JÖVŐ
A Rovatból

Kalifornia még mindig lángokban - milyen high-tech megoldásokkal előzhetjük meg a hasonló katasztrófákat?

A Tűzkupola például a tűzveszély észlelésekor automatikusan aktiválódik, és mechanikus egységekből lő ki tűzvédelmi kapszulákat. De készülnek tűzoltórobotok és a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap.


Még mindig tombol az év elején kitört kaliforniai tűzvész, bár a hétvégi esők segítettek némiképp a tűzoltóknak, továbbra sem sikerült az összes tüzet eloltani.

Az eddig keletkezett károk a becslések szerint meghaladhatják a 250 milliárd dollárt, miközben több tízezer ember kényszerült elhagyni az otthonát, és legalább 28-en vesztették életüket. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó korábban azt nyilatkozta, hogy a mostani tüzek a költségek és a pusztítás mértéke alapján az ország történetének legsúlyosabb természeti katasztrófái közé tartozhatnak. Közben nem szabad elfelejteni, hogy tüzek mérete és intenzitása globális kihívást jelent: a Phys.org riportja szerint

2023-ban közel egymilliárd hektárnyi terület égett le világszerte, ami 6,5 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásával járult hozzá a klímaválsághoz.

A kaliforniaihoz hasonlóan súlyos tragédiákat okozott a 2019-20-as ausztráliai, 33 emberéletet követelő Fekete Nyár vagy a tavaly Athén környékén pusztító, ugyancsak több áldozattal járó tűzvész. Ezek megelőzéséhez is az innováció lehet a kulcs: a „FireDome” és más fejlett technológiák új megközelítést kínálnak az erdőtüzek korai felismerésére és hatékony kezelésére.

Új technológiák az erdőtüzek ellen: a Tűzkupola

Az erdőtüzek elleni védekezés kulcsa az időben történő felismerés és a gyors reagálás. Erre kínálnak megoldást az olyan rendszerek, mint a FireDome, ami mesterséges intelligenciát és kamerákat használ a tűzfészkek korai észlelésére. Ez is izraeli találmány, akár csak a hasonló nevű, legendásan pontos rakétavédelmi rendszer, az Iron Dome, vagyis Vaskupola.

A Tűzkupola a tűzveszély észlelésekor automatikusan aktiválódik, és mechanikus egységekből kilőtt tűzvédelmi kapszulákkal képez védőgátakat. Ez a technológia nemcsak a tűz közvetlen terjedését akadályozza meg, hanem képes az elszálló parázs okozta kisebb, úgynevezett „spot tüzek” gyors eloltására is. Mint ismert, a Los Angeles környékén tomboló tüzek éppen ezért, az erős szélben tovarepülő parázs miatt terjedtek szét követhetetlen iramban.

Így működik a Tűzkupola

A cég vezérigazgatója, Gadi Benjamini a TechCrunch-nak elárulta, hogy a FireDome első verziója már 400 méter távolságra képes kilőni a tűzvédő gátat létrehozó kapszulákat, de a következő generációs, jövőbeni frissítéseivel már az a cél, hogy a hatótávolság akár 1,6 kilométerre növekedjen.

A Tűzkupola egyik legnagyobb előnye, hogy önállóan, emberi beavatkozás és felügyelet nélkül képes megvédeni mezőgazdasági területeket, lakóingatlanokat vagy akár erdőrészeket, és teszi ezt elektromos hálózattól függetlenül, így szinte bárhol telepíthető.

A technológia első tesztjeit 2025 májusára tervezik, az Egyesült Államokban pedig 2026-ban kezdhetik meg a gyakorlati alkalmazását. A Tűzkupola mellett vannak más, szenzorokkal és mesterséges intelligenciával működő megoldások is, amelyek ígéretesek. Ezek képesek azonnal érzékelni a keletkező tüzeket, még akkor is, amikor még legfeljebb csak néhány tízméteres kiterjedésűek, vagyis éppen megfékezhetők. Ezek között már akad olyan technológia, ami élesben bizonyította a hatékonyságát, és megelőzött egy nagyobb erdőtüzet.

Alternatív erdőtűz elleni védekezés: a Silvanet

Egy napenergiával működő gázérzékelő hálózat a kigyulladástól számított 30 percen belül képes észlelni az erdőtüzeket. Ez a képessége különösen jól jött nemrég Libanonban, ahol egészen minimális kárral sikerült eloltani egy tűzfészket. A németországi Dryad Networks által fejlesztett Silvanet ezzel bizonyította, hogy alapjaiban változtathatja meg az erdő- és vadvédelem jövőjét – még ha nem is cselekszik önállóan, mint a Tűzkupola, de legalább figyelmezteti a tűzoltókat, akik időben a helyszínre vonulhatnak.

A Silvanet egy napenergiával működő, mesterséges intelligenciával támogatott gázérzékelő hálózat, amit kifejezetten fákkal borított területek megfigyelésére fejlesztettek ki. A rendszer célja az erdőtüzek ultrakorai észlelése és a természeti katasztrófák megelőzése. A Silvanet gázszenzorai érzékelik a levegő összetételében bekövetkező legkisebb változásokat, kvázi az erdőtüzek előjeleit, például a hidrogén, a szén-monoxid és más illékony vegyületek megjelenését.

Fotó: Dryad Networks

A rendszer 2023 decemberében élesben vizsgázott, a libanoni Deir Mar Moussa régióban, ahol 91 darab Bosch BME688 típusú érzékelőt telepítettek egy 78 hektáros területen. A fákon elhelyezett, napelemről működtetett szenzorok egy feltehetően szándékos gyújtogatásból eredő tüzet észleltek (fenti kép) – a cég szerint mindössze fél órával annak keletkezése után.

A rendszer mesterséges intelligenciája 70 százalékos valószínűséggel azonosította a füst jelenlétét, és azonnal riasztást küldött a tűzoltóknak, akiknek így sikerült azelőtt megfékezni a lángokat, hogy lakott területek felé tovább terjedtek volna.

Libanon – amelynek 139 ezer hektárnyi erdősége az ország területének 13 százalékát teszi ki – különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek. A hosszú aszályos időszakok, az elszaporodott kártevők és a megnövekedett emberi tevékenység mind növelik az erdőtüzek kockázatát, elsősorban a magasan fekvő régiókban. Az ország híres cédrusai, borókásai és fenyvesei évek óta a veszélyeztetett ökoszisztémák közé tartoznak.

„A Silvanet sikere az erdőtüzek korai észlelésében és megelőzésében megerősíti az ilyen együttműködések fontosságát, a környezetünk védelmében” – nyilatkozta Dr. Nassif Bechara, a Silvanetet a helyszínre telepítő libanoni Mada távközlési szolgáltató vezérigazgatója.

„A közelmúltban Libanonban történt incidens rávilágít az erdőtüzek ultrakorai észlelésének döntő szerepére a veszélyeztetett régiók védelmében” – fűzte hozzá Carsten Brinkschulte, a Dryad Networks társalapító-vezérigazgatója.

Összefoglalva: a Silvanet nemcsak hatékony, hanem fenntartható is. Az érzékelők napenergiával működnek és nem igényelnek fizikai karbantartást. Az AI-modellek decentralizáltan, magukban az érzékelőkben futnak, így csökkentve a hálózati terhelést és lehetővé téve a technológia nagyszabású alkalmazását. Fájó belegondolni, hogy egy ilyen rendszerrel szinte szó szerint az első szikráknál érzékelhető lett volna, nem csak a kaliforniai erdőtüzek, hanem a világon évente elpusztuló egymilliárd hektárnyi terület tűzfészke.

Eddig sosem látott, high-tech tűzoltó eszközök jönnek

Bár a fentebb bemutatott Tűzkupola egy sikeres tesztsorozat után még sokszor lehet hivatkozási alap, vannak ma is hadrendben, vagy gyakorlati alkalmazás előtt álló high-tech eszközök, amelyek nagy segítséget nyújthatnak a tűzoltóknak. Ezek jellemzően különböző drónok vagy olyan robotok, amelyek ember számára veszélyes környezetben is bevethetők, hiszen nem zavarja őket sem a sűrű füst, sem a magas hőmérséklet. Az egyik legfrissebb, erdőtüzeknél bevethető eszköz a KT-500, ami a gyártó Guoxing Intelligent szerint új dimenziót nyit a tűzoltásban.

A The Robot Report beszámolója alapján a kínai cég 2004 óta foglalkozik biztonsági, tűzoltó és katonai robotok fejlesztésével, de a KT-500-at kifejezetten erdőtüzek megfékezésére tervezték. A legnagyobb erénye a mozgékonyságában és a hatékonyságában rejlik: dupla lánctalpainak és erős, frontra szerelt növényzetdarálójának köszönhetően képes hosszú tűzvédelmi sávokat megtisztítani.

Az őrlő akár 100 milliméter vastag fatörzsekkel is elbír, szóval nincs akadály előtte, gyakorlatilag semmilyen bozótosban.

„Az erdőtüzek terjedésének megállításához világszerte tűzgátló sávokat vágnak a tűz által veszélyeztetett területek köré. Ez a munka rendkívül kockázatos, hiszen a lángok bármikor körülzárhatják a helyszínen dolgozókat” – emelte ki a KT-500 jelentőségét a Guoxing Intelligent egyik szakértője.

Mint kés a vajba – így dolgozik a KT-500

A robot 310 x 140 x 130 centiméteres méreteivel és 1630 kilogrammos tömegével elég kompakt ahhoz, hogy egy közepes méretű utánfutón is szállítható legyen. A dízelmotorja legalább 25 literes üzemanyagtartállyal rendelkezik, és akár 10 km/h-s sebességgel képes haladni a legnehezebb terepeken. Nagy előrelépés tehát azokhoz a hagyományos tűzoltási technológiákhoz – például a Kaliforniai Erdészeti és Tűzvédelmi Minisztérium (CalFire) által használt buldózerekhez – képest, amelyek ugyan hatékonyak, de a méretük és szállítási igényeik miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. Olyan óriásiak, hogy csak 18 kerekű teherautókkal lehet őket helyszínről helyszínre vinni, ami az elmúlt hetekben is lassíthatta a katasztrófavédelem Los Angeles környékén végzett munkáját.

A KT-500 a buldózerekkel szemben gyorsan bevethető, és mozgékonyságának köszönhetően olyan helyeken is hatékony, ahol a nagy gépek már nem boldogulnak. „Ez az új robot nemcsak az erdőtüzek elleni harcban hozhat áttörést, hanem új standardot is teremthet a jövő tűzoltási technológiájában” – állapítja meg a The Robot Report.

Egyre súlyosabb tűzvészeket kell elhárítani – innováció nélkül nem fog menni

A kaliforniai tüzek rámutattak, hogy a hagyományos tűzoltási módszerek nem mindig képesek lépést tartani az erősödő kihívásokkal. Az olyan modern technológiák, mint a FireDome, a Dryad-hálózat vagy a KT-500 nemcsak az emberi élet védelmét szolgálják, hanem hozzájárulnak a természeti kincsek és az infrastruktúra megóvásához is.

A technológiai innováció képes lehet csökkenteni a természeti katasztrófák okozta károkat, és erre a globális éghajlatváltozás következményei miatt egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási jelenségek egyre súlyosabb következményeinek ismeretében nagy szükség is lesz - nem csak Amerikában, hanem mindenhol. A műholdas megfigyelés szintén hasznos lehetne, ám ezek a rendszerek még nem elég fejlettek a gyors reagáláshoz. A modern szenzorok és speciális kamerák, valamint az AI-alapú adatfeldolgozó rendszerek és drónok vagy robotok viszont már ma is képesek részt venni a tűzoltásban.

Szó szerint életbevágó lenne, hogy a világ más régióiban is kiépüljenek ilyen védekező rendszerek, mert félő, hogy amit pár éve Ausztráliában, tavaly Görögországban, idén pedig az Egyesült Államokban láttunk, csak a kezdet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
„A legsötétebb nap” – Trump környezetvédelmi ügynöksége eltörli a legfontosabb környezetvédelmi szabályokat
Több tucat szabályozást vonnak vissza. Az ügynökség új vezetője szerint véget ér a "zöld átverés" kora, és a jövőben azon dolgoznak majd, hogy megszűnjön a jogi felhatalmazásuk a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok szabályozására.


A Trump-kormányzat bejelentette, hogy visszavonja az ország több tucat környezetvédelmi szabályozását, köztük a kipufogógázokra és gyárkéményekre vonatkozó szennyezési határértékeket, a vizes élőhelyek védelmét és az üvegházhatású gázok szabályozásának jogi alapját.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség (E.P.A.) vezetője egy online videóban azt mondta, hogy az ügynökség célja a jövőben az, hogy „csökkentse az autóvásárlás, az otthoni fűtés és a vállalkozások költségeit”. A videóban nem beszélt a környezet vagy a közegészség védelméről, amire az ügynökség létrejött.

Zeldin bejelentette, hogy visszavonnak több mint két tucat levegő- és vízszennyezés elleni szabályt.

Az E.P.A. a tervek szerint enyhítené az erőművek szén-dioxid-kibocsátási korlátozásait. A jelenlegi előírások szerint a széntüzelésű erőműveknek és az új gázerőműveknek 2039-ig 90 százalékkal kellene csökkenteniük a kibocsátásukat. A gépjárművekre vonatkozó kibocsátási normákat is átírnák, így nem lenne kötelező, hogy 2032-re az új autók és könnyű teherautók többsége elektromos vagy hibrid legyen. Eltörölnék a koromkibocsátási határértékeket, amelyeket légzőszervi betegségekkel és idő előtti halálozásokkal hoztak összefüggésbe.

A Biden-kormányzat egyik szabályozása előírta, hogy a széntüzelésű erőművek higanykibocsátását 70 százalékkal csökkentsék, mivel a higany káros a gyermekek fejlődésére. Az új tervek szerint ezt is eltörölnék. Nem működne többé a „jó szomszédság szabály”, amely arra kötelezte az államokat, hogy kezeljék az általuk kibocsátott, más államokba sodródó szennyezést. Emellett eltörölnék azokat az intézkedéseket, amelyek a szegényebb és kisebbségi közösségek védelmét helyezik előtérbe.

A klímaváltozás hatásainak számszerűsítésére használt „szén-dioxid társadalmi költségét” is jelentősen csökkentenék. Ezt az értéket a szabályozások gazdasági hatásainak mérlegelésekor használják.

Zeldin szerint az E.P.A. a jövőben nem venné figyelembe a környezeti politikák társadalmi költségeit, például azt, hogy az erdőtüzeket, aszályokat, viharokat és más katasztrófákat mennyire súlyosbíthatják a szennyezések.

Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy az E.P.A. eltörölné a 2009-es veszélyeztetettségi megállapítást, amely alapján az üvegházhatású gázok veszélyt jelentenek a közegészségre. Ha ezt visszavonnák, az ügynökség gyakorlatilag nem tudná szabályozni a klímaváltozást okozó kibocsátásokat. Zeldin erről a videóban úgy fogalmazott, hogy

az ügynökség azon dolgozik majd, hogy megszűnjön a jogi felhatalmazásuk a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok szabályozására. A videóban ezt „a klímaváltozás vallásának szent gráljaként” emlegette.

Zeldin a bejelentést „az Egyesült Államok történetének legnagyobb deregulációs bejelentésének” nevezte, és azt mondta: „Ma véget ér a zöld átverés, és az E.P.A. hozzájárul az amerikai aranykor eljöveteléhez.”

Trump már korábban is kampányolt azzal, hogy lazítaná a fosszilis tüzelőanyag-ipart érintő szabályozásokat, és „fúrjunk, fúrjunk, fúrjunk” jelszóval hirdette energiapolitikáját. Visszatérése óta befagyasztotta a Kongresszus által jóváhagyott klímavédelmi programok finanszírozását, elbocsátotta az időjárási és klíma-előrejelzéseken dolgozó tudósokat, és csökkentette azokat az állami támogatásokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást segítették elő.

Az Egyesült Államok a világ történetének legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, és a tudósok szerint ez az üvegházhatású gáz a klímaváltozás fő mozgatórugója. A tavalyi év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és az országban 27 olyan természeti katasztrófa történt, amelyek egyenként legalább 1 milliárd dolláros kárt okoztak – míg 1980-ban ez a szám csupán három volt.

Sheldon Whitehouse, Rhode Island demokrata szenátora a New York Timesnak azt mondta „ma jött el az a nap, amiért Trump nagy olajipari támogatói fizettek”. Szerinte az E.P.A. lépései támadást jelentenek a tiszta levegő, a tiszta víz és a megfizethető energia ellen. „Zeldin igazgató nyilvánvalóan hazudott, amikor azt mondta, hogy tiszteletben tartja a tudományt és meghallgatja a szakértőket” – tette hozzá.

Gina McCarthy, aki az Obama-kormányzat idején vezette az E.P.A.-t, azt mondta, hogy ez „az E.P.A. történetének legsötétebb napja”.

Szerinte ezeknek a szabályoknak a visszavonása „nem csupán szégyen, hanem fenyegetés mindannyiunk számára”.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Személyzet nélküli, okos üzletet nyit az Auchan Magyarországon
Az üzlet várhatóan február végén nyílik majd meg. Mutatjuk, hol lesz és hogyan lehet majd használni.


Hamarosan új, innovatív kereskedelmi egységgel áll elő az Auchan Magyarország. Az okos értékesítési pont lényege, hogy a vásárló az OkAuchan applikáció segítségével bármikor be tud menni az üzletbe, vásárolhat, fizethet és távozhat.

Ez egy olyan kereskedelmi megoldás, ami Nyugat-Európában és a Tengerentúlon már egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen 0/24 órában kínál egyszerű és gyors vásárlási lehetőséget. A széleskörű vásárlási megoldás hazánkban jól jöhet olyan településeken is, ahol a kisbolt megszűnésével nincs mód helyben vásárolni. Az új Auchan Go tereprendezési munkálatai már elkezdődtek Újbudán, a Bikás park szomszédságában.  

Az új üzletformátum mindössze 18 nm-es lesz, 0/24-es nyitvatartással.

Fontos, hogy könnyű legyen installálni és később máshol is tesztelni lehessen - írják az üzletlánc közleményében.

A személyzet nélküli bolt a GDPR szabályok betartásával egy AI alapú kamerarendszerrel és súlyérzékelő polcrendszerrel működik majd.

OkAuchan applikációval lehet belépni az üzletbe, és az applikáción keresztül lehet az egész vásárlást intézni.

Az okos értékesítési pont a XI. kerületi Bártfai utca és Vahot utca sarkán fog állni Újbudán.

A tereprendezés már elkezdődött, és a vállalat a bolt felállításán kívül a közvetlen környezetébe fákat és cserjéket is ültet, továbbá felújítja a járdaburkolatot. A kocsikat szikladarabok kihelyezésével igyekeznek távol tartani a természetes környezettől, amibe egyébként a bolt is beleillik fahatású borításával, amit növényekkel futtatnak be. A zöldítést márciusban fogják elvégezni, amikor már engedi az időjárás. Az Auchan Go ESG hatását a fizikális blokk mellőzésével és energiatakarékos megoldásokkal is igyekeznek minimalizálni.

A hazánkban újdonságnak számító bolti modell három fő célcsoportra koncentrál, és nekik, illetve a jogszabályi elvárásoknak megfelelően alakítja ki a kínálatot. A parkot és a játszóteret használó családosoknak elsősorban gyerekeknek szánt harapnivalót, kekszeket és frissítőket kínálnak, a sportolóknak izotóniás italokat és energiaszeleteket, a közelben lakóknak pedig alapvető élelmiszereket.

