SZEMPONT
A Rovatból

„Musk nyilvános imidzse katasztrofális sebeket kapott” - nemcsak egy monoklival távozik a Fehér Házból a milliárdos

Ezt a szerepet soha nem szabadott volna elvállalnia - mondja Bazsó Gábor. De hozzáteszi, a SpaceX továbbra is megkerülhetetlen, és júniusra beígérték a Tesla nagy dobását, ami ha bejön, alapjaiban változtatja meg az egész autóipart.


Elon Musk 130 nap után búcsúzik a Fehér Háztól. Miközben Trump elköszönt tőle, a világ leggazdagabb embere úgy állt mellette, hogy egy rejtélyes monokli volt a szeme alatt. Ez szinte a jelképe annak, hogyan végződött számára a kaland.

A világ egyik legnépszerűbb emberéből a világ egyik leggyűlöltebb emberévé vált, főként amiatt, hogy a DODGE rövidítésű "hivatala" kiadáscsökkentési igyekezetében emberek ezreit rúgta ki az amerikai államigazgatásból, és létfontosságú programokat állított le egyik pillanatról a másikra. Közben saját cége, a Tesla mélyrepülésbe kezdett. Van-e innen visszaút Musk számára? Erről beszélgettünk Bazsó Gábor újságíróval, aki behatóan ismeri Elon Musk világát.

– A New York Times egyik nagyon kritikus hangvételű véleménycikkben Elon Musk politikai örökségéről azt írja, hogy az nem más, mint „betegség, éhezés és halál”.

– Közismert Musk borzalmasan rossz viszonya a mainstream médiával, ahol már mindenki megtesz mindent annak érdekében, hogy ez sose javuljon meg, és Musk is kizárólag pocskondiázási céllal veszi a szájára.

De valószínűleg sok igazság van abban, amit neki felrónak.

A DOGE felelősségét szokás felemlegetni az USAID szétszedése kapcsán. Én nagyon nehezen tudom eldönteni, hogy a kettő darab hihető narratíva közül melyikben milyen arányban van az igazság. Az egyik állítás az, hogy ezek rossz hatásfokkal működő, drasztikusan szétlopott programok voltak, amik nagyon sok esetben egyáltalán nem arról szóltak, mint ami rájuk volt írva. Ezzel kapcsolatosan is lehetett látni sok hihetőnek tűnő példát. A másik pedig az, hogy ezek nagyon fontos dolgok voltak, amiken emberek minimum tízezreinek, de sok esetben százezreinek az élete, meg a mindennapi betevője múlt, melyek egyik percről a másikra lettek leállítva, például gyógyszerkutatások, alapkutatások finanszírozása sok esetben. Kizárólag az első állításnak igazat adva olyan láncfűrészes hadonászás kezdődött, amiben viszont nagyon fontos végtagok is levágódtak.

– Azt is írják, hogy Musk érzéketlenül és empátia nélkül állt neki ennek a dolognak, nem vizsgálta meg egyenként a programokat, hanem mindent első indulatból leállított, és például a dél-szudáni segélyprogram leállítása konkrétan emberéletekbe került.

– Musk ezekben a kérdésekben némileg autisztikusan jár el, a szónak abban az értelmében, hogy ő szenvtelenül menedzseli az ilyen típusú problémákat. Ha most leszállunk a DOGE-ról, és visszagondolunk arra, milyen jellegű kihívásai voltak a magánvállalkozásainak akár, akkor látszik, hogy nagyon sokszor volt erre a fajta szenvtelenségre szükség. Részben azért, mert olyan jellegű vállalkozásokkal foglalkozott, amiket mások reménytelennek vagy lehetetlennek vagy ökörségnek gondoltak, és neki félre kellett tenni az ezzel kapcsolatos érzéseit, és azt kellett mondania, hogy márpedig ő végigtolja, mert szerinte például újrafelhasználható rakétát csinálni lehetséges, mert a fizika törvényei ezt megengedik, és összességében sokkal hasznosabb dolog lenne, mint teleszemetelni az óceánt. És

ilyenkor nem érdekli, ha Buzz Aldrintól kezdve az Egyesült Államok történetének összes nagy legendája beletörli a lábát, hogy ő egy idióta milliárdos, aki csak elégeti a pénzét, és azt se tudja, melyik vége van a rakétának fölfelé. Ki kell bírni, mert a vége nagy jó lesz. És kiderült, hogy igaza volt.

Nagyon sok ilyen jellegű példa van még, az utolsó ilyen a Twitter felvásárlása volt, ahol ugyanez történt, megvette a céget, amellyel kapcsolatosan egyébként átverték. Ez tény, hülye volt ő is. Akkor ugyanígy tele volt az összes újság azzal – a New York Times is –, hogy Musk egy balfasz volt, aki megvette brutálisan drágán a Twittert, és még ráadásul teljesen szét is verte. El is temették a Twittert, ahonnan kirúgta az alkalmazottak 90%-át. Majd ugyanez a New York Times egynéhány évvel később, a korábbinál sokkal erősebben és jobban működő Twittert látva arról cikkezett, hogy hát el kell venni tőle, mert nem lehet egy embernek ekkora hatalma a világ egyik meghatározó social médiája fölött, amit egy az egyben a saját narratívájának a szolgálatába állított, és az egészet eltolta jobbra. Ezeken a példákon látszik, hogy neki van egy elképzelése, és azt végigtolja. Meggyőződésem, hogy erről próbált volna szólni a DOGE is: ha menedzselhetetlen pályán vannak a közkiadások, azokat első körben vissza kell vágni drasztikusan, beleértve azt is, hogy ennek nagyon kellemetlen következményei vannak sokak számára. De nem baj, mert cserébe a fenntarthatatlan pálya megtörik, és egy másik, remélhetőleg fenntartható pálya alakulhat ki, és el kell kezdeni utána, a tapasztalatok alapján visszaépíteni, megerősíteni, újra fölvenni embereket, ahova kell, újra költeni azokra a területekre, ahova érdemes.

Szerintem azzal nem számolt Musk, hogy ez a terület neki sokkal távolibb. Tehát egy tech céget, meg a rakétákat, és az elektromos autókat megérteni, az megvan. De az amerikai államigazgatás nagyon nagy részéhez egyszerre érteni, az senkinek nem mehet.

Nincs olyan ember, aki egyszerre lehet penge abban, hogy érdemes-e és milyen módon Szudánban pénzt költeni, és a malária elleni harcot finanszírozni, meg gyógyszeralapkutatásokat például, és ott van még az a másik 700 terület, amit a DOGE érintett. Szerintem senki, ő sem gondolta azt, hogy az USAID programjainak örökre vége van. Hanem arra gondolt, hogy első körben mindent le kell vágni, mert ez a mostani szint fenntarthatatlan, és majd visszaépül bizonyára az, ami értelmesen finanszírozható.

– Az önmaga zsenialitásába vetett hite hidalta át azt a problémát, hogy olyan területre tévedt, amihez nem ért?

– Ezt nem tudom megítélni, benne lehet ez a pakliban. Én nem gondolom, hogy az ő személyisége odáig torzult volna, hogy elhitte ezeket a dolgokat magáról. Mégpedig azért nem, mert azok az eredmények, amik miatt ezt elhihetné magáról, azokhoz ez a hit már mind kellett. Azt érzem inkább, hogy annyiban mérte fel nagyon rosszul, illetve ott érzem őt egyértelműen vaknak, hogy

ezt a szerepet soha nem lett volna szabad elvállalni.

Még akkor sem, ha azt hiszi magáról, hogy alkalmas, és akár alkalmas is. Tehát egy kormányon kívüli, de meghatározóan fontos tényezőként elvállalni egy olyan feladatot, ami egyébként pontosan azért kerül egy külső aktor irányítása alá, mert nyilvánvalóan politikailag vállalhatatlan az összes része. A közkiadások megvágása az a valami, amit nem csinálnak meg a politikusok soha, azért van elszállva az amerikai költségvetés, vagy akár a magyar költségvetés, az összes elszállt költségvetés, mert semelyik oldal soha nem akarja felvállalni azt, hogy vissza kell vágni a költségeket. Így aztán nyilván kényelmes megoldás azt mondani, hogy nem mi vagyunk ám azok, akik most kicsontozzuk az amerikai közszolgáltatásokat, meg a soft powerünk nagy részét adó USAID-et, és hosszan lehetne sorolni, mi mindent, hanem ezt az egészet kiszerveztük ennek az embernek. Közben pedig mindenki számára ordítóan nyilvánvaló, hogy

ez kizárólag arra jó, hogy a Sátán a mi csapatunkon kívül legyen.

Tehát, hogy ezt mondhassák, ezt mondhassa Trump, hogyha ez az egész nem működik. Ezt csinálja egy csomó ponton az amerikai törvényhozás, amikor nem mennek át végül a DOGE-féle javaslatok, pontosan ezért, mert onnantól kezdve, hogy azokat a nevükre kellene venni, már sok esetben a republikánusok sem akarják, a demokratákról nem is beszélve. Tehát már az elején az látszott, hogy ő most ezzel vállal egy olyan pozit, amiben számára a legjobb kimenetel az lesz, hogy iszonyatos népszerűségvesztés árán valamicskét talán le tud faragni. És ennél csak rosszabb forgatókönyvek látszanak, és végül most a kicsit rosszabb forgatókönyv jött be, mert a cégei jelentősen megsínylették a távolmaradását.

A nyilvános imidzse katasztrofális sebeket kapott Amerikában és Európában is,

ami nem gondolom, hogy örökre így marad, de az biztos, hogy borzalmasan rosszat tett neki. És még csak az sem látszik, hogy az öröksége ennek a dolognak feltétlenül pozitív vagy egyáltalán bármilyen lenne. Nagyon nagy kérdés, hogy az egész DOGE-ügy nélküle megy-e tovább, hiába mondja azt, hogy neki csak lejárt a 130 napos mandátuma, és most már a gép mozog, az alkotó pihen, visszatér a cégeihez, és a DOGE pedig végzi tovább a feladatokat. Meg lennék lepve, ha ez tényleg így lenne.

– Vajon a Trumppal való kapcsolata megromlott, vagy tényleg csak arról van szó, hogy félreáll, mert eljött az ideje?

– Az óhatatlanul meg fog romlani, nem tudom, hogy már meg van-e romolva, vagy mennyire, de ez csak idő kérdése. Már csak azért is elkerülhetetlen, mert

ez a két ember egyértelműen inkompatibilis, abban az értelemben, hogy Musk egy rendkívül racionális ember, akinek nagyon fontos céljai vannak, amikre létre is hozott cégeket, hogy azokat elérje. Ezeknek egy része olyan, ami Trumpnak nemhogy nem fontos, hanem kifejezetten az ellenkezőjét képviseli,

ami persze semmire sem garancia, hiszen azt is tudjuk, hogy a trumpizmus lényege pont az, hogy nemhogy mondatonként tud magának ellentmondani, hanem simán mondaton belül is bármikor. De az energetikai átmenet, az elektrifikáció, ezek Trumpnál szitokszavaknak számítanak, a kampányában is így merültek föl. Ez nyilván a Teslát nagyon rosszul érinti.

– Most az a feladata Musknak, hogy a megtépázott cégeit újból egyenesbe hozza. Két kulcsfontosságú cége van: az egyik a Tesla, amit a világ bizonyos részein jószerivel bojkott alá vettek a vásárlók. Ezzel szemben ott a SpaceX, ami megkerülhetetlen, mert egyelőre senki más nem tudja azt, amit ő tud ezen a téren. Tehát hogyan tovább? Maradhat-e ő még a világ leggazdagabb embere, helyre tudja-e állítani a renomét?

– Ezeket szét kell szedni különböző szegmensekre. A SpaceX felől kezdeném, mert az az egyszerűbb eset. A SpaceX megkerülhetetlenül szuperdomináns szereplője az űrpiacnak, mert lehet, hogy a Tesla a legnagyobb piaci kapitalizációjú autógyár, de valójában más szempontból egy kicsike szereplő, amennyiben egymillió darabszám környéki autógyár, miközben a nagyok 8 és 10 millió környékén vannak. A SpaceX viszont nem ilyen természetű, hanem ott az van, hogy az egy évben pályára állított összes hasznos tömeg 90%-a az egész világon a SpaceX-é, és akkor a maradék 10% nagyrészt Kína, és az apraja.

Tehát a SpaceX pozíciója stabil. Ráadásul a világnak nettó hasznos.

A Tesla egy bonyolultabb sztori, mert ott már régóta szétvált az, hogy mint autógyár milyen, és mi van a nagy ígéretekkel, ami elsősorban az önvezetést jelenti, a robotaxi-szolgáltatás, ami erre épülne, illetve a humanoid robotbiznisz. Ha a Teslát autógyárként kell értékelni, az így felmutatott teljesítménye az elmúlt egy évben eléggé rossz. Ebben Musknak az a döntése is benne van, hogy ne legyen olcsó tömegmodellje a Teslának. Ezzel senki sem ért egyet, aki autógyári szempontból nézi a Teslát. Mindenki szerint egy rossz döntés. Ahogy az is, hogy hagyta megöregedni a drága modelljeiket, tehát az X és az S régiek, nem fogynak egyáltalán, és rosszul is áll a cégnek. De az a helyzet, hogy Musk azt mondja, és mindenki más is, hogy

amennyiben az önvezető rendszer, az FSD ténylegesen működik, és olyan sebességgel skálázódik fel, mint amit a Tesla sejtet, az önmagában mindent megváltoztat, amit a világban eddig a közlekedésről gondolni lehetett.

És ugye már itt van a június, amikortól Austinban az első, nagyon limitált, de ténylegesen benne ülő ember nélküli robotaxi próbaszolgáltatás elindul. Ha ez működik, akkor a Tesla nemcsak egy nagyon nagy autógyár lesz, hanem minden autógyár kénytelen lesz megvenni az FSD valamilyen licencét, mert olyan típusú versenyhelyzet nem reális, amiben vannak autók, amik tudnak menni maguktól, de történetesen a Toyotától, a Volkswagentől, a Renault-tól, a Fiattól nem lehet ilyet venni. Ha ez a rendszer van, akkor az mindenkinek kell, azonnal. Ezt senki se tudja biztosan, mert Musk nyolc éve ígéri meg minden évre, és eddig egyik évben sem lett végül is kész. Mindig közelebb jött, mindenki azt mondja, hogy soha nem volt annyira kurva jó, mint most, és közben mindenki azt is mondja, hogy azzal együtt, hogy fantasztikusan működik az utak 90+ százalékában, de az a maradék néhány százaléknyi, ahol még nem, az viszont vállalhatatlan életveszélyt jelent. És ilyen értelemben megmondhatatlan, hogy hány évnyire vannak attól, hogy ténylegesen működjön, mert

nyilván egy autó, ami fantasztikusan működik 100 útból 97-ben, de három esetben megöl valakit, az igazából nem működik,

és ennek megfelelően nem is használhatják tömegesen. Úgyhogy ezt nem tudjuk, de június végére sokkal okosabbak leszünk. És ott vannak még a humanoid robotok, ez a terület irtózatos sebességgel fejlődik ezekben az években. Drámai demókat lehet látni a világ nagyon sok pontjáról, jellemzően leginkább Kínából. Ez valóban itt lesz, sokkal hamarabb, mint hinnénk. Legrosszabb esetben három éven belül teljesen hétköznapi lesz az, hogy különböző élethelyzetekben robotokkal lehet találkozni. Nem feltétlenül úgy, hogy az utcán mennek már bevásárolni önállóan is cekkerükkel, de aki gyárban dolgozik, biztos fog látni olyat is, hogy előbb-utóbb bizonyos típusú melót ilyesmik fognak végezni. Hogy ebben a Tesla mennyire tart előre vagy nem, azt nagyon nehéz megítélni, de biztos, hogy minden más szereplőnél sokkal jobb adottságaik vannak arra, hogy a tömeggyártásba átvigye a terméket, ha működik, és ilyen szempontból valószínűleg a pozícióik erősek. Ez a sztori tartja fenn a cég részvényeit jelenleg. Tehát

senki sem azért tart jelenleg Tesla-részvényt, mert azt hiszi, hogy majd az Y-ból meg a 3-ból nagyon sok fog fogyni, hanem azért, mert azt mondja, hogy ha a robotsztori és az FSD-sztori működik, akkor ez a világ messze legértékesebb cége,

de akkor is, ha csak az egyik valósul meg a kettőből.

– Látsz reális esélyt arra, hogy ezután a politikai kaland után Musk vissza tud térni úgy, mintha mi sem történt volna?

– A cégei szempontjából és a cégen belüli projektek szempontjából azt gondolom, hogy igen. Abban az értelemben, hogy békén fogja hagyni őt a világ eléggé ahhoz, hogy ténylegesen a cégekkel tudjon foglalkozni, arról nem vagyok meggyőződve. Az is tény, hogy iszonyúan megnehezítette az összes hozzá kötődő vállalat életét a világ összes, a jelenlegi amerikai vezetéssel nem rokonszenvező területén. Nem véletlen, hogy a többi nagyvállalkozónak nincs nyilvánosan felvállalt erős politikai kötődése. Ezeket csak az utókor szokta feltárni, hogy a Hugo Bosstól kezdve a Fordon át a Porschéig bezárólag, hogy csak a legismertebb nácikat emlegessük, miféle emberek voltak, ő meg ezt az egészet kitette a kirakatba. Szóval szerintem

a világ nem biztos, hogy nyitott lesz rá, és ez lehet, hogy kellemetlenségeket fog okozni, de arra, hogy ő át tud fókuszálni a saját cégeinek fontos területeire, abban teljesen biztos vagyok.

És egyébként érdekes lesz azt nézni, hogy ebből mi sül ki. Hogy ebből az jön-e ki, hogy mágikusan minden az irányba áll, mint a vasreszelék, amikor visszakerül a mágnes, és az erővonalak helyreállnak, és elkezd minden látszólag jó irányba menni. Vagy nem. De hát ezt majd meglátjuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nem fogják Rogán Antal vagy Orbán Viktor helyett elvinni a balhét az alacsonyabb szinten lévők
A miniszterelnök szerint a Tisztítótűz-művelet során az alacsonyabb szinten érintettek nem fogják a vezetők helyett vállalni a felelősséget. Úgy véli, ezek az emberek vádalkut köthetnek, mert nem akarnak börtönbe menni Orbán Viktor, Rogán Antal vagy Mészáros Lőrinc helyett.


Magyar Péter a 444 stúdiójában adott interjút, ahol a kormányzás első 44 napjáról, a Tisztítótűz nevű művelet részleteiről és az Orbán-rendszer összeomlásának okairól is beszélt.

A kormányfő szerint bár Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta neki, hogy könnyebb lesz kormányozni, mint Orbán Viktor ellen kampányolni, ezt egyelőre nem érzi. Úgy látja, a 16 év Fidesz-kormányzás után rengeteg munka van, és az ügyek sűrűsége, mélysége még őt is meglepte.

„Egészen elképesztő, hogy bárhova nyúlunk, a lopás minősített esete látszik” – fogalmazott.

A kormányfő szerint a mostani egy más típusú nehézség, mint ellenzékben lenni, de ezt „édes nehézségnek” tartja, mert a felelősség és a lehetőség is az övék. Elmondása szerint be kell bizonyítaniuk, hogy a politika lehet másmilyen.

Arra a kérdésre, hogy számított-e nagyobb ellenállásra a korábbi hatalmi gépezet részéről, Magyar Péter felidézte, egy korábbi, a Partizánnak adott interjúját, amikor azt mondta, az Orbán-rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

„És ez bejött. Az lehet, hogy én sem gondoltam, hogy ennyire gyorsan, hogy mindent csapot-papot hátrahagyva elmenekülnek” – jelentette ki.

Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy ki fognak kapni, de ennek ellenére hazudtak a saját szavazóiknak. Úgy látja, amíg nem vállalnak felelősséget az ipari méretű korrupcióért és az ország eladósításáért, addig nincs kiút a számukra.

Orbán Viktor viselkedését pedig egy kavicsot dobáló kisfiúéhoz hasonlította.

„Most a partvonalról, Facebook-posztokban üzenget. Olyan, mint a kisrác, aki hátulról dobál egy kavicsot a vízbe és próbálja húzogatni a ruháját az előtte állónak. Ez nem fair és nem is férfias, de hát ez az ő dolga”

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került a Tisza Párt belső működése is. Magyar Péter megerősítette, hogy egy frakcióülésen valóban lehetőséget adott a képviselőknek, hogy jelezzék, ha ellenvetésük van Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatban. Elmondása szerint náluk így működik a frakció, mert a Fideszzel ellentétben nem ölték ki a párton belüli demokráciát. „Itt nálunk ilyen nem lesz, tehát nyugodtan bárki kérdezhet, kritizálhat” – mondta. Állítása szerint a képviselők mernek vele vitatkozni, és ez így van rendjén.

Ruff Bálint és Tóth Péter szerepéről azt mondta, mindketten a háttérmunkában, a szervezésben és a kormányzati feladatok összehangolásában vesznek részt, és ügyelnek arra, hogy „tisztán menjenek a dolgok”. Szerinte Tóth Péternek speciális viszonya van a képviselőkkel, mivel mindenkit személyesen ismer.

„Lehet azt mondani Ruff Bálintra, hogy ő az élő lelkiismerete a Tisza-kormánynak” – fogalmazott.

A kormányfő részletesen beszélt a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletről is. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását azzal indokolta, hogy az államfő nem testesítette meg a nemzeti egységet, és semmit nem tett abból, ami a feladata lett volna. „Semmilyen módon nem tartott ellen a jogállam lebontásának” – mondta. A következő köztársasági elnöknek szerinte az lesz a garancia, hogy látja, mi az, amit biztosan nem szabad csinálni.

„Én magam elvárom, miniszterelnökként is, hogy tartson ellent.” – hangsúlyozta.

Az Alkotmánybíróság átalakításával kapcsolatban elmondta, a 70 év feletti bírák nyugdíjazásával a korábbi szabályokat állítják vissza, nem pedig a testület elfoglalása a cél. Polt Péter menesztését viszont elkerülhetetlennek nevezte.

„Nyilván Polt Péter nem maradhat az Alkotmánybíróság tagja, ő egy annyira emblematikus alakja ennek a maffiának mindenféle szempontból, hogy ő viszont nem maradhatott” – jelentette ki.

A maffia tagjának azokat tekinti, akik aktívan részt vettek a lopásokban, a közpénzlenyúlásokban és az állami vagyon kiszervezésében. Azt mondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak kell majd megállapítania a felelősséget. Szerinte a hivatal azért szükséges, mert a meglévő szervek nem horizontálisan gondolkodtak. „Kell egy horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő, elemző és utána nyomozó szerv” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a tisztítótűz lángjai elérik-e Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és Rogán Antalt, azt válaszolta, jogászként nem prejudikál. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az alacsonyabb szinten lévő érintettek nem fogják elvinni a balhét a vezetők helyett.

„Ők nem fogják elvinni a balhét szerintem. Se Rogán Antal helyett, se Orbán Viktor helyett, se Kubatov Gábor helyett, se Lázár helyett, se Szijjártó helyett” – mondta.

Saját korábbi szerepvállalásairól is beszélt. A Magyar Bankholding létrejöttével kapcsolatban azt mondta, a felügyelőbizottságban nem kerültek szóba a visszaélésekre utaló részletek, de ha beidézik, áll a vizsgálat elé. A Diákhitel Központnál betöltött pozíciójáról azt állította, azért jött el, mert a Balásy-féle kommunikációs szerződéseket vállalhatatlannak tartotta.

A közmédia átalakításának csúszását azzal indokolta, hogy a háttérben tárgyalások folytak a vezetés békés távozásáról, ami végül nem valósult meg.

„Meg fog oldódni, rövidesen el fogja fogadni a parlament az új jogszabályi keretet, azzal távozni fog a közmédia vezetése, távozni fog a többi a többi báb a médiatanácsból” – ígérte.

A közelgő Pride felvonulásról azt mondta, a résztvevők nem szegik meg a törvényt, mert a rendőrség – a tavalyi évvel ellentétben – tudomásul vette a bejelentést. Kijelentette, a gyülekezési jog korlátozása hiba volt a Fidesz részéről.

„Amíg jogszabályt nem sértenek, amíg mondjuk tiltott önkényuralmi jelkép nincsen, vagy olyan megjelenítés nincs, ami káros lehet, vagy jogszabályellenes, addig mindenki úgy él a gyülekezés jogával, ahogy akar. Ez hozzátartozik a demokráciához” – mondta a miniszterelnök.

A teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Korrupciókutató: Ha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége
A társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt a korábbi, sikertelen elszámoltatási kísérletek után Jancsics Dávid szerint. Azt mondja, a Tisza Pártnak el kell kerülnie ezt a csapdát, mert a választók gyors és látványos eredményeket várnak.


Az Orbán-rendszer dinasztiái foglyul ejtették az államot, a Tiszának pedig eredményesnek kell lennie az elszámoltatás terén, nehogy az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit ismét következmények nélkül megússza – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Jancsics Dávid, a San Diegó-i Egyetem korrupciókutatója.

A szakértő szerint a korrupciónak sok formája létezik, de Magyarországon a legdominánsabb az állam NER általi foglyul ejtése, ami az utóbbi 5–10 évben dinasztikus jelleget öltött.

„Az állam működése minőségbeli változáson ment át: a komplett formális intézményrendszer funkciója, az újraelosztó mechanizmus lett átállítva arra, hogy egy szűk, informálisan, családilag vagy baráti szálakon is összefonódó hatalmi kört szolgáljon ki a társadalom érdekei helyett” – mondta. Ez a kör szerinte korábban egy politikai elithez kötődött, majd klánok jelentek meg, elsőként Orbán Viktor családja, de ide sorolta a Matolcsy Ádám köré szerveződő klikket is. Mészáros Lőrinc szerepét a szakirodalomban létező kvázi- vagy pszeudo-családtag kategóriájával írta le.

A dinasztikus korrupciós rendszer felépülését a folyamatos kétharmad tette lehetővé, ami Jancsics szerint olyan szintű politikai hatalmat hozott létre, ami lehetővé tette a szabályok átszabását. A gépezet működtetéséhez azonban nem volt elég a szűk politikai elit, szükség volt az állami hivatalok középső szintjén elhelyezkedő egy-kétezer emberre is, akik karriervágyból, megalkuvásból vagy kisebb előnyökért cserébe asszisztáltak a rendszer működéséhez.

„Szerintem ezektől az emberektől minél előbb meg kellene válni akár az osztályvezetők szintjéig, mert nem lehet az államot felépíteni azokkal, akik részesei voltak a lebontásának” – jelentette ki a kutató.

A Fidesz leváltásával a korrupciós gépezet a kutató szerint annyiban megtört, hogy a politikai döntéshozók kiestek a hatalomból, a hatalmas vagyonok felett rendelkező dinasztiák azonban velünk maradtak. „Az a fő kérdés, hogy a NER-dinasztiáknak sikerül-e átörökíteniük a vagyont a következő generációnak” – fogalmazott.

Jancsics Dávid szerint a választáson az emberek a NER korrupt működésére is nemet mondtak, a kormányváltás pedig a kijózanodás pillanata lehet. Úgy véli, az elmúlt 16 évben egyfajta társadalmi szerződés működött a NER és az állampolgárok között.

Ez szerinte nagyjából így szólt: „oké, látjuk, hogy korruptak vagytok, elképesztő luxusban éltek, de cserébe mi is kapunk valamit, állásbiztonságot, támogatott hiteleket, gazdasági növekedést, és, amíg úgy-ahogy jól érezzük magunkat, addig ezt elnézzük nektek.”

Ez a szerződés a Covid-járvány után, az infláció és a gazdasági stagnálás miatt bomlott fel. A kutató szerint a magyar társadalomra jellemző egy beletörődő narratíva is: „persze, hogy korrupt a Fidesz, az előző kormányok is azok voltak. Elkerülhetetlen, hogy a politikusok ne lopjanak, ez az alaptermészetük. Amúgy is mindenki lop, akinek lehetősége adódik rá.” A Tiszának szerinte be kell bizonyítania, hogy létezik nem korrupt kormányzás.

Láthatóan óriási igény van az igazságtételre, a bűnösök elszámoltatására és a vagyonok visszaszerzésére. Jancsics Dávid szerint a Tiszának el kell érnie valamit, hogy ne az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit megússza. Felidézte, hogy a korábbi elszámoltatási ígéretek sem vezettek sehova, és a társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt. Egy barátját idézve fogalmazott a sürgető elvárásokról:

„hogyha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, akkor brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége.”

A korrupció elleni fellépés három elemét különítette el: a felelősségre vonást, a vagyonvisszaszerzést és egy új, preventív intézményrendszer felállítását. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokat segíthetnek a társadalom igazságérzetén. „Biztos marha izgalmas lesz, amikor majd széles vásznon követhetjük, ahogy mondjuk Tiborcz Istvánt kérdezgetik a vizsgálóbizottságban, mint ahogyan az amerikai kongresszusban szokták ezt csinálni” – mondta.

A Tisza által tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) tervei azonban ennél jóval tovább mennek.

„A rendszerszintű korrupció sokszor nem így, hanem hálózatokon, szervezeteken, intézményeken és családokon keresztül működik. Az NVVH tervezete láthatóan erre a problémára próbál választ adni” – elemezte a helyzetet. Ugyanakkor felvetette a veszélyét egy újabb, túlzott hatalommal bíró intézmény létrejöttének. „A kérdés most az, hogy a Tisza képes lesz-e úgy visszaszerezni az államot, hogy közben ne hozzon létre egy újabb intézményi szörnyeteget” – figyelmeztetett.

„Én nem hiszek abban, hogy majd létrehozunk egy szuperhivatalt, és azzal a korrupció problémája meg lesz oldva.”

A korábbi elszámoltatások sikertelenségét a politikai háttéralkuk mellett a büntetőjog hiányosságaival is magyarázta, amely egyedi eseteket tud kezelni, nem pedig egy összetett, hálózatos rendszert. A vádalkut különösen hatékony eszköznek tartja a jól szituált elkövetőkkel szemben, akik információt adhatnak a nagyobb halakról. Bár Orbán Viktor politikailag a NER fő felelőse, az aláírása valószínűleg nem szerepel a dokumentumokon. Az NVVH jelentősége éppen az lehet, hogy teljes hálózatokat vizsgálhat. Nemzetközi példaként a román ügyészséget, az olasz maffiaellenes struktúrákat és az amerikai RICO-törvényt említette.

Utóbbi lényege: „attól még, hogy nem te írtad alá a papírokat, viszont bizonyíthatóan része voltál a bűnelkövető szervezetnek, bizonyíthatóan előnyöd származott belőle, akkor bizony a tagja voltál és büntethető vagy.”

A cél egy olyan egészséges piac létrehozása, ahol innovációval lehet sikeresnek lenni, nem pedig az állami megrendelésekre vadászva. Ehhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac megtisztítása és a versenyhivatal, valamint a NAV pártatlan működése. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg a változást a gazdaságban.

Végezetül a kockázatokra is kitért, mondván, mindig benne van a pakliban, hogy egy új politikai erő is kialakítja a saját korrupciós gépezetét. „Akármennyire is szeretnék az emberek most szeretni a Tiszát, ez mindig benne van a pakliban” – mondta, hozzátéve, hogy az állam működése folyamatosan korrupciós helyzeteket teremt. A kétharmados többség növeli a kockázatot, de szerinte most egy történelmi pillanatban vagyunk, és ha a Tisza őszintén gondolja a korrupcióellenes fordulatot, a társadalom pedig igényli a változást, akkor az elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Most tényleg valóra válhat, hogy fontos emberek kezén kattanjon a bilincs
A politikai elemző szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal megteremti a feltételeit a valódi elszámoltatásnak, amire a korábbi kormányok alatt nem került sor. Török Gábor szerint a szervezet biztosíthatja, hogy a korrupciós ügyek ne csak politikai szólamok szintjén maradjanak, hanem eljussanak a vádemelésig.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző  a Magyar Péter-kormány által bejelentett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának politikai jelentőségéről beszélt.

Török Gábor szerint a kormány közjogi intézkedései közül politikailag ez a legfontosabb lépés. Úgy látja, a választások előtt még kérdéses volt, hogy a hivatal csupán egy, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló elemző szervezet lesz-e, de mostanra kiderült, hogy valójában egy korrupcióellenes ügyészségről, sőt annál is többről van szó. Török szerint a román korrupcióellenes ügyészséghez és az Európai Uniós ügyészséghez hasonlítható a tervezett intézmény, amely nyomozhat és vádat képviselhet büntető- és polgári ügyekben is. „Ez egy teljesen új helyzetet teremt szerintem a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mert ez azt jelenti, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb fog sorolódni.”

„Ebből a szempontból talán már az sem lesz annyira fontos, hogy ki a legfőbb ügyész”  – fogalmazott az elemző.

Török Gábor állítja, hogy ezzel a lépéssel a kormány megteremti az intézményi feltételeit annak, hogy az olyan célok, mint az igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés, ne csak politikai szólamok maradjanak. Szerinte a korábbi kormányok ígéreteivel ellentétben most valóban elindulhatnak az elszámoltatási ügyek.

„Az a vágy, ami a társadalom jelentős részében most megvan, hogy kattanjon a bilincs, meg hogy fontos emberek kerülhessenek az igazságszolgáltatás elé, ezáltal megvalósíthatóvá válik” – jelentette ki.

Hozzátette, a bíróságé a végső döntés, de az új hivatal biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig. Török Gábor úgy véli, a következő időszakban rengeteget fogunk hallani ezekről a témákról, és a hivatal bejelentései a parlamenti ülésekkel vetekedő figyelmet kaphatnak, és „ez tényleg nagyon sok mindent be is fog takarni.”

„Nincs két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két téma, alkotmányozás, elszámoltatás, amivel ki lehet tölteni ezt a ciklust” – mondta. Kiemelte, hogy ezek nem materiális jellegű kérdések, vagyis nem érintenek nehéz költségvetési döntéseket. Úgy látja, a kormány ezzel akár két-három évig is képes lesz fenntartani a politikai napirendet, és elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról.

Török Gábor szerint a Tisza Párt sikere abban rejlik, hogy Magyar Péter hatékonyan tudja ezeket a témákat a nyilvánosság elé vinni. „Nagyon jó érzéke van ahhoz, hogy hogyan lehet ezeket az ügyeket habosítani” – állította.

Kiemelte a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, amelyeket tömegek követnek. „Amit Magyar Péter a parlamentben visz ezen témák kapcsán, olyat soha nem láttunk kormányfőtől.”

Ugyanakkor feltette a kérdést, meddig tartható fenn ez a lendület, és mikor fordulhat át a közhangulat. „Én is mindig ezen gondolkodom, hogy vajon egy év múlva lesznek-e még ilyen parlamenti közvetítések, ahol ugyanezzel a vehemanciával, lendülettel ugyanekkora népszerűséggel vagy figyelem mellett tud Magyar Péter szerepelni?”

„Lesz-e olyan, amiről mi beszélgettünk, hogy az embereket elkezdi azért az is érdekelni, hogy jó-jó, de mi történt velem, az én életemmel?”

De szerinte ezekben is vannak mondások, mint például a repülővel hozott klíma, ami egyelőre elegendő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hatvan embert rúgtak ki a Mandinertől, Kohán Mátyás szerint voltak, akik megérdemelték
A Mandiner rovatvezető-helyettese egy publicisztikában erősítette meg a mintegy 60 fős leépítést. Írásában három csoportba sorolta a távozókat, akik közül némelyekről azt írta „vérzik értük a szíve”, másokról azt, örül a távozásuknak.


Hétfőn mintegy hatvan embernek mondtak fel a Mandinernél, így a szerkesztőség létszáma negyvennyolc főre csökkent. A leépítés tényét és részleteit a Mathias Corvinus Collegium által kiadott lap rovatvezető-helyettese, Kohán Mátyás hozta nyilvánosságra egy szerdai publicisztikában – írta a 24.hu. Az elbocsátott hírszerkesztőkért, rovatos újságírókért és videósokért – mint fogalmazott –

„vérzik a szíve”.

Kohán szerint a mostani átalakítás egyszerre volt szükséges és rosszul kivitelezett.

„Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani” – értékelte a helyzetet.

A szerző-műsorvezető a jobboldali média korábbi működését fenntarthatatlannak nevezte, amelynek problémái – hatékonysági gondok, párhuzamosságok és túltermelés – évek óta látszottak.

Érvelése szerint nem állami propagandáról volt szó, hanem a politikai megosztottság következtében létrejött párhuzamos sajtórendszerről, amelynek drágább műfajai egy kis nyelvi piacon külső finanszírozás nélkül életképtelenek.

Publicisztikájában a jobboldali médiában dolgozókat három csoportba sorolta. Az elsőbe a valódi újságírói munkát végzőket, akiknek elvesztését tragédiának tartja. A másodikba a „szervilis és naiv embereket”, akik szerinte a legrosszabbul jártak, de a felelősség nem az övék, hanem azoké, „akik elhitették velük, hogy ez a mérce”.

A harmadik csoporttal szemben már nem volt elnéző: szerinte voltak, „akikre teljes joggal csapott le most az Isten ostora”, mert „arccal a kassza felé, lelketlenül, felfelé minimális gerincet sem mutatva végezték az aljamunkát”.

Hozzátette: örül annak, hogy megtisztulnak tőlük. A megmaradó 48 fős stábról azt írta, értéket akarnak teremteni, és a jövőben az olvasókra, támogatókra, valamint „a nemzeti nagytőkére” is számítanak. „Nem alamizsnát kérünk: értéket ajánlunk.” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk