hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Odamenni nehezebb, mint visszajönni - így gyarmatosítanák a Marsot

A NASA, tervei szerint 2024-ben embereket szeretne a Holdra vinni, amihez a privát szektorból kerestek cégeket, akik egymással versenyezve elkezdik megtervezni az űrhajót.

Link másolása

hirdetés

Az egyik fontos magánvállalat, amelyről sokat hallunk a Mars felkeresése kapcsán, a SpaceX, akik 2020 májusában első magáncégként űrhajóst vittek az ISS-re (Nemzetközi Űrállomás). A NASA-val tovább dolgozva már alá is írták a szerződést, miszerint 3 civil turistát is eljuttatnak egy 10 napos kirándulásra a Falcon 9 rakétára felszerelt Crew Dragon capsule űrhajóval a Nemzetközi Űrállomásra, terveik szerint még idén.

A SpaceX a Starship-től (csillaghajó), valamint a hozzá tartozó Super Heavy nevet viselő rakétájuktól várja a nagy álom megvalósítását, vagyis hogy személyzetet és rakományt szállítson Föld körüli pályára, majd a Holdra, a Marsra és azon túlra. Bármelyik bolygón is szeretnének mihamarabb landolni, a misszió még korántsem indulásképes, a hajó rakétájának prototípusa, a Starship SN9 legutóbbi tesztjén, február 2-án landoláskor szétrobbant, mivel az egyik Raptor motor nem gyulladt be. Az USA-beli FAA (Szövetségi Légügyi Hatóság) vizsgálja a balesetet, amely ugyan egy próbarepülés volt, ember nélkül a fedélzeten, ám indítási vagy visszatérési balesetnek minősül.

A tervezett űrhajó rendszere teljesen újrafelhasználható, a vállalat CEO-ja, Elon Musk ugyanis fenntartható város felépítését tervezi a vörös bolygón, amire becslései szerint 1000 csillaghajóra és 20 évre lesz szükség. Az, hogy a küldetés megvalósítható-e, egy lehetséges szállítóeszközön is múlik, de nem kizárólag ez az egyetlen megoldandó feladat.

FunFact: A Mars, ahol 687 földi napból áll egy év, február 7-en ünnepelte az újévet. A nagy szám abból adódik, hogy a bolygó majdnem kétszer annyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld. Hogyan jutunk oda?

Körülbelül féléves odaútra és féléves visszaútra lehet számítani, ami legalább akkora pszichés terhelést jelent, mint fizikait. Egy marsi küldetés legfontosabb része azonban, hogy az ember vissza tudjon jönni. Márpedig visszajönni - ugyanúgy, mint a Hold esetében - elvileg könnyebb, mint odamenni. Egyszerűen azért, mert a Mars kisebb, így a kevesebb tömege csekélyebb gravitációt is eredményez, könnyebb róla felemelkedni. Viszont a visszaúthoz szükséges üzemanyagot célszerű előre oda vinni, de lehet, hogy van más megoldás is.

“A helyszínre vitt eszközökkel, például vízből, vízbontással, hidrogént és oxigént lehet előállítani. Ha ott vízjeget találnak, akkor abból könnyen lehet elektrolízissel napelemes, vagy más típusú helyi energiafejlesztéssel üzemanyagot előállítani” - mondta Vizi Pál Gábor űrkutató-fejlesztőmérnök, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnológia osztály Űrtechnológiacsoport csoportvezetője.

hirdetés

A Mars lassabban kerüli meg a Napot, mint a Föld, azért, mert távolabb helyezkedik el a Naptól, mint a bolygónk. A Naprendszert képzeljük el tölcsérszerűen, ahol a tölcsér alja a Nap. A bolygók keringése annál gyorsabb, minél közelebb helyezkednek el hozzá. Mint amikor egy tölcsérbe beledobunk egy golyót. Az elején lassabban halad, de minél lejjebb megy a tölcsér alja felé, annál gyorsabb lesz. A bolygók keringése annál fürgébb, minél közelebb helyezkednek el a Naphoz.

"Egyik bolygóról a másikat megcélozni úgy kell, mintha egy kosárlabdát szeretnénk a hálóba dobni. Azzal a különbséggel, hogy a bolygók mind mozognak is közben. Ezért meg kell várni a bolygók legmegfelelőbb állását, úgynevezett indítási időablakot, amikor a legkisebb energiával lehet eldobni valamit az egyikről a másikra és ez a valami rá tud állni egy úgynevezett Hohmann pályára, amely lényegében a tölcsérből való kifele jutást jelenti ellipszis alakú pályát leírva.”

FunFact: A Föld körül körülbelül 8 km/másodperc felszínhez mért sebességgel lehet keringési pályán lenni, ami azt jelenti, hogy ha fönt eldobunk egy követ ezzel a sebességgel vízszintesen, bár az zuhan a Föld felé, de mindig pont annyit megy odébb, mint amennyit esik lefele. Ettől marad körpályán.

A vörös bolygó megközelítése nehéz. Optimális esetben a Naprendszer belsejétől közelítik meg, de kívűlről célszerű landolni. Megismerése mégis fontos. Landolni komplikált a felszínén, hiszen ha rosszul közelítik meg, könnyen túl lehet lendülni a Mars pályáján, ahonnan nincs gyors visszaút a Marshoz.

“Minden évben kicsit más a pálya és az idei pályák miatt a Mars eltalálásához fékezni kell, mert a lokális gravitációs gödrébe való be- majd kiesés felgyorsítaná az űrhajót, és sem a Marsot nem találná el, sem pedig az így kialakult pályán már a Földet sem érné el. Egyszerűen visszaesnének a Nap felé egy saját ellipszis pályára, ami maga lenne a katasztrófa. Bármilyen hihetetlen, a leszállás a gyakorlatban teljesen automatikusan szokott működni, a használatos űreszközöknél nincs szükség emberi manőverezésre.”

Megérkeztünk a Marsra, hogyan tovább?

Első körben létre kell hozni egy emberek ellátására alkalmas telepet. “Előre odatelepítenének különböző létfenntartó elemeket, létrehoznak egy bázist többszörös visszatérési tartalékkal, élelemmel, ivóvízkészlettel. Olyan építőeszközökkel, elemekkel, amelyekkel helyi utakat, háztömböket építhetnek, alagutat fúrhatnak. A Marsnak a felszíne alatt alakíthatnának ki sugárzásvédett, szélvédett helyeket, mivel a vörös bolygó felszínén sokkal nagyobb a sugárzás, mint a Földön. Ráadásul ha a Marson vihar van, a megfigyelések szerint az az  egész bolygót beteríti. Ezektől védelmi burkot kell kialakítani, megbízható, jó sugárvédelmet. Valószínűleg a felszín alá érdemes települni. Ehhez a Földön is hasonlóan létező bazaltstruktúrába kell alagutakat befúrni, vagy a már meglévő, természetes barlangokat lehet felhasználni.”

A Mars ritka légköre nem véd, így a kozmikus sugárzás is probléma, de lehet rá több megoldás. Mint ahogy az atomreaktorokban, itt is lehetne vizet használni. “Volt már olyan terv is, hogy egy vízjeges burokkal vegyék körbe az űrhajókat, eszkimó iglu szerűen, amelyet egyszerre lehetne üzemanyagbázisnak, ivóvíz-bázisnak és sugárzásvédelemre is használni. A lényeg tehát, hogyha van elég energiánk és vizünk, akkor van sugárzásvédelmünk, ivóvizünk, üzemanyagunk, és még fürödni is tudunk.”crashbangphoto/pixabay

A rakéta

A Falcon Heavy jelenleg a világ legerősebb használatban lévő rakétája. Történelmileg csak a Saturn V előzi meg, a rakéta, amelyik az Apollo legénységét a Holdra repítette. A jelenlegi adatok szerint pontosan 63.8 tonna hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára szállítani.

A következő, SN10 tesztre heteken belül sor kerülhet, de kimenetétől függetlenül a Falcon Heavy rakétának lesz dolga, hiszen a NASA a napokban jelentette be, hogy ezt a típust választják a tervezett Hold körül keringő űrállomás bázis első két komponensének szállításához. Az Artemis program részeként egyébként az első női űrhajóst is szeretnék eljuttatni a Holdra. A terv szerint 2024 májusa előtt azonban nem indulnak és becslések szerint 332 millió dollárba fog kerülni mindez a NASA-nak.

A Falcon Heavy addig sem fog tétlenkedni, hiszen 2022 nyarára tervezik a kilövését annak az űrhajónak, amelyik a 16 Psyche aszteroidát fogja feltérképezni. A fémekben gazdag, több mint 200 km átmérőjű aszteroida a Nap körül kering, a Mars és a Jupiter között. Feltételezések szerint a Psyche hasonló lehet egy ‘meghámozott kisbolygó magjához’, így annak vizsgálatával többet tudhatunk meg a bolygók kialakulásáról.

Általában elmondható, hogy több ismeretanyagra van szükségünk otthonunkról, a Naprendszerről, ahol lakunk. Komplex egységként kell szemlélni, így a Mars megismerése, az ottani esetleges elővilág kihalásának megértése elemi érdekünk, hiszen hozzájárulhat a földi élet megóvásához.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

5 okot is mondunk neked, miért tedd szabaddá a következő hétfődet!

Leginkább azért, mert a klíma nem várhat - nem halogathatjuk tovább, hogy azzal foglalkozzunk, mit tehetünk a bolygónk megmentéséért.

Link másolása

hirdetés

Tudod már, mit csinálsz szeptember 20-án, hétfőn? Bármi is az, gondold meg, hogy elhalasztod máskorra, mert csak most van lehetőséged részt venni a TEDxDanubia Countdown konferencián, ráadásul rendkívül kedvezményes feltételekkel.

Mi ott leszünk a Vígszínházban, jelentkezünk is majd beszámolókkal, de a TED-élmény már csak olyan, hogy személyesen átélni az igazi.

Még nem győztünk meg? Oké, felsorolunk 5 érvet amellett, hogy miért kell ott lenned a TEDxDanubia Countdownon!

1. Arról lesz szó, ami egyre inkább foglalkoztat minket: mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a klímakatasztrófát?

Erre már nem legyinthetünk, ez a probléma mindenkit érint. A jövőnkről, a gyerekeink jövőjéről van szó. Hogy lesz-e elég ivóvíz, milyen körülmények között kell élni, milyen növényeket lehet termeszteni a megváltozott klíma mellett.

Ha érdekelnek azok a nem mindennapi megoldások, módszerek és eszközök, amikkel idehaza és külföldön vállvetve küzdenek szakértők, civil szervezetek, magánemberek, cégek, sőt még iskolások is egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért, neked is ott a helyed 2021. szeptember 20-án a Vígszínházban!

2. Olyan szakembereket, művészeket hallgathatsz, akikre érdemes odafigyelni

Mi köze az irodalomnak a klímaváltozáshoz? Erre ad választ Juhász Anna. Milyen meglepetéssel készül a fenntartható közlekedés szószólója, Bazsó Gábor „Karotta”? Kiderül szeptember 20-án, a konferencián!

hirdetés
Hogyan vált reklámszakemberből a fenntarthatóság jeles képviselőjévé Havas Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója? Elmeséli előadásában!

De ott lesz még a TEDxDanubia Countdown színpadán Nagy Réka Ökoanyu, Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, Márkuly István permakultúra-tervező, Kemény Zsófi író-slammer, Harald Katzmair hálózatkutató, vagy Andreas Beckmann a WWF közép- és kelet-európai igazgatója. Az összes előadóért kattints ide!

3. Egy nap TED-előadókkal, és te magad is sokat tanulhatsz a hatásos prezentálásról

Neked is lehetnek olyan élethelyzeteid, amikor mások előtt kell beszélned egy adott témáról, netán meggyőzni őket valamiről. Hogyan lehet ilyenkor a legjobban megragadni a hallgatóság figyelmét? Kell-e mindenképp előre összeállított prezentáció? Mitől lehet egy előadás szórakoztató?

Mindezekre a kérdésekre választ kaphatsz, ha elmerülsz egy napra a TED-előadások világában. Hiszen a TED lényege pont az, hogy szórakoztatva informáljon: a TED konferenciákon rendszerint 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő, szórakoztató előadásokat találunk, amelyek rendkívül intenzív és inspiráló élményt nyújtanak

4. Az előadások közti szünetek is fontosak: értékes kapcsolatokat köthetsz!

A konferencia szervezői úgy alakították ki a programot, hogy a résztvevőknek bőven legyen idejük arra, hogy egymással megismerkedjenek, saját érdeklődési területükről beszélgessenek. Mivel a nyakadban lógó akkreditációs kártyán ott szerepel majd az a három szó, amit a regisztrációnál megjelölsz, mint téged érdeklő témaköröket, és ugyanezt láthatod a többi résztvevőnél is, könnyen megszólíthatsz egy idegent is, ha találtok közös pontot.

5. A jegyárak most kedvezőbbek, mint valaha – a TED-élmény pedig marad a megszokott

A TEDxDanubia Countdown szervezői idén a téma kiemelt fontosságára tekintettel a támogatóik – a Kék Bolygó Alapítvány, az MVM, és az Eon – segítségével jelentősen csökkenteni tudták a belépők árát, hogy azok is eljuthassanak a rendezvényre, akik nem tudnának egy egynapos rendezvény érdekében mélyebben a zsebükbe nyúlni.

A korábbi 30.000 Ft-os ár helyett most 12.000 Ft-ért vásárolhatók jegyek.

A diákok és pedagógusok további kedvezményt kapnak: ők mindössze 5000 Ft-ért válthatnak jegyet a konferenciára.

Meggyőztünk-e már? Ha igen, a jegyvásárláshoz kattints ide!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

500 Ft-ot kérne a Budapest határán belépő autósoktól a Levegő Munkacsoport

Szerintük ez szó szerint élet-halál kérdése. A légszennyezés Európában évente 500 ezer ember korai halálát okozza, érvel Lukács András.

Link másolása

hirdetés

Behajtási díj, majd városi útdíj bevezetését szorgalmazza a Levegő Munkacsoport Budapesten. Első lépésben naponta körülbelül ötszáz forint lenne a díj, amelyet a városhatáron belépő kocsik után javasolnak beszedni. A civil szervezet petíciót indított azért, hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön az útdíj bevezetéséről.

"Erre már régóta szükség lenne, ezt mi már hosszú évek óta mondjuk. Másképpen nem lehet megoldani Budapest környezeti problémáit. Évente 30 ezerrel nő az autók száma Budapesten és Pest megyében. Az elmúlt évtizedekben több százezren költöztek ki a környező településekre, közülük sokan naponta ingáznak a fővárosi munkahelyükre, túlnyomórészt autóval” – mondja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szervezők legalább ötezer aláírást szeretnének összegyűjteni, mielőtt átadják a főpolgármesternek petíciójukat.

"Először is napi 500 forintos behajtási díjat kellene bevezetni Budapest határán. Véleményünk szerint ezzel érdemben lehetne csökkenteni a forgalmi dugókat, valamint a levegő minősége is javulna. Ez az összeg évi 30 milliárd forint bevételt jelenthetne a Fővárosi Önkormányzat számára."

Külföldön már vannak példák hasonló díjra. Például Stockholmban egy mindössze napi 1-2 eurós behatási díj bevezetése után 20%-kal csökkent a forgalom.

"A kisebb forgalom, a dugók eltűnése azoknak az autósoknak is érdeke, akik naponta járnak be a fővárosba. Nemcsak azért az érdekük, mert gyorsabban jutnának el úticéljaikhoz, hanem azért is, mert ők is és a gyerekeik is tisztább levegőt lélegeznének be. A légszennyezés Európában évente mintegy 500 ezer ember korai halálát okozza, amiben jelentős szerepe van a gépjárműközlekedésnek" – jelentette ki Lukács András.

hirdetés

Az autók nagymértékben felelősek az úgynevezett városi hőszigetek kialakulásért is, ami elsősorban a nyári időszakban súlyos probléma. "Ahol aszfalttal van borítva a felszín és sok az autó, ott akár tíz fokkal is melegebb lehet, mint a budai erdőkben. Egy fákkal fedett természetes talaj a kánikulában ugyanis legfeljebb 25 Celsius fokra melegszik fel, miközben az aszfalt elérheti a 60 fokot, a kocsik teteje pedig a 70 fokot is."

Az elmúlt évek során a nyári hőhullámok alkalmával Budapesten a halálozások száma 15-30%-kal növekedett.

"Élet-halál kérdése, hogy kevesebb autó forduljon meg a fővárosban, kevesebb terület legyen lefedve aszfalttal és minél több zöld felület legyen.”

A szennyezett levegő nem csak a légúti megbetegedésekben játszhat hatalmas szerepet.

"Szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat. A rendkívül apró részecskék ugyanis – amelyek elsősorban a dízeljárművekből szabadulnak ki – eljutnak a szervezet legtávolabbi zugaiba és ott okoznak súlyos elváltozásokat. Ahol szennyezetteb a levegő, ott a Covid járvány is nagyobb halálozási arányt és súlyosabb eseteket generált" - mondja Lukács András.

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint első lépésben Budapest határától kellene bevezetni a díjat, amit kamerarendszerrel lehetne megvalósítani.

„A városhatáron bevezetett behajtási díj csak az első lépés lenne. Bizonyos idő elteltével a megtett úttól és a gépjármű környezetvédelmi besorolásától függő útdíjat kellene bevezetni. Ezt technikailag hasonlóképpen lehetne megvalósítani, mint ahogyan az az autópályán már évek óta kifogástalanul működik a tehergépkocsik esetében” - mondják.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Felélesztenék a gyapjas mamutokat, hogy megmentsék velük a tundrát

Tudósok és vállalkozók egy külön céget is létrehoztak a projektre, várhatóan hat éven belül lesz eredménye.

Link másolása

hirdetés

A gyapjas mamut genetikai feltámasztását tűzte ki célul egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat - írja a New York Times.

George Church, a Harvard Egyetem biológusa, genetikusa mérföldkőnek nevezte azt, hogy egy külön céget is létrehoztak Colossal néven a mamutfeltámasztásra. Ő már nyolc éve foglalkozik az ehhez szükséges technikán, amely szerinte komoly lehetőségeket teremthet a természetvédelemben. Ezzel nemcsak a gyapjas mamutokat támaszthatnak fel, de a súlyosan veszélyeztetett állatfajokon is segíthetnek.

A Colossal azért vállalkozott erre a feladatra, mert

a sarkvidéki tundra gyorsan melegszik, az ottani ökoszisztémát pedig szerintük a gyapjas mamutok állíthatnák helyre.

Amikor ezek az állatok éltek, a tundra füves terület volt, amit a mamutok a kutatók szerint a moha feldarabolásával, a fák kidöntésével és az ürülékükkel trágyázva tartottak fent. Most azonban nagyrészt moha borítja a tundrát, Church szerint pedig azért lenne fontos ezen változtatni, hogy megakadályozzák a talaj olvadását és erodálódását.

A tudósok azt tervezik, hogy elefántembriót hoznak létre, aminek a génállományát úgy módosítanák, hogy az egy mamutéhoz hasonlítson. Ehhez az kell, hogy egy elefánt petesejtjébe bekerüljön egy mamut DNS-e, viszont arra még nem volt példa, hogy egy elefántból kiszedjenek egy petesejtet. Ezért ha ez nem válna be, akkor egy elefántszövetet alakíthatnak át őssejtekké, hogy annak segítségével embriókat tudjanak létrehozni laboratóriumban.

hirdetés
Terveik szerint hat éven belül születhetnek meg az első életképes, már jelentős bundával rendelkező példányok.

Forrás: 444.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

10-ből 4 fiatal nem akar gyereket vállalni a klímaváltozás miatt egy új kutatás szerint

A 16 és 25 év közötti megkérdezettek szerint a politikusok és az idősebbek egyszerűen elárulták őket.

Link másolása

hirdetés

A fiatalok 60 százaléka nagyon aggódik vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt, írja a BBC egy új, globális kutatás alapján. A Bath-i Egyetem további öt egyetemmel összefogva 10 országban kérdezett meg 10 ezer 16 és 25 év közötti fiatalt a klímaválsággal kapcsolatban.

A megkérdezettek több mint 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érzései rányomják a bélyeget a hétköznapokra is. A válaszadók háromnegyede szerint a jövő egyenesen ijesztőnek tűnik, miközben a fiatalok több mint fele (56%) szerint az emberiség sorsa megpecsételődött.

A felmérésben részt vevők kétharmada számolt be arról, hogy szomorú, fél és szorong a globális felmelegedés várható következményei miatt. Jó hír, hogy szép számmal akadnak azonban olyanok is, akik reménykednek, miközben rengeteg fiatal inkább haragot, kétségbeesést, bánatot és szégyent érez a klímaválság kapcsán.

A fiatalok közül sokan úgy vélik, hogy a politikusok és az idősebbek egyenesen elárulták őket, ráadásul véleményüket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Miközben a megkérdezettek többsége szerint egyszerűen érthetetlen, miért nem csinálnak semmit a kormányok.

hirdetés

Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz növelheti a mentális és fizikai problémák kialakulásának kockázatát. A jelentés szerint ráadásul a fiatalokat különösen érintheti a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható félelem.

A kutatás vezető szerzője szerint az öko-szorongás a gyerekvállalásra is rányomhatja a bélyegét: 10-ből 4 fiatal hezitál a családalapítással kapcsolatban.

Caroline Hickman azt is elmondta, hogy a helyzet azokban az országokban a legrosszabb, ahol a kormány éghajlat-politikáját gyengének ítélik az emberek. Ennek megfelelően a déli országokban kritikus a helyzet, de a megkérdezett nemzetek közül az erdőtüzektől sújtott portugáloknál negatívabban senki sem áll a klímaváltozás kérdéséhez.

A tudósokat megdöbbentette a fiatalok szorongásának mértéke. A legjobban egy ismeretlen válaszadó mondatai jellemzik a generáció aggodalmát:

"Nem akarok meghalni, de nem akarok egy olyan világban sem élni, amely nem törődik a gyerekekkel és az állatokkal."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: