A Cleaview AI létezéséről nem sokat tudott a széles közönség, egészen addig, amíg a New York Times egy terjedelmes cikkben meg nem írta, mit is csinálnak.

A lap szerint már több mint 600 amerikai ügynökség, hatóság és hivatal használja ennek a magáncégnek a szolgáltatását, amellyel bárki pillanatokon belül beazonosítható a közösségi oldalakra feltöltött fotói alapján.

A cég adatbázisa nagyobb, mint bármelyik állami adatbázis, jelenleg 3 milliárd fotóból áll.

A Clearview AI ráadásul állítólag augmented reality (kiterjesztett valóság) szemüveggel is működik. Vagyis egy olyan szemüveggel, amely a valós képre vetít virtuális információkat. Jelen esetben az utcán szembejövő ember nevét, lakhelyét, barátainak nevét, vagy épp kedvenc helyeit.

Akár egy tüntetés résztvevőiről van szó, akár egy vonzó idegenről, a szoftver pillanatok alatt képes beazonosítani az illetőt.

Bár a Clearview AI rendszere bárkit megtalál, a céget már nem ilyen egyszerű megtalálni. A vállalkozás honlapján szereplő címen a New York Times újságírói semmit sem találtak, és a cég egyetlen alkalmazottja, egy bizonyos John Good sem az újságírók telefonhívásaira, sem az e-mailjeire nem reagált.

A Clearview AI kapcsolatba lépett viszont az újságírókat segítő rendőrtisztekkel, arról érdeklődve, nyilatkoznak-e róluk a médiának. A rendszerük ugyanis jelezte, amikor a rendőrök rákerestek a cikket készítő újságíró fotójára.

Vagyis a Clearview AI az előfizetőit is megfigyelte.

Végül jelentkezett a tulajdonos, hogy válaszoljon a kérdésekre.

A cég alapítója a 31 éves, vietnami ősökkel rendelkező, de ausztrál születésű Hoan Ton-That. Tizenkilenc esztendősen települt át San Franciscóba, ahol az iPhone-nak és a Facebooknak készített különböző alkalmazásokat. Köztük egy olyan applikációt, amellyel bárki saját fotójára varázsolhatta Donald Trump fürtjeit. Aztán 2016-ban New York-ba ment, előbb modellkedni akart, majd rabul ejtette a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás világa. Így jutott el saját arcfelismerő rendszeréig.

A Clearview beindításához nagy segítséget kapott Richard Schwartz-tól, Rudolph Giuliani korábbi New York-i főpolgármester munkatársától, aki kapcsolatai révén komoly hírverést csinált a fiatal informatikus applikációjának. Ton-That felfogadott maga mellé két mérnököt. Az egyik segített kifejleszteni egy olyan programot, amely képes automatikusan kigyűjteni az arcképeket az internetről, az álláskereső portáloktól a közösségi médiáig. A másik mérnök pedig az arcfelismerő algoritmust tökéletesítette.

Az eredmény egy olyan rendszer lett, amely minden fotót arcgeometrián alapuló matematikai formulákká, vektorokká alakít át. A Clearview ezután hasonló vektorokat keres az adatbázisában.

Mindez szédületesen hatékony.

A New York Times szerint az indianai állami rendőrség 2019 februárjában próbálta ki a Clearview AI-t. Két férfi szólalkozott össze egy parkban, végül az egyik gyomron lőtte a másikat. Egy járókelő felvette a bűntényt. A rendőrség a szoftver segítségével 20 perc alatt megoldotta az ügyet, mert a fegyvereses férfi a saját nevével szerepelt a közösségi médiában. A tettest letartóztatták, az indianai rendőrség pedig a Clearview AI egyik első előfizetője lett.

A különböző amerikai szövetségi és állami hatóságok ma már a legkülönbözőbb bűnügyekben használják a programot, a bolti lopásoktól és hitelkártya-csalásoktól kezdve a gyermekek szexuális kizsákmányolásáig és a gyilkosságokig.

A cég legsikeresebb eladási trükkje az volt, hogy 30 napos ingyenes próbát ajánlott rendőrtiszteknek, akik aztán elérték egységeiknél, hogy fizessenek elő. Az üzlet gyorsan felvirágzott. Jelenleg már az FBI és az amerikai belbiztonsági minisztérium végez próbaüzemet, de a Clearview terjed Kanadában is.

Mindez órási változás ahhoz képest, hogy korábban mekkora ellenállást váltottak ki az arcfelismerő technológiák.

Több város, köztük San Francisco egyenesen megtiltották a helyi rendőrségnek az ezen alapuló rendszerek használatát.