hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár

Magyarországon és Európában az idei tavasz az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott.

Link másolása

hirdetés

Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Az évszakos előrejelzések nem arra szolgálnak, hogy előre megmondják egy adott nap időjárását, hanem hogy átlagos, vagy ahhoz képest hidegebb, melegebb, szárazabb, nedvesebb viszonyokra kell készülnünk az adott évszakban. A modellszimulációk szerint, valamint az idei év első felét meghatározó La Niña gyengülésével továbbra is az a trend van érvényesülőben, ami magasabb hőmérsékleteket vetít előre - írja a Másfélfok.

 

A globális átlaghőmérséklet 2021 márciusában és áprilisában körülbelül 0,2 °C-kal volt magasabb, mint az 1991–2020 közötti áprilisi átlag. Ha azonban Európát nézzük, március hőmérséklete az átlagoshoz közeli volt, míg 2003 óta ez a leghidegebb április. Az idei tavasz Magyarországon az átlagosnál 1,9 °C-kal hidegebb volt, ezzel a tizenhetedik leghűvösebb 1901 óta.

Térségünkre a többhetes európai anomália előrejelzések a következő hetekben is az átlagosnál hűvösebb időt prognosztizálnak. Az évszakos előrejelzések már átlagos, illetve azt meghaladó hőmérsékleteket vetítenek előre régiónkra a nyári hónapokra. Mivel az időjárási mintázatok nem maradnak fenn túlságosan sokáig,

hirdetés
egy hűvösebb, csapadékosabb tavasz még nem az egyetlen vagy a döntő tényező a rákövetkező nyár hőmérsékletének alakításában.

Ehelyett, a modellek által előrejelzett átlagos vagy annál valamelyest melegebb időjárás a melegebb nyarakat, több aszályt hozó klímaváltozás trendjébe illeszkedik.

2021 ugyan globálisan a napjainkban megszokotthoz képest valamelyest hűvösebben kezdődött (az év első négy hónapja a hetedik legmelegebb évkezdet volt, a 2015 óta eltelt évek mindegyikénél hűvösebb), de a 2020 végét, 2021 elejét meghatározó La Niña gyengülésével ezt már nem várhatjuk az év hátralévő részétől.

A légkör kaotikus természetéből adódóan a legjobb légköri modellek is csak mintegy két hétre tudják pontosan előrejelezni az időjárást. Minél távolabb haladunk a jövőben, a bizonytalanság általában (a légköri áramlások függvényében) annál jobban növekszik. Mindezek ellenére más központok mellett a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) is készít akár fél évre szóló előrejelzéseket is. A szezonális előrejelzések hozzáadott értékkel bírnak, ha tudjuk, hogyan használjuk őket, de tisztában kell lennünk a korlátaikkal is.

Az elkövetkező hetekre, hónapokra, vagy akár évekre történő előrejelzés azon alapul, hogy olyan csatolt modelleket alkalmazunk, amelyek a légköri folyamatok mellett már figyelembe veszik az egyéb éghajlati alrendszerek folyamatait, és a közöttük lévő kölcsönhatásokat is.

Az óceánban vagy a krioszférában (a Földön található hó- és jégtömegek) lezajló folyamatok ugyanis lassabban játszódnak le, ezek a közegek hosszabb ideig „emlékeznek” a kiindulási állapotra, és így fejlődésük a légkörhöz képest hosszabb időre előrejelezhető. Ezek a komponensek nem korlátozzák olyan mértékben a légköri folyamatokat, hogy általuk pontos képet kaphassunk a napi időjárási változásokról, de befolyásuk hónapos vagy évszakos időskálán már kimutatható. Például az egyes régiókban lehulló átlagos csapadék összege összefügghet azon régió tengerfelszínének hőmérsékletével a megelőző, illetve azonos időszakban, ahonnan a csapadék származik.

Az évszakos előrejelzések tehát nem arra szolgálnak, hogy pontosan meghatározzák egy adott nap időjárását, hanem arra, hogy megmondják, átlagos, vagy ahhoz képest hidegebb, melegebb, szárazabb, nedvesebb viszonyokra kell készülnünk.

Így tervezési, döntési helyzetekben alkalmazhatók, mint például vízgazdálkodási, mezőgazdasági kérdésekben (pl. felkészülés az aszályos helyzetekre, növények kiválasztása).

 

Ábra: Pieczka Ildikó

A minél pontosabb évszakos előrejelzés elkészítéséhez kulcsfontosságú a meghatározó kölcsönhatások, valamint a kezdeti állapot minél pontosabb ismerete a teljes földi rendszerre. A csatolt légkör-óceán rendszerben számos olyan jelenség létezik (pl. az El Niño–Déli Oszcilláció, ENSO), mely szezonálisan előrejelezhető. Nem minden időszakban és régióban egyforma az előrejelezhetőség: általánosan nézve, a trópusi területeken jobb, mint a közepes földrajzi szélességeken, valamint erős El Niño/La Niña tevékenység fennállásakor a beválás jobb, mint semleges helyzetben. Az eredmények nem egy szimuláción, hanem azok együttesén alapulnak, hogy a megfigyelésekben jelen lévő bizonytalanságokat figyelembe lehessen venni.

A tudomány szerepe és feladata, hogy a rövid távú emberi emlékezet és benyomások („egész tavasszal esett, elképesztő, hogy májusban is fűteni kell”) alkotta részleges és ideiglenes valóságot adatokkal, és az ezekből levont összefüggésekkel árnyalja, egészítse ki. Lehet, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban hűvösebb időjárást tapasztaltunk a bőrünkön, azonban a nyár nem marad el, és ami kevésbé jó hír, hogy a globális felmelegedés sem állt meg.

via Másfélfok

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A vaddisznók annyi széndioxid-kibocsátásért felelősek, mint 1 millió autó egy új kutatás szerint

A kutatás szerint a vaddisznók a rendszeres földtúrással jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Link másolása

hirdetés

Azt eddig is tudtuk, hogy a vaddisznók a bolygó legkártékonyabb élőlényei közé tartoznak, de az invazív fajt eddig csak a mezőgazdasági termények és az erdei állatok megtizedelésével gyanúsították. A Scientific Americanben megjelent új kutatás szerint azonban

a vaddisznók jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is, méghozzá a rendszeres földtúrással.

A vaddisznók ugyanis óriási mértékben túrják át a talajt élelem után kutatva. Az állatok jóval hatékonyabban forgatják a földet, mint például a mezőgazdasági traktorok, a földtúrás és a kiírtott talaj pedig végeredményben a legkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét növeli hihetetlen mértékben.

Az Európa és Ázsia nagy részén őshonos, de mára az Antarktiszt leszámítva mindenhol előforduló állatokat a bolygó legelterjedtebb invazív emlősének tartják. Csak Ausztráliában hárommillió vaddisznó élhet, ahol évente 100 millió ausztrál dollárnak (22,5 milliárd forint) megfelelő legelőt és terményt pusztítanak el, míg az Egyesült Államokban ennek több mint két és félszeresét.

Nemcsak a növényekre, hanem további állatfajokra is veszélyt jelent az erdei földtúró. Tudósok szerint a világ 54 országában összesen 672 állat- vagy növényfajra - köztük békákra és orchideákra - jelent komoly fenyegetést a vaddisznó, ami feltúrja az élőhelyeket, vagy zsákmányként tekint a többi élőlényre.

hirdetés

Ha mindez nem lenne elég, a vaddisznók még az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelőssé tehetők. Egy svájci mérés szerint egy helyi erdőben 23 százalékkal emelkedett a talaj szén-dioxid kibocsátása csak a vaddisznók miatt. Ezzel szemben egy kínai természetvédelmi területen 70 százalékkal több szén-dioxid került a légkörbe azokról a területekről, ahol jellemzően ezek az állatok élnek.

Az amerikai tudományos lapban most megjelent tanulmány alapján

a vaddisznók évente összesen legalább egy Tajvan méretű területnyi kárt okoznak a bolygó talajában, ami végeredményben 4,9 millió tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe. Ez nagyjából 1 millió autó éves károsanyag-kibocsátásával egyezik meg.

A károk túlnyomó részét Ausztrália és környéke szenvedi, ahol már meg is kezdték egy speciális vadászati program bevezetését, melynek segítségével jelentősen lassítani szeretnék a vaddisznók túlszaporodását. Ezen felül csapdákkal és kerítésekkel próbálják szabályozni az állatok mozgásterét, hogy minél kevesebb addig érintetlen területet túrhassanak fel.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, mely országok élhetnek túl a legnagyobb eséllyel egy társadalmi összeomlást

A tudósok szerint szerencsések vagyunk, hogy eddig még nem volt példa arra, hogy egyszerre több komoly válság is sújtsa a világot, de ez a jövőben bármikor megtörténhet.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2021. július 29.


Link másolása

hirdetés

Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Tasmánia és Írország azok az országok, amelyek a leginkább esélyesek arra, hogy túléljenek egy globális társadalmi összeomlást egy tanulmány szerint - írja a Guardian.

A kutatók azért vizsgálták meg, hogy mely országok a legalkalmasabbak a társadalmi összeomlás túlélésére, mert egyre inkább úgy vélik, hogy az emberi civilizáció veszélyes állapotban van az energiaigényes és egymástól szorosan függő társadalom, illetve az ebből származó környezeti károk miatt.

Az összeomlást okozhatja például egy súlyos pénzügyi válság, a klímaválság hatásai, a természet pusztulása, egy, a koronavírusnál is súlyosabb járvány, vagy ezek kombinációja.

A szakemberek azt szerették volna felmérni, hogy mely nemzetek lehetnek a leginkább ellenállóak egy ilyen válsággal szemben. Az országokat aszerint rangsorolták, hogy mennyire képesek élelmiszert termelni a lakosság számára, mennyire tudják megvédeni a határaikat a nem kívánt tömeges bevándorlástól, és hogyan képesek fenntartani az elektromos hálózatot és bizonyos gyártási kapacitást.

Ezek alapján Új-Zéland van a legjobb helyzetben geotermikus és vízenergiája, bőséges mezőgazdasági területei és alacsony népsűrűsége miatt.

A kutatók nem lepődtek meg, hogy ez az ország végzett a lista élén, azon viszont már annál inkább, hogy az Egyesült Királyság is ilyen jól áll ezen a téren. A szigetország ugyanis sűrűn lakott, nem a leggyorsabb a megújuló technológiák kifejlesztésében, és az élelmiszereinek csupán a felét állítja elő országon belül. Ennek ellenére arra jutottak, hogy az Egyesült Királyság is képes lenne átvészelni egy súlyosabb válságot.

Összességében egyébként azt állapították meg, hogy a mérsékelt égövi, főleg alacsony népsűrűségű szigetek lehetnek a legellenállóbbak a társadalmi összeomlással szemben.

A kutatók szerint a környezet pusztulása, a korlátozott erőforrások, a népességgyarapodás jelenti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve. Jelezték, hogy az elmúlt években volt már gazdasági válság, világjárvány és komoly globális élelmiszer-veszteségek. Úgy vélik, szerencsések vagyunk, hogy ezek nem egyszerre történtek, mert simán előfordulhat, hogy ezek mind egyszerre sújtják a világot.

hirdetés

Aled Jones, az Anglia Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének tudósa szerint a koronavírus-járvány is bebizonyította, hogy a kormányok szükség esetén tudnak gyorsan cselekedni, pl. lezárni a határokat, vagy a mindennapokat alapvetően befolyásoló döntéseket hozni. Szerinte fontos, hogy az országok még rugalmasabbak legyenek a jövőben, hogy jól tudjanak reagálni a váratlan helyzetekre.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel az unióban

A 27 állam áramszolgáltatásának immár kétharmada tiszta forrásból származik. Magyarország a napenergia terén lépett nagyot előre.
Fotó: Energy Transition - szmo.hu
2021. július 28.


Link másolása

hirdetés

Bár 2021 első felében az Európai Unió elektromos áramszüksége teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre, az energiaszektor CO2-kibocsátásai 12%-kal csökkentek az azt megelőző időszakhoz képest – áll az Ember (Parázs) londoni székhelyű, független klíma- és energiakérdésekkel foglalkozó agytröszt szerdán közzétett jelentésében.

Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy az Unió villamosenergia-igényének kétharmadát már megújuló (39%) és nukleáris energiával (27%) fedezi. Az elmúlt két évben a szén alapú energia-termelés 16, a gáz alapú 4%-kal csökkent, míg a megújuló források szerepe 11%-kal nőtt. Jelenleg a szén mindössze 14%-kal van jelen az európai energia-termelésben, ez az arány 2015 óta közel a felére zsugorodott.

Ezt a tendenciát tükrözik a piaci árak is: ma már 4 kulcsországban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban - kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel. Spanyolország egyedül a szélerőműveivel több villamos energiát termelt, mint a fosszilis forrásokból, és ugyanúgy nem növelte ez utóbbiak felhasználását, mint a szintén szél- és napenergiára építő Hollandia.

A tagállamokra lebontott adatokból kiderül, hogy Magyarországon 2021 első félévében a szél- és napenergia először termelt több villamos energiát, mint a szén (1,6 TWh-t 1,4 TWh-val szemben). A napenergia-termelés 91%-kal nőtt 2019. első félévéhez képest, és ez a hazai energiaszükségletek 7%-át fedezte.

Ugyancsak nőtt a nukleáris energia-felhasználás 0,4 TWh-val, csökkent az import 1 TWh-val a hazai termelés növekedésének köszönhetően. Ezzel szemben a szélenergia hozzájárulása nem változott, mivel még mindig érvényben van az új létesítmények építésének tilalma. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon 4%-kal nőtt a fosszilis fűtőanyagok felhasználása a világjárvány előtti időszakhoz képest, mert bár a szén aránya 28%-kal csökkent, a gázé viszont 27%-kal növekedett. Mindazonáltal összességében a villamos energia-termelésből származó magyarországi CO2-kibocsátások 8%-kal alacsonyabbak voltak a két évvel ezelőttinél.

Charles Moore, az Ember európai programigazgatója kijelentette: „Most, hogy elmúlt a pandémiának az energiaszektorra gyakorolt hatása, az általános trend világos: a fosszilis fűtőanyagok felhasználása gyors hanyatlásnak indult azáltal, hogy Európa tisztítja az ágazatot.

hirdetés
De a haladás üteme szinte sehol sem elegendő ahhoz, hogy elérjük az EU 2035-ös kibocsátási célját, a 100%-os tiszta energiát. Sosem volt jobb alkalom felgyorsítani az átmenetet”.

Az igazgató Magyarországgal kapcsolatban kiemelte azt a fontos mérföldkövet, hogy az idén először nyertünk több villamos energiát szél- és napenergiából, mint szénből. „A napenergia lenyűgöző növekedési üteme azt jelenti, hogy Magyarország jó úton halad. Ezután a fosszilis gázra kell irányítani a figyelmet: a szárnyaló gázárak egyértelműen bizonyítják az importált gázra való támaszkodás kockázatát” – tette hozzá Charles Moore.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

2 milliárd dollárt fizetne a NASA-nak Jeff Bezos, hogy inkább az ő cégével repüljenek a Holdra

A világ első és harmadik leggazdagabb embere feszül épp egymásnak a holdra szállásért.

Link másolása

hirdetés

Napról napra élesebb az űrverseny a világ leggazdagabb emberei között. A múlt hét utolsó napjaiban a NASA 178 millió dolláros megbízást adott Elon Musk cégének, hogy a SpaceX jutassa el szondájukat a Jupiter jeges holdjára.

Hétfőn pedig az űrből éppen csak visszatért Jeff Bezos emelte a tétet: az Amazon korábbi vezére 2 milliárd dollárig (614 milliárd forint) állná a NASA költségeit a következő holdmisszióban azért cserébe, hogy a Blue Origin járművével, a Blue Moonnal (Kék Hold) landoljanak a Holdon az űrhajósok, írja a The Guardian.

Az amerikai űrkutatási hivatal még áprilisban bízta meg 2,9 milliárd dollár (890 milliárd forint) értékben a SpaceX-et egy olyan űrhajó felépítésével, ami 2024-ig bezárólag 1972 után újra a Hold felszínére juttatja az embereket. A pályázat során elutasították Bezos cége, a Blue Origin, valamint a Dynetics ajánlatát is.

Röviddel később a NASA arra utasította a SpaceX-et, hogy egyelőre függesszenek fel az Artemis-programmal kapcsolatos minden fejlesztést, mert a vesztes pályázók panaszt nyújtottak be a kormányzati felügyeleti hivatalhoz (GAO). A Blue Origin többek között azt kifogásolta, hogy a szerződés miatt a SpaceX még inkább monopolhelyzetbe kerülhet az űrvállalkozások között.

A GAO legkésőbb augusztus 4-én hozza meg végső döntését. Iparági pletykák szerint az új ajánlat ellenére a Blue Origin kevés esélyt lát a már megkötött szerződések felbontására. A SpaceX nem kommentálta az Artemis-program körüli újabb fejleményeket.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: