Megvan Magyarország első űrorvosa

Az Egyesült Államokban vasárnap életbe lépett az a törvény, ami betiltja a TikTok működését az ország területén. A TikTok csak akkor működhetett volna tovább, ha kínai tulajdonosa eladja egy amerikai cégnek az alkalmazást, aminek Amerikában 170 millió felhasználója van. A TikTokot működtető kínai ByteDance viszont kijelentette, hogy nem akarják eladni a TikTokot, ami a kínai vezetés beleegyezése nélkül valószínűleg nem is ment volna.

„Sajnos a TikTok jelenleg nem érhető el. Szerencsések vagyunk, hogy Trump elnök jelezte, együttműködik majd velünk a megoldásban. Kérjük, maradjanak velünk!” - olvashatták az amerikai felhasználók, akik ekkor már nem fértek hozzá a tartalmakhoz.

A TikTok-ot eltávolították az Apple és a Google amerikai alkalmazásboltjaiból is. A törvény ugyanis felhasználóként 5000 dolláros (nagyjából kétmillió forintos) büntetést helyezett kilátásba azokkal a cégekkel szemben, amelyek hozzáférhetővé teszik az alkalmazást.

A TikTok az utolsó pillanatig küzdött, még a hétvégén is azt kérte a Biden-kormányzattól és Donald Trumptól, hogy keressenek kiutat. Szombat estig senki nem volt teljesen biztos abban, hogy mi történik, amikor a törvény hatályba lép. Az amerikai kormány sem. Az Egyesült Államok ugyanis még soha nem blokkolt egyik napról a másikra egy olyan alkalmazást, amit amerikaiak tízmilliói használtak - írja a New York Times.

A cég végül is úgy döntött, hogy nem kockáztat, és maga kapcsolja le a platformot. Szombaton kiadott közleményük szerint „a nyilatkozatok, amelyeket a Biden-adminisztráció és az Igazságügyi Minisztérium tett közzé, nem nyújtottak elegendő garanciát azoknak a szolgáltatóknak, amelyek alapvető fontosságúak a TikTok több mint 170 millió amerikai számára történő elérhetőségének fenntartásában. Hacsak a Biden-adminisztráció nem ad ki egy határozott nyilatkozatot, amely megnyugtatja a legfontosabb szolgáltatókat a tiltás végrehajtásának elmaradásáról, sajnos a TikToknak január 19-én le kell állnia.”

Alix Earle, akinek 7,2 millió követője volt, könnyes szemmel mondta el, mit érez.

„Fáj a szívem. Ez a platform számomra több, mint egy alkalmazás vagy egy munka. Annyi emlékem van itt. Életem elmúlt 6 évében minden nap posztoltam. Megosztottam a barátaimmal, családommal történteket, a személyes küzdelmeimet, a titkaimat.”

A „For You” oldal megtelt a felhasználók kedvenc trendjeiből és dalaiból készült montázsokkal, amelyek közül sok a világjárvány kezdeti napjaira nyúlik vissza, amikor a TikTok népszerűsége megugrott Amerikában.

A TikTok még mindig kimászhat a bajból

Mint írtuk, a platformra vonatkozó tiltó szabályt ugyanahhoz a törvényhez kapcsolták, ami az Ukrajna, Izrael és Tajvan támogatására engedélyezett katonai finanszírozásról rendelkezik. Ez egyértelművé teszi, hogy az amerikaiak nemzetbiztonsági problémaként tekintenek a kínai TikTokra. A törvényalkotók nyilvánossága nem hozott információk alapján úgy látják, hogy ellenséges szándékú megfigyelő- és dezinformációs alkalmazás, amely amerikaiak millióiról gyűjthet érzékeny adatokat. Ezekhez szerintük hozzáférhet a kínai kormány is. Ez jó ideje csípi nemcsak a demokrata, hanem a republikánus politikusok szemét is – nem beszélve a kiberbiztonsági szakértőkről.

Bár nem sikerült keresztülvinnie (bírósági határozat tette parkolópályára a rendeletét), az álláspontja sokáig változatlan maradt. Aztán a profilja elég népszerű lett: jelenleg 14,8 millió TikTok-felhasználó követi – annak ellenére is, hogy a választás óta nem posztolt semmit. Mivel felismerte, hogy a platform jól szolgálja a pillanatnyi politikai érdekeit, a kampányban egy pálfordulással közölte, hogy „soha nem tiltaná be a TikTokot”. Néhány napja egy interjúban azt mondta, „nagyon jó tapasztalatai vannak” a platformmal kapcsolatban, hiszen sok fiatal szavazót sikerült megnyerni vele. „Ez a TikTok érdeme, úgyhogy én nem vagyok a TikTok ellen” – idézi Trumpot a The Hill. A megválasztott elnök szavaival egybecseng Mike Waltz hivatalba lépő nemzetbiztonsági tanácsadó minapi nyilatkozata is, aki az EuroNews szerint kijelentette, az új kabinet célja, hogy megőrizze TikTokot, de közben „meg is védje az amerikai polgárok személyes adatait”.

Trump mindenesetre most úgy kezdi meg a második ciklusát, hogy a platform elsötétült.

Ezzel kapcsolatban szombaton azt közölte, hogy „nagy valószínűséggel” megtalálja a módját, hogy 90 nappal meghosszabbítsa a TikTok működését, miután hétfőn hivatalba lép. A törvény csak akkor engedélyezi az elnöknek az eladás határidejének meghosszabbítását, ha „jelentős előrelépés” történik az eladásban. Nem világos, hogy Trumpnak akkor is joga lesz-e erre, ha a tilalom már hatályba lépett. A következő amerikai elnök azt is jelezte, hogy aláírhat egy végrehajtási rendeletet az alkalmazás betiltásának megkerülésére. Sokatmondó, hogy

Erről azt írta, „beszéltünk a kereskedelem egyensúlyáról, a fentanilról, a TikTokról és számos más témáról. Sok problémát fogunk közösen megoldani, és azonnal elkezdjük a munkát.” A The Wall Street Journal Trumphoz közeli forrása arra számít, hogy a szingapúri üzletember olyan magasrangú vendégek között foglal majd helyet, mint Elon Musk, az X platform tulajdonosa vagy Mark Zuckerberg Meta-vezér és Jeff Bezos Amazon-tulajdonos.

Shou Zi Chew az Európai Bizottság egyik 2023-as rendezvényén. Fotó: Lukasz Kobus - Wikimedia Commons

Dollármilliókat bukhatnak a legnagyobb influenszerek

Bár az utóbbi pár nap fejleményei sok TikTok felhasználóban reményt ébresztettek, az alkalmazás jövője továbbra is bizonytalan az Egyesült Államokban. A betiltás életbe lépett, ami óriási változásokat idézhet elő. A ByteDance veszteségei miatt kevesen hullajtanának könnyet, de azért érdemes megjegyezni, hogy nagy érvágás lenne a vállalatnak, ha véglegesen elveszítenék a TikTok amerikai piacát. A Business Insider szerint a platform 2024-ben 12,34 milliárd dollár hirdetési bevételt generált Amerikában. Ez több mint 4900 milliárd forint – amiből elvileg bőven futná a teljes Paks II beruházásra is.

A lap arra fogad, hogy hirdetők a TikTok helyi megszűnésével nem fogják majd vissza a hirdetési költéseiket, hanem az erre szánt keretet más platformokra, például a Meta tulajdonában lévő Instagramra és Facebookra, valamint a Google YouTube-jára terelik át, ami több milliárd dolláros bevételnövekedést jelenthet minden egyes cégnek. Ez a folyamat már el is indult – vette észre a MikMak hirdetési trendfigyelő adatai között a Yahoo Finance, amely szerint csak az elmúlt negyedévben 21 százalékkal estek a reklámköltések a videómegosztó alkalmazás felületén.

A bevételeik a követőtábor mérete, az elköteleződés mértéke és a szponzorációs megállapodások függvényében jelentős eltéréseket mutatnak, de biztos, hogy mindegyiküknek fájni fog a platform elvesztése.

Az alkotók által megkereshető pénz elég összetett módon érkezik meg a bankszámlákra. A tartalom minőségének és népszerűségének függvényében részesülnek a platform évi több százmillió dollárból gazdálkodó TikTok Creator Alapjából, ami 2-4 centet fizet ezer megtekintésért. Ez nyilván csak az apró, amin felül még ott vannak az élő közvetítések közönségétől begyűjthető és pénzre váltható Live Gifts digitális ajándékok, illetve a TikTok Pulse bevétel-megosztó program, ami lehetővé teszi, hogy az alkotók részesüljenek a legnépszerűbb tartalmaik mellett megjelenő hirdetések bevételéből.

Bár az egyes influenszerek bevételei nem nyilvánosak, viszonylag jól meg lehet becsülni, hogy adott méretű és elkötelezettségű közönséggel mennyit keresnek. A 10-50 ezer követővel rendelkező mikroinfluenszerek 100-500 dollárt (40-200 ezer forintot), a közepes, 100-500 ezres követőbázissal működők 1000-5000 dollárt (400 ezer - 2 millió forintot), míg

Ebből jól látszik, hogy mindazok az amerikaiak, akik a TikTokra építették a karrierjüket, most komoly bajban vannak – hacsak nem építettek ki hasonló méretű közönséget olyan további, különböző bevételszerzési lehetőségeket kínáló platformokon, mint például a YouTube, a Twitch vagy az Instagram.

A digitális marketinggel foglalkozó amerikai vállalkozások szintén kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni a helyzethez. „Ez az a pillanat, amikor a reklámvilág szinte lángokban áll” – mondta a Reutersnek az Influence & Inspire Consulting marketingcég alapítója. Kerry Perse szerint a TikTok eltűnése sokáig nem volt hihető forgatókönyv, aztán pár hete minden megváltozott. „Azt hittük, hogy ha lesznek is gondok, azok hosszabb idő alatt bontakoznak ki, nem ilyen hirtelen” – tette hozzá, egyértelművé téve, hogy az érintett felhasználók mellett a digitális reklámipar is hatalmas kihívások elé néz a betiltás miatt.

Közben a TikTok munkatársai és hirdetőpartnerei is bizonytalanságban vannak. A cég ugyan visszatérítési garanciát ajánl az olyan kampányokra, amelyek a tilalom érvénybe lépése közben és után futottak volna, sokan elkezdték letölteni adataikat és tartalmaikat, hogy a teljes leállással ne veszítsék el évek munkáját. És az efféle pánik alaposan betesz az üzletnek.

A platform különösen a fiatalabb generációkat célzott hirdetők számára vált elengedhetetlenné, részben a videóalapú e-kereskedelem népszerűsítésével: egyes elemzések szerint az amerikai TikTok-felhasználók 43,8 százaléka már vásárolt a platformon keresztül.

Elon Muskon a TikTok szeme

A Bloomberg és a The Wall Street Journal arról is írt, hogy a kínai hivatalnokok komolyan mérlegelik az értékesítés forgatókönyvét. A nem hivatalos tervek arról szólnak, hogy a TikTok pekingi anyavállalata, a ByteDance Elon Musknak adná el az applikáció amerikai működtetésének jogát. Musk már korábban is jelentős hatást gyakorolt a közösségi média világára azzal, hogy gyökeresen átalakította az egyik legbefolyásosabb oldalt, a megboldogult Twittert (ma X), ami az amerikai választások hajrájában a dollármilliárdos kampányeszközévé vált.

Bár a ByteDance korábban már kijelentette, hogy az alkalmazás nem eladó, a TikTok-vezér érkezése Trump beiktatására azt jelzi, a tárgyalások valósak lehetnek és egy ilyen megállapodás papíron még értelmesnek is tűnik. Ha Musk tényleg megvenné a TikTok amerikai szekcióját, akkor ő és Donald Trump hősként tündökölhetne a fiatal közösségi média felhasználók körében, a kínai kormányzat pedig lehetőséget kapna rá, hogy a TikTokot olyannak adja el, akivel jó kapcsolatokat ápol, és akire hatással is lehet.

Ha mindez nem lenne elég érv, még ott van a Musk irányítása alatt technikailag süllyedő X, amit a TikTok megszerzése kihúzhatna a csávából, hiszen amíg a Twitter-utód folyamatosan veszíti el a hirdetőket, a TikTok gyorsan terjeszkedik. Az Emarketer elemzőcég szerint az utóbbi bevétele az Egyesült Államokban idén elérheti a 15,53 milliárd dollárt – persze csak akkor, ha valahogy újra legalizálják az elérhetőségét. És ennek lehetséges forgatókönyvein már elég sokan törik a fejüket ahhoz, hogy a TikTok amerikai felhasználói még reménykedhessenek a megoldásban.

Érkeznek az új generáció tagjai. A most születő babák már Béták lesznek, és jó eséllyel a 22. századot is megélik - írja az USA Today.

A legújabb generáció a 2025 és 2039 között születettek.

Becslések szerint a Béta generáció tagjai 2035-re a világ népességének 16 százalékát teszik majd ki.

Ez a korosztály már az informatikai világba érkezik, és hétköznapi lesz száukra a mesterséges intelligencia és az oko eszközök. Ugyanakkor a szüleik már óvatosabban kezelik ezt, és jobban meggondolják, milyen eszközt engednek a kicsik kezébe. Egy szakértő szerint a Z generációs szülők 36%-a, szemben a millenniumi szülők 30%-ával, határozottan egyetért azzal, hogy a gyerekek képernyő előtt töltött idejét korlátozni kell.

Ennek a generációnak a tagjait környezettudatos millenniumi és Z generációs szülők is nevelik majd, akik az alkalmazkodóképességet helyezik előtérbe. A mostani szülői generációk szerint a klímaváltozásnak kell lennie a legfőbb prioritásnak a fenntartható bolygó jövőjének biztosítása érdekében.

Forrás: Blikk.

Az első robot által okozott halálesetet még 1979-ben jegyezték fel: egy Ford gyár munkása, Robert Williams vesztette életét, amikor egy egytonnás robot meghibásodott és agyonütötte. Azóta számos más tragédiát dokumentáltak, amelyek rávilágítanak az automatizált rendszerek veszélyeire. És ahogy telnek az évek, egyre több robot dolgozik emberek közelében – most még leginkább csak gyárakban, de pár éven belül közterületeken, bevásárlóközpontokban, majd háztartásokban is. Ez jelentősen növeli a kockázatot – annak ellenére, hogy napjaink gépei modernebb eszközkészlettel rendelkeznek, mint az az óriás, ami Williams halálát okozta.

A legismertebbek között szerepel a Kawasaki gyárában 1981-ben meghalt Kenji Urada esete, akit egy robot szorított össze, vagy a 2007-es dél-afrikai incidens, amikor meghibásodott légvédelmi robot végzett kilenc katonával, és akkor még nem beszéltünk az önvezető autók, például a Tesla robotpilóta rendszeréről, amelyhez a 2016-os első tragédia óta több másik több haláleset is kapcsolódik.

Kísérteties halál – a tettes egy robotkar

Az egyik leghátborzongatóbb eset tavaly novemberben történt, Dél-Koreában. Egy negyvenes éveiben járó raktári dolgozó egy robotkar működését ellenőrizte az éjszakai műszakban, amikor a gép – amely normál esetben zöldségtároló ládákat rendez raklapokra – hirtelen megragadta, és olyan erővel nyomta rá a szállítószalagra, hogy összezúzta az arcát, illetve mellkasát. A férfi nem sokkal a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. Az esetet egyesek robot által elkövetett gyilkosságként emlegették, ami persze így nem igaz. De a BBC szerint tény: a robot akkor sem állt le, amikor észlelte a „hibát”, mivel nem tudta megkülönböztetni az áldozatot egy zöldségesládától.

Az eset nemcsak a nyomozókat döbbentette meg, hanem a gépet jó ideje használó üzem vezetőit is, mivel a legmegbízhatóbb robotjaik egyike volt. Gyeongsang tartomány rendőrsége csak annyit tudott teljes bizonyossággal kideríteni, hogy az áldozat egy szenzorhiba kapcsán végzett tesztelést a roboton, amikor a tragédia történt.

Mit jelent mindez az automatizáció jövőjére nézve?

A fentebb írt esetek (amelyeknél jóval több, főleg sérülést okozó meghibásodás történik, csak éppen nem válnak világszerte ismertté) arra engednek következtetni, hogy a szabályozások és a biztonsági protokollok eddig nem tudtak lépést tartani az új technológiák gyors fejlődésével. A mesterséges intelligenciával működő rendszerek gyakran úgy kerülhetnek piacra, hogy nem esnek át alapos tesztelésen vagy nincsenek rájuk vonatkozó világos felelősségi keretek, amelyek meghatároznák, kit lehet elővenni, ha sérülést vagy halált okoznak.

A robotok célja pedig éppen az lenne, hogy biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket, hiszen monoton és veszélyes feladatokat végeznek az emberek helyett. Az ipari és logisztikai automatizálás egyre nagyobb mértékben válik a munkaerőhiány és a hatékonyságnövelés kulcseszközévé. Az ilyen tragédiák azonban rávilágítanak a technológia legnagyobb kihívására: hogyan lehet biztosítani az ember és gép biztonságos együttműködését?

A robotok árnyoldala: halálos balesetek és felelősségi kérdések

Az amerikai Észak-Karolinai Egyetem és a brit Leedsi Egyetem közös kutatása nem győzi hangsúlyozni: a fejlett gépi látás, az érzékelőrendszerek, a valós idejű adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia megfelelő működése elengedhetetlen a robotok hatékony működéséhez. De ha ezek a rendszerek hibáznak, az végzetes következményekkel járhat. A tudósok rámutatnak: a múltban számos technológiai katasztrófa késztette a törvényhozókat a szabályozások szigorítására. Az 1911-es Triangle Shirtwaist gyártűz új biztonsági előírásokat eredményezett, míg a Titanic elsüllyedése után szigorúbb mentőcsónak- és rádiókommunikációs szabályok léptek életbe. A tudósok szerint hasonló szemlélet mentén kellene eljárni az AI-vezérelt robotika területén is.

A tanulmány kiemeli: az Egyesült Államokban például a Robotic Industries Association (RIA) és az Occupational Safety and Health Administration (OSHA) szervezetek régóta dolgoznak az ipari robotok biztonsági előírásain, de az új technológiák, mint az önvezető járművek vagy a robotizált fegyverek, új megközelítéseket igényelnek. Az olyan nagyvállalatok ráadásul, mint az OpenAI, gyakran ellenállnak a szigorúbb szabályozásoknak, arra hivatkozva, hogy ezek akadályozzák az innovációt.

Csak emlékeztőként: Donald Trump mellett kampányolva Elon Musk is felemelte a hangját a szerinte túlzó előírások ellen. Pedig a baleseteket számokkal is alátámasztották a kutatók. Az OSHA adataiból kimutatták:

2015 és 2022 között 77 robotokhoz köthető balesetet jelentettek az USÁ-ban, és ezek kapcsán 93 sérülés történt. Ezek többségéért (54) egyhelyben álló robotok „tehetők felelőssé”: például ujjakat vágtak le vagy fejsérüléseket okoztak, míg a mobil robotok működése 23-szor vezetett balesethez, főként lábfej- és lábszársérülésekhez. Ezekből az adatokból világosan látszik, hogy bár a halálesetek szerencsére ritkák, sérülésből több, mint elég történik ahhoz, hogy egyértelmű legyen: lépni kell.

Erős az ellenlobbi: az AI-óriások nem rajonganak a szigorú szabályozásért

Az AI és robotikai cégek igyekeznek tompítani a szabályozási szigort, és enyhíteni az AI minőségi követelményeit – mutat rá a Time magazin cikke, amely szerint az OpenAI már lobbizott az Európai Unió illetékeseinél, hogy az olyan modelleket, mint a ChatGPT, ne sorolják a „magas kockázatú” kategóriába, ami szigorú jogi elvárásokat – például átláthatóságot, nyomonkövethetőséget és emberi felügyeletet – vonna maga után. A cég állítólag azzal érvelt, hogy a termékeit nem magas kockázatú felhasználásra szánja, így indokolatlan ekként kezelni.

Ez a logika sokak szerint vitatható: a kritikusok azt mondják, olyan, mintha a Titanic tulajdonosai azzal védekeztek volna, hogy egyáltalán nincs szükség mentőcsónakokra, mert a hajó általában olyan vizeken közlekedik, ahol nincsenek jéghegyek. Ha akkor engedtek volna egy ilyen érvelésnek, a gőzös egyetlen utasa sem úszta volna meg élve. Az OpenAI nem kommentálta az állítólagos lobbitevékenységét, de hangsúlyozta, hogy „küldetésének teljesítéséhez elengedhetetlen a jelenlegi és hosszú távú kockázatok mérséklése”. A cég hozzátette, hogy ebben együttműködik döntéshozókkal, kutatókkal és felhasználókkal, de

Éppen ezért érdekes, hogy a lobbizásnál mennyivel messzebbre jutottak azok a technológiai ipari szereplők, akik az újonnan megválasztott amerikai elnök körül mozgolódnak. Mint írtuk, Donald Trump mellett gyakorlatilag állandó szereplő lett a politikai tárgyalásokon a Teslát, a SpaceX-et és az X-et birtokló Elon Musk, aki részt vesz a következő kormánytagok kiválasztásában is és igyekszik helyzetbe hozni magát, illetve a szilícium-völgyi barátait. Erre várhatóan még több lehetőséget fog kapni az új, ún. Kormányzati Hatékonysági Osztály révén, amelynek a következő ciklusban a vezetője lesz. Trump egyébként az elmúlt egy év gyűjtött maga köré jobboldali technológiai vezetőket, és olyan technológiabarát álláspontot képvisel, ami a kriptovaluták, a mesterséges intelligencia és a Big Tech ellenes szabályozás terén mutatkozik meg.

Nem járható út a szabályozások enyhítése

A The Atlantic elemzése arra jut, hogy „a robotok jövője nem lehet a biztonság múltja”. A nagyvállalatok gyakran saját érdekeik mentén formálják a technológiai fejlesztéseiket, miközben a felelősség terhét a társadalomra hárítják, például azzal, hogy nem a Tesla robotpilótája okoz halálos balesetet, hanem az a sofőr, aki nem megfelelően használja. Ez nem új jelenség: a nagyvállalatok hajlamosak a biztonsági előírásokat és az ipari szabályozásokat innovációt gátló, igazságtalan tényezőként beállítani. De az AI-vezérelt robotokkal kapcsolatos balesetek sem különböznek a múltbéli, hasonló tragédiáktól: ugyanúgy az ipari robotok hibás működése járt halálos következményekkel.

Az igazi technológiai fejlődés alapja a szigorú biztonsági szabványok következetes alkalmazása – még akkor is, ha ez megnehezíti a legizgalmasabb és legjövőbemutatóbb víziók megvalósítását. A múlt tragédiáiból tanulva fejleszthetjük a biztonsági protokollokat, kijavíthatjuk a tervezési hibákat, és megelőzhetjük a további szükségtelen haláleseteket. Jó példa erre a brit kormány 2023-ban megjelent, úttörő szabályozása, ami már most kiemelten kezeli a biztonságot.

Mit tanulhatunk a balesetekből és milyen lépések váltak sürgetőbbé?

Az ipari robotok egyre nagyobb teret hódítanak a munkahelyeken, de az ezzel járó kockázatokra és a balesetmegelőzésére irányuló kutatások csak most kezdik utolérni az automatizáció tempóját. A fentebb hivatkozott egyetemi tanulmány a robotok által okozott súlyos munkahelyi sérülések mintázatait vizsgálva arra jutottak, hogy a leggyakrabban az alábbi három tényező áll a háttérben:

1. Feladattípusok: a dolgozók karbantartást végeztek vagy megpróbáltak beavatkozni a robot működésébe.
2. Kiváltó mechanizmusok: a robotok mozgásának kiszámíthatatlansága és a védelmi rendszerek hiánya eleve veszélyforrást jelentett.
3. Hozzájáruló körülmények: gyakori probléma volt a nem megfelelő képzés, valamint a robotok és az emberek közös munkaterületeinek elégtelen elválasztása.

A kutatók rámutattak: a meglévő védelmi intézkedések nem mindig elégségesek, és az egyik legnagyobb gond az, hogy a robotok mozgásának megfigyelésére és ütközések elkerülésére szolgáló rendszerek nem igazán képesek az emberi végtagok pontos érzékelésére, így megelőzni, sőt enyhíteni sem tudják az ütközéseket vagy más, sérüléssel járó eseményeket.

Az úgynevezett „kollaboratív robotok” (kobotok) fejlődése fontos lépést jelent a biztonságosabb munkahelyi környezet megteremtésében, mivel kifejezetten úgy tervezték őket, hogy emberekkel együttműködjenek, például sebesség- és távolságfigyelő rendszerekkel, valamint erő- és teljesítménykorlátozással. A tanulmány azonban kiemeli, hogy még ezeknél a fejlett rendszereknél is bőven van hová fejlődni, különösen az alsó végtagokat érintő sérülések megelőzésében.

A kutatás alapján egyértelmű, hogy a robotokkal való munka jelentős kockázatokat hordoz, és az automatizáció további terjedésével ezek a kihívások csak növekedni fognak. Az olyan innovációk, mint a robotok és emberek közös munkaterületeinek jobb elkülönítése vagy az egyéni védőeszközök fejlesztése, kulcsfontosságúak lehetnek. A múlt tanulságai azt mutatják, hogy a megfelelő szabályozás és a biztonsági rendszerek fejlesztése nemcsak emberi életeket menthet meg, hanem az ipari automatizációba vetett bizalmat is erősítheti.

A mesterséges intelligencia és a robotika forradalma új lehetőségeket nyit, de ezzel együtt növeli a kockázatokat is. Ahhoz, hogy ezek a technológiák biztonságosan váljanak a mindennapjaink részévé, elengedhetetlenek a szigorúbb szabályozások és a fokozott átláthatóság. A jövő robotikai rendszerei csak akkor lesznek igazán hasznosak, ha a fejlesztők és a szabályozók együtt dolgoznak a felelősség egyértelmű meghatározásán és a megfelelő biztonsági szabványok kialakításán. Az AI-alapú technológiák keretek közé szorítása nemcsak a jelenlegi problémákat oldhatja meg, hanem hosszú távon megalapozhatja a társadalom és a technológia harmonikus együttműködését. De ehhez biztosan nem a szabályozások enyhítése, hanem éppen annak ellenkezője kell – magasfokú edukálás mellett persze, mind döntéshozói, mind pedig felhasználói szinten.

A CES a technológiai ipar egyik legnagyobb és legmeghatározóbb világkiállítása, ami ismét a legújabb innovációkat és trendeket vonultatta fel Las Vegasban, január második hetében. Az idei eseményen kiemelt figyelmet érdemeltek az AI-trendek, amelyek jól tükrözik az iparág jövőbeli irányait.

A CES a világ valószínűleg legnagyobb és legjelentősebb fogyasztói elektronikára specializálódott kiállítása, amit minden év januárjában, a Las Vegas Convention Centerben tart a Consumer Technology Association (CTA). Az idei rendezvény több százezer négyzetméteres területén 4500 kiállító (köztük 1400 startup) jelentkezett technológiai újdonságokkal, amelyeket bő kétmillió látogató nézett meg és próbált ki.

Gary Shapiro, a CTA vezérigazgatója már az eseményt nyitó sajtókonferencián kiemelte, hogy a CES 2025 talán legfontosabb szereplője az AI. „A generatív mesterséges intelligencia az innováció motorja” - mondta, hozzátéve: az AI-ökoszisztéma sok területen javítja a felhasználói élményt, növeli a termelékenységet, illetve fejleszti az egészségügyet és persze a mobilitást. Autóból pedig szokatlanul erős volt a felhozatal.

Indulhat az AI-vezérelt önvezető teherautó tömeggyártása

A CES-nek már évek óta kiemelt eseménye az Nvidia előadása, amelyet 2025-ben is Jensen Huang vezérigazgató tartott. A mintegy másfél órás beszámoló bővelkedett a szenzációkban, hiszen a vállalat számtalan ágazatot lát el nagyteljesítményű AI-hardverekkel. A legérdekesebb momentum az autóipar számára az Nvidia együttműködése az Aurora és a Continental vállalatokkal.

Az összefogás eredménye egy négyes szintű önvezetésre képes teherautó lesz, benne az NVIDIA DRIVE valós idejű, szenzoralapú adatfeldolgozást garantáló platformmal, ami az Aurora Driverre épül. Huang közölte: az Nvidia két további számítástechnikai rendszerrel és AI-szoftverrel járul hozzá az autonóm járművek fejlesztéséhez. Az egyik a mesterségesintelligencia-modellek és szoftverek betanítására szolgáló NVIDIA DGX, míg a másik a szimulációkra és önvezető rendszerek validálására alkalmas NVIDIA Omniverse.

Az autóipar a CES-en látottak szerint egyértelműen a szoftvervezérelt járművek és a folyamatos „over-the-air” frissítések irányába mozdult el. Ezt remekül vette észre az Nvidia, és szépen lassan, de biztosan az önvezetés technológiai ökoszisztémájának kulcsszereplőjévé válik – még akkor is, ha akad legalább egy cég, amely már biztosan beelőzi az Aurorával és Continentallal közös projektet. És ez a John Deere.

A munkagépeket gyártó óriásvállalat több AI-alapú önvezető rendszerrel rendelkező járművet is bemutatott az idei CES-en, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az új technológiák segítségével elsőként reformálja meg a mezőgazdaságot, az építőipart és a professzionális tereprendezést. A vállalat új önvezető csuklós dömperét például kifejezetten kőbányák és infrastrukturális projektek automatizált anyagszállítására terveztek.

Közös EV-t dob piacra a Sony és a Honda

A Las Vegas-i kiállítás autóipari szekciója persze bővelkedett újgenerációs személygépkocsikban is, amelyek mindegyike – nem túl nagy meglepetésre – elektromos. A Sony Honda Mobility (SHM) a CES-en mutatta be az AFEELA márkanév alatt megjelenő EV-modelljét, amelynek első példányai már idén megjelenhetnek az utakon – kezdetben csak az Egyesült Államokban.

Az SHM közleménye szerint az AFEELA 1 „újradefiniálja az emberek és a járművek kapcsolatát”, hiszen nem csupán autó, hanem „intelligens társ a mobilitásban”, ami fejlett szoftver- és hardvertámogatással teremt interaktív kapcsolatot a vezető és az autó között. Az EV 40 szenzort – köztük kamerákat, LiDAR-okat és radarokat – kapott a környezet folyamatos megfigyelésére és mesterséges intelligenciájával enyhíti a vezetés sofőrre nehezedő terheit. A műszerfal kijelzőjén megjelenő térképen valós időben lehet majd követni a környezet és a forgalmi helyzetek képét, ami nagyban támogatja a hatékony, biztonságos közlekedést.

Az elegánsan minimalista külsejű, AI-alapú vezetéstámogató rendszerrel felszerelt AFEELA 1 bátor árcédulát kap: a várhatóan 2027-ben piacra kerülő Origin alapmodellt 36 millió forintnyi dollárért lehet majd kapni, de előbb – még idén – jelenik meg a 42 millió forintos Signature típus, ami máris előrendelhető – egyelőre csak kaliforniai lakosok számára.

Az AI megváltást hozhat a gyógyításban

Az egészségügyi innovációk szintén különleges helyet foglaltak el a CES programjában, hiszen a fogyasztók komolyan vették a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb ígéretét, azt, hogy a segítségével pontosabb, gyorsabb, olcsóbb és bármikor elérhető diagnosztikában részesülhetnek – ahelyett, hogy hónapokat várnának csupán egy találkozásra az orvosukkal.

A CES 2025 látogatói főleg a viselhető eszközöket, például az alvást, a szívritmust vagy a lépésszámot monitorozó, esetleg előrejelzéseket is nyújtó kütyüket keresték. Kellemes meglepetésként könyvelhették el, hogy az olyan elszállt ötleteken túl, mint az oltást adagoló és beadó robotkar, akadnak hatalmas előrelépést mutató, mégis elérhető digitális és AI-alapú diagnosztikai eszközök.

A fejlett egészségügyi megoldások egyik legékesebb példáját a CES 2025 Picks Award elismerését bezsebelő OnMed prezentálta. A cég egy olyan eszközért kapta meg a paradigmaváltó és kreatív innovációért járó díjat, ami jelentősen csökkentheti a várólistákat és enyhítheti az orvoshiányt. A nyilván tehetősebb országok egészségügyi rendszereit megcélzó termék neve OnMed CareStation, ami egyfajta „klinika a dobozban” megoldás. A vállalat közleménye szerint egy 2,5-szer 3,3 méteres high-tech fülkéről van szó, amelybe belépve a páciens egy AI-asszisztens és egy távolról bejelentkező orvos, illetve többféle beépített műszer (HD kamera, sztetoszkóp, pulzoximéterek, automata vérnyomásmérő stb.) segítségével kérhet diagnózist az egészségügyi állapotáról. Talán mondani sem kell, hogy az ilyen mobil egységeknek mekkora jelentőségük lehet a túlterhelt egészségügyi rendszerekben, amelyek nem képesek megfelelően kiszolgálni a betegek igényeit.

Karthik Ganesh vezérigazgató a helyszínen készült videóinterjúban elárulta: „a cél az egészségügyi ellátás elérhetővé tétele, bárhol”, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy az ágazat súlyos orvoshiánnyal küzd és ezt jelen formájában „a telemedicina sem oldja meg”. Épp ezért, a távgyógyítás lehetőségeinek kiterjesztésére alkották meg a CareStationt, „ami a hibrid ellátást: a hagyományos és a virtuális gyógyítás kombinációját” hozza testközelbe.

A CES 2025 felhozatalában az OnMed megoldásánál kézzelfoghatóbb eszközök is megjelentek, köztük például a Novosound csuklón viselhető vérnyomásmérője, ami a CES-es válogatásunk egyetlen AI-mentes eszköze, de annyira innovatív, hogy muszáj kiemelni.  Nem a hagyományos, mandzsettás módszerre kell gondolni: a műszer világelső technológiával, ultrahangos méréssel monitorozza – tűpontosan és 24 órában – a viselője vérnyomását. Az adatokba persze valós időben is belenézhetnek a betegek, hiszen az eszköz egy mobilapplikációval párosítva folyamatosan megjeleníti a három legfontosabb adatot, a szisztolés és a diasztolés értékeket, valamint a pulzusszámot.

Dave Hughes társalapító-vezérigazgató (fenti képen jobbra) úgy véli, a vállalat eszköze „hidat képez az egyének, a viselhető eszközök ipara és az egészségügyi szolgáltatók között, mivel valós időben, folyamatosan képes a vérnyomás monitorozására.” Hozzátette: a napi 24 órás monitorozás és az ehhez kapcsolódó adatok hitelessége forradalmasíthatja az egészségügyet, lehetővé téve a potenciális egészségügyi problémák korai felismerését és a magas vérnyomás hatékonyabb kezelését. A szkeptikusok elhallgattatására egyébként – akik nem hiszik el, hogy az egyedi ultrahangos technológiával ugyanolyan, sőt pontosabb adatokat lehet kapni, mint a mandzsettás mérők esetében – több amerikai egészségügyi központban, nyilvánosan bizonyították a csuklón viselhető eszköz képességeit.

AI-vezérelt WC a méltóbb betegellátásért

Kevésbé látványos, mégis zseniális tagja volt a CES-en megjelent egészségügyi alkalmazások tömegének az az akkumulátoros, AI-vezérlet mobilvécé, ami az egyik legkellemetlenebb és legidőigényesebb feladattól kíméli meg a kórházak és az idősotthonok ápolóit: a betegek mosdóba cipelésétől vagy akár az ágytálazástól.

A vécékagyló robot bármelyik ágy mellé odagurítható (idővel majd nyilván oda is hívható), hogy steril felületet biztosíthasson a pácienseknek, akik a dolguk végeztével egy automatikusan és szagmentesen záruló, laboratóriumi vizsgálatra tovább küldhető zsákot hagynak maguk után a készülékben, ami azonnal cseréli is az ülőkére feszített nejlont. Yuk Ki Wong, az AI-vécét forgalmazó Pren Limited munkatársa az Interesting Engineeringnek azt mondta: bárki, aki volt már fekvőbeteg, tudja, mennyire nehéz és kellemetlen segítségre várni, csupán azért, hogy az ember mosdóba mehessen. És akkor nem beszéltünk a kórházi mosdókban elkapható fertőzésekről, amelyek veszélyét a Pren Limited eszköze teljes egészében kizárja.

Kijelzőcsodák, amelyeket mesterséges intelligencia hajt

Bár a CES-en vége-hossza nincs az AI-vezérelt megoldásoknak, van még egy termékkategória, amit érdemes vele kapcsolatban kiemelni, és ez a hétköznapjainkat uraló televízió vagy monitor. A Las Vegas-i shownak mindig fontos szereplői a kijelzők, amelyek az utóbbi években is nagy átalakuláson estek át, de a korábban látott fejlődésük gyermeki botladozásnak tűnik a mesterséges intelligenciával elérhető funkciókhoz képest. A gyártók egyértelművé tették, hogy az AI-t maximálisan kihasználják a következő időszak fejlesztéseiben. A legtöbb figyelmet közülük alighanem az LG újdonságai kapták.

A hangazonosító már bekapcsoláskor felismeri és nevén szólítja a felhasználót, majd annak tartalomfogyasztási szokásaihoz igazodó beállításokat, illetve műsorokat kínál. Az új tévéken elérhető AI kereső a nyelvi modellek segítségével megérti a felhasználói szándékot, így releváns találatokat ad, miközben a Microsoft Copilot integráció a tartalmak rendszerezését és keresését teszi hatékonyabbá. Ha mindez nem lenne elég, az AI a képminőséget is sokkal magasabb színvonalra emeli: az LG mesterséges intelligencia alapú processzora mélytanulási algoritmusokkal elemzi és alakítja élesebb vizuális élménnyé, még az alacsony felbontású tartalmakat is.

Már ez a fentebb hozott néhány példa is jól demonstrálja, hogy a CES 2025-ön bemutatott többezer új elektronikai termék jelentős részét a legapróbb részletekig uralják a mesterséges intelligencia megoldások. Az AI az elektromos autóktól az egészségügyi eszközökön át a számítógépekig és a kijelzőkig jelen van, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és minőségibbé tegye a felhasználói élményt. És még szóba sem kerültek a AI-vezérelt katonai drónok, humanoidok és más robotok, automatizált kutatójárművek és minden más. A technológiai fejlődés sosem áll meg, és reméljük, hogy a jövő eszközei egyszerre lesznek fenntarthatóbbak, intelligensebbek és praktikusabbak.