hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem az iráni atomfegyver, hanem a drónok okozzák a legnagyobb fejtörést Joe Bidennek a Közel-Keleten

Teherán több ezer kicsi okosfegyver gyártására képes, és a szaúdi olajmezőn demonstrálta is, ezzel mekkora károkat tud okozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 18.

hirdetés

A mindenkori amerikai elnökök egyik külpolitikai kulcskérdése Washington és a Közel-Kelet viszonya, mindenekelőtt Izrael és az arab államok törékeny egyensúlyának fenntartása. Joe Biden nyolc éves alelnöksége alatt volt alkalma e térséget alaposan megismerni, de az elmúlt négy év alatt a Közel-Kelet helyzete és erőviszonyai is megváltoztak.

A New York Times véleménycikke felhívja a figyelmet arra, hogy a megválasztott elnöknek ennek megértéséhez vissza kell mennie egészen 2019. szeptember 14-ig, amikor

a hajnali órákban az iráni légierő 20 drónja és precíziósan irányított cirkáló rakétái támadást intéztek a szaúd-arábiai Abkaik olajkutjai és finomítói ellen, óriási károkat okozva a királyság legnagyobb olajlétesítményeiben, amelyeken keresztül megy a szaúdi olajexport 50%-a.

A támadással kiesett napi 5,7 millió hordó kőolaj a világpiacról – a világ termelésének több mint öt százaléka, Szaúd-Arábia exportjának fele -, ami hordóban mérve a valaha volt legnagyobb termelési sokk. Ráadásul mindez akkor történt, amikor az exportot bonyolító Saudi Aramco belépni készült a nemzetközi tőzsdepiacra.

Ez azonban az akciónak csupán a gazdasági vetülete. Legalább ennyire nyugtalanító volt, hogy

hirdetés

az iráni drónok és cirkáló rakéták olyan alacsonyan és olyan észrevétlenül közelítették meg célpontjukat, hogy sem a szaúdi, sem az amerikai radarok nem észlelték időben felszállásukat, és így nem tudták a támadást sem megakadályozni. Még az izraeli katonai elemzőket is meglepte az iráni harci kapacitás, amellyel végrehajtották a „Közel-Kelet Pearl Harborját”.

Az amerikai válasz pedig késett. Donald Trump elnök nem rendelt el válaszcsapást Irán ellen, csupán hetekkel később, október 11-én küldött Szaúd-Arábiában 3000 katonát és néhány rakétaelhárító egységet a következő kommentás kíséretében: „Szaúd-Arábia, kérésemre, beleegyezett abba, hogy fizetnek mindenért, amit teszünk. Ez először történik meg.”

A cikk írója, Thomas Friedman külpolitikai szakértő szerint ez az üzenet azt jelentette, hogy az Egyesült Államok, miután a világ legnagyobb olajtermelőjévé vált, kivonul a Közel-Keletről. Amerika továbbra is szívesen elad Szaúd-Arábiának annyi fegyvert, amennyit csak meg tudnak fizetni, de ne számítsanak arra, hogy a jövőben ingyen beavatkoznak háborúikba.

Ezzel valójában Trump arra kényszerítette Izraelt és a legfontosabb szunnita arab országokat, hogy ne az Egyesült Államoktól várják a segítséget, hanem inkább egymással együttműködve szálljanak szembe az új fenyegetésekkel, mint Irán, és kevésbé harcoljanak egymás ellen olyan régi ügyek miatt, mint a palesztinok.

Friedman szerint ez a nem várt következmény talán lehetővé teszi Amerikának, hogy kevesebb vér- és anyagi áldozattal biztosítsa érdekeit a régióban. Ez lehet a leköszönő elnök legjelentősebb külpolitikai sikere.

Az amerikai álláspont változása nyomán születtek meg az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint az Izrael és Bahrein közötti békemegállapodások, továbbá új szintre emelkedett a titkos biztonsági együttműködés Izrael és Szaúd-Arábia között, amely vélhetően hamarosan elvezet a két ország hivatalos kapcsolatfelvételéhez is. Állítólag Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a közelmúltban Rijádban járt.

Biden most fontolóra vette a nukleáris tárgyalások felújítását Iránnal, amelyeket Trump 2018-ban leállított, és ebben számíthat arra, hogy Izrael, Szaúd-Arábia, Bahrein és az Emírségek egyfajta laza Irán-ellenes koalíciót alkotnak.

Miután két évvel ezelőtt megszakadtak az amerikai-iráni tárgyalások, Teherán felmondta korábban vállalt kötelezettségét, hogy csökkenti az atomfegyvergyártást célzó uránium-dúsító programját. Biden megválasztása óta azonban az iráni vezetés jelezte, hogy „automatikusan” visszatérnek ehhez a vállaláshoz, amennyiben az új elnök feloldja az elődje által elrendelt szankciókat. Csak a korlátozások megszüntetése után lesz Irán hajlandó tárgyalni regionális kérdésekről, mint például a precíziós rakéták exportjának csökkentéséről.

És itt kezdődnek a gondok Biden számára. Izrael és az említett arab államok biztosak akarnak lenni abban, hogy Irán soha nem lesz képes atomfegyvert kifejleszteni. Egyes izraeli katonai szakértők viszont azt mondják, hogy

nem Irán atomfegyverbirtoklása aggasztja őket a legjobban, hanem sokkal inkább a Szaúd-Arábiában is bevezetett precíziós rakéták, amelyeket továbbra is próbál eladni libanoni, jemeni, szíriai és iraki szövetségeseinek, és ezek azonnali halálos veszedelmet jelentenek az érintettek államok és a térségben tartózkodó amerikai katonák számára. És ehhez Iránnak meg is van a megfelelő gyártó hálózata is.

Tehát ha Biden fel akarja újítani a nukleáris tárgyalásokat és feladja a kemény gazdasági szankciókat Iránnal szemben, még mielőtt bármilyen közeledés lenne a rakétaexport ügyében, várhatóan nagy ellenállással kell szembenéznie Izrael, az Emírségek és Szaúd-Arábia részéről.

Az új iráni rakéták precíziós irányíthatóságuk miatt veszélyesek. A 2006-os libanoni háború idején a Hezbollah síita, Irán-barát milíciának még legalább 20 föld-föld, rövid hatótávolságú rakétát kellett kilőnie ahhoz, hogy eltaláljanak egyetlen izraeli célpontot.

VIDEÓ: iráni katonai drónok

Az Iránban gyártott precíziós, irányítható rakétákkal azonban már célzottan lesújthatnak stratégiai fontosságú célpontokra: Izrael atomerőművére, repülőterekre, kikötőkre, katonai bázisokra, technológiai üzemekre.

Karim Sadjadpour, a Carnagie békealapítvány egyik vezetője emlékeztet arra, hogy az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok abba ölte energiáit, hogy megakadályozza az iráni atombomba-gyártást, miközben Teherán több ezer kicsi, okosfegyvert terjesztett a világban és ezek valóságos, azonnali fenyegetést jelentenek szomszédaiknak.

Ezért is ragaszkodik Izrael és az Öböl-menti arab államok ahhoz, hogy az amerikai szankciók, köztük az olajembargó feloldása előtt kicsikarjanak valamiféle ígéretet Irántól e rakéták exportjának leállítására. És ezért lesz Bidennek nagyon nehéz dolga, ha valóban fel akarja újítani az amerikai-iráni nukleáris tárgyalásokat.

A megválasztott elnök helyzetét csak tovább nehezíti, hogy november 27-én Teheránban vélhetően távirányítású gépfegyverrel lelőtték Mohsen Fakhrizadehet, az iráni nukleáris program vezetőjét. Néhány nappal később egy névtelenséget kérő illetékes a Fehér Házból úgy nyilatkozott, hogy az akció mögött Izrael állt, de azt nem árulta el, hogy Washington tudott-e a készülő merényletről.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Biden aláírta a rendeletet: az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe

Beiktatása után rögtön munkához látott Joe Biden, több rendeletet is aláírt már. Többek között a bevándorlás és a koronavírus miatt is intézkedett.
Címkép: MTI/EPA/Pool/Jonathan Ernst - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Néhány órával azután, hogy beiktatták, Joe Biden máris munkához látott. A Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként ugyanis

aláírta a rendeletet az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményhez való visszatéréséről

- írja a Guardian.

Az új amerikai elnök ezzel a lépéssel megsemmisítette elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.

Trump már a kezdetekkor hevesen tiltakozott a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen. 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, végül hivatalosan 2020 novemberében lépett ki az ország a klímaegyezményből.

Bidennek ugyanakkor már az egyik fő kampányígérete az volt, hogy visszalépteti Amerikát az egyezménybe.

hirdetés
"Arra készülünk, hogy úgy vegyük fel a harcot a klímaváltozással szemben, ahogy eddig még nem tettük"

- jelentette ki az Ovális irodában Biden, mielőtt aláírta a rendeletet.

António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte az amerikai elnök döntését.

Biden szerdán ezen kívül több rendeletet is aláírt a Trump-kormány által hozott szigorú bevándorlási intézkedés megváltoztatására is.

De az amerikai elnök a koronavírussal kapcsolatban is hozott intézkedéseket: kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi állam tulajdonában levő épületekben és azok területén. Emellett pedig kinevezett egy koordinátort a koronavírus elleni védőoltások elosztására, és kiterjesztette a járvány idejére elrendelt kilakoltatási moratóriumot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

17 világhírű tudós figyelmeztet: még mindig alábecsüljük a Földet fenyegető katasztrófa veszélyét

Döbbenetes listában gyűjtötték össze a legaggasztóbb jeleket. A céljuk, hogy felrázzák vele a világ közvéleményét, mert ha túl leszünk a koronavíruson, egy sokkal nagyobb fenyegetést kell legyőznünk.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A szerzők szerint az eddig javasolt megoldások érdemben nem csökkentik az élővilágot fenyegető veszélyt.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

hirdetés

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Ma egymillióra tehető a közeljövőben kipusztulással fenyegetett élőlények száma.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

a következő évtizedekben akár az összes élőlény 20%-a is eltűnhet, ez pedig egyértelmű tudományos bizonyítéka annak, hogy a hatodik tömeges kihalás küszöbén vagyunk

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

Pedig már most is 7-800 millióan éheznek és 1-2 milliárdra tehető az alultápláltak száma. A lakosság növekedése és a javak egyenlőtlen elosztása még súlyosabb, tömeges éhínségekhez vezethet.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

a régóta megjósolt világjárvány jól példázza, hogy milyen a természet egyensúlyának felborítása, és hogyan rombolja az ember egészségét és jólétét.

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

Az uralkodó paradigma még mindig a környezet szembeállítása a gazdasággal, holott a túlfogyasztás megállítása vagy a katasztrófa között kellene választani.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Pedig nem árt arra felkészülni, hogy a klímaváltozás és más környezeti nyomások tömeges migrációt válthatnak ki. Az eddigi becslések szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

alapvető változásokra van szükség a globális kapitalizmusban. Meg kell szüntetni az állandó gazdasági növekedés célkitűzését, fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, szigorúan szabályozni kell a piacokat és a nagy cégek lobbitevékenységét, és hatalmat kell adni a nőknek.

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában

Jeff Bezos cége már nagyon közel került ahhoz, hogy civil embereket juttathasson el az űrbe.
Fotó: Northfoto/Zuma Press - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához - írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította.

A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ.

A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

A teszt teljes repülési ideje 10 perc és 10 másodperc volt. Ez idő alatt a kapszulát másodpercenként 2-3 fokot forgatták, hogy a jövőbeli utasok 360 fokos képet láthassanak repülésük során.

Visszatérve a Földre, a rakéta szabályozottan érintette a leszállópadot, míg a személyzet kapszulája ejtőernyőket használt. A repülés után Ariane Cornell, a Blue Origin űrhajós és értékesítési igazgatója azt mondta: "Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához."

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A budapesti Covid-kórházak közelében szennyezettebb a levegő az átlagosnál

A Greenpeace mérései szerint átlagosan harmadával rosszabb a levegő a koronavírusosokat kezelő intézményekben, mint a város más pontjain.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

A Greenpeace decemberben több fővárosi Covid-kórháznál mérte az egyik legmérgezőbb, városi légszennyezettségből adódó gáz, a nitrogén-dioxid szintjét - így a forgalmas Róbert Károly körút melletti Honvédkórháznál is - számol be az RTL Klub Zöld Híradója.

A legrosszabb adatok épp az említett Honvédkórháztól érkeztek, de nem sokkal jobb a helyzet a Péterffy Sándor utcai és a Szent János Kórháznál sem.

A Greenpeace mérései szerint a covidos betegeket is kezelő intézmények környékén egyharmaddal magasabb nitrogén-dioxid szintet mértek, mint a hivatalos mérőpontokon.

A szervezet illetékese elmondta: sem a kormány, sem a főváros eddigi intézkedéseivel nem elégedettek a légszennyezés csökkentését tekintve, az ingyenes parkolás bevezetése pedig csak tovább rontott a helyzeten.

VIDEÓ: Az RTL Zöld Híradó teljes riportja a Covid-kórházak légszennyezettségéről:

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: