Amit már a tavalyi év során az egyes hónapok adataiból sejteni lehetett, immár tényként kezelhető: 2020-ban mérték Európában az elmúlt 170 év legmagasabb éves átlaghőmérsékletét. Ami pedig az egész Földet illeti: beállítottuk a 2016-os rekordot.

Az Európai Unió középtávú időjárás-előrejelzési központjának részeként működő Copernicus Climate Change Service (C3S) pénteken nyilvánosságra hozott éves jelentéséből kiderül, hogy 2015 óta ez már sorozatban a hatodik rendkívül meleg év volt. Kontinensünkön egy év alatt 0,4 C fokkal emelkedett a hőmérséklet.

A Copernicus atmoszféra-figyelő szolgálata (CAMS) műholdas mérésekkel azt is megállapította, hogy 2020-ban a légköri CO2-koncentráció éves növekedési rátája 2,3 ppm volt – ez az előző évnél kicsit alacsonyabb - a maximumot májusban érte el 413 ppm-mel.

A C3S felszíni levegőhőmérsékleti adatai azt mutatják, hogy

A tavalyi európai átlaghőmérséklet 1,6 C fokkal volt magasabb az 1981-2010-es átlagnál.

Havi szinten a legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomália többször is meghaladta a 8 C fokot. Nyugat-Szibériában rendkívül meleg volt a tél és a tavasz, ezt a tendenciát lehetett megfigyelni a sarkköri Szibériában és az Északi Jeges-tenger nagy részén is.

Ezekben a térségben szokatlanul hosszúra nyúlt az erdőtüzek szezonja. Az első tüzeket már májusban észlelték, majd egészen őszig folytatódtak. Ennek következtében az Északi-sarkkör körüli tüzek 244 megatonna szén-dioxidot bocsátottak ki, több mint egyharmaddal többet a 2019-es rekordnál. Az Északi Jeges-tenger jégvastagsága is negatív csúcsot ért el július és október között.

Az északi félteke általában melegebb napokat élt át az átlagosnál egész évben, leszámítva az észak-atlanti térség egy részét. Ezzel szemben a déli féltekén a hőmérsékletek alapcsonyabbak voltak az átlagnál, elsősorban a Csendes-óceáni keleti egyenlítői térségében, mindenekelőtt a hűvösebb időt hozó La Niña jelenségnek köszönhetően, amely az év második felében támadt fel. Érdekes, hogy 2020 beállította 2016 globális hőmérsékleti rekordját a La Niña ellenére, pedig az az év az erős felmelegedést hozó El Niñóval kezdődött.

A 2019 decembertől 2020 februárjáig tartó tél 1,4 C fokkal haladta meg a 2016-os csúcsot, míg az ősz (szeptembertől novemberig) 0,4 C fokkal döntötte meg a 2006-os rekordot. Emellett Nyugat-Európában július végén és augusztus elején nagyarányú hőhullám tombolt. Ugyancsak rekordszámú trópusi vihar pusztított az északi-atlanti térségben.

„Nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedben mérték minden idők legmagasabb hőmérsékleteit. Ez is arra figyelmeztet, hogy sürgősen végre kell hajtani a káros kibocsátások nagyszabású csökkentésért, hogy megelőzzük a klímára gyakorolt jövőbeli kedvezőtlen hatásokat” – nyilatkozta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója.

Vincent-Henri Peuch, a CAMS igazgatója figyelmeztetett: „Semmi okunk a megelégedettségre azért, mert a CO2-koncentráció növekedése némiképp csökkent 2019-hez képest. Amíg a nettó globális kibocsátások nem csökkennek nullára, a CO2 halmozódik az atmoszférában és további klímaváltozásokat hoz.”

Bár a Global Carbon Project becslése szerint a koronavírus világjárvány mintegy 7%-kal csökkentette a fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátásokat, Peuch szerint vitatható e tényező hatásának mértéke, mert a globális növekedési ráta változásait elsősorban természetes folyamatok uralják.

„2020 különleges klímaeseményei és a C3S adatai azt mutatják, hogy nincs veszteni való időnk. Össze kell fognunk, mint globális közösség, hogy biztosíthassuk a helyes átmenetet a nettó zéró jövőbe. Nehéz lesz, de a tétlenség ára túlságosan nagy, ezért is olyan szükséges teljesíteni az Európai Green Deal keretében tett vállalásokat” – hangsúlyozta Matthias Petschke, Space, az Európai Bizottság hadi- és űripari főigazgatóságának vezetője.