Már a szakmunkásokat is Ázsiában toborozzák a magyarországi munkáltatók
Elsősorban a Fülöp-szigetekről próbálnak munkavállalókat Magyarországra csábítani, de más távol-keleti országokban is aktívan keresnek szaktudással rendelkező munkaerőt.
Már nemcsak betanított munkára, de szaktudást igénylő állásokra is külföldön keresnek munkavállalókat a magyarországi munkáltatók – számolt be róla az RTL.
Karácsony Zoltán, a HR Portál szakújságírója a csatornának azt mondta, elsősorban Ázsiából toboroznak a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó magyar cégek.
Az első számú célpontnak a Fülöp-szigetek számít, de más távol-keleti országokból, például Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából, vagy éppen az utóbbi időben már Kirgizisztánból is próbálnak Magyarországra csábítani munkavállalókat.
Karácsony Zoltán szerint azért keresnek ilyen távoli helyeken munkaerőt, mert a környező országokból inkább Nyugat-Európába mennek dolgozni az emberek. A HR Portál szakújságírója hozzátette, a nyugat-európai munkáltatók szívesen fogadják a magyar szakmunkásokat, ennek nyomán pedig hiányszakma lett Magyarországon például a targoncásoké, így ezeket a pozíciókat más nemzetiségűekkel kell betölteni.
Az RTL megkeresésére a kormány azt válaszolta, hogy annyi vendégmunkás kaphat határozott időre és szabályozott keretek között munkavállalási engedélyt Magyarországon, amennyi betöltetlen álláshely van. Ugyanakkor Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője szerint a vendégmunkások le fogják nyomni a magyarországi béreket.
Már nemcsak betanított munkára, de szaktudást igénylő állásokra is külföldön keresnek munkavállalókat a magyarországi munkáltatók – számolt be róla az RTL.
Karácsony Zoltán, a HR Portál szakújságírója a csatornának azt mondta, elsősorban Ázsiából toboroznak a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó magyar cégek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Beletörött a bicskám” – Orbán Viktor 16 év után elárulta, mi az az egyetlen dolog, amiben kudarcot vallott
A miniszterelnök az Indexnek adott interjújában a kiskereskedelem területét nevezte a 16 éves kormányzásának legnagyobb kudarcának. Szerinte többször is megpróbálta megerősíteni a magyar tulajdon arányát a szektorban, de ez nem sikerült neki.
Orbán Viktor volt az Index választási interjúsorozatának pénteki vendége. A miniszterelnök beszélt a stratégiai olajtartalékhoz történő hozzányúlás okairól, a kampány tanulságairól, a kormányzás sikereiről és kudarcairól, valamint a következő évek legnagyobb kihívásairól.
A kormányfő szerint a védett árat mindenképpen meg akarják védeni, a stratégiai tartalékhoz pedig azért kellett hozzányúlni, mert „Zelenszkij elzárta a barátsági olajvezetéket”. Elmondása szerint a helyzetet bonyolította a MOL-finomítóban történt tűzvész is. Az 500 millió dolláros amerikai olajvásárlásról azt mondta, az egy régebbi, Donald Trumppal kötött megállapodás papírra tétele.
A miniszterelnök szerint a mostani kampányban azért vállalt közvetlenebb szerepet és adott több interjút, mert az ellenfelei a digitális platformokon építették fel a támogatottságukat, és elhitették, hogy többen vannak.
„Nekem ezt kellett ellensúlyoznom. Tehát én azért léptem be a lehetőleg közvetlenebb módon a kampányba, hogy világossá tegyem, hogy a többség nálunk van, és ebből a csendes többségből egy hangos többséget csináljak” – fogalmazott.
Azt is állította, hogy a Metánál diszkriminálják a kormányoldalt. Szerinte a technológia oldaláról „komolyan veendő fenyegetés” éri a demokráciát.
Az elmúlt 16 év legnagyobb sikerének a munkaalapú gazdaságot és a teljes foglalkoztatottságot nevezte. „Munka van, minden van” – mondta. Hiányérzete ugyanakkor a kiskereskedelem területén van, ahol nem sikerült elérni a nemzeti tőke erőteljesebb jelenlétét, ami szerinte a gazdák jövedelmezőségét is befolyásolja. „Nekifutottam többször is, de beletörött a bicskám” – ismerte el. A gazdaság elmúlt években tapasztalt stagnálásával kapcsolatban azt mondta, a háború és a szankciók jelentik a fő okot. Szerinte ennyi munkával a magyaroknak előrébb kellene tartaniuk, de a háború „szembeszélként” hat. Úgy véli, a blokkolt gazdasági helyzet ellenére is komoly eredményeket értek el, példaként a minimálbér-emelést és a családtámogatásokat említette.
„Egy blokkolt gazdaság mellett mondjuk 11 százalékos minimálbér-emelést végrehajtani, 1 százalékos növekedéssel párbeállítva, az szerintem világrekord” – jelentette ki.
Az Eurostat adataira, melyek szerint Magyarország az uniós fejlettségi rangsor végén helyezkedik el, úgy reagált, hogy a velünk összehasonlított országokban nincsenek olyan családtámogatási intézkedések, mint itthon. Hozzátette, hogy a gyorsabban növekvő országok ezt az államadósság terhére teszik, míg a magyar kormány csökkenti azt. „Aki most gyorsabban növekszik, mint mi, az mind az államadósság növekedés terhére teszi ezt. Magyarország mondjuk az ellenkező pályán halad” – mondta. A következő évekre vonatkozóan „válságkezelő üzemmóddal” számol, a legfőbb feladatnak a rezsicsökkentés és a védett árak megvédését, valamint az élelmiszerár-emelkedés megakadályozását tartja. „Ezt a válságot, amely egyszerre lesz energia és pénzügyi válság, és úgy látom, hogy Európa nem tudja elkerülni, és Magyarország sem fogja tudni elkerülni, szóval ezt a nehéz időszakot nagyobb veszteségek és hajótörés nélkül élje túl Magyarország” – vázolta a következő évek kihívásait.
Az egészségügyet és az oktatást érő kritikákkal kapcsolatban azt mondta, sosem lehet elég pénzt fordítani ezekre a területekre, de szerinte a kormány rengeteget költött rájuk, és felsorolta a kórházfelújításokat, valamint az orvosi és pedagógusi béremeléseket. Az önálló minisztériumok hiányát firtató kérdésre úgy felelt, az „a lobbistáknak a terepe”. A tapasztalatát hangsúlyozta, amikor arról kérdezték, miben jobb a kihívóinál. Szerinte az ellenfelei „végig nem szagoltak puskaport, tehát soha életükben nem viseltek kormányzati felelősséget”.
A Brüsszelben állítólag készülő, újabb Fidesz-győzelemre vonatkozó vészforgatókönyveket pletykának nevezte. Kijelentette: „nálam mindig van egy dosszié, és én minden pillanatban készen állok a megegyezésre”. Hozzátette, hogy a magyar kormányt nem lehet erőből lenyomni, ezért Brüsszelnek meg kell egyeznie Budapesttel.
„A mi oldalunkon van megegyezési szándék, a másik oldalon még nincs, de majd lesz.”
A NATO-val kapcsolatban elmondta, Magyarország érdeke, hogy az Egyesült Államok tagja maradjon a szövetségnek. Úgy látja, a jelenlegi amerikai vezetés nyíltan felvállalja, hogy a világ berendezkedése ellentétes az USA érdekeivel, és meg akarja változtatni azt.
„Uraim, így ahogy a sakktáblán el vannak rendezve a figurák, ez nekünk nem jó. Ezért mi most szisztematikusan megkezdjük a bábuk átrendezését, ezt most látom először” – fogalmazott.
A kampányban feltűnt, a fegyveres testületektől távozó személyekről azt mondta, fellépésük egy „orkesztrált kampány, akciósorozat”. Felvetette a külföldi titkosszolgálati szál lehetőségét is.
„Ami a felderítést igénylő kérdés, hogy van-e mögötte külföldi titkosszolgálati szál, amit én egyáltalán nem zárok ki” – mondta.
A kiszivárgott hangfelvételeket bűncselekménynek nevezte, és úgy véli, a külföldi érdek a magyar választásban Ukrajna uniós tagságának kérdése. „Nekik olyan kormány kell, amely megszavazza Ukrajna Európai Uniós tagságát” – állította. A nemzetközi politikát kígyófészeknek nevezte.
Pálinkás Szilveszter százados fiát érintő állításaira úgy reagált:
„egyetlen külföldi missziót sem tervezhetnek főhadnagyok, meg századosok. Ez nyilvánvalóan nem igaz.”
A következő négy év legnagyobb kihívásának azt tartja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekből. Arra a kérdésre, hogy mi fog történni április 12-én éjszaka, azt válaszolta: „Sok pezsgőt fogunk inni.”
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:
Orbán Viktor volt az Index választási interjúsorozatának pénteki vendége. A miniszterelnök beszélt a stratégiai olajtartalékhoz történő hozzányúlás okairól, a kampány tanulságairól, a kormányzás sikereiről és kudarcairól, valamint a következő évek legnagyobb kihívásairól.
A kormányfő szerint a védett árat mindenképpen meg akarják védeni, a stratégiai tartalékhoz pedig azért kellett hozzányúlni, mert „Zelenszkij elzárta a barátsági olajvezetéket”. Elmondása szerint a helyzetet bonyolította a MOL-finomítóban történt tűzvész is. Az 500 millió dolláros amerikai olajvásárlásról azt mondta, az egy régebbi, Donald Trumppal kötött megállapodás papírra tétele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alapjogokért Központ: Tuzson Bence és több ismert fideszes is bukhatja a körzetét
A kormányközeli Alapjogokért Központ közzétette választási prognózisát, amely 64 biztos egyéni mandátumot jósol a Fidesz-KDNP-nek. Ez kettővel kevesebb a Nézőpont Intézet becslésénél, miközben hét körzetet csatatérnek minősítettek.
Egy újabb kormányközeli intézet, az Alapjogokért Központ csütörtökön közzétett előrejelzése szerint a Fidesz-KDNP több ismert politikusa is elveszítheti egyéni választókerületét, köztük Tuzson Bence igazságügyi miniszter is. A prognózis több ponton is gyengébb kormánypárti eredményt jelez, mint a Nézőpont Intézet egy héttel korábbi becslése – foglalta össze a 444.
Míg a Nézőpont Intézet bő egy hete 66 fideszes egyéni győzelmet valószínűsített, addig az Alapjogokért Központ most csak 64-et jósol. A képet árnyalja, hogy az intézet hét választókerületet „csatatérnek” minősített, ahol nem hirdetett győztest. Ezekből a billegő körzetekből a Nézőpont korábban négyet a Fidesznek, hármat pedig a Tisza Pártnak adott. Így az Alapjogokért a Tiszának is kevesebb, 34 biztos egyéni győzelmet prognosztizál a nézőpontos negyvennel szemben.
A leglátványosabb fejlemény, hogy a friss előrejelzés szerint a kormány több tagja és a Fidesz kommunikációjában szereplő politikus is bukhat.
Az Alapjogokért szerint nemcsak Hankó Balázs miniszter (Pest 6., Gödöllő), hanem Tuzson Bence (Pest 5., Göd-Dunakeszi) is elveszíti a körzetét. Hasonló sors várhat Vitályos Eszter kormányszóvivőre, Menczer Tamás Fidesz-szóvivőre és Németh Balázs frakciószóvivőre is.
Németh Balázs esetében különösen érdekes a helyzet: ő azzal kampányol, hogy a budapesti 13-as körzetben a DK-s Barkóczi Balázs mögött áll a második helyen, és a tiszás Müller Anna messze le van maradva. Ezzel szemben mind a Nézőpont, mind az Alapjogokért Központ szerint valójában Müller Anna nyeri majd a választást.
Az Alapjogokért megyei szinten is több helyen borúsabb képet fest a kormánypártok számára, mint a Nézőpont. Pest megyében például csak öt fideszes győzelmet jósolnak, és csatatérnek minősítették a péceli (Pest 7.) és a vecsési (Pest 8.) körzetet, amelyeket a Nézőpont a Tiszának adott. Csongrád-Csanád megyében a két szegedi körzet mellett a hódmezővásárhelyit is a Tisza Párt nyerheti szerintük, míg a Nézőpont azt a Fidesznek jósolta. Békés megyében a békéscsabai és az orosházi körzetet is csatatérnek jelölték, utóbbit olyan „lakmuszkörzetnek” tartják, ahol ha a Tisza nyer, országosan is győzhet. Ezzel szemben a Nézőpont mind a négy Békés megyei mandátumot a Fidesznek adta.
Vannak azonban olyan területek is, ahol az Alapjogokért a Fidesznek kedvezőbb eredményt jelez.
Miskolcon és Debrecenben csak egy-egy Tisza-győzelmet tartanak valószínűnek, szemben a Nézőpont kettő-kettőjével. Bács-Kiskun megyében egyetlen mandátumot sem adnak a Tiszának, és a kecskeméti 2-es körzetet is csak csatatérnek minősítették, amit a Nézőpont a Tiszának adott.
Hasonlóan eltér a két intézet véleménye a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es körzetről, amit az Alapjogokért a Fidesznek, a Nézőpont a Tiszának jósolt.
A két kormányközeli intézet egyetért abban, hogy a Fidesz-KDNP elveszíti a két pécsi és a veszprémi mandátumot, így Hoppál Péter is búcsúzhat a parlamenttől. Az egyik győri és nyíregyházi, valamint a szolnoki és a dunaújvárosi Tisza-győzelem sem kérdéses az Alapjogokért szerint. A tatabányai körzetet, ahol a fideszes Bencsik János 2022-ben közel 4000 szavazat előnnyel nyert, szintén csatatérnek minősítetté
A kampányhajrában a feszültség is tapintható. A Tisza Párt dunaújvárosi jelöltje, Nagy Ervin feljelentést tett szavazatvásárlás gyanújával, mert szerinte a Fidesz 10 ezer forintot kínál a fiatalok szavazataiért, amiről egy hangfelvételt is közzétett.
Egy újabb kormányközeli intézet, az Alapjogokért Központ csütörtökön közzétett előrejelzése szerint a Fidesz-KDNP több ismert politikusa is elveszítheti egyéni választókerületét, köztük Tuzson Bence igazságügyi miniszter is. A prognózis több ponton is gyengébb kormánypárti eredményt jelez, mint a Nézőpont Intézet egy héttel korábbi becslése – foglalta össze a 444.
Míg a Nézőpont Intézet bő egy hete 66 fideszes egyéni győzelmet valószínűsített, addig az Alapjogokért Központ most csak 64-et jósol. A képet árnyalja, hogy az intézet hét választókerületet „csatatérnek” minősített, ahol nem hirdetett győztest. Ezekből a billegő körzetekből a Nézőpont korábban négyet a Fidesznek, hármat pedig a Tisza Pártnak adott. Így az Alapjogokért a Tiszának is kevesebb, 34 biztos egyéni győzelmet prognosztizál a nézőpontos negyvennel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Milliárdokkal könnyű” – Felszólította Wáberer Györgyöt a sátoraljaújhelyi polgármester, hogy mondjon le tisztségeiről
Az üzletember egy videóban a választás tétjéről beszélt, ami éles reakciókat váltott ki. Szamosvölgyi Péter szerint több pozícióról is távoznia kell Wáberernek.
Nyílt videóüzenetben szólította fel Sátoraljaújhely fideszes polgármestere Wáberer Györgyöt, hogy mondjon le minden, a kormányhoz kötődő tisztségéről. Szamosvölgyi Péter azután reagált, hogy a korábbi kormánybiztos egy videóban a Tisza Párt helyi jelöltje mellett állt ki, egy másikban pedig arról beszélt, hogy a választás tétje az, hogy Európához vagy Oroszországhoz akar-e tartozni az ország.
A polgármester szerint Wáberer a kormánytól kapott tisztségeket, most mégis a másik oldalra állt.
„Mit kapott érte? Mit ajánlottak? Mi lesz ezután? Mi itt maradunk, mi itt dolgozunk, itt élünk. Ez a mi hazánk, ez Zemplén. Ön már régen nem az, nem ide tartozik. Teljesen más játékot és játszmát játszik. Milliárdokkal könnyű”
– mondta Szamosvölgyi a videóüzenetben, amelyet a Telex ismertetett.
A polgármester a posztban egyértelművé tette, mire gondol:
„Felszólítom Wáberer Györgyöt, mondjon le a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöki posztjáról és a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöki címéről.”
Szamosvölgyi vitatta Wáberer azon állítását is, miszerint 200 kilométernyi utat újított fel a térségben, szerinte ezeket a beruházásokat az állam fizette.
Wáberer kedden közzétett videója után szerdán Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is élesen bírálta az üzletembert, és mélységes csalódottságának adott hangot.
Wáberer 2020 és 2023 februárja között a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt, jelenleg a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, és tagja az állami MÁV igazgatóságának is.
Az üzletember csütörtökön a Telexnek adott interjújában is élesen bírálta a kormányt, erről itt írtunk:
Nyílt videóüzenetben szólította fel Sátoraljaújhely fideszes polgármestere Wáberer Györgyöt, hogy mondjon le minden, a kormányhoz kötődő tisztségéről. Szamosvölgyi Péter azután reagált, hogy a korábbi kormánybiztos egy videóban a Tisza Párt helyi jelöltje mellett állt ki, egy másikban pedig arról beszélt, hogy a választás tétje az, hogy Európához vagy Oroszországhoz akar-e tartozni az ország.
A polgármester szerint Wáberer a kormánytól kapott tisztségeket, most mégis a másik oldalra állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A DK által támogatott jelölt nehéznek és kényszerűnek nevezte a döntését. Nem nevezte meg, kit támogassanak a szavazói az egyéni körzetben, csak annyit kért tőlük, hogy a legjobb meggyőződésük szerint döntsenek.
Néhány perccel a határidő előtt visszalépett a jelöltségtől Czeglédy Csaba, aki a Demokratikus Koalíció támogatásával indult volna függetlenként Szombathelyen. Ezzel ő lett a hatodik politikus a DK-nál, aki visszalép az országgyűlési versenytől.
Czeglédy egy Facebook-videóban jelentette be a visszalépését. A döntését nehéznek és kényszerűnek nevezte.
„Meghoztam életem talán egyik legnehezebb döntését: városunk érdekében kiszállok az országgyűlési versengésből. Teszem ezt kényszerből, jobb meggyőződésem ellenére”
– jelentette be.
A Vas 1-es választókerületben induló politikus a lépését azzal indokolta, hogy „a Fidesz által teremtett, torz, a jogállamot csúfoló választási rendszer” miatt nem maradt más lehetősége. Hozzátette, a legfőbb oka a belső kényszer.
„Nem tudnék azzal a tudattal együtt élni, hogy fideszest segítek győzelemre. A Fidesz annyi mindent elvett tőlem az elmúlt tizenhat évben: a becsületemet nem tudta. A becsületemet nem adom”
– mondta.
Czeglédy közölte, hogy listán a Demokratikus Koalícióra fog szavazni, mert „nagy tragédiának tartaná, ha a baloldali és liberális értékeknek nem lenne a parlamentben képviselete”. Támogatóit ugyanakkor arra kérte, egyéniben a legjobb meggyőződésük szerint szavazzanak, tehát nem állt be a Tisza Párt jelöltje, Rápli Róbert mögé.
A politikus nem az első visszalépő a DK-nál. A sort Kopping Rita kezdte Kecskeméten, aki a Tisza Párt jelöltje javára lépett vissza, amiért kizárták a pártból. Ezt követően Dobrev Klára jelentette be három másik jelölt visszaléptetését: Komáromi Zoltánét (Budapest 6.), Ternyák Andrásét (Budapest 8.) és Godó Beatrixét (Nógrád 1.). Utánuk a dunaújvárosi jelölt, a korábbi párbeszédes Szabó Zsolt is visszalépett a tiszás Nagy Ervin javára.
Néhány perccel a határidő előtt visszalépett a jelöltségtől Czeglédy Csaba, aki a Demokratikus Koalíció támogatásával indult volna függetlenként Szombathelyen. Ezzel ő lett a hatodik politikus a DK-nál, aki visszalép az országgyűlési versenytől.
Czeglédy egy Facebook-videóban jelentette be a visszalépését. A döntését nehéznek és kényszerűnek nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
