SZEMPONT
A Rovatból

„Mostanra teljesen egyértelműnek látszik, hogy Joe Biden hanyatlóban van, és a hozzá közel állóknak le kellett volna beszélni az újrázásról”

Pintér Károly Amerika-szakértő szerint ennek ellenére még egyáltalán nem lefutott a meccs, mert Trump sem igazán népszerű. Kérdés, hogy egy finoman szólva is ellentmondásos jelölt nyer majd az amerikai választásokon, vagy egy ártatalmatlan öregúr.

Link másolása

Már csak nyolc hónap van hátra a 2024-es amerikai elnökválasztásig. Szinte biztos, hogy november 5-én a demokrata Joe Biden és a republikánus Donald Trump között dől majd el, hogy ki lesz az Egyesült Államok 47. elnöke. A két politikus az előválasztás egyik legfontosabb napján, a szuperkedden hatalmas lépést tett az elnökjelöltség felé vezető úton.

A hivatalban lévő elnöknek a hagyományoknak megfelelően a saját pártján belül nincs kihívója, míg Donald Trump jelöltsége is csak matematikailag kérdéses. Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, Amerika-szakértő szerint különösebb meglepetés nélkül zajlott a kedd este.

– Milyen helyzetben van Joe Biden a szuperkedd után?

– Joe Biden legnagyobb kihívása az előválasztás során az, hogy mennyien vannak, akik nem szavaznak rá úgy, hogy nincs választás. Például több államban is lehetőség van semleges szavazat leadására, vagyis ugyan érvényes a szavazat, de nem szavaz a választópolgár senkire a jelöltek közül. Márpedig ha ténylegesen egyetlen jelölt van versenyben a demokrata előválasztáson, méghozzá a jelenlegi elnök, akkor ezek a semleges szavazatok protestszavazatnak számítanak, amivel azt üzenik, hogy nem támogatják Joe Biden elnökjelöltségét.

Néhány napja a michigani előválasztáson a szavazók több mint 13 százaléka tette le így a voksát,

ami intő jel lehet arra nézve, hogy nem egyöntetű az elnök támogatottsága a saját szavazói körében sem.

– Nikki Haley a szuperkedd után bejelentette, hogy visszalép. Mi a helyzet most a republikánusoknál?

– Eredetileg nyolcan indultak a republikánus elnökjelöltségért, de nagyon korán elhullott a többség. Az iowai caucus utáni első előválasztásra gyakorlatilag csak Nikki Haley, a korábbi dél-karolinai kormányzó és Donald Trump maradtak versenyben. Haley szerintem pontosan tisztában volt azzal, hogy nincs esélye Trumppal szemben, de saját bevallása szerint szerette volna felmutatni, hogy létezik alternatíva a Trump-féle republikánus vonulattal szemben.

A szuperkedd tizenöt államából Trump helyenként óriási fölénnyel nyert meg tizennégyet,

míg Nikki Haley csak Vermontban győzött pár százaléknyi különbséggel.

– A New York Times szombaton közölt egy felmérést, amiből kiderült, hogy már a demokrata szavazók többsége szerint is túlságosan idős Joe Biden egy második ciklushoz. Van esély arra, hogy a demokraták végül mégsem a regnáló elnökkel futnak neki a novemberi választásnak?

– A helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor a vonat a fal felé robog, de már túl hosszú a féktáv a megálláshoz. Vagyis azt gondolom, hogy ezzel már elkéstek nyolc hónappal a választás előtt. Formailag és jogilag le lehetne cserélni Joe Bident, de ezt neki is akarnia kellene. Végső soron ő az elnök, nem beszámíthatatlan, és ha ő újra neki akar futni az elnökségnek, ki az, aki megmondja neki, hogy ne tegye? Szerintem ezt egyszerűen eltaktikázta a Demokrata Párt. 2020-ban velem együtt mindenki azt feltételezte, hogy Biden a kora miatt egyciklusos elnök lesz.

Mostanra teljesen egyértelműnek látszik, hogy hanyatlóban van, és a hozzá közel állóknak le kellett volna beszélni az újrázásról.

Egy amerikai újságíró úgy jellemezte a Biden-problémát, mint amikor azt kell megmondani az idős nagypapának, hogy ne vezessen többet autót. A kívülállók látják, hogy nem kellene ezt forszírozni, amit viszont az illető nem lát be, ezért nagyon nehéz az ellenkezőjéről meggyőzni. Azt gondolom, hogy hacsak nem történik valamilyen teljesen váratlan és súlyos egészségügyi krízishelyzet, akkor biztosan ő lesz a demokraták elnökjelöltje novemberben.

– Ha esetleg úgy döntene a Demokrata Párt a közvéleménykutatásokat és az elnök állapotát látva, hogy az utolsó pillanatban mégis inkább valaki mást indítanak novemberben, akkor lehetne esélye egy semmiből előrántott jelöltnek Donald Trumppal szemben?

– Szerintem nem kizárt, és rengeteg spekuláció folyik erről. Biztosan hendikeppel indulna az illető azáltal, hogy az országos ismertsége sehol sem lenne Joe Bidenhez vagy Donald Trumphoz képest. Az ismertség, vagyis a „name recognition” nagyon-nagyon fontos dolog a politikában, pláne egy akkora országban, mint az Egyesült Államok. Azt gondolom, hogy ha ez a jelölt fiatalabb és fittebb lenne, nem rendelkezne ellentmondásos politikai hírnévvel, akkor könnyen lehet, hogy jobban tudná egyesíteni a demokrata szavazóbázist, mint Joe Biden. Ha a matematikát nézzük, akkor az az igazság, hogy jelenleg két népszerűtlen ember versenyez egymással. Ne gondoljuk azt, hogy Donald Trump olyan rettenetesen népszerű: az ő országos népszerűségi mutatói az alsó 40 százalékban vannak, Bidené pedig még ennél is valamivel rosszabb, 38 százalék. Vagyis az elnök hiába népszerűtlenebb Trumpnál, attól még Trump nem lesz népszerű a saját pártján kívül. Ilyen szempontból

Trump egy kifejezetten sérülékeny jelölt, akit egy erős demokrata ellenfél simán le tudna győzni, csakhogy ez az erős demokrata sehol sem látszik most a horizonton.

Vagyis könnyen elképzelhető, hogy két népszerűtlen ember versenyéből a pillanatnyilag kevésbé népszerűtlen fog győztesen kikerülni novemberben.

– Miért lehet az, hogy habár Trump csupán négy évvel fiatalabb Bidennél, az ő esetében mégsem tartják akkora problémának a korát, mint demokrata ellenfelénél?

– Amennyire ezt puszta ránézésre meg lehet ítélni,

Donald Trump valóban sokkal energikusabb, fittebb benyomást kelt, mint Joe Biden.

Lehet, hogy a nap végén már ő sem annyira friss, de ezt nem látjuk. Trump szórakoztató eseménynek számító nagygyűléseivel szemben Bidennek már az elnöksége kezdete óta alig vannak nyilvános fellépései. Az elnök valószínűleg nincs olyan jó fizikai és szellemi állapotban, mint republikánus ellenfele, de Joe Biden már fiatalabb korában is hajlamos volt a nyelvbotlásokra és a kínos politikai megnyilatkozásokra. Egyes publicisták már szenátor korában is nyelvbotlásgépnek nevezték a jelenlegi elnököt, aki már akkor is képes volt hajmeresztő dolgokat mondani. Tehát

azt, hogy Joe Biden nemrég az egyiptomi elnököt mexikói elnöknek titulálta, simán megcsinálta 50 éves korában is, csak sokkal rosszabbul néz ki, ha ezt egy 80 éves ember mondja.

De ne gondoljuk azt, hogy Trump egy életbiztosítás. Összességében az a helyzet, hogy minden idők két legöregebb amerikai elnökjelöltje versenyezhet egymással novemberben.

– Volt már arra precedens az amerikai történelemben, amire Donald Trump készül? Vagyis hogy négy évvel egy választási vereség után visszavágjon a legyőzőjének és visszatérjen a Fehér Házba?

– Eddig egyszer fordult elő az amerikai történelemben, hogy valaki négy évig elnök volt, majd veszített és aztán négy év múlva újra nyert. A demokrata Grover Clevelandet az 1888-as választáson legyőzte a republikánus Benjamin Harrison, majd Cleveland négy év múlva visszavette az elnökséget tőle. Így lett Cleveland az Egyesült Államok 22. és 24. elnöke. Vagyis ha Donald Trump győz novemberben, akkor ő lesz a második olyan elnök, aki két nem egymást követő négyéves ciklusban vezetheti az országot. Ezzel ő lehetne a republikánusok Grover Clevelandje, csak majdnem 140 évvel később.

– Mennyire lehetnek hatással Trump folyamatban lévő bírósági ügyei a választásra, vagy az esetleges elnökségére?

– Ezek mindenképpen potenciális veszélyforrásnak minősülnek. Jelen pillanatban azonban nem áll rosszul: a szuperkedd előtt kimondta az Amerikai Legfelsőbb Bíróság, hogy egy állami hatóság nem tilthatja el Trumpot az elnökválasztáson való részvételtől a 14. alkotmánymódosítás alapján. Ezzel nem azt mondták ki, hogy Donald Trump nem felelős a 2021. január 6-i eseményekért, csupán azt, hogy egy állam ezt egyoldalúan nem mondhatja ki, hanem egy szövetségi kongresszusi döntésnek kell megelőznie, mielőtt valakit eltávolítanak egy előválasztási szavazólapról. Emellett köztörvényes ügyekkel néz szembe Trump. Az egyik ügyben az a vád, hogy több doboznyi titkos iratot hazavitt Mar-a-Lagóba, míg Georgiában azzal vádolják, hogy nyomást gyakorolt a republikánus állami hivatalnokokra, hogy változtassák meg a választási eredményt annak reményében, hogy ezzel meg tudja fordítani a 2020-as, vesztes választás eredményét.

Mindkét ügy akadozik azonban, köszönhetően Trump jogászainak ügyes időhúzása miatt. A hozzáértők szerint egyik esetben sem születik ítélet novemberig,

ráadásul a bíróságok sem szívesen vállalnák be, hogy egy célegyenesben lévő elnöki kampány egyik jelöltjével szemben egy büntetőügyben ítéletet hozzanak. Némi szerencsével megúszhatja ezeket, de ha veszít a választáson, akkor szerintem lesz olyan, amiben számára kedvezőtlen ítélet születik.

– Most mindenhonnan az folyik a csapból, hogy Trump óriási esélyes lehet Joe Bidennel szemben a novemberi elnökválasztáson. Tényleg az van, hogy ha végül ők ketten indulnak a Fehér Házért, akkor Trump győzelme szinte borítékolható?

– Én nem mondanék ilyet. Szerintem Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya a világtörténelem legnagyobb brahija volt. Úgy gondolom, hogy egy pillanatig nem gondolta komolyan, hogy elnök lesz. Egyszerűen csak ment előre és valahogy minden összejött neki. Politológiai tény, hogy a 2016-os választáson hatalmas mázlija volt. Olyan sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő, hogy valakinek az ellenfele több mint kétmillióval több szavazatot kapjon, de mégis a másik nyerjen. Ahogy akkor, most is királycsináló lehet az a három állam, vagyis Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, ahol Trump összesen 74 ezer szavazatnyi többséggel nyert nyolc évvel ezelőtt. Ezeken kívül Georgiát és Arizonát érdemes még figyelni. Aki ebből az öt államból megnyer hármat, abból elnök lesz.

Most még nem tennék nagy összegű fogadást arra, hogy ezeket Trump fogja nyerni.

Georgiát szerintem behúzhatja, Arizonát abszolút kétesélyesnek tartom, a hagyományosan demokrata többségű közép-nyugati államokat pedig még inkább.

A fő kérdés a nem elkötelezett szavazók esetében az, hogy mi lesz nekik szimpatikusabb: az, hogy van egy energikus, de finoman szólva is ellentmondásos jelölt, vagy pedig az, hogy van egy ártalmatlan öregúr,

aki nem biztos, hogy kitölti a négyéves ciklusát, de kevesebb vizet zavar. Azt gondolom, hogy ez a választás még messze nem lefutott, de jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Donald Trump áll egy kicsit jobban. Hozzáteszem: 2016-ban tíz közvélemény-kutatóból hét-nyolc Hillary Clinton győzelmét jósolta, de végül mégsem így lett végül.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenek előtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek
A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Link másolása

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk