hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Pára-paradoxon: a szén-dioxid-kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk

Végső soron egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.

Link másolása

hirdetés

A vízgőz a legfontosabb és legnagyobb mennyiségű üvegházgáz a Földön. Miért beszélünk akkor mégis mindig a szén-dioxidról és társairól? Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. A globális felmelegedés miatt a levegő több vízgőzt tud megtartani, tovább növelve ezzel a felmelegedést, ezzel párhuzamosan azonban növekszik a telítési hiány, ami lassítja a növények növekedését. Végső soron egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást - írja Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató a Másfélfokon megjelent cikkében.

A szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok mennyisége elenyésző a természetes folyamatok szabályozta vízgőzhöz képest. A vízgőz mennyisége térben és időben is erősen változó. Tízszer, de akár százszor több található belőle a légkörben, mint szén-dioxidból, de jóval rövidebb ideig, néhány tíz-száz év helyett csupán néhány (körülbelül 10) napig tartózkodik ott. A vízgőz koncentrációját mennyiségéből és rövid légköri tartózkodási idejéből kifolyólag az emberi tevékenység közvetlenül nem módosítja.

A földi rendszer megbolygatásával azonban az emberi tevékenység, ha közvetve is, de nyomot hagy a légkör víztartalmán. A szén-dioxid és a többi üvegházgáz okozta felmelegedés hatására a légköri vízgőztartalomban változás áll be, mely az üvegházhatáson keresztül közvetlenül és a növényzetre nehezedő stresszen keresztül közvetve tovább fokozza az éghajlatváltozást.

Úgy néz ki, hogy sikerült megpiszkálnunk egy olyan nagy rendszert, ami láncreakciók sorozatát indíthatja el, melyek mindegyike a felmelegedés fokozódásához vezethet.

Egyszerre lett sok és kevés a vízgőzből, ami nem jó a növényeknek sem

A melegebb levegő több vízgőzt tud magában tartani, így üvegházhatású gázként a növekvő vízgőztartalom fokozza a felmelegedést. Azonban a természet nem képes ezzel lépést tartva olyan sok többlet vízgőzt juttatni a légkörbe, amennyi a melegedés miatt lehetséges lenne, így paradox módon átlagosan telítési hiány alakul ki a légkörben. Bár ezt a hatást a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez hasonlóan közvetlenül nem érzékeljük, a következményei nem kedvezőek a jövőnkre nézve. A Science Advances tudományos folyóiratban publikált tanulmányban 19 kutatóintézet tudósai arra jutottak, hogy a növekvő különbség a levegő telítettségi szintje és a tényleges vízgőztartalom között lassúbb növényi növekedést eredményez. Ezzel két oldalról is növeljük a klímaváltozást:

hirdetés
a tényleges vízgőztartalom emelkedésével közvetlenül fokozzuk a felmelegedést, míg a levegő (vízgőz)telítettségének csökkenése a növénynövekedést lassítja, így gyengítve a vegetáció szénelnyelését, magyarán több szén-dioxid marad a légkörben.

A telítési hiány (vapour-pressure deficit – VPD), vagyis a levegő telítettségi szintje és a tényleges vízgőztartalom közötti különbség mért és várható változása különböző éghajlati adatbázisok és modellszimulációk alapján. Forrás: Yuan et al. (2019)

Emiatt a növekvő, röviden telítési hiánynak nevezett különbség miatt erősebben veszít vizet a talaj és a vegetáció. A növényzet erre védekezéssel reagál: bezárja a gázcserenyílásait, ami lassítja a fotoszintézist, melynek során a növény szén-dioxidot von ki a légkörből. A tanulmány eredményei alapján a telítési hiány növekedésére reagálva

az 1990-es évek óta a növényzet növekedésének, vagyis „zöldülésének” mértéke (global greening) csökkenésnek indult.

Az alábbi térképeken is látszódik, hogy míg az 1980-as és ’90-es években a Föld nagy részén fokozódott (zöld színezés), addig a kétezres években már a csökkenés (piros színezés) vált meghatározóvá a zöldülésben. Bár az egyre növekvő szén-dioxid koncentráció trágyázó hatása serkentő hatással van a növénynövekedésre, de a növekvő hőmérséklet, valamint a rendelkezésre álló víz- és tápanyagmennyiség csökkenése limitáló tényezők.

A növénynövekedés mértékének változása az 1982-1998-as időszak (A térkép) és az 1999-2015-ös időszak során (B térkép). A C térkép az A és B időszak során mért trendek közötti különbséget mutatja. A piros területek a zöldülés mértékének csökkenését jelzik, a zöld a növekedést. A szürke területeken nincs számottevő vegetáció. Forrás: Yuan et al. (2019)

A telítési hiány növekedése okozta stressz hatása nem csak a növénynövekedés mértékének lassulásában nyilvánul meg. A Boston University kutatója, Ranga Myneni professzor szerint, ha a tendencia tovább folytatódik, az a vegetációtüzek gyakoribbá válását és a kártevők elterjedését eredményezi, ami ördögi körként tovább fokozza a növényzet romlását.

A felmelegedés fokozódása közvetlenül is hatással van a növényzet életfunkcióira. Növénytől függően meghatározható egy hőmérsékleti küszöbérték, mely felett a növekedés lelassul. Ennek a termelékenységi küszöbnek az átlépése szintén oda vezet, hogy a növényzet szénmegkötő képessége csökkenni kezd, és az eddigi kibocsátásainkat részben kompenzáló növényzet hosszú távon nettó kibocsátóvá válik.

Miért van telítési hiány, ha egyre több vízgőz van a légkörben?

Tanulmányukban a brit Met Office Hadley Centre klímakutatói bemutatták, hogy globális átlagban a vízgőz mennyisége egyszerre csökkent és nőtt az elmúlt évtizedek során. Ezt a tudósok „pára-paradoxonnak” (humidity paradoxon) hívják. Lényege, hogy bár a légkörben ténylegesen megtalálható vízgőz mennyisége növekedett, addig a telítettsége, vagyis, hogy mennyi vízgőzt tartalmaz az adott hőmérsékleten lehetségeshez képest, csökkent.

Az eltérés oka, hogy emelkedő hőmérséklet esetén nő a párolgás, nő a levegő vízgőztartalma és eközben nő a harmatpont is, vagyis az a hőmérséklet, ahol a levegő telítetté válik. A melegebb légkör ezért nagyobb mennyiségű vízgőzt képest magában tartani, 1 °C-onként körülbelül 7%-kal.

Ez azt is jelenti, hogy a vízgőztartalomnak Celsius fokonként 7%-kal kéne növekednie ahhoz, hogy a telítettség ne csökkenjen. Ezt a növekedést azonban több tényező gátolja. Az óceánok lassabban melegszenek fel (de hosszabban tárolják a hőt), mint a szárazföld. Emiatt a vízfelszínek felett, ahonnan a legtöbb vízgőz (körülbelül 90%) kerül a légkörbe a párolgás során, kisebb mértékű a felmelegedés. A szárazföldek felett erősebb, viszont az onnan párolgó vízmennyiség nem képes lépést tartani a felmelegedett levegő víztározó kapacitásának növekedésével, a telítettség tehát csökken.

Mezőgazdaság, erdőirtás, földhasználat-változás, beton – nem segítenek

A mező- és erdőgazdálkodás, valamint más földhasználat-változtatás, mely az emberi üvegházhatású gázkibocsátás 24%-át teszi ki, szintén hatással van a párolgás mennyiségére, így a vízgőztartalomra is. A mesterséges felszínek, mint például a beton esetén nem tud a mélybe szivárogni és tárolódni a lehulló csapadék, így csökken az elpárologtatható víz mennyisége.

Ellenben a mesterségesen öntözött mezőgazdasági területeken a természetes szintnél intenzívebb lehet a párolgás. Az esőerdők kivágásával is belenyúl az ember a növényzet természetes éghajlatszabályozó szerepébe. Intenzív párologtatásukkal ugyanis szintén szabályozzák a levegő nedvesség-tartalmát és hőmérsékletét.

Az erdőirtás egy adott térség szárazodásához vezet, ez pedig egy idő után nemcsak lokálisan, de globálisan is ráerősít az éghajlatváltozásra.
Ne ébresszük fel az alvó oroszlánt

A vízgőz, mint üvegházhatású gáz, mennyisége, tartózkodási ideje és forrásai miatt, bár ugyanúgy melegítő hatású, mégis máshogy viselkedik, mint a szén-dioxid. Míg az iparosodás óta kibocsátott (és akár évszázadokig a légkörben tartózkodó) nagy mennyiségű szén-dioxid melegítő hatása révén közvetlenül változtatja a földi éghajlatot, addig a légköri vízgőzmennyiség változása csak az erre a melegítő hatásra adott természetes válasz. Viszont pont emiatt nagyon pontosan kell ismernünk a viselkedését, hiszen míg a szén-dioxid kibocsátást tudjuk kontrollálni, addig a legfontosabb üvegházhatású gáz, a vízgőz folyamatait nem tudjuk szabályozni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Szenzáció: Időkristályt hozhattak létre a Google kvantumszámítógépes laborjában

A tanulmányt egyelőre még nem tudták átnézni a tudományos közösségek, így egyelőre csak feltételezhető, hogy a világon először valóban sikerült időkristályt létrehoznia az embernek.

Link másolása

hirdetés

Több tucat tudós és a Google kvantumszámítógépes laborja létrehozhatta a világ első időkristályát - írja a Next Web cikkére hivatkozva a Telex.

A kutatásról készült tanulmány egyelőre pre-print, vagyis a tudományos közösség még nem nézte át az eredményeket. Ebből adódóan egyelőre csak lehetséges, hogy a tudósoknak sikerült időkristályt gyártaniuk.

Az időkristály egy olyan kristályszerkezet, ami folyamatosan egy konfigurációból a másikba változik át anélkül, hogy energiát használna.

Ha a tanulmány minden tudományos elvárásnak megfelel majd, akkor az egy hatalmas lépés lesz a sci-fikből ismert technológiák felé, mint például a teleportálás, a térhajtómű vagy egy örökmozgó, üzemanyag nélküli generátor. Ezekhez azonban kvantumszámítógépekre van szükség, ami ugyan nagyon hasznos, de legalább annyira összetett és nehézkes technológia.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Megmentette a Tesla automata pilótája a részeg sofőr életét, aki eszméletét vesztette a volán mögött

A fiatal férfi olyan mélyen aludt, hogy még a folyamatos dudálásra sem tért magához. Egyesek szerint a Tesla fejlett technológiája még több ilyen esethez vezethet.

Link másolása

hirdetés

Akár meg is halhatott volna a részeg férfi, aki elvesztette az eszméletét a volán mögött ülve egy Teslában Norvégiában, de szerencséjére a kocsi megmentette az életét - számolt be róla az Indy100.

Az esetről egy másik autós készített egy videót menet közben. Ezen az látszik, ahogy a kétsávos úton közlekedő Tesla Model S típusú autóban ülő fiatalember lehajtott fejjel, csukott szemmel ül a vezetőülésben.

Az elektromos, önvezető autó okosrendszere felismerte, hogy a sofőr nem reagál, ezért automata üzemmódba kapcsolt, majd egy alagútban félreállt és bekapcsolta a vészvillogót. Az ezt levideózó másik autós lelassított és dudálással próbálta felébreszteni az öntudatlanul ülő sofőrt, de nem járt sikerrel.

A helyi rendőrség később azt közölte, hogy a 24 éves férfi részeg volt, de tagadta, hogy így vezetett volna. Nyomozást indítottak az ügyben, a férfi jogosítványát pedig ideiglenesen bevonták. Az alagutat lezárták, amíg megérkezett a segítség.

A hír a Twitteren is elterjedt, a felhasználók pedig vegyesen reagáltak. A Tesla-rajongók nem győzték dicsérni az autó képességeit, mások viszont arra világítottak rá, hogy ez egy jó példa arra, hogy a fejlett technológia felelőtlenségre ösztönözheti az embereket.

hirdetés

"Az a férfi részegen aludt, mert a Tesla automata pilótája üzemmódja miatt azt gondolta, hogy oké, ha így kimegy az útra" - írta egy kommentelő.

"Úgy tűnik, ez egy olyan probléma lehet, amit az önvezető autók okoznak. Az önző részegek azt hiszik, rendben van, ha így ülnek volán mögé, mondván az autó úgyis elvezeti saját magát. Ez felelőtlen, veszélyes és félelmetes. Talán a Tesla beépíthetne egy szondát az autó elindításához" - írta le a véleményét egy másik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Élhetetlen lesz Afrika legnépesebb városa az évszázad végére a szakértők szerint, ha minden így megy tovább

A nigériai Lagost a klímaváltozás okozta környezeti problémák sújtják: a tengerszint emelkedése, az egyre súlyosabb áradások és a parti erózió.

Link másolása

hirdetés

Nigéria lakói már hozzászoktak ahhoz, hogy évente többször is áradás sújtja hazájukat, pláne a legnagyobb várost márciustól novemberig, az esős időszakban. Idén július közepén azonban az elmúlt évek egyik legsúlyosabb árvízével kellett szembenézniük Lagosban, ami még náluk is szokatlan.

Az internetre felkerült fotókon és videókon jól látszik, hogy mennyire komoly volt a helyzet: utcákat, utakat, kerteket öntött el a víz, amely a közlekedést is megbénította.

"Amikor elindultam otthonról kocsival, még nem is tudtam, hogy ilyen sok eső esett. Nagyon erős volt a forgalom az árvíz miatt, minél messzebb mentem, annál magasabb volt a vízszint. Egyre csak emelkedett, aztán már elérte az autóm lökhárítóját is, majd elkezdett befolyni a víz"

- mesélte a CNN-nek egy helyi lakos, Eselebor Oseluonamhen.

Lagos most 24 millió embernek ad otthont, ezzel Afrika legnépesebb városának számít.

Az évszázad végére azonban élhetetlenné válhat a tudósok szerint az egyre extrémebb időjárás és a tengerszint emelkedése miatt.

Nigéria legnagyobb városa részben szárazföldön helyezkedik el, részben pedig szigetek alkotják. Lassan pusztuló tengerpartja egyre inkább sebezhetővé teszi az árvizekkel szemben. Környezetvédelmi szakértők szerint a parti erózióhoz a globális felmelegedés és a homokbányászat is nagyban hozzájárul.

hirdetés
Egy másik súlyos probléma pedig a tengerszint emelkedése, a víz ugyanis fokozatosan bekebelezi a partot.

A Victoria-sziget egyik teljesen új, part menti városát például már egy 8 kilométer hosszú betontömbökből épített fal védi majd a tengertől.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Autómentes IKEA nyílik a világon elsőként Bécs belvárosában

Csak azt lehet megvenni, ami gyalog, biciklin, vagy közlekedési eszközökön is szállítható, a vásárláshoz pedig elég egy okostelefon.
Fotó: IKEA - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
A világon elsőként Bécsben nyit olyan üzletet a svéd bútoróriás, az IKEA, amelyhez nem tartozik parkoló. Csak azt lehet megvenni, ami gyalog, biciklin, vagy közlekedési eszközökön is szállítható, a vásárláshoz pedig elég egy okostelefon.

Az autómentes bútoráruház augusztus végén nyílik meg a belvárosban.

Az automatizálás a digitalizáció és a fenntarthatóság szellemében épült Bécs legújabb IKEA-áruháza, amely idén augusztus 26-án nyit meg. A vásárláshoz már nem lesz szükség nagy bevásárlókocsikra, elegendő lesz egy okostelefon. A vásárló az IKEA-applikáció segítségével magának szkennelheti be a kívánt terméket, amit aztán rögtön ki is fizethet és mérettől függően magával vihet.

Az alagsorban található automatizált raktárban több mint 3.000 árucikk áll készen az azonnali elvitelre, a nagyobb termékeket kiszállítják, vagy egy külső átvételi ponton átvehetők. A tévhitekkel ellentétben ezekkel a lépésekkel az IKEA nem a dolgozói létszámot akarja csökkenteni: a Westbahnhof mellett található áruházban 320 embert foglalkoztatnak majd.

Az áruház tervezésekor a fenntarthatósági szempontokat helyezték előtérbe. Az épület mellett csak kerékpáros parkoló kap helyet, autóval nem lehet megállni. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek a zöldítésre is: 160 óriáscserépbe ültetett fa szolgálja a homlokzatok és a tető árnyékolását, utóbbira napelemeket is telepítenek.

A látogatók maguk is élvezhetik a növények közelségét a zöld tetőteraszon. A gasztronómiai kínálatban pedig nagyobb szerep jut majd a vegetariánus fogásoknak.

Az IKEA a biztonságos vásárlás érdekében az első időszakban egy online foglalható jegyhez köti a látogatást. Jegyet 30 perces intervallumokra adnak ki, így szabályozzák a létszámot a bejáratnál.

hirdetés

Ausztria eddigi legkisebb IKEÁ-ja összesen 140 millió euróból épül. A bútoráruháznak helyet adó épületben hét emeletből ötöt a svéd bútorkereskedő foglal majd el, a felső kettőre egy főként fiataloknak és üzleti utazóknak szánt szálloda költözik. Az IKEA egyébként a pandémiás időszak ellenére is nyereséges Ausztriában. A 2019/20-as üzleti évben forgalma 5,5 százalékkal 847,3 millió euróra nőtt, amelyből 124 millió eurót az online értékesítés tett ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: