JÖVŐ

Ketyeg az óra: alig maradt időnk a klímakatasztrófa megelőzésére, állítja az IPCC

Azonnali drasztikus lépésekre lenne szükség, hogy ne lépjük át már a 2030-as évek első felében a 1,5 C fokos küszöböt, ami után vízhiány, alultápláltság, halálos hőhullámok és a tengerszint emelkedése fenyegeti az emberiséget.
Fotó: Pexels képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2023. március 22.


Link másolása

Még van lehetőségünk arra, hogy elfogadható szinten tartsuk a globális felmelegedést, de egyre fogy az idő: Földünk egy évtizeden belül elérhet arra a kritikus pontra, ahonnan már nincsen visszaút – ezt a baljós jövőképet tárta elénk az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) hétfőn közzétett jelentése.

Az ENSZ által létrehozott szakértői csoport szerint amennyiben nem csökkentjük azonnal drasztikusan szén-, olaj- és földgázfelhasználásunkat, már a 2030-as évek első felére elérjük az ipari forradalom átlaghőmérséklete feletti 1,5 C fokot.

A felmelegedés fenntartására tett ígéretet gyakorlatilag a világ valamennyi országa a 2015-ös párizsi klímaegyezményben. A tudósok szerint ugyanis e felmelegedési szint felett katasztrofális hőhullámok, árvizek, szárazság, élelmiszerhiány és számos élőlény kipusztulása fenyeget, és a helyzet egyre kezelhetetlenebbé válhat az emberiség számára.

Csakhogy a Föld felmelegedése már elérte a plusz 1,1 C fokot, miközben újabb rekordot értek el tavaly a fosszilis tüzelőanyagokból származó káros kibocsátások a koronavírus-világjárvány miatti átmeneti csökkenés után

– idézi a New York Times.

Talán van még egy utolsó esély a folyamatos megfordítására, de ehhez az kell, hogy a fejlett ipari országok azonnal fogjanak össze, hogy 2030-ra csökkentsék felére az üvegházhatású gázok kibocsátását, majd a 2050-es évek elejére szüntessék be teljesen. Ebben az esetben még marad 50%-nyi esély arra, hogy a felmelegedést 1,5 C fokra korlátozzuk, de már néhány évi késedelem is tarthatatlanná teheti ezt a célkitűzést – figyelmeztet a dokumentum, amely egyúttal összegzi az IPCC 2018 óta kiadott valamennyi jelentését.

„Amit eddig tettünk és a jelenlegi tervek elégtelenek a klímaváltozás megfékezésére. Sétálunk, amikor sprintelnünk kellene” – jelentette ki Hö Szong Li dél-koreai közgazdász, az IPCC soros elnöke.

Antonio Gutteres ENSZ-főtitkára az új szénerőművek építésének leállítására, és az újabb olaj- és gáztervek elvetésére szólított fel.

Ezzel szemben a 195 ország által aláírt jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a világ két legnagyobb szennyezője, Kína és az Egyesült Államok újabb fosszilis tüzelőanyag-projekteket indított el.

Tavaly Kína 168 különböző méretű széntüzelésű erőmű működésére adott engedélyt. A múlt héten az amerikai kormány egy óriási olajkitermelési tervet hagyott jóvá Alaszkában. És a magyar kormány is bejelentette három új gázerőmű építését.

Már a jelenlegi és a tervezett fosszilis tüzelésű infrastruktúrák – a szénerőművektől az olajkutakon át a személy- és tehergépkocsikig – is annyi szén-dioxidot termelnek, amelytől bolygónk átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban 2 C fokkal melegebb lesz.

Számos tudós hangsúlyozza ugyan, hogy a 1,5 C fokos küszöb átlépése nem jelenti az emberiség végét, de minden tizedfoknyi melegedés súlyosbítja az olyan veszélyeket, mint a vízhiány, az alultápláltság, a halálos hőhullámok és a tengerszint emelkedése miatti partmenti áradások. Az 1,5 és a 2 C fokos emelkedés közti különbség azt jelentheti, hogy ez utóbbi csapásoknak tízmilliók eshetnek áldozatul.

Másfél fokos emelkedésnél még lehetnek a világnak korallzátonyai, és nyáron is lenne jég az Északi Jeges-tengeren, 2 foknál már valószínűleg egyik sem.

Nagyon sok múlik azon, hogy az egyes országok milyen gyorsan jutnak el a „nettó zéró” kibocsátásig. Elemzők szerint ha a jelenlegi globális klímapolitikai döntések végrehajtásából indulunk ki, akkor az évszázad végére a felmelegedés 2,1 – 2,9 C fokot is elérhet.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió 2050-re tűzte ki a „nettó zéró” kibocsátást, Kína 2060-ra, India pedig 2070-re. A jelentés alapján viszont, mondta Guterres, minden országnak gyorsabban kellene cselekednie, a gazdag országoknak már 2040-re el kellene jutniuk idáig.

Az emberiség mai cselekedetei akár évezredekre átalakíthatják a Földet – szögezi le a jelentés. Úgy tűnik, hogy a legpesszimistább forgatókönyvekkel, amelyek 4 vagy annál is több C fokos emelkedést jósoltak, nem kell számolnunk, mert nagyon sok ország eszközölt igen jelentős befektetéseket tiszta energiába. 18 olyan ország van, köztük az Egyesült Államok, amelyek több mint egy évtizede csökkentik kibocsátásukat, miközben a napelemek, szélturbinák, az elektromos autók számára gyártott litiumionos akkumulátorok ára folyamatosan zuhan. Ugyanakkor még a viszonylag kis méretű globális melegedés is pusztítóbb hatásokkal járhat, mint azt korábban gondoltuk.

Ez tapasztalható például az élelmiszertermelés terén.

Bár a világ minden évben több élelmiszert termel a mezőgazdasági technológiák fejlődésének köszönhetően, de a klímaváltozás miatt csökkent a termelés növekedési rátája és ez kétségessé teheti a több mint 8 milliárdnyi emberi élelmiszer-ellátását.

Már napjainkban soha nem látott viharok csapnak le Kaliforniára és számos régiónak, köztük Kelet-Afrikának kell szembenéznie évekig tartó szárazsággal. De ha a 2030-as években emelkedik a hőmérséklet, az egész Földön gyakoribbak lesznek ezek az extrém klímajelenségek. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a meleg miatt új területekre is betörhetnek a súlyos betegségeket, maláriát és dengue-lázat hordozó moszkitók.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a világ számos részén a lakosságnak egyre nehezebb lesz a felmelegedés okozta új körülményekhez alkalmazkodni. Másfél celsius fokon túl például az alacsonyan fekvő szigeteken ivóvízhiány lehet a gleccserek olvadása miatt.

Mi a teendő mindennek megakadályozására? A jelentés újra hangsúlyozza a fosszilis tüzelő anyagokról való leválást, amelyek több mint 180 évig meghatározták a világ gazdasági életét.

Jelenleg a világ kormányai és vállalkozásai mintegy évi 600 milliárd dollárt költenek a tiszta energia támogatására, de az 1,5 C fok fenntartásának ennek háromszorosára, vagy akár hatszorosára lenne szükség.

Bár globálisan rendelkezésre áll ennyi tőke, de a fejlődő országoknak sokkal nehezebb alkalmazkodniuk az új feladatokhoz.

Sokféle stratégia létezik a fosszilis eredetű kibocsátások csökkentésére: a szél- és a napenergia felhasználásának növelése, az elektromos autók, a házak elektromos hűtése, az olaj- és gáztermelés során kibocsátott metán csökkentése, és nem utolsósorban az erdők védelme. De mindez nem elég: több milliárd tonna CO2-t kellene az atmoszférából kiszűrni, amelynek technológiája ma még nem széles körben elterjedt.

A jelentés elismeri, hogy a klímaváltozás elleni harc számos egyéb kihívással jár: a szén-, olaj- és gázprojektek leállítása munkahelyek elvesztését, a gazdasági egyensúly felborulását jelentheti. Az erdők védelmével kevesebb földterület lesz a mezőgazdaság számára, az elektromos autók akkumulátoraihoz a fémbányászatot kell erősíteni. És mivel az országok túlságosan sokáig vártak a kibocsátások csökkentésével, súlyos milliárdokat kell költeniük a már létező klímaveszélyek elhárítására.

Bár a következő évtized minden bizonnyal melegebb lesz, Piers Forster, a leeds-i egyetem klimatológusa, aki korábban maga is dolgozott az egyik IPCC-jelentésen, úgy véli: a mostani dokumentum egyértelművé teszi, hogy a jövő rajtunk múlik.

A jelentést a decemberi dubai klímacsúcson tárgyalják meg a világ vezetői. A tavalyi Sarm-es-Sejkben tartott értekezleten több olajtermelő ország nyomására a zárónyilatkozatból törölték a fosszilis tüzelőanyagok leállítására vonatkozó felhívást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek
Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

Link másolása

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
Megépíthetik a Hold hatalmas mását Dubajban
A mű-Hold 274 méter magas lehet, ha tényleg elkészül. A belsejében 4000 szállodai szoba mellett Hold-kolónia is várja a látogatókat.

Link másolása

A Hold gigantikus másolatának megépítésére készülnek Dubajban, írja a LADbible. Az építményt 274 méter magasra tervezik, mely egy 30 méteres épület tetején kapna helyet. Az építkezés költsége a tervek szerint meghaladja a 4 milliárd fontot, vagyis az 1730 milliárd forintot. A befektetők reményei szerint a mű-Hold „jelentős hatással” lesz az Egyesült Arab Emirátusok gazdaságára.

A MOON, azaz Hold névre keresztelt komplexum belsejében hatalmas üdülőparkot alakítanak ki, ahol 4000 szállodaszoba várja a látogatókat, de helyet kap egy 10 ezer férőhelyes aréna is a hatalmas gömbben. Ezen felül éjszakai klub és wellness-központ is várja majd a látogatókat.

Kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a Hold-kolónia, ahol olyan érzése lehet a turistáknak, mintha a szomszéd égitesten járkálnának.

A projekt mögött Michael Henderson kanadai vállalkozó áll, aki szerint évi 2,5 millió turista is megfordulhat majd az egyedülálló látványosságban.

Dubaj egyre látványosabban nyit a vonzó turisztikai befektetések felé. Bár az országban továbbra is illegális a szerencsejáték, több Las Vegas-i kaszinó is tervez beruházásokat a város környékén a következő években. Ez pedig arra utalhat, hogy hamarosan változik a szabályozás.

Christopher Davidson szerint a Hold-komplexum jól illeszkedik a dubaji uralkodó elit törekvéseibe. A Közel-Kelet-szakértő úgy véli, hogy a környező országok uralkodóival szemben lényegesen jobban hiszen a tudományban és haladásban. Végső soron pedig az ehhez haspnló megaprojektek segítségével legitimálhatják hatalmukat.

Az elképesztő méretű projektről több látványterv is megjelent már az Instagramon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Íme a tökéletes szobor, ami ötvözi az emberiség eddigi művészetét – pedig nem is ember alkotta
A végeredmény egészen lenyűgöző lett, a mű végül "Lehetetlen szobor" nevet kapta.

Link másolása

Elkészült a szobor, amit egy mesterséges intelligencia tervezett: a műalkotás ötvözi az évszázados művészeti örökséget a fejlett technológiával és mérnöki munkával.

Milyen műveket alkotna Michelangelo a mai modern korban? Mi lenne, ha hozzáférhetne olyan modern anyagokhoz, mint a rozsdamentes acél, amelyet több mint 400 évvel azután találtak fel, hogy Dávid szobrot márványból kivésték? – tette fel a kérdést a Mashable.

Egy svéd mérnöki stúdió, a Sandvik Group legújabb projektjében arra a keresi a választ, hogyan lehet egy mesterséges intelligencia által tervezett szobor a művészet, a technológia és a mérnöki tudományok egyedi fúziója.

A projekt alapvető célja az volt, hogy az alkotók egy olyan szobrot hozzanak létre, amely egyesíti a különböző művészeti irányzatok és a különböző történelmi korszakok mestereinek esztétikáját.

„A Sandvik megkért, hogy mesterséges intelligencia segítségével készítsek szobrot Rodin és Michelangelo művei alapján. Ez valóban nagy kihívás volt”

– mondta Robert Luciani, az AI Framework nevű cég vezetője, a projektben részt vevő alkotó.

Luciani elmondta, hogy a lenyűgöző, mesterséges intelligencia által generált szobornak az elkészítése számos mérnöki kihívást jelentett. A hagyományos bronzból vagy márványból készült szobroktól eltérően a Sandvik darabja rozsdamentes acélból készült el.

A gyártási folyamat digitális gyártási technikákat, például precíz digitális szimulációkat tartalmazott, és a Sandvik számos különböző algoritmusra támaszkodott a szobor előállításához.

„Ahelyett, hogy a semmiből megterveztünk volna egy mesterséges intelligencia-rendszert, amely az ötlettől a szoborig haladt, úgy döntöttünk, hogy sok mesterségesintelligencia-rendszert vetünk be inkább”

– tette hozzá Luciani.

A szobor a következő oldalon látható, lapozz!



Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Dollártrilliókban számolható az a veszteség, amelyet a közelgő El Niño okozhat a világnak
Peruban óriási esőzések jöhetnek, az amazóniai esőerdőket kegyetlen aszály sújthatja, Délkelet-Ázsiában hatalmas kiterjedésű erdőtüzeket okozhat a jelenség.

Link másolása

Ismét felbukkant a klímaváltozás egyik legfélelmetesebb jelensége, az El Niño. A kutatók szerint a Csendes-óceán vizeit átszelő meleg áramlatot már áprilisban is lehetett érzékelni, várhatóan a következő hetekben, de legkésőbb júliusig kialakul és 55% esélyt adnak arra, hogy ezúttal rendkívül súlyos következményekkel jár, ráadásul elhúzódhat akár télig is. Mindenekelőtt félő, hogy hozzájárul a párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 C fokos emelkedés küszöbének túllépéséhez, miközben a világ egyes részein hatalmas szárazságot, másutt pedig hatalmas esőzéseket okozhat.

És akkor még nem is szóltunk a várható súlyos gazdasági károkkal. A WIRED által idézett jelentés szerint a következő években a veszteség akár 3 trillió dollárt is elérheti. Különösen érzékenyen érintheti a szegény trópusi országokat, de mint Christopher Callahan, a dartmouth-i főiskola tanára, a jelentés társszerzője figyelmeztetett, hatása az egész Földön érezhető lesz.

A Science-ben megjelent cikkben felidézik, hogy az 1982-83-as El Niño 4,1, míg az 1997-98-as 5,7 trillió kárt okozott, és mindkét esetben több mint öt évbe telt, amíg a klimatikus változások hatásai elmúltak. Az évszázad végére e természeti jelenség által okozott károk pénzben kifejezhető értéke elérheti a 84 trilliót is.

A cikk megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek rendkívüli anyagi károkkal járnak, különösen a fejlődő gazdaságok esetében. Leonie Wenz, a potsdami klímakutató intézet munkatársa szerint ahhoz, hogy optimális és igazságos klímapolitikát folytassanak világszerte, tisztába kell lennünk a klímaváltozás társadalmi és gazdasági árával, és egyre több bizonyíték van arra, hogy a felmelegedés sokkal többe kerül az emberiségnek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Amint az El Niño vizei felmelegítik a Csendes-óceánt, a trópusi országoknak kell viselniük a legdrámaibb hatásokat. Peruban például ilyenkor olyan súlyos esőzések vannak, amelyek tönkreteszik az ország infrastruktúráját, eláztatják a gabonaféléket. Normális körülmények között a Peru partjainak vizei felhozzák azokat a tápanyagokat, amelyeken a halállomány él, de ez a folyamat is lelassul az El Niñóval. Ezenkívül a tengeri hőhullámok elpusztítják a halakat és ez megfosztja az ott élő embereket egyik legfőbb bevételi forrásuktól.

A meleg áramlatnak azonban keletebbre éppen az ellenkező hatása lehet: kegyetlen aszállyal sújthatja az amazóniai esőerdőket, amelyeket már így is megtizedelt az emberi terjeszkedés és az egyre gyakoribb erdő- és bozóttűz.

Egy újabb nagy szárazsággal Amazónia még közelebb kerülhet ahhoz a kritikus ponthoz, amikor az esőerdőből füves területté válik, és ökológiai szempontból innen nincs visszatérés. A fák pusztulása végveszélybe sodorhat számos élőlényt, és gyengítheti Amazónia széndioxid-elnyelő képességeit.

A Csendes-óceán másik oldalán is pusztíthat szárazság. Callahan szerint különösen veszélyeztetett lehet Indonézia és Ausztrália, emlékeztetve arra, hogy 1998-ban az El Niño nyomán Délkelet-Ázsia nagy részén hatalmas kiterjedésű erdőtüzek volt, különösen az indonéz szigetvilágban. Ott ugyanis a kockázatot a szárazság és a nagy meleg mellett az is növeli, hogy hatalmas tőzeges területei vannak, amelyek, ha belobbannak, nagyon nehéz őket eloltani. Az erdőtüzek emellett jelentős mértékben növelhetik a széndioxid-kibocsátást, és ezzel is gyorsíthatják a klímaváltozást.

Bár az El Niño hatásai főleg a trópusokra koncentrálódnak, más régiók is érintettek. Az Egyesült Államok északi területei jóval melegebbek lesznek, a délnyugati államokban viszont sokkal több eső esik. Egyetlen dolognak örülhetnek a térségben, hogy az El Niño általában csökkenti a hurrikánok aktivitását az Atlanti-óceánon.

Az alacsony GDP-vel rendelkező trópusi országok gazdasági sebezhetőségét az okozza, hogy nemzeti össztermékük nagyobb részét a mezőgazdaság adja, tehát sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaság viszontagságainak, mint a fejlett ipari országok.

A farmerek egyenesen megélhetésüket kockáztatják, különösen azok, akiknek nincsen öntözőrendszerük, ők szinte azonnal a szárazság áldozataivá válnak.

Callahan úgy véli, hogy az El Niño gazdasági károkat alulbecsülték, mert általában csak azokat az éveket vették figyelembe, amikor a jelenség aktív volt.

Az új kutatás azonban arra mutat rá, hogy még tíz évvel a meleg áramlatok eloszlása után is lehet érezni hatásukat.

Callahan szerint az El Niño igazi stresszteszt a melegedő bolygó számára, mivel a klímaváltozással gyakoribbakká válnak a hőhullámok, az erdőtüzek, a szárazságok és az áradásokkal járó esőzések is. Ugyanakkor alkalom a kormányoknak, hogy felkészüljenek a rendkívüli időjárásokra infrastruktúráik megerősítésével, az erdőtüzek megelőzését célzó befektetésekkel. Ezek előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek, és mindenki csak jól járhat velük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: