SZEMPONT
A Rovatból

Pogátsa Zoltán: Már évekkel ezelőtt is tragikus volt a helyzet az egyenlőtlenséget nézve

A világ 8 leggazdagabb személyének ugyanannyi vagyona van, mint a legszegényebb 3.6 milliárdnak
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2021. február 15.



Milyen gazdasági, társadalmi következményei lehetnek a koronavírus-járványnak? Miért kell sürgősen visszafogni a túlfogyasztást és megállítani a gazdasági növekedést? Létezik-e igazságos társadalom, vagy ez csak utópia? Ezeket a kérdéseket is feltettük az ismert közgazdász-szociológusnak, Pogátsa Zoltánnak.

– Lassan egy éve élünk a Covid-járványban, és még nem látszik a vége. Vannak, akik a világ gazdasági, társadalmi összeomlását vizionálják. Maga az IMF vezérigazgatója, Kristalina Georgieva is az emberiség legsötétebb óráiról és soha nem látott krízisről beszélt. Ön is ennyire borúlátó?

– Egyelőre a járványszakértők se tudják megmondani, meddig fog tartani a koronavírus-járvány, ezért a közgazdászoknak is nagyon nehéz prognózist felállítani. Ha nyár végéig be lehetne oltani a legtöbbünket, akkor körülbelül a 2008-as világválsághoz fogható következményekkel számolhatnánk. Ám, ha a korlátozó intézkedések áthúzódnak még 2022-re is, annak már nagyon súlyos hatásai lennének. És sajnos hallunk aggasztó híreket is: például Új-Delhiben a lakosságnak több mint a fele átesett a koronavírus fertőzésen, mégsem alakult ki a nyájimmunitás. Nem tudjuk, hogy a különböző vakcinák mennyire hatásosak az új variánsokkal szemben, kik kaphatnak majd oltás-útlevelet, és mi lesz a harmadik világ beoltásával. Ezektől is függ, hogy a turizmus és a globális kereskedelem mikor indítható újra.

– A krízis egyik következménye a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Ez Magyarországot is fenyegeti, hiszen a kormány épp azokat hagyja cserben, akik leginkább segítségre szorulnának, mert például nem volt állásuk, vagy elveszítették azt a járvány alatt.

– A kormány azt állítja, hogy támogatja a hazai turisztikai szektort és azokat, akik munkanélkülivé váltak. Olyan adatokat közöl, amelyek alapján tényleg nem tűnik rossznak a helyzet: a KSH szerint nagyjából húszezer fővel nőtt az állástalanok száma, a bérek pedig még emelkedtek is tavaly. Csakhogy a felmérésekben nincsenek benne az öt főnél kisebb vállalkozások, holott a legtöbb kocsma és kávézó ebbe a kategóriába tartozik. Tehát a járvány által leginkább sújtott vendéglátói szektor eleve kimarad a számításokból. De kihagyták a statisztikákból azokat is, akik a Covid-19 miatt csak részmunkaidőben dolgozhatnak. Vagyis ezek az adatok nem feltétlenül mutatnak valós képet az országról.

Lehetséges, hogy a középréteg egy része elkezdett lecsúszni, a legszegényebbeknek viszont már nem nagyon van hová csúszni: az Eurostat kimutatásai szerint ugyanis a magyar legszegényebbek körülbelül tizenöt-húsz éve folyamatosan Európa legszegényebbjei között vannak.

– Ha globális szinten nézzük az egyenlőtlenséget, már évekkel ezelőtt is tragikus volt a helyzet: az Oxfam 2017-es jelentésében az állt, hogy a világ nyolc leggazdagabb személyének ugyanannyi vagyona van, mint a legszegényebb 3,6 milliárdnak.

– Ezek a folyamatok a járvány alatt tovább romlottak: például Amerikában Elon Musknak, vagy az Amazon cég tulajdonosának, Jeff Bezosnak a vagyona brutálisan tovább gyarapodott. Mivel a kereskedelem és kommunikáció nagy része, a home office munkák is az interneten zajlanak, a válság legnagyobb nyertesei az internetes cégek. Eközben csak az Egyesült Államokban több mint 50 millió munkahely szűnt meg. A járvány okozta válság még inkább rávilágit a neoliberális piacgazdaság több évtizedes folyamataira, melyek már a válság előtt is a társadalom felső egy százalékának a rohamos gazdagodásához vezettek, ugyanakkor már a nyugati országok középosztályai is destabilizálódnak. Ez rendkívül veszélyes a demokráciákra nézve. Az USA-ban az emberek megrohamozták a Capitoliumot, Nagy-Britanniában megtörtént a Brexit, holott ezeket az országokat a demokrácia legstabilabb bázisainak hittük. A nem demokratikus kínai állam sokkal gyorsabban fejlődik, mint a kaotikus demokráciák. És mindezt súlyosan megterheli a klímaválság is. A szíriai konfliktusokban az is benne van, hogy az éghajlatváltozás miatt csökkent a termőterületek aránya, ugyanakkor a népesség megsokszorozódott.

– Az emberiségnek nagyon kevés ideje maradt cselekedni. Kutatók szerint, ha a következő tíz évben nem sikerül radikálisan csökkenteni a világ Co2 kibocsátását, globális természeti katasztrófa következhet be.

– Ha nő a gazdaság, vele együtt nő a CO2 kibocsátás. Ha egyes fejlettebb országok tudnak is CO2 csökkentés mellett nőni, ez azért van, mert kiszervezték a fizikai termelést Kínába. Globálisan folyamatosan nő a kibocsátás, miközben a Párizsi Klímaegyezmény alapján csökkentenünk kellene, már ma, és radikálisan.

A környezetszennyezés mértéke is összefügg a társadalmi egyenlőtlenséggel: a globális gazdagok legfelső 10 százaléka felelős a Co2 kibocsátások majd feléért, a legfelső 20 százalék pedig a kibocsátások kétharmadáért. Ezért a gazdagok túlfogyasztását sürgősen vissza kell szorítani, miközben a globális szegények sorsát javítani.

– Ez azonban a piacok és iparágak összeomlásához vezethet.

– A piac nem omlik össze, ha a gazdagok fogyasztásának visszafogása újraelosztással jár együtt. Az egyik alapvető gazdasági probléma jelenleg az, hogy alul nincs elég kereslet: sokan alig tudnak fogyasztani, mert eladósodtak, nincs pénzük. Ha az újraelosztás megtörténne, sokkal többen vásárolhatnának és sokkal több cég tudna megélni. És van egy alapvető különbség a nagyvállalatok és a kis családi vállalkozások között. Az utóbbiak nem ítéltettek növekedésre. Egy család, mondjuk, megcsinálja a kifőzdéjét, amely eltartja őket évtizedeken át. És nekik ez elég, nem akarnak nemzetközi üzletláncot elindítani. Szemben például a McDonald’sszal, ami növekedésre van ítélve. És ezek a hatalmas multik néhány elképesztően gazdag ember tulajdonában vannak. Ha a gazdagságot átalakítjuk, a piac decentralizálódna. Mindazt, amit most az emberek megvesznek mondjuk, az Amazonban, megvehetnék a kisboltokban is.

– Csakhogy a gazdagok nem szoktak önmaguktól lemondani az életszínvonalukról, sem vagyonukról. Ezt forradalommal vagy állami kényszerrel lehet elérni. Melyik a szimpatikusabb?

– Az államnak nincs szüksége adókra ahhoz, hogy finanszírozza a kiadásait. Azt kamatmentesen meg tudja finanszírozni a jegybank. És infláció sem lesz, mert nő a keresletnek megfelelően a kibocsátás is. Adókra azért van mégis szükség, hogy a szupergazdagok fogyasztását erőteljesen korlátozzuk. A legszegényebbeket nulla adóval terhelném, lenne egy alacsony adókulcs a középosztálynak, és a szupergazdagokra nagyon magas örökösödési és személyi jövedelemadót vetnék ki.

Vagyis diszkriminálná a gazdagokat, azokat is, akik a tehetségükkel, a tudásukkal érték el azt, amijük van.

– Ez nem diszkriminálás: egy demokratikus közösség érdeke, hogy az oligarchák megszűnjenek. A demokrácia alapelve az is, hogy minden ember szavazata ugyanannyit ér.

De egy vagyonos embernek sok százezerszer nagyobb befolyása lehet a politikai döntésekre, mint egy szegénynek. A legszegényebbeknek a hangjukat se hallani. A gazdag viszont a kapcsolati tőkéjével tud hatni, vagy sajtót vesz magának, és azon keresztül tolja a saját nézeteit és érdekeit. Roosevelt amerikai elnök idejében 93 százalék volt a legmagasabb SZJA adókulcs, és nem azért, mert az állam ebből akart volna bármit is megfinanszírozni. Így akarták elkerülni, hogy oligarchák uralkodjanak a demokrácián.

– Ön azt is állítja, hogy a gazdasági növekedést le kell állitani. Csakhogy, ami stagnál, az előbb utóbb hanyatlani kezd, és ez megint csak a szegényeket sújthatja.

– A gazdasági növekedés nem azonos a fejlődéssel. A növekedést azért kell leállítani, mert rengeteg nyersanyag- és energiafelhasználással jár, és olyan mértékű környezetszennyezéssel, amellyel már túlléptük a planetáris korlátainkat. Az emberek 30-40 éve reménykednek abban, hogyha nő a GDP, akkor majd mindenkinek nőni fog a bére. De ez nem történt meg.

David Woodward közgazdász mutatott rá arra, hogy a globális szintű növekedésnek mindössze 5 százaléka jutott el a társadalom legalsó 60 százalékához. Ez is azt igazolja, hogy a többség számára csakis a radikális újraelosztás hozhat életszínvonal-javulást, a növekedés nem.

A szupergazdagok pazarló felhalmozása helyett a közösségi szolgáltatások fejlesztésére van szükség: befektetésre az egészségügybe, oktatásba, a szociális ellátó rendszerekbe, a kultúrába. Az, hogy a társadalom nagy része anyagilag ki van véreztetve, azt jelenti, hogy szellemileg is ki van véreztetve. Széles rétegek mentális állapota irgalmatlanul leromlott, elképesztő a leamortizálódás és az értékvesztés már a középosztályban is.

– Újra elosztani azonban akkor érdemes, ha a támogatott közösségek vagy elmaradott régiók fejlődése is beindul. Hiába öntik a pénzt például Afrikába, ha a bemerevedett helyi társadalmi, gazdasági viszonyok semmit nem változnak.

– Afrikát és a harmadik világot érinti legdrámaibban a járvány: ott hatalmas földrajzi területek vannak, ahová a megakadt beszállítói láncok képtelenek eljuttatni az élelmiszert. De vizsgáljuk meg: miért nem hoztak pozitív változásokat Afrikának az eddigi nemzetközi befektetések? Kutatások bizonyítják, hogy a legszegényebb afrikai országoknak küldött minden egyes dollár után tízszer annyi dollár jött vissza az első világba. Csádban például olaj van. Odamegy a multi, lefizeti a helyi elitet. Gazdaggá teszi őket, akik aztán brutálisan kizsákmányolják a lakosságot. A befektető kiviszi a profitot, a helyi arisztokrácia pedig offshore cégekbe menti ki a vagyonát. Ezen kívül fegyvereket vásárolnak, szintén nyugatról, hogy a nyomorgók lázadását leverjék. Ha ezt mind összeadjuk, kiderül, hogy tízszer annyi pénz jön ki ezekből az országokból, mint amennyi bemegy, tehát az afrikaiak nem azért maradnak szegények, mert a képességeik hiányosak, hanem mert a globális világ ezeket a régiókat szegényen tartja. Föl kell tenni azt a kérdést is: vajon méltányos és igazságos-e ez, és ha nem, hogyan lehetne változtatni?

– Mitől igazságos egy társadalom? Van ennek valamilyen fokmérője?

– Sokan azt hiszik, hogy az igazságosság szubjektív dolog, minek is foglalkozni ezzel, ha mindenki mást gondol róla. Holott az igazságosságnak komoly filozófiai alapjai vannak. John Rawls szerint egy társadalom akkor igazságos, ha mindenkinek egyenlő az esélye az érvényesülésre, függetlenül azoktól a tényezőktől, amelyekről nem tehet.

Ne attól függjön az esély, hogy, mondjuk, egy magyar ember nőnek születik vagy férfinak, gazdag vagy nincstelen családba, romának vagy nem romának, kistelepülésen él vagy a fővárosban. Az igazságosság nemzetállam és globális szinten is azt jelenti, hogy mindazok a tényezők, amelyek a szerencsén és véletlenen múlnak, ne akadályozzanak senkit.

Az egyéneket pedig ne a teljesítményük, hanem az erőfeszítésük alapján ítéljük meg. Nekem, a 196 centimmel könnyebb pakolni egy magas polcra, mint egy 150 centisnek. Neki jóval nagyobb erőfeszítést kell tennie ugyanazért a teljesítményért.

– Lát esélyt arra, hogy a méltányos és igazságos társadalom egyszer több lesz, mint szép utópia?

– A 20. században kétféle társadalmat próbáltunk ki. Az egyik az amerikai típusú kapitalizmus, ahol szabadság van, de igazságosság nincs. A másik a szovjet típusú rendszer, amely szintén nem volt túl igazságos, de szabad biztosan nem. A jelenlegi skandináv modellben viszont az igazságosság és szabadság egyszerre van jelen, én messze ezt tartom a legjobbnak. Ez már ma sem utópia. Érdemes azon is elgondolkodni: mi van, ha nem valósítjuk meg az igazságos társadalmat?

Ha rövid időn belül nem állítjuk le a növekedést, akkor a klímakatasztrófa fogja leállítani. És abban nem lesz köszönet. Globális háborúk robbanhatnak ki, és a komplett Közel-Kelet ideköltözhet Európába.

Amikor pár éve másfél millió menekült jött, az csupán előszele volt annak, mi várhat ránk. A túlfogyasztás megszüntetése, a méltányosság és az igazságosság az emberiség egyetlen esélye, hogy elkerülje a katasztrófát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Már azt kiabálják, hogy mocskos Tisza” – fideszesek a hétvégi tüntetésekről és az Integritás Hatóság elnökének vádjairól
Pócs János szerint ő előre megmondta, mit kiabálnak majd a korábban Fidesz ellen tiltakozó emberek, és most ez bekövetkezett. Németh Balázs pedig azt mondta hétfőn stábunknak a parlamentben, hogy mindenki Magyar Péter filmszínházának az áldozatává vált.


Hétvégén két kisebb demonstráció is volt a Tisza ellen, pénteken a migrációs paktum ellen tiltakoztak, vasárnap pedig Sulyok Tamás mellett álltak ki. Bár egyik tüntetést sem a Fidesz szervezte, mindkettőn feltűntek fideszes politikusok. A migrációs paktum miatti vonulás útja egy olyan épület alatt vezetett el, aminek az erkélyén egyszer csak Magyar Péter miniszterelnök és Radnai Márk is feltűnt. Magyar Péter tapsolt, integetett és egy magyar zászlót lobogtatott, sőt, egy később általa közzétett videó szerint szívecskét is mutatott a tüntetők felé, akik válaszul folyamatosan hazaárulózták, és többször is bemutattak ki.

A vonulók között ott volt Németh Balázs fideszes képviselő is, aki hétfőn a parlamentben azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, a miniszterelenök szándékosan provokálta a tömeget. „Magyar Péter nem buta ember. Sok mindent mondhatunk róla, de nem buta ember”, és pontosan tudta, mi fog történni. „Ő előre megfontolt szándékkal ment ki arra az erkélyre, hogy hergelje és provokálja a magyar embereket, a migrációs paktum ellen tüntető több ezer embert” – fogalmazott Németh. „Ugyanaz történt mintha Újpest mezben valaki odaállna a Fradi tábor elé, és elkezdene szívecskét mutogatni, gúnyosan mutogatni, röhögcsélni, nevetgélni”

„Én ott voltam és próbáltam megnyugtatni az ott lévő embereket” – állította, majd úgy folytatta, a tüntetők „az abszolút filmszínháznak az áldozatai lettek, de ugyanígy mindenki Magyar Péter filmszínházának az áldozata”.

 

Pócs János, szintén fideszes képviselő azt mondta, amikor a tiszás aktivisták a kampányban feltűntek a Fidesz rendezvényein, ő megmondta, „el fog jönni hamarosan lesz az idő, amikor ugyanezek az emberek azt fogják ordibálni, hogy mocskos Tisza.” Szerinte ez „elérkezett.”

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint „Magyar Péter ott manipulált, hogy egy olyan videót tett közzé, ami úgy kezdődik, hogy ő szívecskét mutatta tüntetőknek, amire a pár tüntető teljesen bevadulva egyébként tényleg egy-kettő közülük nem vállalható módon reagált” – állította. Szerinte a valóság az, hogy Magyar Péter a gesztust a legvégén tette, előtte pedig a fülét mutogatta, amivel provokálta a tüntetőket.

Az ellenzéki pártelnök úgy fogalmazott: „ezek ilyen apró trükkök, manipulációk, de ebben nagyon profi a miniszterelnök.”

Arra a kérdésre, hogy a tiltakozók száma mindkét rendezvényen viszonylag csekély volt a korábbi fideszes demonstrációkhoz képest, Pócs János azt válaszolta, ezeket nem voltak szervezettek, nem a Fidesz rendezte őket. A Fidesz által korábban szerveztett Békemenetre például buszokat szerveztek. „Ha azt láttam, hogy egy településen szükség van egy buszra, akkor én, mint országgyűlési képviselő, választókerületi elnök, fogadtam egy buszt, és akkor busszal hoztam el őket”.

A parlamentben szóba kerültek a migrációs paktum esetleges veszélyei és az Integritás Hivatal elnökének vasárnapi interjúja is, amiben azt állította, hogy két fideszes miniszter megpróbálta őket rávenni, hogy ne folytassanak helyszíni vizsgálatokat. Egyikük, Tuzson Bence most reagált a vádakra.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem tudtam volna ilyen fordulatot kitalálni ennek a kerületnek” – Osvárt Andrea is megszólalt Őrsi Gergely ügyében
Osvárt Andrea színésznő egy hosszú, személyes posztban állt ki a letartóztatott Őrsi Gergely mellett. A II. kerület polgármesterét egy több mint kétmilliárd forintos vesztegetési ügyben gyanúsítják.


„Nemcsak ő, de mi is vele bűnhődünk” – írta közösségi oldalán Osvárt Andrea a II. kerület polgármesterének ügyéről. A színésznő, aki a kerületben él, egy hosszú, személyes hangvételű bejegyzésben reagált, miután a bíróság múlt csütörtökön elrendelte Őrsi Gergely 30 napos letartóztatását. Péntek este a Mechwart ligetben szimpátiatüntetést is tartottak a polgármester mellett.

Őrsi Gergelyt és a kerület korábbi fideszes polgármesterét, Láng Zsoltot egy több mint kétmilliárd forintos vesztegetési ügyben gyanúsítják. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint egy 2011 és 2024 között működő, pártokon átívelő korrupciós hálózatról van szó.

Osvárt Andrea a bejegyzésében arról írt: "Ha forgatókönyvíró lennék sem tudtam volna ilyen fordulatot kitalálni ennek a kerületnek, országnak, világnak a történetében, minthogy imádott Polgármesterünket egyik percről a másikra beviszik a rendőrök. A világ a feje tetejére állt, mi pedig itt maradtunk tátott szájjal, hitetlenkedve, magunkra hagyva - polgármester nélkül".

Elismerte, hogy nem tudja, pontosan mi történt, de úgy érzi, a helyi közösség is áldozata a helyzetnek. "Azt viszont tudom, hogy különbség van bűn, bűnöző és bűnhődés között. Azt is tisztán látom, hogy ebben a világban jelenleg nincs igazság. És nem is lesz" - vélte.

Bejegyzésében arról ír, hogy nemcsak a polgármester, hanem ők is bűnhődnek:

"Egy olyan embert, akit feddhetetetlenségéről, emberségéről és jótetteiről ismertünk csak, most börtönben ül. Meddig? Nem tudjuk. Jogosan? Nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy nemcsak ő, de mi is vele bűnhődünk. Mi, II. kerületiek most hatalmas árat fizetünk. Elvették büszkeségünket, hitünket, reményünket abban, hogy - legalább mi - jó helyen vagyunk. A legjobb helyen".

Osvárt a jövőbeli veszteségek miatt is aggódik: „Kinek a számlájára írhatjuk majd, ha mostantól ennek a kerületnek, az itt élő 80.000 embernek, mókusnak, rókának, fűnek-fának rosszabb lesz?”

A színésznő egy személyes vallomást is tett: "6 éve ismerem személyesen Őrsi Gergelyt. Nem túl közelről, nem szorosan. De azt elmondhatom, hogy soha, egyetlen alkalommal sem - amikor volt szerencsém vele egy légtérben lenni - volt kételyem afelől, hogy nincs még egy ilyen ember. És nem is lesz".

A péntek esti, „Buda szolidáris – Kiállás a Polgármesterünkért, Őrsi Gergelyért” címmel tartott tüntetés szervezői a közösség összetartozását és szolidaritását kívánták megmutatni. A demonstráción többen is kifejezték támogatásukat a letartóztatott polgármester iránt.

Őrsi Gergely a letartóztatása után az ügyvédjén keresztül üzent, amelyben hangsúlyozta, hogy a II. kerületi önkormányzat működése zavartalan, minden feladatot ellátnak. A polgármester egyúttal bírálta az eljárást, mondván, „bedőltek a magyar igazságszolgáltatás szervei” sarokba szorított emberek vallomásainak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk