HÍREK
A Rovatból

„Jól van, megérdemeltem” – Eva Rezešová Friderikusz műsorában kért bocsánatot áldozatai családtagjaitól

Az M3-ason 2012-ben halálos balesetet okozó szlovák milliomos mélyinterjújában mesélt börtönéveiről és élete korábbi szakaszáról.


Interjút adott Friderikusz Sándor podcast adásában Eva Rezešová, aki 2012-ben ittasan, a megengedett sebességhatárt túllépve okozott balesetet az M3-as autópályán, amelyben a vétlen autó négy utasa meghalt. A per hosszú ideig tartott, a szlovákiai magyar milliomosnő egy ideig házi őrizetben, egy Duna parti luxuslakásban töltötte büntetését, amit sokan túlzottan enyhe ítéletnek éreztek. Rezešovát végül 2014 szeptemberében 9 évre ítélték. A börtönben mintarabként tartották számon, végül 2018 augusztusában szabadulhatott. Az elhunytak családjának 4 millió forint kártérítést fizetett.

Eva Rezešová az interjú elején tisztázta, hogy hivatalosan még mindig volt férje nevét használja, így csak a sajtóban szerepel leánykori nevén, valójában hivatalosan Eva Varholíková. Friderikusz az indentitásáról is kérdezte , amire elmondta, hogy magyarnak vallja magát, hisz mindkét szülője magyar (bár édesapja Alexander Rezesként született), és neki is az volt az anyanyelve. „Én úgy veszem, hogy magyarul is tudok, magyar vagyok, félmagyar, szlovák” – fogalmazott.

Rezešová arról is vall, hogy a szabadulása óta nem volt Magyarországon, és ha Friderikusz nem hívta volna meg, most sem jött volna, mert nehezére esik visszatérni az országba. „Azelőtt, amikor börtönben voltam, négy év után jó magaviselet miatt kijárós tudtam lenni. Hétvégente volt időpont, hogy mikor mehetek ki, s mikorra kell visszamenni. Édesanyám bérelt lakást, ott találkoztam a gyerekekkel” – meséli, majd hozzáteszi:

„Ennyi év után annyira fura volt, hogy úristen én szabad vagyok. Nem kell az adott órára visszamenni a börtönbe”.

Az interjú egy pontján a milliomosnő a kamerába nézve kért bocsánatot áldozatai hozzátartozóitól. Kifejtette: nem keres és nem kér felmentést a történtekért, de azt hozzáteszi, hogy a helyzete rosszabb volt, mint amennyi kívülről látszott belőle.

„Az emberek annyit láttak, hogy kihoznak a börtönből, négy óra tárgyalás, aztán vége. De ez nem így van. Engem ötkor kivettek a zárkából, aztán elvittek a csurmába” – mondja, majd megmagyarázza, „az egy kétszer két méteres, hideg helyiség. Olyan ott a véce, hogy arra nem ül az ember. Oda viszik az összes nőt, akinek aznap van tárgyalása. Reggeltől estig ott vagyunk. Akinek aztán adott órára van tárgyalása, kiveszik onnan. Én már hattól ott voltam, de csak tízkor kezdődött a tárgyalás. Akkor kivittek. Kettőkör aztán visszahoztak a csurmába, s ott vártunk.

Este kilenc-tíz volt mire visszakerültem a zárkába. Másnap aztán kezdődött mindez elölről. Az emberek ezt nem látják. Jól van, megérdemeltem”

– vallja Eva Rezešová.

Friderikusz Sándor arra is rákérdez, hogy vajon mi állhatott annak hátterében, hogy a sajtóban az ilyenkor szokásosnál is nagyobb ellenszenvvel viseltettek a baleset okozójával szemben. A műsorvezető rákérdez, hogy ennek vajon szlovákiai származása vagy inkább dúsgazdag felmenői lehetnek okai. Rezešová szerint:

„Talán az, hogy gazdag családból származok. Más szemmel néztek rám. Gondolták, hogy van pénzem, a szabadságot ezzel meg tudom vásárolni.”

Őszintén vall arról, hogy nagyon elkényeztetett gyerek volt, és arról is, hogy tudta, nem fogja megúszni a börtönt. „Ezt nem tudom már megváltoztatni, meg kellett tanulnom ezzel élni. Élni tovább az életet. Ez a hat év mássá formált. Az egyik oldalon keményebb vagyok, a másikon pedig óvatosabb és érzékenyebb” – mondja el büntetéséről.

Friderikusz Sándor teljes interjúja Eva Rezešovával

(via Új Szó)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 2)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Nagy Ervin (Fejér 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Jelencsik József (Pest 1)

• Polgár György (Pest 12)

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: