Már áprilisban megérkezett az első hőhullám Európába, van, ahol nem is vetnek

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 28.

Derült égből a villámcsapásként ért sokakat az a szeptember 19-én megjelent energiahivatali rendelet, ami fizetőssé teheti az eddig ingyenes tetőszigetelést. Az elmúlt hónapokban ugyanis nagyon sok családi ház tetejét ingyen szigetelték le erre szakosodott cégek. Ez úgy lehetséges, hogy cserébe értékesítették a házak hitelesített energiamegtakarítását. Ezt az úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetése tette lehetővé. Ennek keretében az energiakereskedők, energiaszolgáltatók, benzinkutak (például a Mol, az MVM vagy az E.ON) számára energiamegtakarítási kötelezettséget írtak elő. Ezt vagy konkrét energiamegtakarítással tudják teljesíteni, vagy gigajoulonként 50 ezer forint járulék megfizetésével. Az energiamegtakarítást azonban meg is vehetik. Ebben látta meg a fantáziát több cég, amelyek az általuk ingyen leszigetelt házak energiamegtakarítását eladták ezeknek a nagy vállalatoknak.

Csakhogy az Energiahivatal most úgy döntött, csökkentik az ezért járó pénzt, emellett szigorítanak az előírásokon. 25 centi helyett 30 centis üveggyapotot kell lerakni, ami alá és fölé is fólia kerül, ráadásul minden tizedik házat személyesen is ellenőriznek majd. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy emiatt a födémszigetelési programoknál az ingyenesség szinte biztosan megszűnik. Székely Péter, az egyik legnagyobb érintett cég, a VFE Kft vezetője azonban másképp látja. Szerinte a mostani módosítás ugyan kedvezőtlen, csökkenti a nyereséget, de így is megmaradhat a lakosság számára biztosított ingyenesség.

– Kezdjük az elején. Hogyan működött eddig egyáltalán ez a rendszer?

– Ingyen leszigeteljük a feltételeknek megfelelő pályázók családi házainak padlását 25 cm vastag üveggyapottal. A mostani módosítás után már 30 cm az előírás. Az így keletkezett energiamegtakarítást hitelesítjük és értékesítjük. A háztulajdonos pedig élvezi az energiamegtakarítás előnyét, ami közel 30-40%-os megtakarítást jelent.

– Elég furán hangzik nekem...

– Az energiahatékonyság, mint kötelezettség azokat a nagyvállalatokat érinti, amelyek üzemanyaggal, gázzal, illetve árammal kereskednek Magyarországon.

Sok esetben azonban lehetetlen, legalábbis belátható időn belül kivitelezhetetlen olyan mértékű energiahatékonyságot elérni ezeknél a cégeknél, ami az előírás. Viszont nem teljesítés esetén kőkemény bírság, büntetés fenyegeti ezeket a cégeket. A megoldás az EKR tőzsde. A legnagyobb kötelezettek a megbízható cégekkel keretszerződést kötnek HEM-szállításra, ami nagy segítség a beruházások finanszírozásában.

Persze ez nem megy bemondásra. A cégünk az energiahatékonysági projektek auditálására és finanszírozására jött létre. Azaz mi az energiahatékonysági beruházásokról tanúsítványt bocsáthatunk ki, melyeket HEM-nek neveznek (hitelesített energiatanúsítvány). Ezen az okiraton a megtakarított energiát gigajoule-ban (GJ) adjuk meg. Ezekből származó virtuálisan megtermelt energiákat értékesítjük.

– Hogyan lehet ezt értékesíteni?

– Az általunk tanúsított HEM-ek bekerülnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál vezetett virtuális folyószámlánkra. Innen tudjuk átvezetni ezt a nagy kötelezettek felé. Ennek megvan a megfelelő platformja, egy állami tőzsdei rendszer.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a lakosság komoly hozzáadott értéket nyer, mert így 30-40 százalékot takarítanak meg a családok a fűtés- vagy a hűtésszámlán.

– Mennyien keresik meg önöket?

– Naponta 500 pályázat jön be, egy nap átlagosan száz ingatlan padlásfödémjének szigetelését tudjuk elvégezni. A legtöbb, amit egy nap elvégeztünk, 135 ingatlan volt.

– Ehhez óriási kapacitás és logisztika kell. Hogyan tudják ezt megszervezni?

– Itt, az irodában a munkatársaink koordinálják az alvállalkozók munkáját. Fent az emeleti tárgyalóban éppen a kollégákkal zajlik a napi megbeszélés. Büszkék vagyunk arra is, hogy a lakosságon kívül, az építőipari beruházások visszaesésének időszakában munkát tudunk adni sok vállalkozónak is,

– Ha ez ekkora üzlet, miért nem csinálják mások is?

– Most már csinálják, vannak, akik elkezdtek másolni minket. Persze ez nem veszélyezteti a piacvezető pozíciónkat, mai napig nagyságrendileg 1.100.000 m2 szigetelést terítettünk le. Másfelől ez egy piaci rés volt, amit megtaláltam.

Ezzel szemben egy tetőtér csak 40-80 GJ, ami többeknek apró munka volt, és nem érte meg foglalkozni vele.

– Hogyan jut el a híre az önök vállalkozásának az ügyfelekhez? Azt gondolom, hogy hátrányosabb helyzetű családoknak ez óriási lehetőség, hiszen nemcsak magáért a munkáért és anyagért nem kell fizetniük, de utána a kisebb energiaszámla egy szegényebb család esetében nagyon is számít.

– Most már hirdetjük is magunkat a közösségi médiában. Megtalálnak minket, szerencsére a rászorulók is.

Több önkormányzat és polgármester is segíti a munkánkat azzal, hogy saját platformjukon hirdetik a szolgáltatásunkat. A szendrői polgármester például településén közel 200 ingatlant írt össze, ahol elvégezhettük a szigetelést.

– Tehát a kötelezettek elszámolják a magánházak tetején meglévő szigetelést mint saját kötelezettségvégrehajtást. Ezek szerint ez azt is jelenti, hogy van egy fenntartási kötelezettség?

– Van egy szerződésünk, ami a honlapunkon is fent van, le lehet tölteni, teljesen nyilvános, meg lehet nézni. Öt év a fenntartási kötelezettség. De kérdem én: ki az, aki leszedné a hőszigetelést?

– Ezek szerint egyfolytában dolgoznak.

– Négy hónap alatt egymillió négyzetmétert szigeteltünk le. Padlásfödémből, ez több ezer ingatlan.

– Ez azért tekintélyes kapacitás...

– Nem a kivitelezéssel van probléma, hanem az anyagellátottsággal. Magyarországon nincs üveggyapotgyár, Szlovéniából, Lengyelországból, Németországból hozzuk be a szükséges anyagot.

És most megyünk Törökország felé is. Tehát ahogy csak tudunk, minél több embert szeretnénk segíteni, ami természetesen azon is múlik, hogy a nagy kötelezettek folyamatosan hosszabbítsák meg a keretszerződéseinket.

– Ennyi beruházást folyamatosan görgetni tekintélyes tőkét igényel.

– Több milliárd forintunk áll az ingatlanokban. A beruházástól a letanúsításig ugyanis eltelik pár hónap, addig mi finanszírozzuk az egészet. Volt is olyan „konkurrenciánk”, amelynek korántsem volt ennyi tőkéje, és okosban akarta megoldani. Feltették a szigetelést, lefényképezték, letanúsították, majd leszedték, és adtak a háztulajdonosnak pár tízezer forintot. Természetesen ez feltűnt a MEKH-nek is, és elkezdték ezeknek az ügyeknek a felgöngyölítését, és szigorú ellenőrzési folyamatot vezettek be. Mostantól már minden tizedik ingatlant automatikusan ellenőrizni fognak.

– A kormány a múlt héten jelentősen szigorított a feltételeket. 25 cm-es szigetelés helyett ezután 30 centiset írnak elő, valamint páraáteresztő és párazáró fóliát. Az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint emiatt meg is szűnik az ingyenesség, mert már nem éri meg.

– Pontatlan számokkal dolgoztak a cikkben. Eddig 2050 forint volt a 25 centi hőszigetelésnek nettó négyzetmétere, most az 2400-2500-ra növekszik, tehát 400 forint a differencia. Az újonnan előírt páraáteresztő fólia ára 100 forint négyzetméterenként. Ez eddig 500 forint plusz négyzetméterenként, ami egy 100 négyzetméteres födém esetén 50 000 forintos növekmény.

– Van még szó párazáró fóliáról is.

– Azt eddig is tettünk le.

– De akkor hogyan jelenhettek a cikkben meg ilyen magas összegek? Például ott 500 forintra taksálják a páraáteresztő fólia négyzetméterét, ami ön szerint csak 100 forint.

– Vannak olyanok, akik építőanyag kereskedelemmel foglalkoznak, és ebben a programban nem vettek részt, mert olyan magas árat adtak nekünk, hogy nem éltem a lehetőséggel, hogy együttműködjek velük.

Természetesen a piacon vannak olyan vállalkozók, akik nem elégednek meg 10-20% haszonnal, ők valószínőleg pénzt fognak kérni az ügyféltől négyzetméterenként.

– Az energiahivatali rendelet csökkenti azt az árat is, amit egy gigajoul megtakarított energiáért fizetnek. Ez 0,5 GJ/m2-ről 0,46-ra változik, ami 8 százalékkal csökkenti az egy épületen elérhető HEM-ek mennyiségét

– Bár a rendelet hatására valóban csökkent a gigajoul ára, azonban várhatóan a módosítás a lakossági HEM árat meg fogja növelni, mivel nagyon sok ezzel foglalkozó cég nincs felkészülve a változások lekövetésére, és inkább beszüntetik az ingyenes szigetelési tevékenységüket.

Továbbá árnövelő hatása lesz a „Fit for 55” intézkedéscsomagnak, amelynek célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ugyanis azért, hogy valóban teljesíteni tudják a 2030.december 31-re előírt mennyiséget, a kötelezetti kvóta minimum duplájára fog emelkedni.

Szerző: Gábor János, Fotó: Egyesült Királyság Atomenergia Hatósága - szmo.hu
2024. szeptember 20.

Egy rekordgyorsasággal felépült fúziós reaktornak köszönhetően öles lépéssel kerültünk közelebb a hagyományos atomerőműveket idővel szinte biztosan nyugdíjazó energiatermeléshez. Mivel a reakcióhoz szükséges forró plazmát magába záró tokamak-technológia a jelenleg létező egyetlen olyan kontrollálható energiaforrás, ami karbonkibocsátás nélkül termel, nagyon fontos a fejlesztése, pláne úgy, hogy bőségesen rendelkezésre álló, olcsó nyersanyagokkal, például tengervízzel működik.

Rekorddöntő reaktor: Kína új fúziós nagyágyúja

Egy kínai startup, az Energy Singularity, azzal a céllal indult 2021-ben, hogy kifejlessze a világ első nagy hőmérsékletű szupravezető tokamakját, ami a jövő fúziós erőműveinek kulcsfontosságú eleme lehet. A cég az eddigi eredményeire alapozva 500 millió dolláros befektetést szeretne bevonni a technológiája továbbfejlesztésére, és nem titkolt célja a fúziós energiatermelés költségeinek drasztikus csökkentése – számolt be az Interesting Engineering.

Az Energy Singularity neve először 2023 júniusában került a címlapokra, amikor a vállalat bejelentette, hogy legújabb eszközével, a „HH70” névre keresztelt fúziós reaktorral sikerült előállítania az első plazmát. Ez azért is jelentős mérföldkő, mert a világ leggyorsabban megépített szupravezető tokamakjáról van szó: kevesebb mint két év alatt tervezték meg és állították össze, ami szokatlanul rövid idő egy ilyen bonyolult technológia esetében. Az HH70 mindemellett kisebb és olcsóbb a korábban bemutatott tokamakoknál, ami szerintük az újgenerációs nagy hőmérsékletű szupravezető mágneseknek, valamint a mesterséges intelligencia által támogatott fejlesztéseknek köszönhető. A startup célja, hogy a technológiát minél előbb elérhetővé tegye kereskedelmi felhasználásra, és közelebb hozza a fúziós energia gyakorlati megvalósulását.

Miért fontos a fúziós energia?

A fúziós erőmű az energiaipar Szent Grálja lehet. Amíg a jelenlegi nukleáris erőművek, mint amilyen a Paks I. és a tervezett Paks II., fissziós alapúak (vagyis, konyhanyelven: atommagok hasításával állítanak elő energiát), addig a fúziós reaktorok az atommagok egyesítésével, vagyis magfúzióval működnek. Bár laikus szemmel ez apró különbségnek tűnik, valójában óriási az eltérés és merőben más megoldásokat kíván. Viszont, ha sikerül hatékonnyá tenni, nagyon megéri majd minden beletett fillér, hiszen ez a technológia az univerzum energiatermelésének egyik alapja: minden csillag, köztük a Nap is ilyen fúziós reakciók révén bocsát ki energiát. Innen a sok szalagcímben e technológia kapcsán előkerülő „felkapcsolták a Napot” kifejezés. Tényleg valami ilyesmiről van szó: még a központi, éltető csillagunknál is magasabb hőmérsékletet lehet vele előállítani, ami szinte végtelen energiával kecsegtet. De számos további előnye is van a hagyományos energiaforrásokkal szemben: nem bocsát ki például szén-dioxidot vagy egyéb üvegházhatású gázt. A mellékterméke kizárólag hélium, ami ártalmatlan a környezetre, ráadásul a működése során nem keletkezik radioaktív hulladék, és nem hordozza olyan nukleáris katasztrófák kockázatát sem, mint amilyenek Csernobilben vagy Fukusimában, fissziós erőművekkel történtek.

A fúziós energia létrehozásához rendkívül magas hőmérsékletre van szükség, és ezt csak speciális eszközök, ún. tokamakok képesek biztosítani. A tokamak egy fánk alakú eszköz, ami mágneses mezők segítségével tartja meg a szuperforró plazmát, hogy abban a magfúzió rendesen végbe menjen és az atommagok egyesítésével hatalmas mennyiségű energia szabaduljon fel.

Az Energy Singularity tokamakjaiban különleges REBCO (ritkaföldfém-bárium-réz-oxid) alapú szupravezető anyagokat használnak. Ezek azért előnyösek, mert alacsonyabb költséggel szerezhetők be, ráadásul a tokamakok méretét és költségeit is jelentősen csökkentik. A cég állítása szerint a náluk működő reaktorok térfogata csupán a két százaléka annak, amekkorák a korábban bejelentett hasonló eszközök, mégis legalább annyira hatékonyak.

Kína előretörése a fúziós energiában

Az Energy Singularity nem titkoltan az MIT és annak spin-off vállalkozása, a Commonwealth Fusion Systems (CFS) eredményeiből inspirálódott. Az amerikai cég egyik alapítója, Ye Yuming szerint az Egyesült Államok előnyösebb finanszírozási környezetben működik, de az Energy Singularity Kína erős ellátási láncaira épít – különösen a fúziós technológiához szükséges anyagok, például a szupravezetők terén, ezért határozottan van keresnivalója a piacon.

A cég első, HH70 nevű eszközéhez szükséges anyagok 95 százaléka hazai forrásból származik, ami jól mutatja Kína hosszú távú előnyeit a nukleáris technológia terén. A vállalat eddig kb. 110 millió dolláros befektetést gyűjtött a fejlesztésekhez – ezt akarják megfejelni tehát további 500 millió dollárral, hogy a HH170 2027-re üzembe álljon és villamosenergiát szolgáltasson.

Új korszak kapujában – Európában is

A fúziós energia világa hamarosan valósággá válhat, és Kína az Energy Singularity révén jelentős szerepet játszhat a technológiai forradalomban. Ahogy az energiaigények világszerte nőnek és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egyre sürgetőbbé válik, a fúziós energia lehet az a megoldás, ami fenntartható és tiszta jövőt biztosít az emberiség számára. Rájött erre Európa is, így nyilván dolgozik a maga fúziós megoldásán, szintén jelentős eredményekkel.

Az Egyesült Királyság Atomenergia Hatósága által támogatott Joint European Torus (JET) a világ talán legfejlettebb tokamakja, amivel az utóbbi időben szintén jelentős tudományos eredményeket értek el. Az Oxfordshire megyei Culham Centre for Fusion Energy létesítményben zajló projekt mostanra stabil deutérium-trícium plazmákat hoz létre, ami meghatározó lehet a jövő fúziós reaktorainak tervezésében. Az új kísérletek olyan integrált megoldást vázoltak fel a jövő tokamak reaktoraihoz, amivel jelentősen javítható az energia megtartása.

A Nature-ben részletesen bemutatott kutatás célja az, hogy megbízható adatokat szolgáltasson a fúziós plazmák jellemzőiről, különösen a deutérium és trícium kombinációjáról, ami jobb energia-visszatartást biztosít. A kísérletek során kiderült, hogy különösen az elektronok esetében az energia-veszteségek alacsonyak, így a plazma hőmérséklete akár 110 millió kelvin lehet. Összehasonlításképpen: a Nap magjának hőmérséklete „csak” 15-16 millió kelvin. És itt még csupán a világ egyik tokamakjáról beszélünk, az épülő vagy jelenleg kísérleti stádiumban lévő több tucatból.

A JET kísérletei igazolták, hogy a tokamak reaktorok gazdaságosabb és egyszerűbb tervezése tényleg elérhetővé válhat. Bár még további kutatások szükségesek a nagyobb sűrűségű és teljesítményű plazmák kompatibilitásának vizsgálatához, a mostani eredmények biztató jövőt vetítenek előre a tiszta energiaforrás számára. Az európai JET az egyetlen olyan kísérlet a világon, ami képes deutérium-trícium üzemanyag-keverékkel működni, és ez bizony a jövő kereskedelmi fúziós erőműveinek alapja lehet.

A világ már ráugrott: öntik a pénzt a fúziós technológiába

Bár az Energy Singularity 110 millió dolláros – és remélt további 500 milliós – befektetése nagyon nagy összeg, a világ többi, fúziós energiában érdekelt szereplője ennek már a többszörösét hajtotta fel a technológia fejlesztésére és piacra vezetésére.

A TechCrunch gyűjtése alapján a fentebb írt, 2021-ben alapított CFS kapásból 1,8 milliárd dolláros tőkeemeléssel robbant be az energiapiacra és azóta is dolgozik Massachusetts-ben a kísérleti Sparc erőmű megépítésén, illetve a már kereskedelmi forgalomba szánt Arc reaktoron.

A 2002-ben életre hívott General Fusion más megközelítést alkalmaz. Az ún. magnetizált célfúziós reaktoruk folyékony fémfallal körülvett kamrában működik: a plazmát magba zárják, majd dugattyúk segítségével préselik össze, így beindítva a fúziós reakciót. A cég 2026-ra várja, hogy eléri a tudományos egyensúlyt – aminek megteremtésére eddig több mint 440 millió dollárt kalapoztak össze.

Az 1998-ban alapított TAE ugyancsak eltérő fúziós megoldása azzal termelne villamosenergiát, hogy részecskesugarakkal bombázza a plazmát, ami szivar alakban forogva stabilizálódik, így több idő marad a fúzió bekövetkezésére és nagyobb mennyiségű hő kinyerésére – amivel aztán turbinákat hajtanak meg. Az ötletre eddig 1,32 milliárd dollárt sem sajnáltak olyan befektetők, mint Venrock, a Chevron Technology Ventures vagy a Google-t kiadó Alphabet.

Az agresszív ütemtervet követő Helion célja, hogy 2028-ban már fúziós villamosenergiát termeljen, első ügyfelének, a Microsoftnak. A 607 millió dollárt összeadó befektetői között nem csak az IT óriás jelent meg, hanem többek között a ChatGPT igazgatója, Sam Altman is.

Szintén nagy nevek álltak be a Zap Energy mögé, ami különböző plazmabefogási módszerekkel próbálja megvalósítani a fúziós energiatermelést. Komolyan hisz a megoldásukban Bill Gates, aki angyalbefektetőként vesz részt a projekt megvalósításában.

Karkó Ádám, képünk illusztráció, forrás: Pexels - szmo.hu
2024. szeptember 28.

A kristály vizuális kulccsal is rendelkezik, hogy az, aki megtalálja, megérthesse, mit tartalmaz. Az 5D-s név onnan jön, hogy a nanoszerkezetek öt különböző dimenzióban tárolják az információt: magasság, hossz, szélesség, tájolás és helyzet – írja a CNN.

A kutatók a teljes emberi genomot is elhelyezték ebben a kristályban, abban a reményben, hogy a jövőben tervrajzként szolgálhat az emberiség regenerációjához, ha valaha teljes kihalás történne.

Ez a memóriakristály akár 360 terabájtnyi információt képes tárolni több milliárd évig, ráadásul ellenáll a szélsőséges körülményeknek: bírja a fagyot, a tüzeket, az ütközéseket, a kozmikus sugárzást és az akár 1000 °C-os hőmérsékletet is. Már 2014-ben Guinness-világrekordot kapott, mint a legtartósabb digitális tárolóanyag, és a jövőben még számos lehetőség nyílhat meg az ilyen innovatív adattárolás előtt.

A kutatócsoport, Peter Kazansky vezetésével, az emberi genom adatait olyan apró területekre vitte be, amelyek mindössze 20 nanométer nagyságúak (csak hogy értsd: egy nanométer a méter egymilliárdod része).

– mondta Kazansky.

A kutatóknak viszont azt is át kellett gondolniuk, hogy ki vagy mi fogja a jövőben használni ezeket az információkat.

– tette hozzá Kazansky. A kristályt jelenleg a Memory of Mankind archívumban tárolják, egy titkos osztrák sóbarlangban elhelyezett időkapszulában.

Fischer Gábor, fotó: Joe Raedle/Getty Images - szmo.hu
2024. október 11.

Néhány héten belül már a második rendkívüli hurrikán csapott le Amerikába a Helennek több mint 130 halálos áldozata volt. A Milton ugyan valamivel kevésbé erősen ért partot, mint amire számítottak, így is legalább egy tuctanyian vesztették életüket miatta. Több millió ember maradt áram nélkül, számos épület megsérült.

Adódik a kérdés: mi állhat az egyre intenzívebb hurrikánok mögött? Tényleg a klímaváltozás felelős azért, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több extrém erejű vihar éri el a partokat? Szabó Péter, a Másfélfok klíma szakportál munkatársa, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza segített megérteni az összefüggéseket.

-Hogyan alakul ki egy ilyen pusztító hurrikán?

– Alapvetően feláramló, meleg, nedves trópusi levegőben jön létre és hogy életben maradjon, a tengerfelszín hőmérsékletének 27 Celsius-fok felett kell lennie. Illetve természetesen az úgynevezett Coriolis-erő is kell, ami a Föld forgásából adódik, és eltéríti az áramlatokat.

– És emiatt van az, hogy csak egy bizonyos szélességi fok felett alakulhatnak ki?

– Így van. Az Egyenlítő környékén nincsenek, mert ott nem jelentős a Coriolis-erő, hanem csak attól északra vagy délre alakulnak ki. Az Atlanti-óceánban nevezik őket hurrikánoknak, a Csendes-óceánban inkább tájfun a nevük, míg az Indiai-óceánban ciklonok. Neveket is adnak nekik, Amerikában évente az A betűtől kezdve, sorra haladva az ábécében. Ezért volt korábban a H, mint Helen hurrikán, utána a Kirk, ami már megszűnt hurrikánnak lenni, de ami megmaradt belőle, éppen itt van Európában.

Ezeket kategorizálják is a Saffir-Simpson-skála alapján 1-től 5-ig, a tartós szélsebesség alapján. Az első kategória 120 kilométer/óra feletti szelet jelent, ami nagyjából az orkán kategóriának felel meg. A Milton az ötös kategóriában volt, ami azt jelenti, hogy elképesztően nagy, 250 km/h feletti volt a szélsebessége. Ez kicsit már mérséklődött, hármas kategóriával ért partot Floridában, ami 180-200 kilométer/órás szelet jelent.

– Az, hogy ez ilyen rendkívül erős, lehet-e a klímaváltozás következménye, vagy ilyenek mindig voltak?

– A 2024-es aktivitás azért ilyen különleges, mert egy El Niño-évből jöttünk ki, ami most kezd átmenni egyébként egy La Niñába. Ez azt jelenti, hogy szokatlanul melegek még az óceánok, ami növelni tudja a viharok energiáját. Azt mondtam, hogy 27 fok felett kell lennie az óceán hőmérsékletének, hogy ezek létrejöhessenek, viszont

Azért alakulnak ki ezek a szeptember-októberi időszakban leginkább, mert ekkor már a légkör teteje kezd lehűlni, ugyanakkor a tenger felszíne még mindig meleg, ez a hőmérséklet-különbség pedig növeli a viharok energiáját. Valóban, az idei év elég extrém, mert eddig októberben sosem észleltek három hurrikánt egyszerre az észak-atlanti térségben.

– Mennyire kell emiatt vészharangot kongatni?

– Azért kell kongatnunk, mert a klímamodellek szerint a jövőben kissé gyakoribb, de sokkal intenzívebb hurrikánok várhatók, ami azt jelenti, hogy az összes hurrikán száma nem feltétlenül növekszik jelentősen, viszont

Mivel a Föld tovább melegszik a következő évtizedekben is, óriási energiamennyiség lesz az óceánokban, ami életben tudja tartani ezeket a szörnyeket.

– Az, hogy pont a Mexikói-öbölben alakult ki, köszönhető annak is, hogy ez egy zárt öböl, ami erőteljesebben fel tud melegedni?

– Igen, ahogy mondtam, most is 29-30 Celsius-fok környékén van a Mexikói-öböl, Karib-tenger térségében. Természetesen egy ilyen zártabb tenger jobban fel tud melegedni, mint a nyílt óceán. De az Atlanti-óceán nemcsak itt, hanem az Egyenlítőtől északra, nagy területen melegebb a szokásosnál.

– Alakulhat úgy az éghajlat a közeljövőben, hogy ezek a hurrikánok Európa partvidékét is veszélyeztessék?

– Erre azt tudom mondani, hogy nem, hiszen az Atlanti-óceán Európa környezetében nem tud 27 Celsius-fok fölé melegedni. Az valóban megtörténhet, ahogy szokott is, hogy egy korábbi hurrikán maradványai elérik a kontinenst, mint ahogy most az ex-Kirk Franciaország partjainál elérte, ott nagy csapadékot és orkánszelet okozva.

Viszont Európában léteznek úgynevezett medikánok. Ezeket azért nevezik így, mert a mediterrán hurrikánok összeolvasztásából származik a név. A Földközi-tenger térségben alakulhatnak ki, amikor nagyon meleg a Földközi-tenger, és egy hidegbetöréssel a feltételek adottak szinte egy hurrikán kialakulásához. Ugyanakkor itt nincs akkora terület, hogy teljes értékű hurrikánok jöjjenek létre. Ezek nagy területen tudnak szelet és nagy csapadékot okozni. A hurrikánokkal szemben ezek inkább hibrid viharok. Megvan bennük a trópusi ciklonokra jellemző meleg mag, de mérsékelt éghajlati ciklonokra jellemző hidegfrontjuk is létezik

– Az erejét tekintve ezek mennyiben vethetőek össze a klasszikus észak-amerikai hurrikánokkal?

– Jóval kisebbek, és nem tudnak úgy forogni, mint az 5-ös kategóriájú hurrikánok. 250 km/h-s szél sem tud ezekben kialakulni, de orkán erejű igen. Körülbelül az 1-es kategóriájú szélsebesség, azaz 120-150 km/h-s szél előfordulhat bennük. Emellett néhány száz milliméteres csapadékot is okozhatnak, ami pusztító lehet hegyvidéki területeken.

– Van elméleti felső határa egy hurrikán szélsebességének?

– Nemrég olvastam egy cikket, amelyben egy kutató azt javasolta, hogy a legújabb hurrikánt, Miltont sorolják 6-os kategóriájúvá, mert 300 km/h felett lehet a szélsebessége. Végül kissé ezalatti szeleket mértek, és nem tudom, hogy majd a tudományos közösség elfogadja-e, de ritkán lehetnek ennél nagyobb szélsebességek is. Alapvetően a tengerfelszín és a légkör felső rétegei közötti hőmérsékletkülönbség és a felszíni nyomáskülönbség az, ami meghatározza, hogy mi a felső határa a szélnek.

– Hogyan tudunk mi, emberek ehhez alkalmazkodni? Nyilván máshogy kell építkezni. Lakhatóak ezek a területek tartósan a jövőben?

– Alapvetően három dologgal jár a hurrikán, és mindegyik életveszélyes. A tenger melletti sík vidéken sokáig be tud jutni a szárazföldre a szökőár. A másik a 200 km/h feletti szél, ami alig hagy épen könnyűszerkezetes épületeket. A téglaépületek kibírják, de rongálódnak. A harmadik a nagy eső, ami egy nap alatt 2-400 millimétert is hozhat, fák kidőlését és villámárvizeket okozva.

– Ezek szerint annyival olcsóbbak ezek a könnyűszerkezetes házak, hogy megéri újraépíteni, ha időnként összedől?

– Nem tudom, melyik a jövedelmezőbb. Nem minden épület dől össze, bár egy-kettő könnyűszerkezetes igen, főleg a szegényebb, karibi térségben. Floridában biztosan erősebb szerkezetűek az épületek, de valószínűleg vállalják az ott élők, hogy néhány évente előfordulhat egy pusztítóbb hurrikán..

Amerikában kimutatható, hogy az ilyen nagy események el tudnak indítani egy klímamigrációt.

Ugyanakkor például ezek a hurrikánok nagy energiával sokáig eljuthatnak a szárazföldön északra. Például a Helen gyengült, de nagy csapadékot és szelet okozott Észak-Karolinában is (700 km-re Floridától). Az emberek meddig menekülhetnek, hogy elkerüljék az ilyen eseményeket, a hurrikánokat?