Koronavírus: nagyon biztató eredményeket mutat az oxfordi védőoltás
Bár egyelőre még nem lehet tudni, hogy mikor kerülhet forgalomba az oltás, a brit-svéd tulajdonú AstraZeneca cég és az indiai Serum Institute máris egyaránt egymilliárd dózis gyártására jelentett be opciót az oxfordi vakcinából, non-profit alapon mindaddig, amíg a pandémia tart.
Az azonban valószínűnek látszik, hogy bárhol is születik meg a hatékony oltás, a sürgető helyzet miatt az engedélyező testületeknek vállalniuk kell annak felelősségét, hogy nincs meg a hatékonyság és a biztonság végleges bizonyítéka.
Mint ahogyan Sir John Bell oxfordi orvosprofesszor a BBC Today-ben kijelentette: nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy olyan hosszú ideig várjunk a megerősítésre, mint ahogyan ez általában egy klinikai tesztelésnél szokás, mert három és fél milliárd ember vár erre az „igenre”.
Gilbert szerint az engedélyeztetésre még az idén sor kerülhet, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a jelenleginél sokkal nagyobb beruházásra lesz szükség az oltások kifejlesztéséhez és forgalmazásához, hogy egy következő világjárvány ne érje ilyen felkészületlenül a világot. A professzornő úgy véli, hogy ha rendelkezésre áll egy vagy akár többféle oltás, legelőször az egészségügyi dolgozókat kell majd beoltani, mert a legnagyobb fertőzésgócok a kórházak és az idősotthonok, de fokozatosan be kell oltani a lakosság nagy részét a vírus terjedésének megakadályozására. Arra azonban ő sem tudott válaszolni, hogy miután az oltás mindenki számára hozzáférhető lesz, mikor visszatérhetünk normális életünkhöz.
Az oxfordi kutatás előrehaladásának hírére akcióba léptek az összeesküvés-elméletek hívei is. A BBC beszámol olyan, a közösségi médiában közzétett videóról, amely azt állítja, hogy a koronavírus elleni oltással módosíthatják a páciensek DNS-ét. A videó posztolója, egy népszerű brit csontkovács hölgy, azt a rémképet is követői elé festi, hogy az oltással „interfész kapcsolatba kerülünk mesterséges intelligenciákkal” és megkérdőjelezi a biztonsági protokoll betartását a kutatók részéről.
Az ellenszélre jellemző, hogy a Facebookon olyan állítások is megjelentek, melyek szerint az 1918-19-es spanyolnátha-járvány 50 millió halottját is egy oltás okozta. Az amerikai egészségellenőrzési központ (CDC) azonnal cáfolta ezt az álhírt.
Tény, hogy brit és amerikai tudósok 100 éve kísérleteztek bakteriális alapú oltások előállításával, de ezek egyike sem jutott el a forgalmazás stádiumába. Már csak azért sem készülhetett oltás – szögezte le Mark Honingsbaum amerikai történész – mert a korabeli orvosok nem tudták, hogy az influenzát vírus okozza.
