„Ne hagyjanak több gyereket szenvedni!" – édesanyja karjaiban halt meg a nyolchónapos kisfiú

Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.

Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.

– olvasható a közleményben. A tárca hozzátette, remélik, az érintetteknek „lehetővé teszik, hogy saját maguk dönthessenek a saját életükről”.

A magyar kormány válaszul elzárkózott az adatszolgáltatástól. Gulyás Gergely a kormányinfón közölte a magyar álláspontot: „Semmilyen információt nem adunk át Ukrajnának, itt magyar állampolgárokról van szó, nincs ilyen kötelezettsége a magyar kormánynak”.

A hadifoglyok átadása egybeesett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai moszkvai látogatásával, ahol az orosz elnökkel is találkozott. Miután a magyar miniszter arról panaszkodott, hogy az ukrajnai háború negyedik évében számos magyar embert erőszakkal vittek el az ukrán hadseregbe, és közülük sokan meghaltak vagy eltűntek, Vlagyimir Putyin közölte, hogy az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés során már szóba került a magyar hadifoglyok hazavitele, aminek nyomán a két foglyot szabadon bocsátották.

„Győzni fogunk és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján csütörtökön.

A miniszterelnök egy új megállapodásról beszélt, amelynek értelmében a kormány közhatalmi feladatokat adna át a kamarának, miután annak elnökében, Nagy Elekben partnerre találtak. A kormányfő szerint naponta meg kell küzdenie az államigazgatás ellenállásával, amely nem szívesen adja át a feladatait.

Orbán ezután az európai gazdasági helyzetet elemezte. „Ha százalékban kellene meghatároznom, Nyugat-Európában kétszer akkora a hadigazdaság valószínűsége, mint a békegazdaságé, mindenki arról beszél, hogyan kell a gazdaságot átállítani” – mondta. Szerinte Európában nincs fejlődési perspektíva, az ipar a háború előtti évekhez képest 4 százalékkal esett vissza, miközben az Egyesült Államok őrizte pozícióit, Kína pedig növekedett.

Bírálta az orosz energiáról való leválást is, ami miatt szerinte az európaiak háromszor-négyszer magasabb árakat fizetnek, és kiemelte, hogy Magyarország nem akar lemondani az „orosz irányról”. Az Európai Unió hivatalos tervei szerint egyébként 2027 végéig teljesen leállítanák az orosz olajimportot.

A miniszterelnök kitért az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelre is, amelyben Magyarország nem vesz részt.

– fogalmazott, a cseheket és a szlovákokat pedig „segéderőnek” nevezte. Azt is mondta, az uniós költségvetésből az ukránoknak szánt pénzt az agráralapból és a felzárkóztatási támogatásokból vennék el. Ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását is, amit szerinte 2027 végére terveznek.

A kormányfő a magyar vállalkozóknak megköszönte, hogy tűrik a különadókat.

Azt ígérte, később méltányosabb szintre vinnék vissza ezeket, de a „hadigazdaság” körülményei között ez még nem lehetséges.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság talpon maradása „bravúr”, amihez az kellett, hogy a gazdaság és a kormányzat erős lábakon álljon. Dicsérte a vállalkozókat, amiért a kormánynak nem munkanélküliség mellett kell küzdenie az EU-val, és kiemelte a munkahelyvédelmi programokat, a reálbérek emelkedését és a „magyar adórendszer megvédését”.

via HVG

„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azt is elmondta, hogy az Irakban állomásozó magyar katonák jól vannak, egyelőre nem merült fel, hogy hazahozzák őket. Ha romlik az ottani biztonsági helyzet, és ez az erbíli katonai bázist is érinti, akkor még dönthetnek erről. Azt nem tudta megmondani, hogy Iránban hány magyar állampolgár tartózkodik.

Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaság és a költségvetés tervezetét, Gulyás azt mondta, a kormányülésen szóba került a háború gazdasági hatása, de ez a támadások megindulása után öt nappal még megbecsülhetetlen. Egyelőre ugyanis még nem tudni, hogy négy hétig tart-e a háború, vagy egy elhúzódó katonai konfliktus lesz belőle, ahogy az történt már más amerikai beavatkozások esetében.

Az amerikaiak egyelőre néhány hetes hadműveletről beszélnek – jelezte Gulyás.

Azt is megkérdezték tőle, hogy ha Donald Trump azt kéri Magyarországtól, hogy engedélyezze az Egyesült Államok számára magyar légibázisok használatát, akkor a kormány kész-e erre.

– válaszolta a miniszter.

Az ATV munkatársa arra is kíváncsi volt, egyetért-e Gulyás azzal, hogy az Egyesült Államok nyílt célja az iráni rezsim elleni fellépés. Szerinte az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a katonai beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Felidézte, hogy Trump azt mondta, két hét múlva már atomfegyvere lett volna Iránnak, de Gulyás „nem képzeli magát az amerikai elnök helyébe”, mert ezek az információk nem állnak rendelkezésére. Mint mondta, ha Iránnak két hét múlva valóban aktiválható atomfegyvere lett volna, akkor helyes döntést hoztak az amerikaiak.

Egy korábbi kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Irán olyan országokat von be a háborúba, amelyek nem részesei a konfliktusnak.

Azt az utasítást kapta 2023-ban egy debreceni rendész, hogy verjen meg egy bentlakót, a bántalmazást azonban kollégájával végül csak eljátszották – ez hangzik el Juhász Péter legújabb, a közösségi médiában közzétett videójába. Az ügyet különösen súlyossá teszi, hogy az intézményt ma is ugyanaz a vezetőpáros irányítja, akiket egy másik tanú szerint évekkel korábban már hiába figyelmeztettek a Szőlő utcai javítóintézetben zajló, lányok futtatásával kapcsolatos bűncselekményekre.

A most megszólaló, felismerhetetlenné tett rendész szerint

A tanú szerint az igazgatóhelyettes az akció után belépett a helyiségbe, és a fiatalnak címezve annyit mondott: „Na most legyen nagy a szád, a kurva anyád!”.

A rendész további súlyos esetekről is beszámolt a rendőrségen tett vallomásában. Elmondása szerint volt egy bentlakó, aki többször is megpróbálta felakasztani magát, ám az aznapi ügyeletes vezető megtiltotta, hogy mentőt hívjanak hozzá, „nehogy kikerüljön az utcára a történet”. A fiú nyakcsigolyái később kimozdultak.

Egy elbocsátott kollégájának a felmondását állítólag azzal indokolták, hogy „ha nekünk van igazunk, azért küldünk el, mert gyermekbántalmazás, ha meg neked van igazad, azért, mert nem csináltad a dolgodat.” A tanú szerint az intézményvezetésnek joga volt törölni a számukra kényelmetlen kamerafelvételeket.

A videóban egy másik, szintén névtelenséget kérő nevelő is megerősítette, hogy Krisztián, az intézet egyik volt növendéke évekkel a botrány kirobbanása előtt jelezte az igazgatónak és az igazgatóhelyettesnek, hogy a Szőlő utcai javítóintézet akkori igazgatója intézetis lányokat futtat. A bejelentést követően azonban nem történt feljelentés, sőt, a nevelő szerint Krisztiánt retorziók érték.

Közben vádat emelt az ügyészség a Debreceni Javítóintézet egy korábbi nevelője ellen, aki a vád szerint többször bántalmazott kiskorúakat, a férfi ököllel bordán ütött gyerekeket, és volt, hogy nyakon vágott egy neveltet. Mindezért közfeladatot ellátó személyként elkövetett bántalmazással vádolják - írta a Telex.

A Szőlő utcai javítóintézetben egy, az intézmény volt igazgatójához köthető prostitúciós hálózat működhetett, amelyben az ügyészség szerint legalább tizenöt kiskorú is érintett volt. A botrány kirobbanása után Pintér Sándor belügyminiszter több alkalommal is kijelentette, hogy a rendőrség nem hibázott az ügy felderítése során. Korábban Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára nyilvánosan tagadta, hogy az igazgatónak lettek volna kiskorú áldozatai. a debreceni igazgató-helyettest a Szőlő utcai botrány kirobbanása után rövid időre megbízott igazgatónak nevezték ki a budapesti intézmény élére, de a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága visszavonta a megbízatását, ami után visszakerült Debrecenbe.