News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„A mai fiatalok szinte minden nap szavaznak a közösségi médiában” – a tinédzserek menthetik meg a demokráciát?

Az Egyensúly intézet beszélgetésében Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója és Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese kezdte a vitát, Boros Tamás és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetői csatlakoztak hozzájuk.

Link másolása

hirdetés

Generációs szakadék – 1968 körül emlegették sokat ezt a fogalmat, amikor felnőtt a II. világháború alatt és után született „baby boom” nemzedék és elege lett apáik megcsontosodott világából, a háborúsdiból, a politikai állóvízből. Számomra, aki a „poszt-68-as” korosztályhoz tartozom, kissé meglepő volt, hogy az Egyensúly Intézetnek a demokrácia jövőjéről szóló webinarján milyen hangsúlyosan szerepelt az idősek és a fiatalok szembeállítása.

Szöllősi Györgyi moderátori közreműködésével Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója és Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese kezdte a vitát. A demokrácia mai legnagyobb kihívását az apátiában, illetve a politikai elöregedésben látták. Szabó Andrea szerint minél idősebb egy társadalom, annál nagyobb az a réteg, amely egy viszonylag egységes szavazói tömbként jelenik meg bármelyik kormányzat számára.

Minél több idősebb van, akiknek az érdekei szembe mennek az aktív korosztályok, főleg a fiatalok érdekeivel, annál komolyabb törésvonalakat okoz a társadalomban. Ma nemcsak kevesebben vannak a fiatalok, de úgy érzik: nem tudnak beleszólni a saját jelenükbe és jövőjükbe, olyanok határoznak helyettük, akik nem értik az ő világukat.

Heal Edina úgy vélekedett, hogy a fiataloknak három dologra lenne szükségük az apátiájuk leküzdésére: információra, az ennek megértését célzó nevelésre, és egy olyan infrastruktúrára, amelyen keresztül részt tudnak venni a közéletben.

„Nem tanítottuk őket meg ezekre, pedig a mai fiatalok szinte minden nap szavaznak a közösségi médiában. Tehát igenis akarják befolyásolni a körülöttük lévő dolgokat, meg kell találni azokat a témákat és azt a nyelvet, amivel be lehet vonni őket”

– tette hozzá Heal Edina, aki szerint nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is vissza kellene adni a hatalmat saját életük felett – és nemcsak négyévente egyszer.

hirdetés

Szabó Andrea a Brexit példáját említette arra, hogy hová vezet, ha a fiatalok nem vesznek részt a politikai életben. Ez ugyanis, mint elemzők kimutatták, elsősorban a vidéken élők és az idősebbek döntése volt, a nagyvárosiak és a fiatalok közül kevesen mentek el szavazni, és csak utólag döbbentek rá, hogy mi történt. De nincs mindenhol így. Megemlítette, hogy 2020-ban volt egy nagy mintás ifjúsági vizsgálat Magyarországon, 15-29 éveseket kérdeztek meg, és ebből kiderült, hogy 2000 óta először növekedett a politikai aktivitás a fiatalok körében.

A digitális forradalom és a demokrácia kapcsolatáról szólva Heal Edina arról beszélt, hogy ha fennmarad az internet, a közösségi média, a digitalizáció jelenlegi állapota, akkor több a kára, mint a haszna. Szerinte a „vélemény-buborékok” nem alkalmasak arra, hogy megismerjük a másik ember véleményét, érdekeit és együttműködjünk vele.

Mellette széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek, miközben az emberek többsége képtelen eligazodni az információ-áradatban. Az oltások körül kialakult zavar a legjellemzőbb erre napjainkban. Szabó Andrea emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején volt egy nagy illúzió, mely szerint az internet demokratizálni fogja a politikát, és a benne való részvételt is. Ma a politikai részvétel az interneten ugyanazokat a törésvonalakat mutatja, mint az off-line világban. Ezért rendkívül fontos az oktatás szerepe az internet használatára, az információk kiszűrésére már a legkisebb korosztálytól kezdve. Heal Edina viszont felidézte, hogy milyen demokratizáló hatása volt a világhálónak a 2011-es „arab tavaszban”, és számos „kevésbé fejlett országban” lehetőséget biztosít elnyomott rétegek, nem utolsósorban a nők megszólalására, önkifejezésre.

Emellett az sem mindegy, hogy manapság a fiatalok már nemcsak a szüleiktől, tanáraiktól kapják az információkat, hanem saját maguk alakíthatják ki világképüket és ha elmennek szavazni, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanúgy szavaznak, mint a családjuk. Szabó Andrea szerint az európai statisztikák azt mutatják, hogy az első választók részvétele nagyon magas, mert több oldalról is ösztönzik őket. A második-harmadik alkalommal azonban már nincs meg ez az ösztönzés és a részvétel is visszaesik.

Abban mindketten egyetértettek, hogy sokkal jobban ki lehetne használni a digitalizáció vívmányait a demokratikus intézmények átláthatóságában, a döntéshozatal felgyorsításában. Heal Edina a legutóbbi amerikai választásokat említette, ahol sok államban hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt, miközben a tengerentúlon állomásozó katonák egy applikáción keresztül voksolhattak.

Szabó Andrea Ausztriát említette, ahol leszállították a szavazati jog korhatárát 16 évre, és ezzel láthatóan megnőtt a politikai részvétel, valamint Észtországot, ahol megkezdődött a közélet, köztük a választások teljes digitalizálása.

Milyen megoldások lehetnek a demokrácia megújítására? Boros Tamás és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetői vázolták ezzel kapcsolatos szakpolitikai javaslataikat. Boros Tamás szerint nemzetközi trend, hogy egyre kevesebben mennek el szavazni, egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a demokrácia képes hatékony választ adni napjaink kihívásaira. Ő is osztja azt a nézetet, hogy nincsen semmi technikai akadály, ami az e-demokráciát hátráltatná. Az Intézet javasolja, hogy Magyarország 2030-ban térjen át az e-szavazásra. Filippov Gábor azzal érvelt, hogy az e-szavazás mechanizmusa már bejáratódott az e-bankolásunkkal, és az elmúlt öt évben hatalmasat léptek előre e téren a különböző biztonsági, távazonosító rendszerek. A demokrácia legitimitása növelésének eszközét látják a szakértők a közösségi költségvetések kötelező elemként való bevezetését minden magyar városban és budapesti kerületben. Ebben modell értékű Párizs, ahol néhány éven belül a városi költségvetés egynegyedét fogják így elosztani.

Felvetik továbbá, hogy nálunk is legyen 16 év a szavazási korhatár és az első választóknak tegyék kötelezővé a részvételt.

A kétkedő hangokra Boros azzal válaszolt, hogy nem kell félni a „kötelező” szótól, hiszen sok minden van, ami kötelező és elfogadjuk, mint például az iskola, és a kötelező részvétellel járhatnak olyan előnyök, amelyek ösztönzőleg hathatnak a fiatalokra. Filippov szerint nálunk van egyfajta félelem a szavazási korhatár leszállításával kapcsolatban, pedig egy 16 éves már dolgozhat, vagyis adózik, mi több, ha gyámhatósági engedéllyel házasságot köt, szavazhat is. A neuropszichológia és a fejlődés-lélektan kutatásai pedig azt mutatják, hogy egy 16 éves semmivel sem kevésbé alkalmas a politikai döntések meghozatalára, mint egy 18 éves. Ugyanakkor ez a generáció, amelynek életére elsősorban hatnak a választások eredményei.

Az Intézet kutatási igazgatója úgy látja, hogy a jelenlegi rendszerrel az idősek is rosszabbul járnak, ha az ő szavazataik kerülnek túlsúlyba, mert a felmérések szerint ők inkább a rövid távú jólétemelő intézkedéseket részesítik előnyben – például a nyugdíjemelést – míg a fiatalok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, az oktatási befektetésekre.

Ha a választásokon, a demokratikus részvételben többségben vannak az idősek, minden politikai döntés ennek megfelelően fog megszületni, minél több ilyen döntést hoznak a politikusok, annál jobban eltávolítják a fiatalokat – tette hozzá Boros Tamás. Ezért is javasolják, hogy 2024-től az állampolgári öntudatra és demokratikus készségekre való nevelés legyen önálló kompetencia- és élményalapú tantárgy az alap és középfokú oktatásban. A diákok megtanulhatják, hogy mit jelentenek a politikai dilemmák, a kompromisszum-keresés, mit jelent megfogalmazni és képviselni egy véleményt, mit jelent egyszer alulmaradni, de máskor győzni a saját véleményükkel – mondta Filippov. Ennek kapcsán Szöllősi Györgyi megjegyezte, hogy azért sok idős embernek vannak gyerekeik, unokáik, és döntésüknél az ő jövőjük is nyom a latban náluk, nemcsak a nyugdíjemelés.

És ha már generációs szakadék, térjünk vissza 68-ra: az a korosztály a korabeli, sokkal korlátozottabb kommunikációs viszonyok között is összefogott, hogy kezébe vegye a sorsát és ez többé-kevésbé sikerült is. A mai fiatal generációk nem elég erősek, vagy nem elég dühösek, hogy kiforgassák sarkaiból a világot? – tettem fel a kérdést. Filippov Gábor szerint a fiatalok korántsem olyan cinikusak, mint amilyennek látszanak, nagyon is érdekli őket a politika, csak egy teljesen más térben és teljesen más nyelven szólnak hozzá – például a Twitch-en, amelyet a politikusok alig ismernek. Boros Tamás úgy véli, hogy azért más a helyzet, mint 68-ban, mert ezek a közösségi médiumok szelepként működnek, ahol a feszültséget ki lehet ereszteni.

A 68-asok alig juthattak be a korabeli médiába. Ha ma valaki elégedetlen, posztolhat a Facebookon, írhat blogot. Igaz, ezzel nem történik valódi változás, de a politikai folyamatokat új, digitális mederbe tudja tölteni. Ezzel is magyarázható, hogy nem látunk tüntető fiatalokat az utcán, mert nem ott vannak, hanem a digitális utcákon.

Szabó Andrea arra is visszautalt, hogy 68-ban óriási többségű fiatalság jött össze, a sokaság érzése is erősítette őket, ugyanakkor nem tudtak magukkal mit kezdeni. Ma viszont azt mutatják a szociológiai tanulmányok, hogy nincs lázadó hangulat a fiatalok között és igény sincsen rá. Heal Edina a mindenhonnan áradó média és szórakoztatóipar szerepét hangsúlyozta, amely leköti a 21. századi fiatalokat. Ha jól érzik magukat, jól szórakoznak, sokkal kevésbé fogják észrevenni és megérezni a jövő aggasztó problémáit. Szabó Andrea azért felidézte a 2019-es, Greta Thunberg vezette „zöld forradalmat”, amelytől azt lehetett remélni, hogy jönnek a fiatalok és valami egészen mást fognak hozni, és ennek a „zöld gondolatnak” parancsolt megállj a koronavírus…

Egy másik lényeges kérdés: kik neveljék demokráciára az új nemzedékeket, miután a rendszerváltók elszalasztották azt a lehetőséget, hogy meghonosítsák a demokrácia kultúráját Magyarországon?

Heal Edina elmondta, hogy a II. világháború után az NSZK-ban egy 15 éves program keretében több tízezer tanárt küldtek az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába, hogy megtanulják az állampolgári ismereteket és azok átadásának módszereit. Boros Tamás ennek kapcsán megjegyezte, hogy most ugyanolyan gyorstalpalón próbálnak átképezni tanárokat állampolgári ismeretek oktatására, mint ahogyan a rendszerváltáskor kreáltak az orosz nyelvtanárokból angol nyelvtanárokat, és olyan is lett az eredménye. Ha az államnak nincs ilyen irányú hosszú távú elkötelezettsége, akkor a következő 30 évet is elveszíthetjük.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Forradalmasíthatja a klímaberendezéseket egy amerikai startup, töredékét fogyasztja a rendszerük a mostaniaknak
A Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével.

Link másolása

hirdetés

Napjainkban a nyári időszakok egyre elviselhetetlenebbek a hőség miatt, ami ellen a legtöbben klímaberendezéssel védekeznek. Ez nem csak azért káros, mert a készülékek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 4 százalékát teszik ki, de olyan magas az energiafelhasználásuk, hogy áramkimaradást is okozhatnak.

Egy floridai székhelyű startup, a Blue Frontier most épp egy olyan megoldáson dolgozik, ami fenntartható klímaberendezéseket vinne a piacra. Munkájukban többek között a Bill Gates által alapított, energiaipari innovációkat finanszírozó Breakthrough Energy Ventures is fantáziát látott, amely más cégekkel együtt tőkebevonással járult hozzá a technológia kifejlesztéséhez és gyártásához.

A startup azt ígéri, hogy

"a Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével. A nedvszívó folyadékot akkor töltik fel és tárolják, amikor a legtisztább vagy legolcsóbb a villamos energia, majd akkor használják hűtésre, amikor a villamos energia szennyező forrásokból jön, vagy épp drága”.

Az itt gyártott készülékek, melyek akár 90 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználást, azért is egyediek, mivel a folyékony nedvszívó technológiát az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumában (NREL) fejlesztették ki, és a Blue Frontier szerzett kizárólagos licenszet a szabadalomra még 2018-ban.

A berendezések első kísérleti telepítését 2022 második felére tervezik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: