Nem az iráni atomfegyver, hanem a drónok okozzák a legnagyobb fejtörést Joe Bidennek a Közel-Keleten
A cikk írója, Thomas Friedman külpolitikai szakértő szerint ez az üzenet azt jelentette, hogy az Egyesült Államok, miután a világ legnagyobb olajtermelőjévé vált, kivonul a Közel-Keletről. Amerika továbbra is szívesen elad Szaúd-Arábiának annyi fegyvert, amennyit csak meg tudnak fizetni, de ne számítsanak arra, hogy a jövőben ingyen beavatkoznak háborúikba.
Ezzel valójában Trump arra kényszerítette Izraelt és a legfontosabb szunnita arab országokat, hogy ne az Egyesült Államoktól várják a segítséget, hanem inkább egymással együttműködve szálljanak szembe az új fenyegetésekkel, mint Irán, és kevésbé harcoljanak egymás ellen olyan régi ügyek miatt, mint a palesztinok.
Friedman szerint ez a nem várt következmény talán lehetővé teszi Amerikának, hogy kevesebb vér- és anyagi áldozattal biztosítsa érdekeit a régióban. Ez lehet a leköszönő elnök legjelentősebb külpolitikai sikere.
Az amerikai álláspont változása nyomán születtek meg az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint az Izrael és Bahrein közötti békemegállapodások, továbbá új szintre emelkedett a titkos biztonsági együttműködés Izrael és Szaúd-Arábia között, amely vélhetően hamarosan elvezet a két ország hivatalos kapcsolatfelvételéhez is. Állítólag Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a közelmúltban Rijádban járt.
Biden most fontolóra vette a nukleáris tárgyalások felújítását Iránnal, amelyeket Trump 2018-ban leállított, és ebben számíthat arra, hogy Izrael, Szaúd-Arábia, Bahrein és az Emírségek egyfajta laza Irán-ellenes koalíciót alkotnak.
Miután két évvel ezelőtt megszakadtak az amerikai-iráni tárgyalások, Teherán felmondta korábban vállalt kötelezettségét, hogy csökkenti az atomfegyvergyártást célzó uránium-dúsító programját. Biden megválasztása óta azonban az iráni vezetés jelezte, hogy „automatikusan” visszatérnek ehhez a vállaláshoz, amennyiben az új elnök feloldja az elődje által elrendelt szankciókat. Csak a korlátozások megszüntetése után lesz Irán hajlandó tárgyalni regionális kérdésekről, mint például a precíziós rakéták exportjának csökkentéséről.
És itt kezdődnek a gondok Biden számára. Izrael és az említett arab államok biztosak akarnak lenni abban, hogy Irán soha nem lesz képes atomfegyvert kifejleszteni. Egyes izraeli katonai szakértők viszont azt mondják, hogy
nem Irán atomfegyverbirtoklása aggasztja őket a legjobban, hanem sokkal inkább a Szaúd-Arábiában is bevezetett precíziós rakéták, amelyeket továbbra is próbál eladni libanoni, jemeni, szíriai és iraki szövetségeseinek, és ezek azonnali halálos veszedelmet jelentenek az érintettek államok és a térségben tartózkodó amerikai katonák számára. És ehhez Iránnak meg is van a megfelelő gyártó hálózata is.
Tehát ha Biden fel akarja újítani a nukleáris tárgyalásokat és feladja a kemény gazdasági szankciókat Iránnal szemben, még mielőtt bármilyen közeledés lenne a rakétaexport ügyében, várhatóan nagy ellenállással kell szembenéznie Izrael, az Emírségek és Szaúd-Arábia részéről.
Az új iráni rakéták precíziós irányíthatóságuk miatt veszélyesek. A 2006-os libanoni háború idején a Hezbollah síita, Irán-barát milíciának még legalább 20 föld-föld, rövid hatótávolságú rakétát kellett kilőnie ahhoz, hogy eltaláljanak egyetlen izraeli célpontot.
VIDEÓ: iráni katonai drónok
Az Iránban gyártott precíziós, irányítható rakétákkal azonban már célzottan lesújthatnak stratégiai fontosságú célpontokra: Izrael atomerőművére, repülőterekre, kikötőkre, katonai bázisokra, technológiai üzemekre.
Karim Sadjadpour, a Carnagie békealapítvány egyik vezetője emlékeztet arra, hogy az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok abba ölte energiáit, hogy megakadályozza az iráni atombomba-gyártást, miközben Teherán több ezer kicsi, okosfegyvert terjesztett a világban és ezek valóságos, azonnali fenyegetést jelentenek szomszédaiknak.
Ezért is ragaszkodik Izrael és az Öböl-menti arab államok ahhoz, hogy az amerikai szankciók, köztük az olajembargó feloldása előtt kicsikarjanak valamiféle ígéretet Irántól e rakéták exportjának leállítására. És ezért lesz Bidennek nagyon nehéz dolga, ha valóban fel akarja újítani az amerikai-iráni nukleáris tárgyalásokat.
A megválasztott elnök helyzetét csak tovább nehezíti, hogy november 27-én Teheránban vélhetően távirányítású gépfegyverrel lelőtték Mohsen Fakhrizadehet, az iráni nukleáris program vezetőjét. Néhány nappal később egy névtelenséget kérő illetékes a Fehér Házból úgy nyilatkozott, hogy az akció mögött Izrael állt, de azt nem árulta el, hogy Washington tudott-e a készülő merényletről.
