JÖVŐ
A Rovatból

Náluk ingyenes marad a tetőszigetelés – ígéri az egyik legnagyobb ezzel foglalkozó cég vezetője a kormányzati szigorítások után

Székely Péterék vállalkozása napi 100 házban szigeteli le a padlásfödémet teljesen ingyen. A kormány most rendeletben szigorította a feltételeket. Vannak, akik már a vészharangot kongatják, de a cég vezetője azt állítja, marad minden továbbra is ingyenes. De mégis, hogyan lehetséges ez?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 20.



Derült égből a villámcsapásként ért sokakat az a szeptember 19-én megjelent kormányrendelet, ami fizetőssé teheti az eddig ingyenes tetőszigetelést. Az elmúlt hónapokban ugyanis nagyon sok családi ház tetejét ingyen szigetelték le erre szakosodott cégek. Ez úgy lehetséges, hogy cserébe értékesítették a házak hitelesített energiamegtakarítását. Ezt az úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetése tette lehetővé. Ennek keretében az energiakereskedők, energiaszolgáltatók, benzinkutak (például a Mol, az MVM vagy az E.ON) számára energiamegtakarítási kötelezettséget írtak elő. Ezt vagy konkrét energiamegtakarítással tudják teljesíteni, vagy gigajoulonként 50 ezer forint járulék megfizetésével. Az energiamegtakarítást azonban meg is vehetik. Ebben látta meg a fantáziát több cég, amelyek az általuk ingyen leszigetelt házak energiamegtakarítását eladták ezeknek a nagy vállalatoknak.

Csakhogy a kormány most úgy döntött, csökkentik az ezért járó pénzt, emellett szigorítanak az előírásokon. 25 centi helyett 30 centis üveggyapotot kell lerakni, ami alá és fölé is fólia kerül, ráadásul minden tizedik házat személyesen is ellenőriznie kell az ezzel foglalkozó hitelesítő cég munkatársainak. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy emiatt a födémszigetelési programoknál az ingyenesség szinte biztosan megszűnik. Székely Péter, az egyik legnagyobb érintett cég, a VFE Kft vezetője azonban másképp látja. Szerinte a mostani módosítás ugyan kedvezőtlen, de így is megmaradhat az ingyenesség.

– Kezdjük az elején. Hogyan működött eddig egyáltalán ez a rendszer?

– Ingyen leszigeteljük a feltételeknek megfelelő pályázók családi házainak padlását 25 cm vastag üveggyapottal. A mostani módosítás után már 30 cm az előírás. Az így keletkezett energiamegtakarítást hitelesítjük és értékesítjük. A háztulajdonos pedig élvezi az energiamegtakarítás előnyét, ami közel 30-40%-os megtakarítást jelent.

– Elég furán hangzik nekem...

– Az energiahatékonyság, mint kötelezettség azokat a nagyvállalatokat érinti, amelyek üzemanyaggal, gázzal, illetve árammal kereskednek Magyarországon.

Ezeket nevezik nagy kötelezetteknek.

Sok esetben azonban lehetetlen, legalábbis belátható időn belül kivitelezhetetlen olyan mértékű energiahatékonyságot elérni ezeknél a cégeknél, ami az előírás. Viszont nem teljesítés esetén kőkemény bírság, büntetés fenyegeti ezeket a cégeket. A megoldás az EKR tőzsde. A legnagyobb kötelezettek a megbízható cégekkel keretszerződést kötnek HEM-szállításra, ami nagy segítség a beruházások finanszírozásában.

A kötelezettek a máshol elvégzett energiahatékonysági beruházások HEM-esített energiamegtakarítását virtuálisan megvásárolják, és ezzel tudják le a kötelezettségüket.

Persze ez nem megy bemondásra. A cégünk az energiahatékonysági projektek auditálására és finanszírozására jött létre. Azaz mi az energiahatékonysági beruházásokról tanúsítványt bocsáthatunk ki, melyeket HEM-nek neveznek (hitelesített energiatanúsítvány). Ezen az okiraton a megtakarított energiát gigajoule-ban (GJ) adjuk meg. Ezekből származó virtuálisan megtermelt energiákat értékesítjük.

– Hogyan lehet ezt értékesíteni?

– Az általunk tanúsított HEM-ek bekerülnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál vezetett virtuális folyószámlánkra. Innen tudjuk átvezetni ezt a nagy kötelezettek felé. Ennek megvan a megfelelő platformja, egy állami tőzsdei rendszer.

Tehát kialakul egy win-win-win helyzet. Mindenki jól jár: a lakosságnak mi ingyen végzünk komoly megtakarítással járó energiahatékonysági beruházást, a kötelezettek is jól járnak, mert olcsóbban veszik meg az energiát, és természetesen nekünk is van hasznunk.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a lakosság komoly hozzáadott értéket nyer, mert így 30-40 százalékot takarítanak meg a családok a fűtés- vagy a hűtésszámlán.

– Mennyien keresik meg önöket?

– Naponta 500 pályázat jön be, egy nap átlagosan száz ingatlan padlásfödémjének szigetelését tudjuk elvégezni. A legtöbb, amit egy nap elvégeztünk, 135 ingatlan volt.

– Ehhez óriási kapacitás és logisztika kell. Hogyan tudják ezt megszervezni?

– Itt, az irodában a munkatársaink koordinálják az alvállalkozók munkáját. Fent az emeleti tárgyalóban éppen a kollégákkal zajlik a napi megbeszélés. Büszkék vagyunk arra is, hogy a lakosságon kívül, az építőipari beruházások visszaesésének időszakában munkát tudunk adni sok vállalkozónak is,

közel 200-250 munkavállaló dolgozik cégünk által finanszírozott beruházásokon. Ez talán a negyedik „win”.

– Ha ez ekkora üzlet, miért nem csinálják mások is?

– Most már csinálják, vannak, akik elkezdtek másolni minket. Persze ez nem veszélyezteti a piacvezető pozíciónkat, mai napig nagyságrendileg 1.100.000 m2 szigetelést terítettünk le. Másfelől ez egy piaci rés volt, amit megtaláltam.

A lakossági szektorral senki nem foglalkozott, ugyanis egyszerűbb volt például egy nagy áruház vagy sportcsarnok energetikai megtakarítását egyben tanúsítani és értékesíteni, mivel az egymaga több ezer GJ.

Ezzel szemben egy tetőtér csak 40-80 GJ, ami többeknek apró munka volt, és nem érte meg foglalkozni vele.

– Hogyan jut el a híre az önök vállalkozásának az ügyfelekhez? Azt gondolom, hogy hátrányosabb helyzetű családoknak ez óriási lehetőség, hiszen nemcsak magáért a munkáért és anyagért nem kell fizetniük, de utána a kisebb energiaszámla egy szegényebb család esetében nagyon is számít.

– Most már hirdetjük is magunkat a közösségi médiában. Megtalálnak minket, szerencsére a rászorulók is.

Megható volt, amikor egy család azt írta nekünk, hogy az eddigi megtakarításaikból meg tudták oldani az iskolás gyermekük tanszervásárlását.

Több önkormányzat és polgármester is segíti a munkánkat azzal, hogy saját platformjukon hirdetik a szolgáltatásunkat. A szendrői polgármester például településén közel 200 ingatlant írt össze, ahol elvégezhettük a szigetelést.

– Tehát a kötelezettek elszámolják a magánházak tetején meglévő szigetelést mint saját kötelezettségvégrehajtást. Ezek szerint ez azt is jelenti, hogy van egy fenntartási kötelezettség?

– Van egy szerződésünk, ami a honlapunkon is fent van, le lehet tölteni, teljesen nyilvános, meg lehet nézni. Öt év a fenntartási kötelezettség. De kérdem én: ki az, aki leszedné a hőszigetelést?

– Ezek szerint egyfolytában dolgoznak.

– Négy hónap alatt egymillió négyzetmétert szigeteltünk le. Padlásfödémből, ez több ezer ingatlan.

– Ez azért tekintélyes kapacitás...

– Nem a kivitelezéssel van probléma, hanem az anyagellátottsággal. Magyarországon nincs üveggyapotgyár, Szlovéniából, Lengyelországból, Németországból hozzuk be a szükséges anyagot.

Heti 50-70 kamion érkezik országszerte.

És most megyünk Törökország felé is. Tehát ahogy csak tudunk, minél több embert szeretnénk segíteni, ami természetesen azon is múlik, hogy a nagy kötelezettek folyamatosan hosszabbítsák meg a keretszerződéseinket.

– Ennyi beruházást folyamatosan görgetni tekintélyes tőkét igényel.

– Több milliárd forintunk áll az ingatlanokban. A beruházástól a letanúsításig ugyanis eltelik pár hónap, addig mi finanszírozzuk az egészet. Volt is olyan „konkurrenciánk”, amelynek korántsem volt ennyi tőkéje, és okosban akarta megoldani. Feltették a szigetelést, lefényképezték, letanúsították, majd leszedték, és adtak a háztulajdonosnak pár tízezer forintot. Természetesen ez feltűnt a MEKH-nek is, és elkezdték ezeknek az ügyeknek a felgöngyölítését, és szigorú ellenőrzési folyamatot vezettek be. Mostantól már minden tizedik ingatlant automatikusan ellenőrizni fognak.

– A kormány a múlt héten jelentősen szigorított a feltételeket. 25 cm-es szigetelés helyett ezután 30 centiset írnak elő, valamint páraáteresztő és párazáró fóliát. Az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint emiatt meg is szűnik az ingyenesség, mert már nem éri meg.

– Pontatlan számokkal dolgoztak a cikkben. Eddig 2050 forint volt a 25 centi hőszigetelésnek nettó négyzetmétere, most az 2400-2500-ra növekszik, tehát 400 forint a differencia. Az újonnan előírt páraáteresztő fólia ára 100 forint négyzetméterenként. Ez eddig 500 forint plusz négyzetméterenként, ami egy 100 négyzetméteres födém esetén 50 000 forintos növekmény.

– Van még szó párazáró fóliáról is.

– Azt eddig is tettünk le.

– De akkor hogyan jelenhettek a cikkben meg ilyen magas összegek? Például ott 500 forintra taksálják a páraáteresztő fólia négyzetméterét, ami ön szerint csak 100 forint.

– Vannak olyanok, akik építőanyag kereskedelemmel foglalkoznak, és ebben a programban nem vettek részt, mert olyan magas árat adtak nekünk, hogy nem éltem a lehetőséggel, hogy együttműködjek velük.

Ha megfelelő helyről szerezzük be az anyagokat, akkor még ezekkel a magasabb tételekkel is van rajta haszonkulcs, amiért érdemes még mindig ingyenesen elvégezni a padlásfödém hőszigetelést.

Természetesen a piacon vannak olyan vállalkozók, akik nem elégednek meg 10-20% haszonnal, ők valószínőleg pénzt fognak kérni az ügyféltől négyzetméterenként.

Bár valóban csökkent a GJ ára, azonban várhatóan a törvénymódosítás a lakossági HEM árat meg fogja növelni, mivel nagyon sok ezzel foglalkozó cég nincs felkészülve a változások lekövetésére, és inkább beszüntetik az ingyenes szigetelési tevékenységüket.

Ezáltal nem lesz annyi lakossági HEM a piacon, ami árfelhajtó tényező.

Továbbá árnövelő hatása lesz a „fit for 55” intézkedéscsomagnak, amelynek célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ugyanis azért, hogy valóban teljesíteni tudják a 2030.december 31-re előírt mennyiséget, a kötelezetti kvóta minimum duplájára fog emelkedni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Náluk ingyenes marad a tetőszigetelés – ígéri az egyik legnagyobb ezzel foglalkozó cég vezetője a kormányzati szigorítások után
Székely Péterék vállalkozása napi 100 házban szigeteli le a padlásfödémet teljesen ingyen. Az Energiahivatal most rendeletben szigorította a feltételeket. Vannak, akik már a vészharangot kongatják, de a cég vezetője azt állítja, marad minden továbbra is ingyenes. De mégis, hogyan lehetséges ez?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 28.



Derült égből a villámcsapásként ért sokakat az a szeptember 19-én megjelent energiahivatali rendelet, ami fizetőssé teheti az eddig ingyenes tetőszigetelést. Az elmúlt hónapokban ugyanis nagyon sok családi ház tetejét ingyen szigetelték le erre szakosodott cégek. Ez úgy lehetséges, hogy cserébe értékesítették a házak hitelesített energiamegtakarítását. Ezt az úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetése tette lehetővé. Ennek keretében az energiakereskedők, energiaszolgáltatók, benzinkutak (például a Mol, az MVM vagy az E.ON) számára energiamegtakarítási kötelezettséget írtak elő. Ezt vagy konkrét energiamegtakarítással tudják teljesíteni, vagy gigajoulonként 50 ezer forint járulék megfizetésével. Az energiamegtakarítást azonban meg is vehetik. Ebben látta meg a fantáziát több cég, amelyek az általuk ingyen leszigetelt házak energiamegtakarítását eladták ezeknek a nagy vállalatoknak.

Csakhogy az Energiahivatal most úgy döntött, csökkentik az ezért járó pénzt, emellett szigorítanak az előírásokon. 25 centi helyett 30 centis üveggyapotot kell lerakni, ami alá és fölé is fólia kerül, ráadásul minden tizedik házat személyesen is ellenőriznek majd. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy emiatt a födémszigetelési programoknál az ingyenesség szinte biztosan megszűnik. Székely Péter, az egyik legnagyobb érintett cég, a VFE Kft vezetője azonban másképp látja. Szerinte a mostani módosítás ugyan kedvezőtlen, csökkenti a nyereséget, de így is megmaradhat a lakosság számára biztosított ingyenesség.

– Kezdjük az elején. Hogyan működött eddig egyáltalán ez a rendszer?

– Ingyen leszigeteljük a feltételeknek megfelelő pályázók családi házainak padlását 25 cm vastag üveggyapottal. A mostani módosítás után már 30 cm az előírás. Az így keletkezett energiamegtakarítást hitelesítjük és értékesítjük. A háztulajdonos pedig élvezi az energiamegtakarítás előnyét, ami közel 30-40%-os megtakarítást jelent.

– Elég furán hangzik nekem...

– Az energiahatékonyság, mint kötelezettség azokat a nagyvállalatokat érinti, amelyek üzemanyaggal, gázzal, illetve árammal kereskednek Magyarországon.

Ezeket nevezik nagy kötelezetteknek.

Sok esetben azonban lehetetlen, legalábbis belátható időn belül kivitelezhetetlen olyan mértékű energiahatékonyságot elérni ezeknél a cégeknél, ami az előírás. Viszont nem teljesítés esetén kőkemény bírság, büntetés fenyegeti ezeket a cégeket. A megoldás az EKR tőzsde. A legnagyobb kötelezettek a megbízható cégekkel keretszerződést kötnek HEM-szállításra, ami nagy segítség a beruházások finanszírozásában.

A kötelezettek a máshol elvégzett energiahatékonysági beruházások HEM-esített energiamegtakarítását virtuálisan megvásárolják, és ezzel tudják le a kötelezettségüket.

Persze ez nem megy bemondásra. A cégünk az energiahatékonysági projektek auditálására és finanszírozására jött létre. Azaz mi az energiahatékonysági beruházásokról tanúsítványt bocsáthatunk ki, melyeket HEM-nek neveznek (hitelesített energiatanúsítvány). Ezen az okiraton a megtakarított energiát gigajoule-ban (GJ) adjuk meg. Ezekből származó virtuálisan megtermelt energiákat értékesítjük.

– Hogyan lehet ezt értékesíteni?

– Az általunk tanúsított HEM-ek bekerülnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál vezetett virtuális folyószámlánkra. Innen tudjuk átvezetni ezt a nagy kötelezettek felé. Ennek megvan a megfelelő platformja, egy állami tőzsdei rendszer.

Tehát kialakul egy win-win-win helyzet. Mindenki jól jár: a lakosságnak mi ingyen végzünk komoly megtakarítással járó energiahatékonysági beruházást, a kötelezettek is jól járnak, mert olcsóbban veszik meg az energiát, és természetesen nekünk is van hasznunk.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a lakosság komoly hozzáadott értéket nyer, mert így 30-40 százalékot takarítanak meg a családok a fűtés- vagy a hűtésszámlán.

– Mennyien keresik meg önöket?

– Naponta 500 pályázat jön be, egy nap átlagosan száz ingatlan padlásfödémjének szigetelését tudjuk elvégezni. A legtöbb, amit egy nap elvégeztünk, 135 ingatlan volt.

– Ehhez óriási kapacitás és logisztika kell. Hogyan tudják ezt megszervezni?

– Itt, az irodában a munkatársaink koordinálják az alvállalkozók munkáját. Fent az emeleti tárgyalóban éppen a kollégákkal zajlik a napi megbeszélés. Büszkék vagyunk arra is, hogy a lakosságon kívül, az építőipari beruházások visszaesésének időszakában munkát tudunk adni sok vállalkozónak is,

közel 200-250 munkavállaló dolgozik cégünk által finanszírozott beruházásokon. Ez talán a negyedik „win”.

– Ha ez ekkora üzlet, miért nem csinálják mások is?

– Most már csinálják, vannak, akik elkezdtek másolni minket. Persze ez nem veszélyezteti a piacvezető pozíciónkat, mai napig nagyságrendileg 1.100.000 m2 szigetelést terítettünk le. Másfelől ez egy piaci rés volt, amit megtaláltam.

A lakossági szektorral senki nem foglalkozott, ugyanis egyszerűbb volt például egy nagy áruház vagy sportcsarnok energetikai megtakarítását egyben tanúsítani és értékesíteni, mivel az egymaga több ezer GJ.

Ezzel szemben egy tetőtér csak 40-80 GJ, ami többeknek apró munka volt, és nem érte meg foglalkozni vele.

– Hogyan jut el a híre az önök vállalkozásának az ügyfelekhez? Azt gondolom, hogy hátrányosabb helyzetű családoknak ez óriási lehetőség, hiszen nemcsak magáért a munkáért és anyagért nem kell fizetniük, de utána a kisebb energiaszámla egy szegényebb család esetében nagyon is számít.

– Most már hirdetjük is magunkat a közösségi médiában. Megtalálnak minket, szerencsére a rászorulók is.

Megható volt, amikor egy család azt írta nekünk, hogy az eddigi megtakarításaikból meg tudták oldani az iskolás gyermekük tanszervásárlását.

Több önkormányzat és polgármester is segíti a munkánkat azzal, hogy saját platformjukon hirdetik a szolgáltatásunkat. A szendrői polgármester például településén közel 200 ingatlant írt össze, ahol elvégezhettük a szigetelést.

– Tehát a kötelezettek elszámolják a magánházak tetején meglévő szigetelést mint saját kötelezettségvégrehajtást. Ezek szerint ez azt is jelenti, hogy van egy fenntartási kötelezettség?

– Van egy szerződésünk, ami a honlapunkon is fent van, le lehet tölteni, teljesen nyilvános, meg lehet nézni. Öt év a fenntartási kötelezettség. De kérdem én: ki az, aki leszedné a hőszigetelést?

– Ezek szerint egyfolytában dolgoznak.

– Négy hónap alatt egymillió négyzetmétert szigeteltünk le. Padlásfödémből, ez több ezer ingatlan.

– Ez azért tekintélyes kapacitás...

– Nem a kivitelezéssel van probléma, hanem az anyagellátottsággal. Magyarországon nincs üveggyapotgyár, Szlovéniából, Lengyelországból, Németországból hozzuk be a szükséges anyagot.

Heti 50-70 kamion érkezik országszerte.

És most megyünk Törökország felé is. Tehát ahogy csak tudunk, minél több embert szeretnénk segíteni, ami természetesen azon is múlik, hogy a nagy kötelezettek folyamatosan hosszabbítsák meg a keretszerződéseinket.

– Ennyi beruházást folyamatosan görgetni tekintélyes tőkét igényel.

– Több milliárd forintunk áll az ingatlanokban. A beruházástól a letanúsításig ugyanis eltelik pár hónap, addig mi finanszírozzuk az egészet. Volt is olyan „konkurrenciánk”, amelynek korántsem volt ennyi tőkéje, és okosban akarta megoldani. Feltették a szigetelést, lefényképezték, letanúsították, majd leszedték, és adtak a háztulajdonosnak pár tízezer forintot. Természetesen ez feltűnt a MEKH-nek is, és elkezdték ezeknek az ügyeknek a felgöngyölítését, és szigorú ellenőrzési folyamatot vezettek be. Mostantól már minden tizedik ingatlant automatikusan ellenőrizni fognak.

– A kormány a múlt héten jelentősen szigorított a feltételeket. 25 cm-es szigetelés helyett ezután 30 centiset írnak elő, valamint páraáteresztő és párazáró fóliát. Az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint emiatt meg is szűnik az ingyenesség, mert már nem éri meg.

– Pontatlan számokkal dolgoztak a cikkben. Eddig 2050 forint volt a 25 centi hőszigetelésnek nettó négyzetmétere, most az 2400-2500-ra növekszik, tehát 400 forint a differencia. Az újonnan előírt páraáteresztő fólia ára 100 forint négyzetméterenként. Ez eddig 500 forint plusz négyzetméterenként, ami egy 100 négyzetméteres födém esetén 50 000 forintos növekmény.

– Van még szó párazáró fóliáról is.

– Azt eddig is tettünk le.

– De akkor hogyan jelenhettek a cikkben meg ilyen magas összegek? Például ott 500 forintra taksálják a páraáteresztő fólia négyzetméterét, ami ön szerint csak 100 forint.

– Vannak olyanok, akik építőanyag kereskedelemmel foglalkoznak, és ebben a programban nem vettek részt, mert olyan magas árat adtak nekünk, hogy nem éltem a lehetőséggel, hogy együttműködjek velük.

Ha megfelelő helyről szerezzük be az anyagokat, akkor még ezekkel a magasabb tételekkel is van rajta haszonkulcs, amiért érdemes még mindig ingyenesen elvégezni a padlásfödém hőszigetelést.

Természetesen a piacon vannak olyan vállalkozók, akik nem elégednek meg 10-20% haszonnal, ők valószínőleg pénzt fognak kérni az ügyféltől négyzetméterenként.

– Az energiahivatali rendelet csökkenti azt az árat is, amit egy gigajoul megtakarított energiáért fizetnek. Ez 0,5 GJ/m2-ről 0,46-ra változik, ami 8 százalékkal csökkenti az egy épületen elérhető HEM-ek mennyiségét

– Bár a rendelet hatására valóban csökkent a gigajoul ára, azonban várhatóan a módosítás a lakossági HEM árat meg fogja növelni, mivel nagyon sok ezzel foglalkozó cég nincs felkészülve a változások lekövetésére, és inkább beszüntetik az ingyenes szigetelési tevékenységüket.

Emiatt nem lesz annyi lakossági HEM a piacon, ami árfelhajtó tényező.

Továbbá árnövelő hatása lesz a „Fit for 55” intézkedéscsomagnak, amelynek célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ugyanis azért, hogy valóban teljesíteni tudják a 2030.december 31-re előírt mennyiséget, a kötelezetti kvóta minimum duplájára fog emelkedni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Döbbenet: két nap alatt elpusztulna a Föld, ha mind úgy élnénk, mint a milliárdosok
A Tesla vezetőjének, Elon Musknak a legalább két magánrepülőgépéből származó éves kibocsátása megegyezik egy átlagember 834 éves kibocsátásával.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. október 29.



A Föld népességének a legvagyonosabb 1 százaléka rendkívül nagy mértékben felelős az emberiség szén-dioxid kibocsátásáért ezzel pedig különösen megnehezíti a kibocsátások kordában tartását és a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél megtartását - derül ki a brit Oxfam jelentéséből, amelyet a Portfolio szúrt ki.

A klímaváltozás fő okozóinak az üvegházhatású gázokat, azok közül is a légkörben legnagyobb arányban megtalálható szén-dioxidot tartják. Ha az emberiség szeretné elkerülni az éghajlati katasztrófát, akkor az elkövetkező évtizedekben csak nagyon kevés szén-dioxidot juttathat a légkörbe. A kutatás arra is rámutat, hogy az egyszer már az atmoszférába jutott szén-dioxid akár 100-150 évig is képes ott maradni, így a kibocsátások nullára vágásával sem tűnne el az összes káros anyag a légkörből.

Az Oxfam adatai szerint a szakemberek által előírt, még biztonságosan kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a jelenlegi kibocsátási ütem mellett 4 év múlva fogja elérni az emberiség. Azonban, ha hirtelen mindenki annyit kezdene el kibocsátani, mint a Föld legvagyonosabb 1 százalékának tagjai, ezt a limitet kevesebb mint 5 hónap alatt elérnénk.

Ha pedig mindenki úgy bocsátana ki szén-dioxidot a közlekedése révén, mint a világ 50 leggazdagabb embere, tehát magánrepülőkkel és jachtokkal közlekednénk, akkor a fennmaradó szén-dioxid-keret két nap alatt elfogyna.

A jelentés két konkrét példát is hoz:

• A Tesla vezetőjének, Elon Musknak a legalább két magánrepülőgépéből származó éves kibocsátása megegyezik egy átlag ember 834 éves kibocsátásával.

• Az amerikai Walmart kiskereskedelmi láncot tulajdonló Walton család három szuperjachtjának éves karbonlábnyoma 1700 átlagos Walmart dolgozó kibocsátásával ér fel.

Az Oxfam szerint ugyanakkor a leggazdagabbak környezetszennyezésének legfontosabb eleme mégsem a közlekedési eszközökből származó kibocsátás, hanem a a befektetésekből, amely a leggazdagabb 1 százalék esetében a luxusközlekedési eszközökből származó szennyezés 340-szeresének felel meg. Ez pedig azért van, mert a dollármilliárdosok befektetéseinek 40 százaléka olyan erősen szennyező iparágakra irányul, mint például az olajipar, a bányászat, a hajózás vagy a cement-előállítás.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Hogyan segíthet egy apró üvegkorong megmenteni az emberiséget a kihalástól?
A kutatók szerint a kristály a kihalófélben lévő növény- és állatfajok nyilvántartására is felhasználható lehet a jövőben.


A kristály vizuális kulccsal is rendelkezik, hogy az, aki megtalálja, megérthesse, mit tartalmaz. Az 5D-s név onnan jön, hogy a nanoszerkezetek öt különböző dimenzióban tárolják az információt: magasság, hossz, szélesség, tájolás és helyzet – írja a CNN.

A kutatók a teljes emberi genomot is elhelyezték ebben a kristályban, abban a reményben, hogy a jövőben tervrajzként szolgálhat az emberiség regenerációjához, ha valaha teljes kihalás történne.

A Southamptoni Egyetem Optoelektronikai Kutatóközpontjának kutatói szerint a kristály a kihalófélben lévő növény- és állatfajok nyilvántartására is felhasználható lehet.

Ez a memóriakristály akár 360 terabájtnyi információt képes tárolni több milliárd évig, ráadásul ellenáll a szélsőséges körülményeknek: bírja a fagyot, a tüzeket, az ütközéseket, a kozmikus sugárzást és az akár 1000 °C-os hőmérsékletet is. Már 2014-ben Guinness-világrekordot kapott, mint a legtartósabb digitális tárolóanyag, és a jövőben még számos lehetőség nyílhat meg az ilyen innovatív adattárolás előtt.

A kutatócsoport, Peter Kazansky vezetésével, az emberi genom adatait olyan apró területekre vitte be, amelyek mindössze 20 nanométer nagyságúak (csak hogy értsd: egy nanométer a méter egymilliárdod része).

„Az 5D-s memóriakristály megnyitja a lehetőséget a genomikai információk örök tárházának megteremtésére, amelyből akár összetett organizmusok, például növények és állatok is helyreállíthatók, ha a tudomány erre a jövőben képes lesz”

– mondta Kazansky.

A kutatóknak viszont azt is át kellett gondolniuk, hogy ki vagy mi fogja a jövőben használni ezeket az információkat.

„A kristályra írt vizuális kulcs információkat ad a megtalálónak arról, hogy milyen adatok vannak benne, és hogyan lehet őket felhasználni”

– tette hozzá Kazansky. A kristályt jelenleg a Memory of Mankind archívumban tárolják, egy titkos osztrák sóbarlangban elhelyezett időkapszulában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Szabó Péter a pusztító hurrikánokról: Óriási energiamennyiség lesz az óceánokban, ami életben tartja ezeket a szörnyeket
Néhány héten belül már a második rendkívüli hurrikán csapott le Amerikában. A klímamodellek szerint ráadásul a jövőben sokkal intenzívebb viharok várhatók. Szabó Péter éghajlatkutatót kérdeztük az összefüggésekről.


Néhány héten belül már a második rendkívüli hurrikán csapott le Amerikába a Helennek több mint 130 halálos áldozata volt. A Milton ugyan valamivel kevésbé erősen ért partot, mint amire számítottak, így is legalább egy tuctanyian vesztették életüket miatta. Több millió ember maradt áram nélkül, számos épület megsérült.

Adódik a kérdés: mi állhat az egyre intenzívebb hurrikánok mögött? Tényleg a klímaváltozás felelős azért, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több extrém erejű vihar éri el a partokat? Szabó Péter, a Másfélfok klíma szakportál munkatársa, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza segített megérteni az összefüggéseket.

-Hogyan alakul ki egy ilyen pusztító hurrikán?

– Alapvetően feláramló, meleg, nedves trópusi levegőben jön létre és hogy életben maradjon, a tengerfelszín hőmérsékletének 27 Celsius-fok felett kell lennie. Illetve természetesen az úgynevezett Coriolis-erő is kell, ami a Föld forgásából adódik, és eltéríti az áramlatokat.

– És emiatt van az, hogy csak egy bizonyos szélességi fok felett alakulhatnak ki?

– Így van. Az Egyenlítő környékén nincsenek, mert ott nem jelentős a Coriolis-erő, hanem csak attól északra vagy délre alakulnak ki. Az Atlanti-óceánban nevezik őket hurrikánoknak, a Csendes-óceánban inkább tájfun a nevük, míg az Indiai-óceánban ciklonok. Neveket is adnak nekik, Amerikában évente az A betűtől kezdve, sorra haladva az ábécében. Ezért volt korábban a H, mint Helen hurrikán, utána a Kirk, ami már megszűnt hurrikánnak lenni, de ami megmaradt belőle, éppen itt van Európában.

Most az M betűnél járunk, így ez a hurrikán a Milton nevet kapta.

Ezeket kategorizálják is a Saffir-Simpson-skála alapján 1-től 5-ig, a tartós szélsebesség alapján. Az első kategória 120 kilométer/óra feletti szelet jelent, ami nagyjából az orkán kategóriának felel meg. A Milton az ötös kategóriában volt, ami azt jelenti, hogy elképesztően nagy, 250 km/h feletti volt a szélsebessége. Ez kicsit már mérséklődött, hármas kategóriával ért partot Floridában, ami 180-200 kilométer/órás szelet jelent.

– Az, hogy ez ilyen rendkívül erős, lehet-e a klímaváltozás következménye, vagy ilyenek mindig voltak?

– A 2024-es aktivitás azért ilyen különleges, mert egy El Niño-évből jöttünk ki, ami most kezd átmenni egyébként egy La Niñába. Ez azt jelenti, hogy szokatlanul melegek még az óceánok, ami növelni tudja a viharok energiáját. Azt mondtam, hogy 27 fok felett kell lennie az óceán hőmérsékletének, hogy ezek létrejöhessenek, viszont

most is a Mexikói-öböl nagy területén 29-30 Celsius-fokos a vízfelszín. Ez azt jelenti, hogy korlátlan energiamennyiséget tud biztosítani ezeknek a hurrikánoknak.

Azért alakulnak ki ezek a szeptember-októberi időszakban leginkább, mert ekkor már a légkör teteje kezd lehűlni, ugyanakkor a tenger felszíne még mindig meleg, ez a hőmérséklet-különbség pedig növeli a viharok energiáját. Valóban, az idei év elég extrém, mert eddig októberben sosem észleltek három hurrikánt egyszerre az észak-atlanti térségben.

– Mennyire kell emiatt vészharangot kongatni?

– Azért kell kongatnunk, mert a klímamodellek szerint a jövőben kissé gyakoribb, de sokkal intenzívebb hurrikánok várhatók, ami azt jelenti, hogy az összes hurrikán száma nem feltétlenül növekszik jelentősen, viszont

az erősebb, azaz a 4-es és az 5-ös kategóriájú hurrikánok gyakorisága igen.

Mivel a Föld tovább melegszik a következő évtizedekben is, óriási energiamennyiség lesz az óceánokban, ami életben tudja tartani ezeket a szörnyeket.

– Az, hogy pont a Mexikói-öbölben alakult ki, köszönhető annak is, hogy ez egy zárt öböl, ami erőteljesebben fel tud melegedni?

– Igen, ahogy mondtam, most is 29-30 Celsius-fok környékén van a Mexikói-öböl, Karib-tenger térségében. Természetesen egy ilyen zártabb tenger jobban fel tud melegedni, mint a nyílt óceán. De az Atlanti-óceán nemcsak itt, hanem az Egyenlítőtől északra, nagy területen melegebb a szokásosnál.

– Alakulhat úgy az éghajlat a közeljövőben, hogy ezek a hurrikánok Európa partvidékét is veszélyeztessék?

– Erre azt tudom mondani, hogy nem, hiszen az Atlanti-óceán Európa környezetében nem tud 27 Celsius-fok fölé melegedni. Az valóban megtörténhet, ahogy szokott is, hogy egy korábbi hurrikán maradványai elérik a kontinenst, mint ahogy most az ex-Kirk Franciaország partjainál elérte, ott nagy csapadékot és orkánszelet okozva.

Ez érkezett meg hazánkba csütörtök délutánra.

Viszont Európában léteznek úgynevezett medikánok. Ezeket azért nevezik így, mert a mediterrán hurrikánok összeolvasztásából származik a név. A Földközi-tenger térségben alakulhatnak ki, amikor nagyon meleg a Földközi-tenger, és egy hidegbetöréssel a feltételek adottak szinte egy hurrikán kialakulásához. Ugyanakkor itt nincs akkora terület, hogy teljes értékű hurrikánok jöjjenek létre. Ezek nagy területen tudnak szelet és nagy csapadékot okozni. A hurrikánokkal szemben ezek inkább hibrid viharok. Megvan bennük a trópusi ciklonokra jellemző meleg mag, de mérsékelt éghajlati ciklonokra jellemző hidegfrontjuk is létezik

– Az erejét tekintve ezek mennyiben vethetőek össze a klasszikus észak-amerikai hurrikánokkal?

– Jóval kisebbek, és nem tudnak úgy forogni, mint az 5-ös kategóriájú hurrikánok. 250 km/h-s szél sem tud ezekben kialakulni, de orkán erejű igen. Körülbelül az 1-es kategóriájú szélsebesség, azaz 120-150 km/h-s szél előfordulhat bennük. Emellett néhány száz milliméteres csapadékot is okozhatnak, ami pusztító lehet hegyvidéki területeken.

– Van elméleti felső határa egy hurrikán szélsebességének?

– Nemrég olvastam egy cikket, amelyben egy kutató azt javasolta, hogy a legújabb hurrikánt, Miltont sorolják 6-os kategóriájúvá, mert 300 km/h felett lehet a szélsebessége. Végül kissé ezalatti szeleket mértek, és nem tudom, hogy majd a tudományos közösség elfogadja-e, de ritkán lehetnek ennél nagyobb szélsebességek is. Alapvetően a tengerfelszín és a légkör felső rétegei közötti hőmérsékletkülönbség és a felszíni nyomáskülönbség az, ami meghatározza, hogy mi a felső határa a szélnek.

– Hogyan tudunk mi, emberek ehhez alkalmazkodni? Nyilván máshogy kell építkezni. Lakhatóak ezek a területek tartósan a jövőben?

– Alapvetően három dologgal jár a hurrikán, és mindegyik életveszélyes. A tenger melletti sík vidéken sokáig be tud jutni a szárazföldre a szökőár. A másik a 200 km/h feletti szél, ami alig hagy épen könnyűszerkezetes épületeket. A téglaépületek kibírják, de rongálódnak. A harmadik a nagy eső, ami egy nap alatt 2-400 millimétert is hozhat, fák kidőlését és villámárvizeket okozva.

– Ezek szerint annyival olcsóbbak ezek a könnyűszerkezetes házak, hogy megéri újraépíteni, ha időnként összedől?

– Nem tudom, melyik a jövedelmezőbb. Nem minden épület dől össze, bár egy-kettő könnyűszerkezetes igen, főleg a szegényebb, karibi térségben. Floridában biztosan erősebb szerkezetűek az épületek, de valószínűleg vállalják az ott élők, hogy néhány évente előfordulhat egy pusztítóbb hurrikán..

Amerikában kimutatható, hogy az ilyen nagy események el tudnak indítani egy klímamigrációt.

Ez főleg a gazdagokat érinti, a szegények kevésbé hajlandóak vagy tudnak vándorolni.

Ugyanakkor például ezek a hurrikánok nagy energiával sokáig eljuthatnak a szárazföldön északra. Például a Helen gyengült, de nagy csapadékot és szelet okozott Észak-Karolinában is (700 km-re Floridától). Az emberek meddig menekülhetnek, hogy elkerüljék az ilyen eseményeket, a hurrikánokat?


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: