hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem fogják megállítani a felmelegedést a felhők, sőt még erősíthetik is azt

A szemünk láttára zajlik az átbillenési folyamat, hogy a felhők összességében nem hűteni, hanem erősítve a klímaváltozást, tovább fogják melegíteni a légkört, ha így folytatjuk.
Másfélfok, fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. július 06.


Link másolása

hirdetés

Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. A felhőképződésben várható változások becslése az éghajlatváltozás bonyolult kirakósának egyik legfontosabb része. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, az eddigi kutatási eredmények az ellenkezőjét mutatják. A szemünk láttára zajlik az átbillenési folyamat, hogy a felhők összességében nem hűteni, hanem erősítve a klímaváltozást, tovább fogják melegíteni a légkört, ha így folytatjuk.

A felhőkkel a mindennapokban általában csak akkor foglalkozunk, amikor eldöntjük, hogy esernyőt dobunk-e a táskába vagy napszemüveget. De egy rutinos fesztiválozó vagy túrázó azt is tudja, hogy ha este felhős az ég, jóval kisebb az esély arra, hogy hajnalra átfázik, hiszen sokszor ilyenkor a felhők tartják a nappali meleget. Most akkor hűtő vagy fűtő hatása van a felhőknek? A válasz az, hogy mindkettő, de kérdés, melyik hatás érvényesül majd hosszabb, éghajlati időtávon.

Felhők hatása a Föld termosztátjára

Amikor az éghajlati modellekben rejlő bizonytalanságokról beszélünk, akkor nagyon leegyszerűsítve a két legnehezebben megbecsülhető tényező az

- emberi tevékenység és

- a felhők viselkedése.

hirdetés

Az alacsony szintű (0-2 km) és bizonyos középszíntű (2-5 km) felhők napernyőként védik a bolygót a Napból érkező rövidhullámú sugárzástól, visszaverve annak körülbelül ötödét. Eközben a magas szintű (7-13 km) felhőzet visszatartja a Föld által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat. Az előbbi folyamat hűti a légkört, az utóbbi fűti, és a két folyamat nincs egyensúlyban. Napjainkban még a hűtő hatás érvényesül, de az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy az

éghajlatváltozás felhőzetre kifejtett hatása globális átlagban a melegítő hatás felé billenti majd el a mérleget.

VIDEÓ: A felhőzet hatásáról

De miért viselkednek eltérően a különböző felhők?

A felhők típusuktól, földrajzi helyzetüktől, magasságuktól és a hozzájuk kapcsolódó folyamatoktól függően melegítik vagy hűtik a légkört. Míg a magasszintű felhők, mint a fátyolos finom szerkezetű cirrusok jégkristályokból állnak, addig a közép- és alacsony szintű felhőzet már részben vagy teljesen vízcseppekből.

A folyékony és fagyott halmazállapotban lévő víz sugárzáselnyelő és -visszaverő tulajdonságai közötti különbség szemmel látható az alábbi képeken. A NASA műholdfelvételein a bal oldali képen a természetes színek esetén a hegyeket borító hó és a vancouveri völgyekben kialakult vízfelhő textúrája mutatja a különbséget a két képződmény között. A jobb oldali hamisszínes képen viszont látható, hogy a jég elnyeli az infravörös sugarakat és kék színben jelenik meg, míg a folyékony cseppekből álló felhőzet nem nyeli el a sugárzást és fehér marad. A víz- és jégfelhők esetén ehhez hasonlóan eltér, hogy áteresztik vagy megtartják a hőt.

Hogyan változnak majd a felhők és velük együtt az éghajlat?

Bár a felhők kettős szerepében egyelőre átlagosan a hűtő hatás bizonyul erősebbnek, a felmelegedés hatására a felhők is mozgásba lendültek. A magas szintű felhőzetek esetén a magasságukban emelkedés figyelhető meg, melyek így még több hőt tartanak meg.

Eközben az alacsony és közép szintű felhőzet esetén átlagosan a pólusok felé irányuló elmozdulás figyelhető meg. Ez azt eredményezi, hogy az amúgy is kevesebb napsugárzást kapó magasabb földrajzi szélességeken védik majd napernyőként a bolygót a sugárzástól, míg az alacsonyabb szélességeken az árnyékoló hatás hiányában többlet sugárzás érkezik a felszínre, ami melegedést okoz. (A kép forrása: NASA)

Miért olyan nehéz tisztán látni, mi lesz a felhőkkel?

A felhők és a felhőzet várható változásának modellezése az éghajlatváltozás kirakósának legfontosabb eleme. A felhőzet vizsgálata során széles skálán kell dolgoznunk a mikroszkopikus méretű cseppektől kezdve az országokon átívelő felhősávokon át a bolygó kétharmadát borító felhőzetig. Amellett, hogy nem mindegy a jég- és vízfelhők aránya, az sem mindegy, származik-e belőlük majd csapadék, mekkora a vastagságuk, milyen fényesek és milyen hosszú lesz az élettartamuk.

A felhőzettel kapcsolatos folyamatok modellezéséhez és a felmelegedés okozta hatások becsléséhez elengedhetetlen a lehető leghosszabb összefüggő adatsor. Ennek egyik nehézsége, hogy nemcsak azt kell látni, hogy egy terület felett van-e felhő vagy nincs, hanem a felhők rétegei és összetétele is fontos, méghozzá globálisan. A felszíni mérések és megfigyelések mellett a kutatók legfontosabb eszközei a műholdak, melyek több mint hat évtizede szolgáltatják az egyre pontosabb felhőzet adatokat.

A felhőképződés folyamata elsőre egyszerűnek tűnik. Ahhoz, hogy felhő képződjön, tudjuk, hogy szükségünk van többek közt feláramlásra és megfelelő nedvességtartalomra. A meleg, nedves levegő feláramlik, lehűl, a vízgőz kicsapódik az aeroszol részecskékre, mint például por, tengeri só, vulkáni hamu vagy akár különböző emberi tevékenységből eredő szennyezőanyagok. Amellett, hogy az aeroszolok, melyek egyenlőtlenül oszlanak el a légrétegekben, összetételüktől függően fűthetik vagy hűthetik a légkört, a felhők típusára, élettartamára és a csapadék típusára, mennyiségére is hatással vannak. Azt, hogy mikor, milyen magasságban, milyen típusú felhők képződnek és ezeknek mekkora az élettartalma, bonyolult fizikai folyamatok is meghatározzák, mint a párolgás, turbulencia a légkörben, a sugárzás, a szélviszonyok vagy a terület földrajzi adottságai és még további tényezők.

Bár a felhőképződéssel kapcsolatban még számtalan megválaszolatlan kérdés van, a mérések és a számítástechnika fejlődésével egyre megbízhatóbb klímamodellek segítik a kutatók munkáját.

A kérdés továbbra sem az, hogy egyre melegebb lesz-e, hanem az, hogy mennyivel lesz melegebb.

A Caltech, vagyis a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói a stratocumulus (alacsonyszintű gomolyos rétegfelhők) mennyiségének globális felmelegedés hatására történő változását vizsgálták. Arra jutottak, hogy ha a szén-dioxid légköri koncentrációja eléri az 1200 ppm-es szintet, mely több mint négyszerese az iparosodás előtti referencia értéknek (280 ppm), az jelentősen megritkítaná a számukat, sőt akár el is tűnnének az égboltról az említett felhők.

Ez a változás 8-10 Celsius fokos felmelegedéshez vezetne az iparosodás előtti időkhöz képest. Bár ez még távolinak tűnik, ahogy már több cikkben is rámutattunk,

a különböző hőmérsékleti és koncentrációbeli küszöbértékek valójában a döntéshozatalt segítő egyfajta irányszámok. Az, hogy nem érjük el a kritikus értéket, még nem jelenti, hogy nem indulnak be negatív folyamatok.

Jelenleg 419 ppm a szén-dioxid légköri koncentrációja és 1,2 Celsius fok körüli globális felmelegedésnél tartunk az iparosodás előtti időkhöz képest, és már ezen a ponton mindennapjaink részévé váltak az éghajlatváltozás negatív hatásai, melyek a hőmérséklet folytonos emelkedésével fokozódnak.

A legújabb generációs CMIP6 klímamodell-szimulációk eredményeinek (CMIP6 – Coupled Model Intercomparison Project Phase 6 – Csatolt Modellek Összehasonlító Projektje hatodik fázis) és az előző generációs CMIP5-al kapott éghajlatváltozással kapcsolatos projekcióknak összehasonlítása során a felhőzet változását vizsgálta a Lipcsei Egyetem Meteorológiai Intézetének kutatója, Johannes Mülmenstädt és kollégái, majd eredményeiket a Nautre Climate Change nevű rangos tudományos folyóiratban publikálták.

Kutatásukban arra jutottak, hogy a CMIP6 eredmények alábecsülték a felhőzet várható hűtő hatását, ezáltal kisebb mértékű, ugyanakkor továbbra is jelentős melegedést jeleznek előre. Bár a modellek jobban becsülik a felhőzet halmazállapotát, vagyis, hogy mennyi jég- és vízfelhő lesz, de túlbecsülik a vízfelhőkhöz köthető várható csapadékot, ami lecsökkenti a felhők élettartamát. Ez pedig befolyásolja az éghajlati modellek érzékenységét, vagyis, hogy adott szintű üvegházgáz-növekedés milyen mértékű melegedéshez vezet majd a különböző visszacsatolási folyamatok eredményeképp.

Bár ez elsőre jó hírnek tűnik, hiszen amellett, hogy a kutatás rávilágít a csapadék fontosságára a felhőzettel kapcsolatos vizsgálatok során, azt is sugallja, hogy a felhőzet hűtő hatása az emberiség javára dolgozik az éghajlatváltozás kapcsán. Fontos azonban látni, hogy bár az új generációs CMIP6 éghajlati modellek érzékenysége valóban nagyobb, mint a CMIP5 esetén volt, már az utóbbi esetén is olyan mértékű melegedést becsültek a modellek, amelyek drasztikus hatással lesznek az emberi és természetes rendszerekre.

A járvány miatt lecsökkenő légiforgalom hatása tiszavirág életű az éghajlatváltozás folyamatában

Az Environmental Research Letters-ben publikált tanulmányukban a Lipcsei Egyetem, az Imperial College London és az Institut Pierre-Simon Laplace kutatói megmutatták, hogy a repülők hatására képződő cirrus felhők, melyek erősítik az üvegházhatást, ritkultak az utazási korlátozások hatására.

Bár ez a felszíni korlátozásokhoz hasonlóan elenyésző hatással járt a felmelegedés folyamatában, fontos tanulságokkal szolgálhat a klímamodellek fejlesztéséhez és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések kidolgozásához. Annak megértése és szimulációja, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással lesz a felhőzetre, elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lehető legpontosabban lássuk, mekkora melegedésre számíthatunk. Amit azonban már most tudunk, hogy nem számíthatunk arra, hogy a természet és a felhők megoldják helyettünk az éghajlatváltozás problémáját.

A cikk szerzője: Szabó Amanda Imola, Meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

5 okot is mondunk neked, miért tedd szabaddá a következő hétfődet!

Leginkább azért, mert a klíma nem várhat - nem halogathatjuk tovább, hogy azzal foglalkozzunk, mit tehetünk a bolygónk megmentéséért.

Link másolása

hirdetés

Tudod már, mit csinálsz szeptember 20-án, hétfőn? Bármi is az, gondold meg, hogy elhalasztod máskorra, mert csak most van lehetőséged részt venni a TEDxDanubia Countdown konferencián, ráadásul rendkívül kedvezményes feltételekkel.

Mi ott leszünk a Vígszínházban, jelentkezünk is majd beszámolókkal, de a TED-élmény már csak olyan, hogy személyesen átélni az igazi.

Még nem győztünk meg? Oké, felsorolunk 5 érvet amellett, hogy miért kell ott lenned a TEDxDanubia Countdownon!

1. Arról lesz szó, ami egyre inkább foglalkoztat minket: mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a klímakatasztrófát?

Erre már nem legyinthetünk, ez a probléma mindenkit érint. A jövőnkről, a gyerekeink jövőjéről van szó. Hogy lesz-e elég ivóvíz, milyen körülmények között kell élni, milyen növényeket lehet termeszteni a megváltozott klíma mellett.

Ha érdekelnek azok a nem mindennapi megoldások, módszerek és eszközök, amikkel idehaza és külföldön vállvetve küzdenek szakértők, civil szervezetek, magánemberek, cégek, sőt még iskolások is egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért, neked is ott a helyed 2021. szeptember 20-án a Vígszínházban!

2. Olyan szakembereket, művészeket hallgathatsz, akikre érdemes odafigyelni

Mi köze az irodalomnak a klímaváltozáshoz? Erre ad választ Juhász Anna. Milyen meglepetéssel készül a fenntartható közlekedés szószólója, Bazsó Gábor „Karotta”? Kiderül szeptember 20-án, a konferencián!

hirdetés
Hogyan vált reklámszakemberből a fenntarthatóság jeles képviselőjévé Havas Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója? Elmeséli előadásában!

De ott lesz még a TEDxDanubia Countdown színpadán Nagy Réka Ökoanyu, Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, Márkuly István permakultúra-tervező, Kemény Zsófi író-slammer, Harald Katzmair hálózatkutató, vagy Andreas Beckmann a WWF közép- és kelet-európai igazgatója. Az összes előadóért kattints ide!

3. Egy nap TED-előadókkal, és te magad is sokat tanulhatsz a hatásos prezentálásról

Neked is lehetnek olyan élethelyzeteid, amikor mások előtt kell beszélned egy adott témáról, netán meggyőzni őket valamiről. Hogyan lehet ilyenkor a legjobban megragadni a hallgatóság figyelmét? Kell-e mindenképp előre összeállított prezentáció? Mitől lehet egy előadás szórakoztató?

Mindezekre a kérdésekre választ kaphatsz, ha elmerülsz egy napra a TED-előadások világában. Hiszen a TED lényege pont az, hogy szórakoztatva informáljon: a TED konferenciákon rendszerint 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő, szórakoztató előadásokat találunk, amelyek rendkívül intenzív és inspiráló élményt nyújtanak

4. Az előadások közti szünetek is fontosak: értékes kapcsolatokat köthetsz!

A konferencia szervezői úgy alakították ki a programot, hogy a résztvevőknek bőven legyen idejük arra, hogy egymással megismerkedjenek, saját érdeklődési területükről beszélgessenek. Mivel a nyakadban lógó akkreditációs kártyán ott szerepel majd az a három szó, amit a regisztrációnál megjelölsz, mint téged érdeklő témaköröket, és ugyanezt láthatod a többi résztvevőnél is, könnyen megszólíthatsz egy idegent is, ha találtok közös pontot.

5. A jegyárak most kedvezőbbek, mint valaha – a TED-élmény pedig marad a megszokott

A TEDxDanubia Countdown szervezői idén a téma kiemelt fontosságára tekintettel a támogatóik – a Kék Bolygó Alapítvány, az MVM, és az Eon – segítségével jelentősen csökkenteni tudták a belépők árát, hogy azok is eljuthassanak a rendezvényre, akik nem tudnának egy egynapos rendezvény érdekében mélyebben a zsebükbe nyúlni.

A korábbi 30.000 Ft-os ár helyett most 12.000 Ft-ért vásárolhatók jegyek.

A diákok és pedagógusok további kedvezményt kapnak: ők mindössze 5000 Ft-ért válthatnak jegyet a konferenciára.

Meggyőztünk-e már? Ha igen, a jegyvásárláshoz kattints ide!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

500 Ft-ot kérne a Budapest határán belépő autósoktól a Levegő Munkacsoport

Szerintük ez szó szerint élet-halál kérdése. A légszennyezés Európában évente 500 ezer ember korai halálát okozza, érvel Lukács András.

Link másolása

hirdetés

Behajtási díj, majd városi útdíj bevezetését szorgalmazza a Levegő Munkacsoport Budapesten. Első lépésben naponta körülbelül ötszáz forint lenne a díj, amelyet a városhatáron belépő kocsik után javasolnak beszedni. A civil szervezet petíciót indított azért, hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön az útdíj bevezetéséről.

"Erre már régóta szükség lenne, ezt mi már hosszú évek óta mondjuk. Másképpen nem lehet megoldani Budapest környezeti problémáit. Évente 30 ezerrel nő az autók száma Budapesten és Pest megyében. Az elmúlt évtizedekben több százezren költöztek ki a környező településekre, közülük sokan naponta ingáznak a fővárosi munkahelyükre, túlnyomórészt autóval” – mondja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szervezők legalább ötezer aláírást szeretnének összegyűjteni, mielőtt átadják a főpolgármesternek petíciójukat.

"Először is napi 500 forintos behajtási díjat kellene bevezetni Budapest határán. Véleményünk szerint ezzel érdemben lehetne csökkenteni a forgalmi dugókat, valamint a levegő minősége is javulna. Ez az összeg évi 30 milliárd forint bevételt jelenthetne a Fővárosi Önkormányzat számára."

Külföldön már vannak példák hasonló díjra. Például Stockholmban egy mindössze napi 1-2 eurós behatási díj bevezetése után 20%-kal csökkent a forgalom.

"A kisebb forgalom, a dugók eltűnése azoknak az autósoknak is érdeke, akik naponta járnak be a fővárosba. Nemcsak azért az érdekük, mert gyorsabban jutnának el úticéljaikhoz, hanem azért is, mert ők is és a gyerekeik is tisztább levegőt lélegeznének be. A légszennyezés Európában évente mintegy 500 ezer ember korai halálát okozza, amiben jelentős szerepe van a gépjárműközlekedésnek" – jelentette ki Lukács András.

hirdetés

Az autók nagymértékben felelősek az úgynevezett városi hőszigetek kialakulásért is, ami elsősorban a nyári időszakban súlyos probléma. "Ahol aszfalttal van borítva a felszín és sok az autó, ott akár tíz fokkal is melegebb lehet, mint a budai erdőkben. Egy fákkal fedett természetes talaj a kánikulában ugyanis legfeljebb 25 Celsius fokra melegszik fel, miközben az aszfalt elérheti a 60 fokot, a kocsik teteje pedig a 70 fokot is."

Az elmúlt évek során a nyári hőhullámok alkalmával Budapesten a halálozások száma 15-30%-kal növekedett.

"Élet-halál kérdése, hogy kevesebb autó forduljon meg a fővárosban, kevesebb terület legyen lefedve aszfalttal és minél több zöld felület legyen.”

A szennyezett levegő nem csak a légúti megbetegedésekben játszhat hatalmas szerepet.

"Szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat. A rendkívül apró részecskék ugyanis – amelyek elsősorban a dízeljárművekből szabadulnak ki – eljutnak a szervezet legtávolabbi zugaiba és ott okoznak súlyos elváltozásokat. Ahol szennyezetteb a levegő, ott a Covid járvány is nagyobb halálozási arányt és súlyosabb eseteket generált" - mondja Lukács András.

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint első lépésben Budapest határától kellene bevezetni a díjat, amit kamerarendszerrel lehetne megvalósítani.

„A városhatáron bevezetett behajtási díj csak az első lépés lenne. Bizonyos idő elteltével a megtett úttól és a gépjármű környezetvédelmi besorolásától függő útdíjat kellene bevezetni. Ezt technikailag hasonlóképpen lehetne megvalósítani, mint ahogyan az az autópályán már évek óta kifogástalanul működik a tehergépkocsik esetében” - mondják.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Felélesztenék a gyapjas mamutokat, hogy megmentsék velük a tundrát

Tudósok és vállalkozók egy külön céget is létrehoztak a projektre, várhatóan hat éven belül lesz eredménye.

Link másolása

hirdetés

A gyapjas mamut genetikai feltámasztását tűzte ki célul egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat - írja a New York Times.

George Church, a Harvard Egyetem biológusa, genetikusa mérföldkőnek nevezte azt, hogy egy külön céget is létrehoztak Colossal néven a mamutfeltámasztásra. Ő már nyolc éve foglalkozik az ehhez szükséges technikán, amely szerinte komoly lehetőségeket teremthet a természetvédelemben. Ezzel nemcsak a gyapjas mamutokat támaszthatnak fel, de a súlyosan veszélyeztetett állatfajokon is segíthetnek.

A Colossal azért vállalkozott erre a feladatra, mert

a sarkvidéki tundra gyorsan melegszik, az ottani ökoszisztémát pedig szerintük a gyapjas mamutok állíthatnák helyre.

Amikor ezek az állatok éltek, a tundra füves terület volt, amit a mamutok a kutatók szerint a moha feldarabolásával, a fák kidöntésével és az ürülékükkel trágyázva tartottak fent. Most azonban nagyrészt moha borítja a tundrát, Church szerint pedig azért lenne fontos ezen változtatni, hogy megakadályozzák a talaj olvadását és erodálódását.

A tudósok azt tervezik, hogy elefántembriót hoznak létre, aminek a génállományát úgy módosítanák, hogy az egy mamutéhoz hasonlítson. Ehhez az kell, hogy egy elefánt petesejtjébe bekerüljön egy mamut DNS-e, viszont arra még nem volt példa, hogy egy elefántból kiszedjenek egy petesejtet. Ezért ha ez nem válna be, akkor egy elefántszövetet alakíthatnak át őssejtekké, hogy annak segítségével embriókat tudjanak létrehozni laboratóriumban.

hirdetés
Terveik szerint hat éven belül születhetnek meg az első életképes, már jelentős bundával rendelkező példányok.

Forrás: 444.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

10-ből 4 fiatal nem akar gyereket vállalni a klímaváltozás miatt egy új kutatás szerint

A 16 és 25 év közötti megkérdezettek szerint a politikusok és az idősebbek egyszerűen elárulták őket.

Link másolása

hirdetés

A fiatalok 60 százaléka nagyon aggódik vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt, írja a BBC egy új, globális kutatás alapján. A Bath-i Egyetem további öt egyetemmel összefogva 10 országban kérdezett meg 10 ezer 16 és 25 év közötti fiatalt a klímaválsággal kapcsolatban.

A megkérdezettek több mint 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érzései rányomják a bélyeget a hétköznapokra is. A válaszadók háromnegyede szerint a jövő egyenesen ijesztőnek tűnik, miközben a fiatalok több mint fele (56%) szerint az emberiség sorsa megpecsételődött.

A felmérésben részt vevők kétharmada számolt be arról, hogy szomorú, fél és szorong a globális felmelegedés várható következményei miatt. Jó hír, hogy szép számmal akadnak azonban olyanok is, akik reménykednek, miközben rengeteg fiatal inkább haragot, kétségbeesést, bánatot és szégyent érez a klímaválság kapcsán.

A fiatalok közül sokan úgy vélik, hogy a politikusok és az idősebbek egyenesen elárulták őket, ráadásul véleményüket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Miközben a megkérdezettek többsége szerint egyszerűen érthetetlen, miért nem csinálnak semmit a kormányok.

hirdetés

Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz növelheti a mentális és fizikai problémák kialakulásának kockázatát. A jelentés szerint ráadásul a fiatalokat különösen érintheti a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható félelem.

A kutatás vezető szerzője szerint az öko-szorongás a gyerekvállalásra is rányomhatja a bélyegét: 10-ből 4 fiatal hezitál a családalapítással kapcsolatban.

Caroline Hickman azt is elmondta, hogy a helyzet azokban az országokban a legrosszabb, ahol a kormány éghajlat-politikáját gyengének ítélik az emberek. Ennek megfelelően a déli országokban kritikus a helyzet, de a megkérdezett nemzetek közül az erdőtüzektől sújtott portugáloknál negatívabban senki sem áll a klímaváltozás kérdéséhez.

A tudósokat megdöbbentette a fiatalok szorongásának mértéke. A legjobban egy ismeretlen válaszadó mondatai jellemzik a generáció aggodalmát:

"Nem akarok meghalni, de nem akarok egy olyan világban sem élni, amely nem törődik a gyerekekkel és az állatokkal."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: