JÖVŐ
A Rovatból

New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek

Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

Link másolása

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Csak az okos embereknek kellene gyereket vállalni Elon Musk szerint
A világ leggazdagabb embere szerint a születési ráta nagyobb gond, mint a globális felmelegedés. De szerinte azért nem mindegy, hogy kinek születik gyereke.

Link másolása

Elon Musk szerint komolyan kellene foglalkozni a gyerekszületések számának növelésével világszerte. A milliárdos azonban úgy véli, hogy csak bizonyos intelligenciaszintű embereknek kellene szaporodniuk. Musk erről a hamarosan megjelenő életrajzi könyvében vall, írja a Page Six.

A New York Times birtokába került részletben az 52 éves üzletember azt mondja, mindent megtesz azért, hogy harcoljon a világot sújtó alulnépesedési válság ellen. A 11 gyerekes apuka szerint „az összeomló születési ráta messze a legnagyobb veszély, amivel a civilizációnak szembe kell néznie”. Musk nézeteit rendszeresen posztolja is az X-re átkeresztelt Twitterre.

Grimes-szal közös harmadik gyereke születés után nem sokkal a SpaceX alapítója azt írta egy bejegyzésben, hogy az alacsony születési ráta „sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációra, mint a globális felmelegedés”. De már hat évvel ezelőtt is aggodalmát fejezte ki a témában. Akkor úgy fogalmazott, hogy „a világ népessége az összeomlás felé gyorsul, de úgy tűnik, kevesen veszik észre, vagy kevesen törődnek vele”.

Walter Isaacson, Musk hamarosan megjelenő életrajzának szerzője elárulta: a milliárdos felajánlotta a spermáját a Neuralink vezetőjének, Shivon Zilisnek, hogy „a gyerekek genetikailag az övéi legyenek”. A párnak 2021 novemberében születtek végül ikrei. Rajta kívül Musknak három gyereke született Grimestól, míg Justine Wilsontól hármasikrei és egy ikerpárja is született a termékeny vállalkozónak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy éves bérlet árát fizetheti ki Bécsben az az autós, aki a tömegközlekedést akadályozva parkol
A városvezetés már hosszabb ideje igyekezett különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat, most azonban jelentősen bekeményítettek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. szeptember 12.


Link másolása

Bécsben a figyelmetlenül parkoló autósok tavaly 1535 alkalommal akadályozták a villamosok továbbhaladását, míg a buszok beállását a megállóba 787 alkalommal hiúsították meg a szabálytalanul leállított autók - írja a 444 az osztrák főváros képviseleti irodájának közleménye alapján.

Történt mindez annak ellenére, hogy a városvezetés már hosszabb ideje igyekszik különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat parkoláskor. Emellett folyamatosan építik át az érintett megállók és szakaszok környezetét.

Most azonban drasztikusabb lépéshez folyamodtak: szeptember 15-től a korábbi 128 euróról 365 euróra emelik a büntetését azoknak, akik autójukkal akadályozzák a közösségi közlekedést. Ráadásul az elvontatás és a tűzoltóság költségét is nekik kell állniuk.

A bírság összegének jelentős emelésével nem az a cél, hogy jól megbüntessék az autósokat, hanem az, hogy a buszok és villamosok zavartalanul közlekedhessenek – magyarázta a döntést Ulli Sima közlekedésért felelős városi tanácsnok.

Egy alacsony padlós villamoson körülbelül 200 utasnak van hely, vagyis egy szabálytalanul leállított autó ennyi embert tart fel és kényszerít átszállásra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Balatoni nádpusztulás: „Valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk”
Tóth Viktor limnológus szerint könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a szabályozott nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

Link másolása

Egyre több nádpusztulást jelentenek a Balaton környékéről. Hétfőn a balatontipp.hu közölt megdöbbentő fotókat a Paloznak és Alsóörs közötti szakaszon szürkévé változó növényzetről. Két nappal később pedig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) honlapján jelentek meg hasonló fotók a tihanyi Külső-tó környékéről.

Tóth Viktor limnológussal beszélgettünk arról, mi történhet a Balaton partján.

– Tényleg rendkívüli az, ami most a nádasokkal történik?

– Idén összesen hat balatoni helyről jelezték nekünk, hogy szokatlan, de kísértetiesen hasonló események zajlanak. Eddig a nádpusztulás a Balatonban mindig a víz felőli oldalon történt, míg most a szárazföld felőli részeket érinti.

Úgy tűnik, hogy valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk, mert annyira egyedi eset.

A bejelentések mindegyike csónakbeállók, strandok és stégek környékén kipusztuló nádasokról érkezett. Amikor körbejártuk az érintett területeket, egyértelművé vált, hogy olyan helyekről van szó, ahol az emberi tevékenység nagyon-nagyon intenzív.

– Arra gondol, hogy valaki szánt szándékkal pusztíthatja a nádast?

– Nem hiszem, hogy szánt szándékkal történne ez. A nádas sok mindent képes tolerálni, de egy bizonyos határig. Idén például nagyon megemelték a tó vízszintjét, ami messze áll a természetes ingadozástól. Ez normális esetben egy magas kora tavaszi vízállásról alacsonyra csökken az ősz elejére, ám a Balaton esetében ennek pont az ellenkezője történt. De itt vannak az egymástól tíz méterre épített stégek is. Az emberek gyakran jobbító szándékkal próbálnának valamit kezdeni a tó körül, például amikor le akarják aratni a „pusztuló” nádast. De mi alapján gondoljuk egy több millió éves növényfajról, hogy jobban tudjuk, mire van szüksége?

– Akkor természetes okai lehetnek a jelenségnek?

– Legfeljebb tíz százalékban. Például a tihanyi Külső-tó esetében nagy valószínűséggel egy microburst, vagyis kis területre lecsapó függőleges irányú, intenzív légzuhatag állhat a pusztulás hátterében. Innen nem messze, Sajkodnál pedig egy nagyon jól körülhatárolható fertőzést figyeltem meg. Az a baj, hogy a tó 240 kilométeres teljes partszakaszát képtelen vagyok folyamatosan egyedül felügyelni, ezért a [email protected] e-mailcímen bárki bejelentést tehet, ha problémát észlel a balatoni nádasok esetében.

– A szóban forgó paloznaki, ábrahámhegyi vagy éppen pálkövei nádasok végleg elpusztultak vagy még menthetők?

– Erre sajnos nem tudok válaszolni, mivel annyira egyedi esetekről van szó. Őszintén szólva én még ilyet nem tapasztaltam korábban. A jelek alapján mindenesetre én leginkább zsombékosodásra gondolok, melynek a végkövetkezménye zsombékmocsár, ami pedig visszafordíthatatlan.

– Miért probléma, hogy ez történik a balatoni nádassal?

– Nem probléma, ez egy természetes jelenség. A gond a sebességgel van.

Ha ez valóban zsombékosodás, akkor egy ilyen folyamat évszázadokat vesz igénybe. Ehhez képest most azt látjuk, hogy nagyjából két év alatt lezajlik a zsombékosodás olyan területeken, ahol korábban nem voltak erre utaló jelek.

Többször elmondtam már: véleményem szerint nem a bolygót kell megvédeni, hanem saját magunkat. A Föld köszöni szépen, alkalmazkodni fog. A kérdés az, hogy az emberiség szeretni fogja-e, ahogyan a bolygó alkalmazkodik az általunk teremtett feltételekhez. Könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

– Mit gondol, ki fog derülni valaha, hogy pontosan mi történik most a tóval?

– Igen, persze, ha lenne szándéka a kormánynak arra, hogy ezt kivizsgálja. De pontosan tudjuk: minden kutatás csak addig működik, amíg pénz van mögötte. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben én egyedül foglalkozom ezzel a területtel, más intézményeknél még vannak olyan kutatók, akik értenek a növényökológiához. Szeretem, amit csinálok, ezért kimegyek önszántamból is az érintett területekre, de igazából évtizedekig tartó vizsgálatra lenne szükség.

– Mit tehetnek ebben a helyzetben a kirándulók, strandolók, vitorlázók, horgászok? Tudnak ők segíteni valahogyan?

– Nem igazán. De mondjuk jó lenne, ha a nyaralótulajdonosok felszámolnák a néhány tízméterenként telepített saját stégeket, és átállnának mondjuk egy-két kilométerenként kialakított közösségi stégek építésére. Ehhez azonban a jelenlegi gondolkodásmód teljes átalakítására lenne szükség.

– Milyen problémákat okozhat a tó életében, ha ez a folyamat nem áll meg, tovább terjed, és a nádas nem regenerálódik?

– A partmenti területek, beleértve a hinarasokat is, a biodiverzitás központjai minden tó esetében.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak maga a nádas tűnik el, hanem az ahhoz köthető élőlényközösségek is.

Magyarországon börtönbe kerülhet, aki meggyilkol egy macskát. Ellenben egy négyzetméter nádas kivágásáért semmi nem jár, holott az a kis terület több ezer, esetenként több millió faj élettere is lehet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Durva adatok: 2023 nyara volt a legmelegebb a Földön a mérések kezdete óta
A szakértők azt is elárulták, hogyan mértek és mi okozhatta a rekordmeleget.

Link másolása

A mérések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb nyár bolygónk egészét tekintve - írja az Időkép.

A NASA legfrissebb jelentése szerint

június, július és augusztus hónapok együttesen 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek, mint bármelyik korábbi nyári időszak, az 1951 és 1980 közötti átlagos nyári hőmérsékletnél pedig 1,2 fokkal bizonyult melegebbnek az idei nyár.

A NASA több tízezer meteorológiai állomás felszíni levegőhőmérsékleti adatai, valamint a hajókon és bójákon elhelyezett műszerek tengerfelszínen mért hőmérsékleti adatai alapján állapította meg az idei nyár hőmérsékleti rekordját.

A nyári melegrekordért elsősorban a kivételes magas tengerfelszíni hőmérséklet felelős, amihez az egyre fokozódó El Niño is nagy mértékben hozzájárult.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: