb, kellemesebb közösségi közlekedést alakíthatunk ki, ami sokkal jobban kiszolgálja a lakosságot. A járműparkot nyilván alaposan meg kell újítani, ezen belül a zéró kibocsátású járművek arányát jelentősen kell növelni, vagy teljesen át kell állni ilyen eszközökre. A kötöttpályás fejlesztéseknek is fontos szerepe van egy ilyen csomagban, és meg kell teremteni a jogi feltételeit a megosztott szolgáltatások igénybevételének. Ez is egy nagyobb költség.

Persze a villamos energiával működő járművek is akkor zöldek, ha azt az áramot is zöld módon állítjuk elő, és akkor bizony szükség van nagyarányú napelemes fejlesztésekre is. Ennek az összköltsége a mi számításunk szerint hatszázmilliárd forint körül van.

Ezermilliárdos tétel az épületenergetika. Ennyi pénz kell ahhoz, hogy a budapesti lakásállomány egyharmadát alaposan felújítsuk, úgy, hogy azok nagyjából megfeleljenek a mai kor követelményeinek. Nyilván ez sok esetben korlátozott, például egy múlt század elején épült bérház esetében nem valósítható meg ez száz százalékban.

– Visszatérve a közösségi közlekedésre. Szó volt arról, hogyan lehet hívogatóvá tenni. Tallinban megoldották, hogy ingyenes a közösségi közlekedés az ott lakók számára. Ha első hallásra meredeknek is tűnik, de ha a nagyobb képet nézzük, a környezetterhelés csökkenéséből adódóan meg nem épülő utak, illetve az ugyanezen ok miatt be nem következő légúti megbetegedések kezelési költségei, az emiatt kieső munkaórák és az el nem halálozó embereket is figyelembe véve nem jön ki a matek?

– Szoktak beszélni az ingyenebédről...

– Ez nem ingyenebéd, máshol termelődik meg a bevétel...

– Pontosan értem. De a városnak fenn kell tartania a közösségi közlekedést, ami sok költséggel jár, és ezeknek a költségeknek a fedezetét mi most nem nagyon látjuk. Tehát, hadd beszéljek arról, hogy a fővárosi közösségi közlekedés több embert szállít, mint a MÁV. Önmagában a metró nagyobb forgalommal bírt. Tehát ezt finanszíroznunk kell, és ezt nem csak budapestiek használják. Ez az egész ország számára egy nagyon fontos infrastruktúra, amit fenn kell tartani. Az egész ország számára, nyilvánvalóan, de még inkább az agglomeráció számára egy nagyon fontos infrastruktúra. Az agglomerációra meg mostanában az jellemző, hogy az a kiköltözési hullám, ami az elmúlt évtizedben tapasztalható, ez részben környezeti problémákra is visszavezethető. A kiköltözők viszont továbbra is Budapesten dolgoznak, és vagy végig a közösségi közlekedéssel járnak be, vagy bejönnek autóval valameddig, és onnan folytatják közösségi közlekedéssel, vagy végig bejönnek autóval. A városi személygépkocsi forgalom jelentős része ehhez köthető. Nyilván, ha olcsóbbá tennénk a közösségi közlekedést, ezen tudna segíteni. Ausztriában éppen most vezetnek be egy nagyon kedvező közösségi tarifát, egy, vagy talán három euróért bárhová mehetsz egy napon keresztül. Amikor az országos vezetés és a főváros tud együttműködni, akkor ennek van lehetősége.

A kiköltözés másik oka az ingatlanárak elszabadulása és a problémának a negligálása. A nagyvárosokban általában a lakhatás költségeit valamilyen módon megpróbálja a város szabályozni, ezzel foglalkozni, vagy a bérlakások számával, vagy árszabályozással annak érdekében, hogy benntartsák az embereket és ne költözzenek ki a városból.

Fontos viszont tudni azt, hogy bár a közlekedésnek is fontos szerepe van a klímacélok elérésében, de a levegőszennyezésnek a fő forrása nálunk is, és a térségben máshol is, elsősorban a fűtés. Nyilván erre még rátesz egy lapáttal a közlekedés, de a legszennyezőbb anyagok, az apró szemcsék, szálló por elsősorban a fűtésből származnak, meg abból a szokásból, hogy bizonyos polgártársaink a fűtési rendszerbe nem illő dolgokat égetnek el.

– Ezzel kapcsolatban mit lehet tenni?

– Igen, itt pont az a probléma, hogy ezekkel kapcsolatosan a jogszabályok többsége parlamenti hatáskör. Például nincsen arra jogosultsága senkinek, hogy bekopogjon egy házba, és azt mondja, hogy szeretném megnézni, hogy mit égetsz, mert fekete a füst, amit a kéményeden kibocsátasz. Viszont ez nagyon káros dolog.

Fontos tudni, hogy levegőminőség szempontjából külön Budapest, nem létezik. Ilyen téren az agglomerációval egységben lehet értelmezni azt, ami itt történik. Mi annyit tudunk tenni, hogy például egy önkéntes tájékoztatási kötelezettséget vállaltunk. Amikor a szálló por koncentrációja a WHO által károsnak ítélt szintet eléri, akkor mi erről tájékoztatást adunk. Ezen felül például az avarégetést Budapest saját területén tiltja.

– Az, hogy ki mit éget, nemcsak rosszindulat vagy tájékozatlanság kérdése, de adott esetben szociális okai is lehetnek. A tüzelők árai az egekben, ami megfizethetetlen a szegénységben élő családoknak. Ennek megoldására van valamilyen program?

– Pontosan tudjuk, hogy hány olyan lakás van, ahol szilárd tüzelés van. Viszonylag nem annyira sok, huszonnyolc-harmincezer háztartás, ami az összes lakás öt százaléka. Azok viszont nagyon szennyező módon fűtenek. Ezeknek a környezettudatos átalakítása biztos sokba kerülne, de óriási hozadéka lenne. De ez nem klímapolitikai probléma, hanem környezet- és egészségpolitikai ügy.

– Pontosabban a klímapolitikai útjában álló környezet- és egészségpolitikai akadály, aminek megoldása nélkül nem lehet sikeres maga a klímapolitika sem.

– Igen.

– Ha lenne egy varázsgömb, amibe belenézve láthatnánk azt, hogy harminc év múlva milyen lesz ez a város, ha sikerül a klímapolitikai célok megvalósítása és milyen lehetne, ha nem sikerül, mit látnánk?

– A tudományos előrejelzésekből látni lehet, hogy milyen hőmérsékletekre és éghajlati viszonyokra kell felkészülnünk. Sajnos látszik, hogy például a hőhullámok gyakorisága és hosszúsága duplázódik, triplázódik. Ez leginkább az idősebb nemzedék számára lesz problémás. Tehát mire például én hetven éves leszek, akkor elég szörnyű lesz itt a helyzet. Ugyanez vonatkozik a csapadékokra. Ott nehezebb előrejelzéseket adni, de ott is látszik, hogy a szélsőséges helyzetek növekedni fognak. Hirtelen óriási mennyiség esik le, aztán meg sokáig semmi. Ez az ivóvízellátást is megnehezítheti szélsőséges esetben. Emiatt is fontosak azok az intézkedések például, hogy ami bejön a városba, próbáljuk meg bent tartani, például a csapadékot locsolásra. Fontos, hogy olyan előírásokat tegyünk az építkezőknek, amely már ennek a szellemében íródik, vízgazdálkodás, vagy árnyékolás területén főleg.

Ahhoz, hogy Budapest csökkentse, majd 2050-re zéró, vagy legalábbis net zéró kibocsátóvá váljon, ahhoz arra van szükség, hogy a következő időszakban épülő épületek már alig használjanak energiát, tehát a passzívház koncepció irányába mozduljanak el, természetesen a megújuló energiák felé kell fordulnunk. A távhőellátás bevonása, ahol szintén minél inkább szerepet kell kapnia a megújuló energiáknak, a geotermális vagy a napenergiának.

És nyilván a közlekedés megújítása, amiről már szó volt korábban is. Mi még elektromos autókról beszélünk, miközben a glasgow-i konferencián már a hidrogénhajtás volt napirenden. Én is azt gondolom, hogy nem lehet annyi akkumulátorral elbírni a jövőben. Helye van az elektromos autóknak, ám hosszútávon ennél fenntarthatóbb, tisztább energiaforrásra van szükség a közlekedésben. És persze csökkenteni is kell a mobilitási igényünket. Lehet, hogy nem fogunk annyit utazni. Meg kell értenünk, meg kell szoknunk a saját környezetünket, nyarainkat is a szűkebb régiónkban töltsük inkább és néha-néha ellátogathatunk messzebbi tájakra.

 

Ámon Ada

energia- és klímapolitikai szakember

1998-tól 2015-ig a klíma- és energiapolitikai kérdésekkel foglalkozó Energiaklub igazgatója, 2015-től 2020 májusáig elnöke. Emellett dolgozott a londoni székhelyű International Institute for Energy Conservation (IIEC) konzulenseként, a CEE Bankwatch (Bankfigyelő Hálózat) energiakoordinátoraként, 2004 és 2008 között tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak és energia-tanácsadója az Európai Parlament Zöld Frakciójának. 2015 óta londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism – vezető munkatársa, mely a világ 5. legbefolyásosabb zöld agytrösztje. Itt a Közép- és Kelet-Európai régió, ezen belül is elsősorban a Visegrádi Négyek klímapolitikájával, "kizöldítésével" és felzárkóztatásával foglalkozik.

2015-ben a Forbes első magyarországi női listáján a 9. legbefolyásosabb  lett.

Jelenleg a Budapest főpolgármester klímapolitikai főtanácsadójaként a főváros klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának kialakításáért felel.

Forrás: Wikipédia


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

VIDEÓ: elhagyott olajfúrótoronyból futurisztikus vidámpark épülhet

Hullámvasutak érkeznek egy tengeri olajfúró platformra az Arab-öbölben: a szaúd-arábiai helyszín egy új vidámparknak ad majd otthont.
Forrás: HYPEANDHYPER - szmo.hu
2021. november 22.


Link másolása

hirdetés

A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövő alakításának!

A százötvenezer négyzetméteres olajfúrótorony területére három szállodát, több éttermet – az egyikben „tenger alatti” étkezéssel –, valamint egy sor extrém látványosságot és vízi sportolási lehetőséget is terveznek, amelyeket a látogatók várhatóan a tengeren keresztül vagy helikopterrel érnek majd el.

hirdetés

A The Rig elnevezésű vidámpark a szaúd-arábiai állami befektetési alap ötlete alapján jön létre, amely a világ első ilyen jellegű offshore üdülőhelyeként tartja számon a parkot. A hírek szerint ezzel próbálják segíteni az országot az olajfüggőségtől való eltávolodásban.

VIDEÓ: a jövő vidámparkja

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: