Megszavazta az Európai Parlament, hogy durvábban lépjenek fel az Orbán-kormánnyal szemben
A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amelyben aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi eróziója miatt. A nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlították.
A testület sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács nem alkalmazta a 7-es cikk szerinti eljárást, noha az EP 2018-ban aktiválta a mechanizmust.
Elítélték, hogy Orbán Viktor decemberben megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról szóló döntést, beleértve az ukrajnai segélycsomagot is. Szerintük Orbán „teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”.
„Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak” - emelték ki.
Az EP sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy az Európai Bizottság 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy - az EP szerint - Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.
A képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során állítólagosan alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést. Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti „manipulált közbeszerzési eljárásokat”, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy - véleményük szerint - uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.
Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért - mint írták -
Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.
Az EP azt is megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány képes lesz-e ellátni feladatait a 2024 második felében esedékes uniós elnökség idején. Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. Az EP-képviselők ezzel összefüggésben arra kérték a tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e „kockázat” elkerülésére. A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.
Az EP emellett jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is. A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben az EP-képviselők üdvözölték a médiaszabadságot megerősítő jogszabályról szóló, az EP és a tagállamokat tömörítő tanács között létrejött megállapodást. A kémprogramok használata miatti aggodalmukat fejezték ki, és az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.
Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt.
Elítélték a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépését több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban.
Az EP aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy - véleményük szerint - több uniós országban egyre nő a korrupció, és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat - köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket - érintő állítólagos eseteket. Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és hatékony fékek és ellensúlyok kialakítására szólított fel.
(Forrás: MTI)