Természetesen az ételintoleranciával küzdőknek is találnak termékeket a választékban.  Alkoholt és korhatárhoz kötött árucikkeket viszont nem árulnak majd, de a kedvelt sajátmárkás termékek itt is megjelennek, ami plusz értéket és exkluzivitást ad az értékesítési pontnak.

„Ez az új formátum az Auchan Magyarország számára is egy pilot, amit majd több helyszínen is ki akarunk próbálni. Ezzel a megoldással az Auchan lesz Magyarországon az egyedüli kereskedelmi lánc, aminek egyszerre lesz a legkisebb (18 nm) és legnagyobb (Dunakeszi Auchan 15000 nm) értékesítési pontja az országban. Ez is mutatja, hogy minden vásárlási helyzetre kínálunk megoldást, nyitottak vagyunk az innovatív és vásárlói értéket adó, új formátumokra és igyekszünk minden igényt kiszolgálni. A koncepció második lépésében e-com átvételi ponttal is tervezzük bővíteni az új üzletünket a többcsatornás modell értelmében” – mondta el Nagy Attila, az Auchan Magyarország értékesítési igazgatója.

Az Auchan Go az albertfalvai Auchan hipermarket támogatásával fog működni, és várhatóan február végén nyit meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Balogh Petya: A kínai DeepSeek semennyire nem veszélyes, sőt, egy demokratikusabb irányba viszi az AI-fejlesztést
Az olcsó kínai AI megjelenése megrengette az amerikai tőzsdét. Balogh Petya szerint azonban ennél jobb nem is történhetett volna. Lehet, hogy a nagy amerikai techcégek, amelyek ezért a monopóliumért versenyeztek, most veszítettek, de a világ mindenképpen nyert.


Komoly pánikot váltott ki Amerikában, hogy egy kínai cég olyan mesterséges intelligenciával állt elő, amelyik töredékáron készült, és mégis hasonló teljesítményt nyújt, mint a ChatGPT. A DeepSeek mindössze 5,6 millió dollárba került. A hírre az amerikai tőzsde a történelem egyik legnagyobb részvényzuhanásával reagált. A mesterséges intelligenciákhoz drága chipeket gyártó NVidia egyetlen nap alatt 600 milliárd dollárt veszített az értékéből. Ez 17%-os esés, igaz, az első pánik után másnap 8%-ot erősödtek a cég részvényei.

De a DeepSeek rávilágított arra, mennyire törékeny az amerikai óriáscégek előnye Kínával szemben a mesterséges intelligencia terén.

Donald Trump úgy reagált, végsősoron jó dolog történt, mert hosszabb távon olcsóbban lehet majd fejleszteni. Hogyan lehet, hogy ilyen olcsón ki tudott jönni a DeepSeek, és ez az esemény milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia fejlesztésére? A kérdéseinkre Balogh Petya válaszolt, aki az STRT Holding Nyrt igazgatósági elnöke, és befektetéseik mellett csapatával tavaly több ezer cégvezetőnek tartott oktatást az AI fejlődéséről és várható üzleti hatásairól. Kiderült, őt kifejezetten feldobták az új fejlemények.

– Örülünk, és miért örülünk?

– Azért, mert az egyik nagy dilemmája a technológiának az utóbbi évtizedekben, hogy több olyan technológia volt, ami nagyon nyitottnak, nagyon szabadnak és demokratizálónak indult, és végül egy-egy monopólium rátelepedett. Maga a webes böngészés és információszerzés is szabadnak indult, hiszen bárki tud weboldalt csinálni, de aztán kiderült, ahhoz, hogy bárkinek a weboldalát megtaláljuk, csak egy darab játékos lett a Google, akin keresztül ezt hatékonyan és jól lehetett megoldani.

Úgyhogy végül is a webet a Google monopóliumba tudta ezzel hajtani, és a webes kereséseknek, hirdetéseknek ő lett a vámszedője. És most már ott tartunk, hogy akár a tranzakció értékének a negyede, ötöde hirdetési költség formájában ennél a vámszedőnél landol.

Ugyanígy a social médiában a Meta, azaz a Facebook anyacége, az Instagram és más platformok révén szintén monopóliumot alakított ki, és most arra törekszik, hogy a TikTokot is megszerezze, ezzel tovább erősítve pozícióját. Tehát egy szabadnak, nyitottnak indult technológiából végül monopólium lett. A mesterséges intelligencia kapcsán ez azért veszélyes, akárcsak a Google kapcsán, hogy aki a tudáshoz való hozzáférést vezérli, annak nemcsak brutális gazdasági, hanem hihetetlen politikai befolyásoló ereje is lesz. Nem véletlen, hogy amikor Trump először nyert, akkor azt egyértelműen egy, a Facebookot ügyesen használó csapatnak, a Cambridge Analyticának köszönhette jelentős mértékben, mert a Facebookot, mint manipulatív eszközt a politikai célokra fegyverként bevetve tudtak a szavazókra hatni.

Ha ugyanez történik a mesterséges intelligenciában, akkor lesz egy cég, amely eldöntheti, hogy egy-egy kérdésben mit tudjon az egész emberiség.

És akkor jön egy kis kínai játékos, aki pedig megmutatja, hogy több nagyságrenddel olcsóbban közel olyan színvonalat tud előállítani. És nem elég, hogy megcsinálja ezt, és árban versenyezne vele, hanem a teljes fejlesztését, az összes programkódot, a teljes adatbázist, a létrejövő mesterséges intelligenciát mindenestől bedobja a közösbe.

– Ez neki miért jó?

– Érdekes, hogy nem ők kezdték ezt a játékot, hanem nyílt forráskódú fejlesztésben is sokan kísérletezgettek, hogy tudnak-e valami hasonlót csinálni, mint a ChatGPT, de a legnagyobb játékos az utóbbi években ebben a Meta lett, a Facebook anyacége. A cég még nem tudja, hogyan fog üzleti hasznot húzni, de azt tudja, hogy nem szeretné, ha a három nagy monopóliumból valaki más nyerje meg a versenyt. Ezért egy Llama nevű modellt tett elérhetővé, amely szintén ingyenesen hozzáférhető.

Ez egyfajta válasz volt a nagy monopóliumokra: egy esély arra, hogy a piac demokratizálódjon.

Most a kínaiak rájöttek arra, hogy mindabból a kutatási eredményből, amit az emberiség az utóbbi években a témában felhalmozott, hogyan lehet nagyon olcsón, nagyon könnyen, közel olyan szintű mesterséges intelligenciát előállítani, mint egy évvel ezelőtt a csúcstechnológia volt. És ez nekik kevesebb, mint 6 millió dollárba került, és egy kis csapattal csinálták meg, ráadásul egy kis kutatócsapattal. Innentől ez továbbfejleszthető, újra tréningezhető.

Pár millió dollárnyi energiát elégetve egy szerverteremben, a kommunista propagandát kiszedve, bárki tud csinálni egy saját változatot, mert ott van hozzá minden készen.

És ami még izgalmasabb, hogy amennyiben valaki erre építve egy új dolgot akar fejleszteni, akkor már ingyen elérhető ez a lépcső, és innen már csak a következő lépésre kell költeni. Azaz hirtelen a nyílt forráskódú, a mindenki által hozzáférhető, mindenki által ingyen használható technológia, ha nem is leelőzte, de majdnem utolérte a csúcstechnológiát.

– Ez nagyon szépen hangzik, hogy innentől kezdve bárki a saját képére és hasonlatosságára szabva újabb és újabb AI-okat tud létrehozni. Na, de ezt mégiscsak egy nem éppen baráti hatalom fejlesztette ki. Biztos, hogy nem veszélytelen ránk nézve, hogy ez az AI Kínából jön?

– Szerintem semennyire nem veszélyes. Nyilván a DeepSeek-ként elérhető modellben vannak olyan témák, amik a kínai központi narratívát tartalmazzák, és ha csak egy olcsó konkurenciája lenne a ChatGPT-nek, ha nem adtak volna ki semmit nyílt forráskódra, akkor ez egy olcsóbb, csak éppen egy másik ország aktuális narratíváját közvetítő modell lenne, amiben lehetne egyfajta társadalmi, kulturális, politikai veszély. De igazából mindegyik nagy nyelvi modell tud eszköz lenni arra, hogy valakinek a narratíváját közvetítse.

Úgyhogy a demokratikusabb világ irányába mind üzleti, mind társadalmi oldalról nem az vezet, hogy egy olyan modell nyerjen, aminek az értékeivel jobban egyetértek, hanem az, hogy ebből egy sokszereplős piac jöjjön létre, amiben sokféle modell van, és kialakul a modellek között egy verseny, mert ingyen elérhető most már nagyon sokféle modell.

Ennek adott egy újabb lökést most a DeepSeek is, de ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon hamar fog valaki csinálni majd egy ugyanilyen tudású, szintén ingyenes, akár ingyen hozzáférhető, de a kínai helyett például egy európai narratívát közvetítő modellt. És igazából ez benne a jó. A társadalom érdeke nem abban van, hogy az amerikai vagy a kínai narratívát hordozó modell győzzön, hanem hogy nagyon sokféle modell legyen, és legyen köztük verseny.

– Nagyon sok esetben tetten értük azt, hogy a kínaiak elég kreatívan értelmezik a licencjogot. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a DeepSeek teljesen originális fejlesztés, és nem részben ipari kémkedés eredménye?

– A mesterséges intelligencia területén az az izgalmas, hogy nagyon felgyorsultak az események, de a technológia nagyja bárki által elérhető tudományos publikációkban zajlik. A szédítő gyorsaságról tavaly nyáron volt egy személyes élményem: kijött egy új kutatási publikáció, ami újfajta algoritmust javasolt arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabban képeket generálni. Majd pár nappal később megjelent a forráskód, ami ezt megvalósította, szintén ingyen hozzáférhetően, mert valaki ezt elolvasta és implementálta, ezután megint csak pár nappal később már le lehetett tölteni egy olyan ingyenes, közösség által fejlesztett szoftvert, ami ezt tudta, és pár héttel később pedig a fizetős szoftverekbe is beépült ez az új megoldás. Talán az OpenAI az egyetlen, aki a nevével ellentétben szinte semmit nem publikál, vagy nagyon keveset csak. A 60-as években az Intel, akkori nevén Fairchild Semiconductor marketingvezetője megfigyelte, hogy kétévente duplázódik az ugyanannyi dollárért eladott tranzisztoroknak a száma. Kétévente tudnak mindig duplázni és újra duplázni. Akkor 100 tranzisztor volt nagyjából egy mikrochipben. Gordon Moore volt ez az ember, és róla nevezték el Moore törvényét. Ha ez a jóslata akkor igaz, akkor most, mivel 60 év alatt 30-szor duplázott a technológia, a 100 darab tranzisztorból mára körülbelül 100 milliárdnak kellene lennie.

És így is lett, ha bemegyünk az almás boltba, akkor a 134 milliárd tranzisztorral rendelkező M2 Ultra processzoros Macintosh-t haza tudjuk vinni.

Az AI viszont, ahogy én is kutattam, nem ezen a pályán fejlődik, hanem ennél meredekebb a gyorsulás üteme. Összegyűjtöttem az ezzel kapcsolatos kutatásokat és eredményeket, amiből az rajzolódott ki, hogy a főbb hajtóerejei a mesterséges intelligencia fejlődésének oda mutatnak, hogy jelenleg nagyjából évi 26-szoros az a tempó, ahogy fejlődik.

Azaz évente tudunk olyat, hogy ugyanazt a szintet huszonhatod áron érhetjük el, vagy 26-szor pontosabbat tudunk létrehozni ugyanannyi pénzért. Ez kétéves távon 650-szeres fejlődés, ami eddig soha nem látott tempó az emberiség történelmében.

És ez alapján én azt számolgattam, hogy ha valaki a ChatGPT négyesnek az egy-másfél évvel, majdnem két évvel ezelőtti színvonalát most valaki a kutatási költség huszadáért, huszonötödéért, tehát pontosan olyasmi összegért tudja megvalósítani, mint amennyibe a DeepSeek került, az nagyjából ezen a trendvonalon van rajta. Azaz van-e egy brutális, felfoghatatlan, emberi aggyal beláthatatlan fejlődési tempó, és az, hogy a DeepSeek 6 millió dollárból megcsinálta azt a modellt, ami körülbelül az egy évvel ezelőtti ChatGPT-vel pariban van nagyjából, az pont ennek a brutális fejlődésnek a visszaigazolása.

– De ha innen nézzük, hogy az új kínai AI rajta van ezen a vonalon, akkor valójában nem volt akkora meglepetés, hiszen csak egy korábbi modellel jött ki, ami pontosan ennek megfelelően olcsóbb. Akkor viszont nem értem ezt a nagy tőzsdei pánikot.

– Az ad okot pánikra, az a nagy kérdés merült fel, hogy amit készítenek 5 milliárd dollárból, annak egy éven belül az értéke a huszada lesz. Ez a dilemmája annak a típusú kutatásnak, amit az OpenAI is végez, meg a Google, vagy az Anthropic is.

Ezeket a nagy nyelvi modelleket ennyire drágán fejleszteni fontos és jó cél, csak sosem fog anyagilag megtérülni. Amiért a befektetők ennyi pénzt fektettek ezekbe az alapkutatásokat végző cégekbe, az az a hit volt, hogy a hármójuk közül valamelyik ezt meg fogja nyerni, és monopóliumként ez majd sokszorosan megtérül. De amit a DeepSeek példája mutat, az pontosan az, hogy a tavalyi eredményt újra szinte fillérekért el lehet érni.

Azonban, ha évről évre drasztikusan csökken a belépési küszöb, hogy valaki ugyanezzel foglalkozzon, akkor nem lesz monopólium, és az nem tudja kirabolni az emberiséget, akkor nem tud az OpenAI-ba, vagy a Microsoftba, vagy a Google-be, vagy az Anthropicba fektetett sok milliárd dollár sokszorosan megtérülni. És ez okozta az ijedtséget, hogy ezek a típusú befektetések, amit az alapmodell fejlesztésére fordítanak, valószínűleg sohasem fognak megtérülni. Viszont voltak olyan cégek, amiknek nem esett a részvényárfolyama. Ezek azok voltak, amelyek nem ezzel a típusú alapkutatással foglalkoznak, hanem csak használják a mesterséges intelligenciát.

Egy olyan cég, ami a mesterséges intelligenciát használva szolgáltatást fejleszt egy iparág számára, annak ez a legjobb dolog, ami történhet, hogy hirtelen a költségei, amiből az adott piaci szolgáltatását nyújtani tudja, leesett a huszadára, vagy századára, és le fog majd újra esni, és újra.

És ez azt jelenti, hogy valószínűleg a mesterséges intelligencia körül a nagy megtérülés nem az alapmodellek fejlesztésében lesz, hanem a mesterséges intelligencia modellek ipari, vagy kereskedelmi hasznosításában, azaz a megoldások készítésében.

– Én szőrösszívű kapitalistaként valóban kivonnám a pénzemet az alapkutatásból, viszont ennek az lenne a következménye, hogy lelassul vagy leáll maga a fejlesztés, nem lesznek újabb modellek.

– Igen, és nem. Biztos, hogy emiatt lesz tőkekivonás ezekből a nagyon nagy alapkutató cégekből. A másik oldalról viszont van egy Hugging Face nevű gyűjtőoldal, ahol mesterséges intelligencia modelleket lehet publikálni ingyen. Az a különlegessége ennek az oldalnak, hogy ma már több mint egymillió különböző mesterséges intelligencia modell érhető el ott ingyen, publikusan a közösségbe bedobva, és több mint 3 millió fejlesztő van ebben a közösségben, akik mesterséges intelligencia fejlesztéssel foglalkoznak valamilyen szinten. Tehát nem fog ettől leállni a folyamatos fejlődés, mert már nem néhány szakember, szűk kis csoportokban, elszigetelten viszi előre ezt a tudományágat, hanem nagyon széles fejlesztőbázisa lett, rengeteg ebbe beletanuló szakértővel, akik együtt hozzák az innovációkat és áttöréseket.

Valószínűleg, ha a három nagy játékos visszavesz a fejlesztési tempóból, és kevesebb pénzből gazdálkodva fejleszt újabb és újabb modelleket, akkor is brutális tempóban fog fejlődni ez a terület, de egy sokkal kiegyensúlyozottabb irányban.

Például az Nvidia részvényei azért estek, mert rájöttek a befektetők is, hogy ha nem fog tízmilliárdokat költeni a Google évente AI-hardverek beszerzésére, akkor az a pénz nem fog beáramlani az Nvidiához, így hosszú távon nem tudja azt a profitabilitást, bevételszintet az Nvidia biztosítani. Mert a másik nagy csavar a sztoriban az, hogy a kínaiak azért tudták 6 millió dollárból megoldani a saját fejlesztésüket, mert az amerikaiak blokkolták, hogy a legkorszerűbb chiptechnológiához hozzáférhessenek Kínában, ezért kénytelenek voltak a számukra elérhető, kevésbé fejlett technológiát használva dolgozni.

– Hogy állunk az AI karbonlábnyomával? Bizonyos hírek szerint a legnagyobb környezetterhelést jelenleg ez az iparág okozza.

– Ez nem igaz. A ChatGPT elkér tőlünk 4-5 dollárt 1 millió szótagnyi gondolkodásért. Azért egymillió szótagnyi gondolkodás az sok, tehát azt be lehet látni, hogy annyit olvasni vagy írni, vagy végiggondolni, az nagyon sok gondolkodás, és az pár dollárba kerül. Ez a bizonyos 26-szoros fejlődési tempó, ebben az is benne van, hogy ugyanazt a szintű gépi gondolkodást, amit egy évvel ezelőtt egy dollárnyi energiából tudtunk megcsinálni, azt mostanra kb. a tizedéből. Tehát van egy drasztikus csökkenése az egy egységnyi gondolkodásra eső energiaköltségnek. Az tény, hogy nagyon sok cég rengeteg üzleti alkalmazásban és nagyon sok gondolkodást használ, és ezek nagyon központosítottan, néhány adatközpontban jelentkeznek, és nem mindenkinek otthon a saját számítógépén.

Azaz az energiafelvétel is pontszerűen, központosítottan történik jelenleg. De ez elosztva több százmillió végfelhasználóra, ha mindenki emiatt fél wattal többet fogyasztana a saját háztartásában, mert helyben futtatná ezeket a programokat, észre sem vennénk a teljes energiafelhasználásban ennyi többletet.

Számokra fordítva: az OpenAI néhány százmillió dollárt költ áramra évente, így alig egy ezrelékét használja az Egyesült Államok összes energiafelhasználásának, valószínűleg a teljes AI iparág is kevesebb, mint egy százalékát összesen, miközben a bitcoin globális működése a teljes amerikai fogyasztáshoz képest 2,5-4 százalékot. Az AI rengeteg közvetlen hasznot hajt, többszázmillió embernek segítve naponta, míg a másikkal csak spekulálni lehet. Abba is gondoljunk bele, hogy ha egy emberrel gondolkodtatnánk egymillió szótagnyit, akkor több hétig kellene őt etetni, itatni, energiával ellátni, kiszolgálni az igényeit, feldolgozott élelmiszert az asztalára tenni. Könnyen belátható, hogy csak ez nagyságrendekkel több, mint pár dollár. Ilyen szempontból az egységnyi elvégzett munkára vetített lábnyom messze tört része minden másnak, ráadásul több gondolkodást tud az emberiség végezni, mint korábban. Ráadásul a modellek robbanásszerű fejlődésével, ami akkor is észvesztően gyors marad, ha vissza is vesznek kissé a tempóból, hamarosan eljutunk oda, hogy

minden eszközünkbe, számítógépünkbe, mobiltelefonunkba, hűtőnkbe előbb-utóbb beépül majd az a képesség, hogy helyben tudjon mesterséges intelligenciát futtatni, és így ez az áramfelhasználás sem feltétlenül fog hosszú ideig a nagy adatközpontokban maradni, hanem ennek egyre nagyobb része ki fog kerülni a kliensekhez.

Ilyen körei voltak már a technológiának, amikor hirtelen mindent szerverekre raktunk, aztán meg kiderült, hogy sokkal praktikusabb egyes programokat helyben futtatni, mert már helyben is tudjuk, hiszen olyan okosak a készülékeink. Tehát nem gondolom, hogy ennek a technológiának hosszú távon brutális kell, hogy legyen az energialábnyoma, pontosan a fejlődési tempója teszi lehetővé azt, hogy ez ne így legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
DeepSeek: elillant a nagy amerikai tech-cégek fölénye, de a semmiből felbukkant kínai cég körül is egyre több a kérdőjel
A DeepSeek megjelenése felforgatta a mesterséges intelligencia világát, ugyanakkor egyre többen sejtik mögötte a kínai államot, és az amerikaiak kétségbe vonják azt az állítását, mennyiből és hogyan jutott el idáig.


Úgy fest, a DeepSeek felrobbantotta az ipar eddig biztosnak hitt narratíváját az AI végtelen energia- és erőforrásigényéről, és akár véget is vethet az „AI-hasznosítással” operáló cégek varázsának a Wall Streeten. A befektetések dollármilliárdjait vonzó nagy nevekkel szemben (mint amilyen az OpenAI mellett az Nvidia, az Alphabet, a Microsoft stb.) most megjelent egy új kínai szereplő, és rámutat: egyáltalán nem biztos, hogy az USA meg tudja tartani vezető szerepét a technológia fejlesztésében.

A DeepSeek nagyméretű nyelvi modellje lényegében egy olcsóbb, hatékonyabb ChatGPT, amely a kínaiak állítása szerint az OpenAI költségvetésének töredékéből és sokkal kevesebb (ráadásul elavultabb, exportkorlátozások előtti) Nvidia chippel készült, mint bármelyik vezető chatbot.

„Ez hatalmas földrengés az AI szektorban. Mindenki csak néz, és azt mondja: 'nem gondoltuk volna, hogy ez lehetséges’. Most, hogy mégis az, át kell gondolnunk mindent, amit eddig terveztünk” – vallotta be a CNN-nek Gil Luria, a D.A. Davidson befektetési csoport technológiai kutatási vezetője.

Ugyancsak kellemetlen pillanat ez a Trump-adminisztráció számára, hiszen az új elnök gyakorlatilag napokkal a DeepSeek megjelenése előtt jelentett be félbillió dolláros magánszektorból származó amerikai befektetést olyan adatközpontok építésére, amelyekkel az Egyesült Államok megőrizhetné vezető szerepét az AI fejlesztésében. Talán még az USA kormányzatánál is rosszabbul érintheti a kínai nyelvi modell megjelenése az AI-chip szállító Nvidiát, hiszen történelmi veszteséget szenvedett el, miután a részvényeinek értéke a DeepSeek hatására egy nap alatt 17 százalékot, körülbelül 600 milliárd dollárt zuhant.

Forrás: Nvidia

Az Nvidia eddig az AI-forradalom legnagyobb nyertese volt: háromtrillió dolláros vállalattá vált, de ha a kínaiak valóban képesek voltak ChatGPT-szintű modellt alkotni tizedannyi (vagy kevesebb), korábbi generációs processzorral, akkor lehet, hogy az ügyfelei nem fognak a jövőben annyi chipet vásárolni, amennyit a cég remélt. Bár teljesen kizárt, hogy az Nvidia emiatt feltenné a kezét (nincs is rá oka, hiszen a nyelvi modelleken túl önvezető, robotikai és más AI technológiák egész sorához szállít hardvereket), azért elismerte: a DeepSeek modellje „kiváló AI-fejlesztés”, amely „jól illusztrálja, hogy hogyan lehet új modelleket létrehozni”.

A DeepSeek megjelenése tehát arra kényszerítette a befektetőket, hogy átgondolják az AI-ipar jelenlegi és jövőben várható helyzetét.

Az eddigi narratíva szerint az AI fejlesztéséhez folyamatosan növelni kell a számítási kapacitást, de a kínai AI megjelenése „egyértelművé teszi, hogy az adatközpontok nagy mértékű skálázása aligha lesz gazdaságilag kifizetődő” – mondta Luria.

Ugyanakkor a Szeretlek Magyarországnak nyilatkozó Balogh Petya szerint a DeepSeek létezése jó hír, mert demokratikusabb irányba viszi az AI-fejlesztést. Az AI fejlődéséről és várható üzleti hatásairól cégvezetői oktatást is szervező üzletember szerint a kínai nyelvi modellnek köszönhetően nem fog monopol helyzetbe kerülni maroknyi amerikai cég – ahogy az történt az online keresés (Google) vagy éppen a közösségi média esetében (Facebook).

Ha az USA nagytőkés technológiai vállalkozásainak nem is, az AI demokratizálódásának valóban jót tesz, hogy piacra lépett egy sokkal olcsóbban előállított, forráskódját ingyen megosztó alkalmazás. Azt azonban az amerikaiak vitatják, hogy a Deepseek tényleg csak egy kicsi kínai startup lenne, amely mindössze 5,6 millió dollárból létrehozta azt, amit nekik csak sok milliárd dollárból sikerült.

Több amerikai cég is bedobta: adatot lophatott a DeepSeek

A Microsoft és az OpenAI vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy egy, a kínai DeepSeek startuphoz köthető csoport jogosulatlanul szerzett-e adatokat az OpenAI technológiájából – értesült a Bloomberg. A Microsoft biztonsági szakértői azt állítják, már tavaly ősszel észlelték, hogy valakik nagy mennyiségű adathoz juthattak az OpenAI alkalmazásprogramozási felületén keresztül, ami az OpenAI szolgáltatásainak fő hozzáférési pontja a szoftverfejlesztők és ügyfelek számára.

A Microsoft – amely az OpenAI legnagyobb befektetője – állítólag azonnal jelezte a gyanús tevékenységet a cégnek, és az eset már akkor komoly aggodalmat keltett az amerikai technológiai szektorban.

David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutákért felelős szakértője a Fox Newsnak adott interjúban azt mondta, valóban „lehetséges”, hogy a DeepSeek amerikai szellemi tulajdont lopott. „Jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy a DeepSeek lényegében kinyerte az OpenAI modelljeiből a tudást” - fogalmazott.

A mesterséges intelligencia iparban elterjedt gyakorlat az ún. „desztillálás”, ami lehetővé teszi egy meglévő modellből származtatott, hatékonyabb rendszer kialakítását. Ez általában teljesen legális folyamat – egészen addig, amíg nem egy cég zárt, védett technológia adatait használják fel, mert az már komoly jogi problémákat vethet fel. A OpenAI felhasználási feltételei világosan kimondják, hogy az általuk generált adatokat tilos felhasználni versenytárs technológia létrehozására. Persze, hogy a Deepseek esetében mindez ténylegesen megtörtént-e, arra egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

„Tudjuk, hogy a Kínai Népköztársaságban aktívan dolgoznak azon, hogy lemásolják a fejlett amerikai AI-modelleket” – nyilatkozta Liz Bourgeois, az OpenAI szóvivője a The New York Timesnak. „Jelenleg vizsgáljuk, hogy a DeepSeek jogosulatlanul használta-e fel a modelljeinket, és ha több információval rendelkezünk, megosztjuk azt.”

Nem is egy kicsi cég?

A Deepseek megjelenése azért robbant ekkorát, mert ha igaz, amit állítanak, akkor az eddig gondoltnál nagyságrendekkel kevesebből is elő lehet állítani mesterséges intelligenciát, nincs szükség óriási mennyiségű fejlett chipre, különleges videókártyákra, hatalmas adatközpontokra. Azt állítják, erre egy kicsi startup is képes lehet.

A 2019-ben alapított Deepseek mögött egy Liang Wenfeng nevű üzletember és a High-Flyer Quant nevű hedge fund áll. Liang Wenfeng szerint a DeepSeek működése radikálisan eltér a nagyobb tech-cégekétől: míg például az Alibaba több százezer alkalmazottat foglalkoztat, ők egy kutatóintézetre hasonlítanak, amelyet főként frissen végzett egyetemisták és doktorandusz hallgatók alkotnak. Liang szerint a hagyományos tech-mamutok „nem biztos, hogy alkalmasak a jövő AI-iparának formálására” a magas költségek és merev szervezeti struktúrák miatt.

Ugyanakkor a Forbes arról ír, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a DeepSeek tényleg annyira kicsi, amekkorának láttatni próbálja magát. Egyes források szerint

egy hatalmas hardverfarmot építettek, amiben legalább 10 ezer, de akár 50 ezer Nvidia Tensor A-100 grafikus kártya is dolgozhat. Ez pedig több százmillió dollárba kerül.

Az is furcsa, hogy a cégnek nincsenek kereskedelmi tervei, látszólag nem érdeklik őket a bevételek. Az amerikaiak szerint mindez arra utal, hogy a vállalkozás mögött valójában a kínai állam állhat, amely így próbál globális pozíciókat elfoglalni a mesterséges intelligencia-elsőségért folyó versenyben.

Lopás nélkül nincs is AI?

Persze az is lehet, hogy mindez csak egy kommunikációs ellencsapás az amerikai techcégek részéről, ráadásul az ő esetükben sem egyértelmű, hogy jogilag tiszta megoldásokkal képezték ki saját modelljeiket.

Az OpenAI például több tucatnyi perrel néz szembe, amelyekben azzal vádolják, hogy szabálytalanul használt fel jogvédett internetes tartalmakat a modelljei kiképzéséhez.

A The New York Times is pert indított az OpenAI és partnere, a Microsoft ellen, mivel állításuk szerint cikkeik millióit használták fel a chatbot képzésére, ami a hírforrások konkurenciájává válhat.

Egy nemrég készült jelentés ráadásul arra is rámutatott, hogy az OpenAI YouTube-videók hanganyagaiból szintén leiratot készített, hogy aztán az AI-modelljei továbbfejlesztésére használja fel. Belső levelezések szerint a vezetők tudták, hogy ez szembe mehet a YouTube irányelveivel, ennek ellenére, egy belső csapat – amelynek tagja volt Greg Brockman, az OpenAI elnöke is – több mint egymillió órányi YouTube-videót dolgozhatott fel, hogy aztán a szöveges adatokat a GPT-4 modellbe töltse és ezzel alaposan felhúzza annak tudásbázisát.

Az OpenAI vezérei: Greg Brockman (balra) és Sam Altman. Fotók: Wikipedia

A OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman korábban elismerte, hogy a fejlett mesterséges intelligencia modellek betanításához szerzői jogvédelem alatt álló anyagokra van szükség, és kijelentette, hogy enélkül lehetetlen lenne ilyen rendszereket fejleszteni. A kijelentés azonnal felháborodást váltott ki a közösségi médiában, és most vissza is hullik a vállalat fejére:

miközben ők azt kommunikálják, hogy a DeepSeek akár el is lophatta az adataikat, egyre többen vádolják őket képmutatással.

Egy Bluesky-felhasználó így fogalmazott: „nevetséges, hogy az OpenAI, amely minden kérdés nélkül falta fel az adatainkat, most ujjal mutogat a DeepSeekre, amiért pontosan ugyanezt csinálja”. Ed Zitron AI-kritikus pedig így kommentálta az ügyet: „elnézést, de nem bírom abbahagyni a röhögést. Az OpenAI, a vállalat, amely gyakorlatilag az egész internet ellopására épült, most azért panaszkodik, mert a DeepSeek esetleg a ChatGPT válaszaiból tanult.”

Újabb AI-modellek jönnek, a cél az AGI

Miközben mindenki a DeepSeek sikerére és az amerikai AI-cégek befeszülésére figyelt, az Alibaba is bejelentett egy új mesterséges intelligencia modellt, a Qwen 2.5-Max-ot. A kínai tech-óriás szerint az új modell „szinte minden területen felülmúlja a GPT-4o-t, a DeepSeek-V3-at és a Llama-3.1-405B-t [a Meta AI-modelljét]” – idézi az Alibaba Cloud hivatalos WeChat-oldalát a Reuters.

A bejelentés időzítése azt mutatja, hogy az Alibaba komoly nyomást érez a hazai versenytársak részéről, és valószínűleg így volt ezzel a TikTok anyavállalata, a ByteDance is, amikor két nappal a DeepSeek-R1 január 20-i megjelenése után közölte: frissítette saját AI-modelljét, amely szerintük szintén felülmúlja az OpenAI által kifejlesztett terméket. Ezt az állítást igazolták is egy AIME benchmark teszttel, ami azt méri, hogy egy mesterséges intelligencia modell mennyire érti az összetett utasításokat és hogyan reagál rájuk.

Mindez arra utal, hogy bármi is az igazság a DeepSeekről, Amerika komoly versenytársakkal nézhet szembe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk