Íme a tökéletes szobor, ami ötvözi az emberiség eddigi művészetét – pedig nem is ember alkotta

Címlapkép: Drew Angerer/Getty Images - szmo.hu
2023. november 23.

A technológia iránt érdeklődő közönség csak kapkodta a fejét az elmúlt néhány napban. A mesterséges intelligencia-fejlesztés szupersztárját, a Chat GPT mögött álló, ma már 80 milliárd dollárt érő vállalat, az OpenAI első számú vezetőjét, Sam Altmant teljesen váratlanul kirúgta az igazgatótanács, majd emiatt kis híjján felmondott az összes dolgozó, végül Altman visszatért, az igazgatótanácsot pedig lefejezték.

Ahhoz, hogy megértsük, vissza kell mennünk a kezdetekhez. Az OpenAI-t „az emberiség legjobb érdekeit szem előtt tartva” eredetileg nonprofit szervezetként hozták létre 2015-ben olyan nagyágyúk, mint például Elon Musk és Peter Thiel, de az alapítók között volt Sam Altman is. Céljuk az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI - artificial general intelligence) felépítése volt, aminek intelligenciája megegyezne az emberével vagy meg is haladná azt. Azonban úgy gondolták, ez túlságosan erőteljes technológia ahhoz, hogy nyereséget hajszoló vállalatok vagy hatalomért vetélkedő államok irányítsák.

A nonprofit forma kezdetben jól működött, de hamar kiderült, hogy a fejlesztéshez több tíz- vagy százmilliárd dollár kell, amit lehetetlen jótékony felajánlások formájában összegyűjteni.

Kitaláltak tehát egy kettős struktúrát. 2018-ban, amikor Elon Musk kiszállt, a nonprofit szervezet létrehozott egy céget, ami immár a piacról is bevonhatott hatalmas pénzeket. A cég felett azonban továbbra is a nonprofit szervezet, pontosabban annak igazgatótanácsa gyakorolt ellenőrzést, hogy így garantálják az eredeti célok teljesülését. A profitorientált vállalat azt a feladatot kapta, hogy gyűjtse össze a befektetők pénzét, és hozza kereskedelmi forgalomba a küldetés finanszírozásához szükséges mesterségesintelligencia-alkalmazásokat. A befektetők nyereséghez juthatnak az OpenAI-ból, de a profitjuknak van egy felső határa. Az efölötti nyereség pedig visszakerül a cégbe.

Kifejlesztették a GPT-4 nyelvi modellt, amelyre alapozva világhódító útjára indulhatott a ChatGPT. A San Franciscó-i vállalat a mesterséges intelligencia fejlesztések húzóereje lett, és Altman, az OpenAI 38 éves vezérigazgatója a techvilág egyik legismertebb figurájává vált.

Tolongani kezdtek a befektetők is, élükön a Microsofttal, amely először "csak" egymilliárd dollárral szállt be, mára pedig már 13 milliárdot pumpált a vállalkozásba. Ezzel a profit 49 százalékát birtokolja, saját termékfejlesztéseit pedig szinte teljes egészében az OpenAI technológiáira alapozza.

Az, hogy a Microsoft megjelent színen, és a mesterséges intelligencia fejlesztői között felpörgött a verseny, szinte automatikusan oda vezetett, hogy komoly feszültség alakult ki az OpenAI eredeti célja felett őrködő igazgatótanács és a Sam Altman vezette operatív vezetés között.

Az OpenAI egyik társalapítóját, a cég tudományos vezetőjét, az Oroszországban született izraeli–kanadai Ilya Sutskevert egyre inkább aggasztotta, hogy a technológiai fejlesztéseik veszélyesek lehetnek, és Altman nem kezeli kellő súllyal ezt a kockázatot.

A mesterséges intelligenciát egyesek egy emberöltő óta a legnagyobb üzleti lehetőségnek tekintik, amely óriási távlatokat nyit meg például a gyógyszerkutatások területén, és alapvetően átformálhatja a munkaerőpiacot, míg mások azon aggódnak, hogy a túl gyors fejlesztés az egész emberiség jövőjét is veszélyeztetheti.

Miután Sutskever aggódni kezdett a tavaly létrehozott GPT-4 ereje miatt, létrehozott egy külön csoportot a cégen belül, amely a technológia jövőbeli verzióinak veszélyeit vizsgálta. Altman nyitott volt ezekre az aggodalmakra, de azt is fontosnak tartotta, hogy az OpenAI megőrizze előnyét a nagy versenytársakkal szemben. Ezért újabb pénzforrások bevonásán dolgozott, szeptember végén például közel-keleti befektetőkkel találkozott.

Sutskever egy november eleji podcastban már nyíltan arról beszélt, hogy egyáltalán nem valószínűtlen, hogy a mesterséges intelligencia sokkal okosabb lesz az embernél. "Hogy mit csinálnának az ilyen MI-k? Nem tudom" – tette hozzá. A Wall Street Journal szerint kollégáinak pedig azt mondta, aggódik, hogy az általános mesterséges intelligencia-rendszerek úgy bánnak majd az emberekkel, ahogy az emberek jelenleg az állatokkal.

Jellemző a helyzetre, hogy amikor az egyiküket, Helen Tonert azzal szembesítették, hogy Altman menesztése akár meg is semmisítheti az egész OpenAI-t, úgy reagált: "Ez tulajdonképpen összhangban lenne a küldetéssel."

Altman kirúgását a hat igazgatótanácsi tag közül négyen szavazták meg. Mindezt egy Google Meet megbeszélés keretében közölték a vezérigazgatóval, aki épp Las Vegasban volt a Forma-1-es versenyen. A többiek nevében Ilya Sutskever beszélt, és nem indokolta meg a döntésüket. Csak annyit mondott, hamarosan bejelentik a hírt, majd Altmant kizárták a számítógépéből. A kirúgás okáról később is csak annyit mondtak, hogy Altman nem volt velük teljesen őszinte. De hogy pontosan miben, azt nem árulták el.

Csakhogy Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója hamar világossá tette, hogy a játékszabályokat most ők írják. Bejelentette, hogy a Microsoft átveszi Altmant és az OpenAI második legfontosabb emberét, a szintén távozó Greg Brockmant, valamint minden dolgozót, aki szívesen csatlakozna hozzájuk. Azt ígérte, hogy a Microsofton belül folytathatják a munkát egy új laborban. Mivel OpenAI-alkalmazottak több mint 90 százaléka aláírta azt a levelet, amiben felmondással fenyegettek, amennyiben Altmant nem veszik vissza a céghez, világossá vált, az OpenAI igazgatótanácsa alulmaradt.

Ekkorra már Ilya Sutskever is meggondolta magát, és támogatta Altman visszatérését. Aláírta az ezért kampányoló levelet is.

„Mélyen sajnálom, hogy részt vettem az igazgatótanács tevékenységében” – fogalmazott. „Soha nem akartam ártani az OpenAI-nak. Szeretek mindent, amit együtt építettünk, és mindent meg fogok tenni, hogy újra egyesítsem a céget.”

Szerdára Sam Altamant visszahelyezték az OpenAI vezérigazgatói posztjára, és egy kivételével az igazgatótanács mindegyik tagja lemondott. Távozott a testületből Ilya Sutskever is.

Ezra Klein a Vox alapító-főszerkesztője a New York Times hasábjain azt írta,

És még ha sikerrel is járt volna az Altmant megpuccsoló igazgatótanács, akkor is ott van a Google AI részlege, a Meta mesterséges intelligencia részlege, az Anthropic, az Inflection és még egy sor másik cég, amelyik a GPT-4-hez hasonló nagy nyelvi modelleket épített fel. A kapitalizmus logikájából az következik, hogy a mesterséges intelligencia megállíthatatlan.

Ezra Klein szerint egyelőre a kormányok is hasonló csapdahelyzetben vannak. Bár október 30-án a Biden-kormány egy fontos végrehajtási rendeletet adott ki a mesterséges intelligencia biztonságos fejleztésével és használatával kapcsolatban, a Szilícium-völgy befektetői erőteljesen kritizálták a lépést. Nagy-Britannia bejelentette, hogy rövid távon egyáltalán nem szabályozza a mesterséges intelligenciát, ehelyett inkább fenntartja az „innovációpárti megközelítést”, az Európai Unióban pedig a jelek szerint a szabályozási javaslat megakadhat Franciaország, Németország és Olaszország ellenállásán.

Bár a túl gyors fejlesztésnek valós kockázatai vannak, az óvatosabb megközelítésnek is vannak hátulütői. Például az, hogy más nemzetek magukhoz csábítják az AI-cégeket, épp úgy, ahogy a Microsoft tette volna az OpenAI alkalmazottaival.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. november 02.

A Z generáció előtt álló kihívásokról, a mesterséges intelligenciáról és az egészségügy jövőjéről is beszélt Rab Árpád a Pénzcentrumnak adott interjúban. A jövőkutató szerint „az emberiség nagyon sok kihívás előtt állt már, és ezeket mindig megoldotta”, most sem lesz ez másként.

Rab Árpád azt mondja, hogy már kiépítettük azokat a technológiákat, amikkel meg tudjuk menteni a Földet, „csak meg kell csinálnunk a dolgokat”.

„Persze, ha ezt megoldjuk, majd létrejönnek új problémák, amiket majd a következő generációk oldanak meg. Nincs ebben semmi varázslat, az emberiség történelme ilyen” – tette hozzá a trendkutató, aki a Z generációra kitérve azt mondja, hogy sokszor a saját értékrendszerükben lévő kudarcélmények miatt depressziósak, nem pedig azért, mert a múlt értékmodelljei szerint ők ne lennének sikeresek.

„A problémát az szüli, hogy sokan vagyunk, globalizáció van, magasról indulunk, és mohók vagyunk. Ezeket a modelleket éppen most formáljuk, ez viszont az új generációnak egy nagy kihívása, mert ilyen még sose volt. Egyre gyorsabban változik a világ különféle okok miatt, leginkább azért, mert egy zárt rendszerben sokan élünk, és felgyorsultak az összeütközések. Ami régen egy 100 éves technológiai változás volt, 50 vagy 10, az most 3. Most minden generáció egyszerre kapja meg a dolgokat, nincs olyan generációs tudásátadás, hogy én megtanultam a jogot, gyakornok voltam, eljutottam ide, és most itt van a bőrfotelem és a drága autóm.”

Rab szerint „az emberiségnek akkora vagyona és olyan technológiája van, hogy a GDP 1 százalékával meg tudnánk oldani a globális vízproblémát”, azonban ez egy nagyon lassú folyamat. A trendkutató a mesterséges intelligenciáról azt gondolja: „sokkal nagyobb az esély arra, hogy átírja és irányítja az életünket, mint hogy 10 év múlva átveszi az emberiség felett a hatalmat”. Úgy véli, hogy az MI körül most egy „pozitív hájp” van, amit nemsokára egy nagyon negatív követ, „majd mindezek után szépen a helyére kerül, hogy van amikor jó, van amikor meg nem”.

A jövőkutató kitért a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatására is. Szerinte „nem az MI fogja elvenni egy szakmának a pénzét, hanem azok a szakmabeliek fogják elvenni a többiek pénzét, akik már használnak MI-t, és jól csinálják”.

Rab Árpád úgy látja, hogy a mostani általános egészségügyi színvonalat jelentősen feljebb tudjuk tornázni mindenki számára. A trendkutató szerint 20-30 évvel még kitolható az emberek várható élettartama, de hamarosan megszülethetnek annak a generációnak a tagjai, akik már soha nem halnak meg.

„Elvileg akár már most megszülethetnének, de 20 éven belül biztos, hogy lesz ilyen lehetőség. Most jön a neurobiológia nagy forradalma, most már van elég adatunk, és nem is feltétlenül az emberi test egyre jobb kicserélése, de az öregedés megállítása, a sejtcserékkel, akár testrészek pótlásával elérhető lesz. Ez nyilván azt fogja jelenteni, hogy néhány nagyon gazdag embernek már viszonylag hamar érinteni fogja az életét. Az elit technológiák pedig egyre olcsóbbá válnak, és egyre több embert érintenek De 100 év múlva meg bárki vehet majd magának új testet, ha úgy tartja kedve.”

A jövőkutató szerint az ember nagyjából 40 évre van „belőve”, amit már most ki tudunk tolni orvosi eszközökkel 80-100 évre is akár. Úgy véli, hogy csak idő kérdése, hogy „a test így vagy úgy a végtelenségig karbantarthatóvá váljék”.

Címlapkép: Gerald Anderson/Anadolu Agency/Getty Images - szmo.hu
2023. november 08.

Jelenleg percenként annyi műanyag hulladékot rakodnak le vagy égetnek el a szubszaharai Afrikában, amennyi egy futballpályát lefed, a Tearfund jótékonysági szervezet szerint.

Ha ez a tendencia változatlanul folytatódik, a régióban

A szubszaharai Afrikában, ahol a lakosság 70%-a 30 év alatti, a növekvő műanyagfogyasztás fő mozgatórugója a járművek és egyéb termékek iránti kereslet a növekvő jövedelem és népességnövekedés közepette.

Összességében a műanyaghasználat világszerte az előrejelzések szerint 2060-ra csaknem megháromszorozódik. A szubszaharai Afrikában viszont sok országnak nincs kapacitása a megugró műanyagfelhasználás okozta környezetterhelés kezelésére.

A kenyai Nairobiban az ENSZ konferenciát szervez, ahol a műanyaghulladékok kezelésével kapcsolatos egyezményen dolgoznak. Rich Gower, a Tearfund vezető közgazdásza, az előkészítés alatt álló, ENSZ-szerződés kapcsán elmondta:

„A szubszaharai Afrikában használt műanyag nagy része műanyag csomagolás, és végül lerakják és elégetik” - tette hozzá. Sürgette a Nairobiban a szerződésről tárgyaló feleket, hogy egyezzenek bele a műanyagtermelés jelentős csökkentésébe, és építsenek műanyaglerakókat, ahol a műanyaghulladék 60% -át ártalmatlanítani tudják.

Globális szabályok és szabályozások hiányában a fejlődő országokban élő emberek aránytalanul nagy mértékben viselik a műanyagszennyezés környezeti és egészségügyi hatásait. Dr. Tiwonge Mzumara-Gawa, Malawiból, aki részt vesz a kenyai tárgyalásokon, elmondta: „Miközben ezek a tárgyalások folytatódnak, Malawiban és egész Afrikában az emberek egészségét nap mint nap befolyásolja a műanyagszennyezés”.

Az ENSZ-konferencia helyszínétől néhány mérföldre a folyó túloldalán található a Dandora hulladéklerakó, ahol naponta 30 teherautónyi műanyaghulladékot dobnak le. A lerakó szúnyogok, legyek és kártevők táptalaja, növelve a malária, a kolera, a hasmenéses betegségek és más betegségek kockázatát.

Címlapkép: Jonathan Nicholson, Getty Images) - szmo.hu
2023. november 14.

2023 novembere mérföldkő lehet a mesterséges intelligencia történetében, ugyanis a hónap elején a legnagyobb, MI-vel kapcsolatos diplomáciai eseményre került sor.

Az Egyesült Királyságban 28 ország, köztük az Egyesült Államok, európai uniós tagországok és Kína képviselői gyűltek össze, hogy megvitassák, milyen veszélyeket jelenthet az emberiségre nézve a mesterséges intelligencia. A konferencián a vezető technológiai és mesterséges intelligencia vállalatok, például az Anthropic, a Google DeepMind, az IBM, a Meta, a Microsoft, az Nvidia, az OpenAI és a Tencent vezetői is részt vettek. Ott volt Elon Musk és António Guterres, az ENSZ főtitkára is.

A találkozót III. Károly király nyitotta meg, aki videobeszédeben kijelentette, „az emberi törekvések történetében az egyik legnagyobb technológiai ugrásnak lehetünk tanúi.”

A csúcstalálkozót a történelmi jelenőségű Blechley Parkban tartották. A második világháború idején ezen a helyen működött az Egyesült Királyság fő kódfejtő intézménye. A helyszínnel Alan Turing brit matematikus előtt tisztelegtek, aki itt segített a náci Enigma kód feltörésében, 1950-ben pedig ő volt az, aki egy máig ható tudományos dolgozatban vizsgálta: „Tudnak-e gondolkodni a gépek?”

A kérdés több mint 70 évvel később aktuálisabb, mint valaha. Világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia-rendszerek felgyorsíthatják a betegségek diagnosztizálását, segíthetnek a klímaváltozás elleni küzdelemben és a gyártási folyamatok ésszerűsítésében, de jelentős veszélyeket is hordoznak. Tavaly a nagy nyelvi modellek meglepő, és néha már kissé ijesztő képességeket mutattak.

Az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris szerint az MI jelentette kockázatoknál elég csak a deepfake képekre és videókra gondolnunk. Amikor egy nyugdíjasnak megszűnik az egészségbiztosítása egy hibás MI-algoritmus miatt, vagy egy nőt deepfake fotókkal zsarol a volt partnere, az egzisztenciális fenyegetést jelent – példálózott Harris.

A brit kormány friss jelentése pedig arra figyelmeztet, hogy a fejlett mesterséges intelligencia-rendszerek

A mesterséges intelligencia ráadásul már most bizonyítottan képes olyan dolgokra, amikről sok szakértő korábban úgy vélte, hogy csak évek múlva lehetségesek. Néhány kutató ennek alapján úgy gondolja, hogy az olyan rendszerek, amelyek képesek lemásolni az általános emberi intelligenciát, sokkal közelebb lehetnek, mint gondolnánk.

A Blechley Parkban tartott csúcstalálkozó végén kiadott nyilatkozatban a résztvevők deklarálták, hogy

„Az MI-ből eredő számos kockázat eredendően nemzetközi jellegű, ezért a legjobban nemzetközi együttműködésen keresztül lehet őket kezelni. Elhatározzuk, hogy együttműködünk az emberközpontú, megbízható és felelősségteljes mesterséges intelligencia biztosítása érdekében” - áll a dokumentumban.

Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke mérföldkőnek nevezte a nyilatkozatot. Mint mondta: a világ legnagyobb MI hatalmai egyetértettek abban, hogy sürgősen szükség van a mesterséges intelligencia kockázatainak megértésére „a gyerekeink és unokáink jövője érdekében.”

Yuval Noah Harari világhírű izraeli történész, a mesterséges intelligencia veszélyeivel is foglalkozó Sapiens könyvek szerzője a Guardiannak szintén azt mondta, a kiadott nyilatkozat „nagyon fontos előrelépés”, mivel a világ legerősebb nemzeteinek kormányai közösen fejezték ki aggodalmukat a technológiával kapcsolatban.

„Talán a legreménytelibb az, hogy nemcsak az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, hanem Kína kormánya is aláírta a nyilatkozatot. Szerintem ez nagyon pozitív jel. Globális együttműködés nélkül rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen lenne kivédeni a mesterséges intelligencia jelentette veszélyeket” - mondta Harari.

A Nagy-Britanniában elfogadott közös nyilatkozat azonban nem határozott meg konkrét politikai célokat - hívja fel rá a figyelmet a New York Times. Csak abban állapodtak meg, hogy hat hónap múlva újra találkoznak Dél-Koreában, egy év múlva pedig Franciaországban.

„A mesterséges intelligencia különbözik az emberiség történetének minden korábbi technológiájától, mert ez az első olyan technológia, amely képes önállóan döntéseket hozni, új ötleteket hozhat létre, magától tanulhat és fejlődhet. Szinte definíció szerint rendkívül nehéz az embereknek, még a technológiát létrehozó embereknek is előre látni az összes lehetséges veszélyt.”

Harari szerint erre jó példa, hogy a kormányok most például azzal érveltek, hogy a mesterséges intelligencia segíthet új biológiai fegyvereket létrehozni. De arról senki sem beszél, mekkora kockázatokat jelenthetnek a pénzügyi világban.

„Ez az ideális terület a mesterséges intelligencia számára, mert csak adatokról van szó” – érvel Harari.

„Mi történik, ha a mesterséges intelligencia új pénzügyi eszközöket kezd létrehozni, amelyeket egyetlen ember sem érthet meg?” Harari felhívja a figyelmet, hogy a 2007–2008-as pénzügyi válságot olyan adósságinstrumentumok okozták, mint például az értékpapírosított jelzálogfedezetű kötvények (CDO), amiket kevesen értettek meg, és ezért nem szabályozták őket megfelelően.

„A mesterséges intelligencia képes olyan pénzügyi eszközök létrehozására, amelyek nagyságrendekkel összetettebbek, mint a CDO-k. És képzeljük csak el azt a helyzetet, amikor olyan pénzügyi rendszerünk van, amelyet egyetlen ember sem képes megérteni, és ezért nem is képes szabályozni” – mondta.

Az izraeli szerző szerint nem a konkrét szabályozásokra és törvényekre kell összpontosítani, hanem azokra a szabályozó intézményekre, amelyek ismerik a mesterséges intelligencia fejlesztését.

„Erőteljes szabályozó intézményeket kell létrehoznunk, amelyek képesek felismerni a felmerülő veszélyeket és reagálni rájuk annak tudatában, hogy nem tudjuk előre megjósolni az összes veszélyt és problémát, és nem tudunk előre jogszabályt alkotni ellenük. Ez legyen a fő irány, nem pedig egy nagyon hosszú és bonyolult szabályozás megírása, amely a parlamenten vagy a kongresszuson áthaladva elavulttá válhat” - mondta a Guardiannak.

Biden elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet is. Ez előírja, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia eszközöket alkalmazó vállalatok teszteljék rendszereiket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem használhatóak biológiai vagy nukleáris fegyverek előállítására. A vállalatoknak jelenteniük kell a tesztek eredményeit a szövetségi kormánynak – bár az eredményeket nem kell nyilvánosságra hozni.

A rendelet felvenné a harcot a deepfake-kel is, a manipulált képek és videók ugyanis befolyásolhatják a választási eredményeket vagy becsaphatják a fogyasztókat. Javasolják a mesterséges intelligencia eszközökkel készített fényképek, videók és hangok vízjelezését, mert ez a módszer segíthet felderíteni az online tartalom eredetét.

Az amerikai elnök szerint már három másodpercnyi hangminta is elég, hogy manipulált hanganyag készüljön az MI segítségével. „Megnéztem egy ilyet” – mondta Biden. Egy olyan elnöki nyilatkozatot hoztak létre a munkatársai, ami soha nem hangzott el, és ami alkalmas lett volna egy politikai vagy nemzetbiztonsági válság kirobbantására.

Joe Biden emellett megerősítette azt az új szabályozást, amely megakadályozza, hogy Peking hozzáférjen a nagy nyelvi modellek előállításához szükséges legerősebb számítógépes chipekhez, valamint ahhoz az információtömeghez, amellyel a mesterséges intelligencia rendszereket képzik.

Jonas Tallberg professzor, aki a stockholmi egyetemen a mesterséges intelligencia szabályozásának geopolitikai következményeit vizsgálja, a Wired című magazinnak úgy fogalmazott: hatalmas a tét. Aki győztesként kerül ki az MI fegyverkezési versenyből, annak várhatóan jelentős befolyása lesz országok és térségek gazdasági versenyképességére és geopolitikai pozíciójára.