hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Génmódosításokba kezdett egy amerikai genetikus, hogy idegen bolygókon is élhessen az ember

Christopher E. Mason azt állítja, a medveállatka különleges génjével 80%-kal csökkenthető a DNS-károsodás súlyos sugárzás esetén. De sok más terve is van.

Link másolása

hirdetés

Ahhoz, hogy bolygóközi lényekké válhassunk, genetikai átalakításra szorulunk, hogy ellenállóbbak legyünk – vallja Christopher E. Mason amerikai genetikus professzor. Nem ő az első, aki úgy gondolja, hogy az emberiségnek fel kell készülnie egy másik bolygóra való áttelepülésre, mert a Föld belátható időn belül élhetetlenné válik, ő azonban már az odavezető utat is megpróbálta felvázolni A következő 500 év: élettervezés új világok elérésére (The Next 500 Years: Engineering life to reach new worlds) című könyvében.

Abban nincs semmi újdonság, hogy első lépésként Mason is Hold-, illetve Mars-bázisokban gondolkodik, és ezt követné a naprendszer, esetleg az azon túli bolygók meghódítása. Ő viszont tisztában van azzal, hogy az emberi test nincs igazán felkészülve a Földtől távoli életre, elég csak a különböző sugárzásokra vagy toxikus gázokra gondolni. Könyvében részletesen leírja azokat a genetikai módosításokat, amelyek megerősítenék ellenálló képességünket a megváltozott körülmények között.

A New York-i Weill Corner orvosi egyetem genetikusának nem akármilyen gyakorlati tapasztalata van e témában. Ő volt a vezető kutatója a NASA ikerkísérletében, amely Scott Kelly űrhajóst és testvérét vizsgálta. Scott 2015-ben közel egy évet töltött az űrben, míg egypetéjű ikertestvére, Mark ez idő alatt a Földön tartózkodott.

Mason kutatóként azzal is foglalkozik, hogy miként lehet emberi sejteket génmódosításnak alávetni, hogy ellenállóbbak legyenek az űrben. 500 éves tervének alapjait az így szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki.

A professzor a New Scientistnek adott interjúban kifejtette: az emberiségnek erkölcsi kötelessége megtalálni a módját, hogyan éljen a Földön kívül. Ugyanis az ember bolygónkon az egyetlen élőlény, amely tudatában van annak, hogy kihalhat, és az egyetlen, amely tehet is valamit ez ellen. „Az élet iránti kötelesség olyan, amelyet a tudatosság aktivizál. Ezt más nem fogja megtenni helyettünk” – mondja Mason.

A genetikus elárulja, hogy amikor a könyvét írta, nagyon elszomorodott. Eredetileg azon gondolkodott, hogy mi történik a következő 5 milliárd évben. A korábbi becslések szerint a Nap vörös óriássá válik, felfalja a hozzá közeli bolygókat, majd lassan elpusztul. Az asztrofizikusok többsége úgy véli, hogy a Föld körülbelül 4,7 milliárd év múlva válik lakhatatlanná.

hirdetés
Csakhogy a Nap fénye már egymilliárd éven belül elviselhetetlen lesz, és ebből Mason rádöbbent, hogy a Föld eredetileg hitt idejének legfeljebb egyötöde maradt.

„A Föld a legnagyszerűbb otthon, amit valaha ismertünk, de ha itt maradunk, ez lesz az utolsó otthonunk” – figyelmeztet a professzor.

A Scott Kellyn végzett kísérlet megerősítette, hogy az egyik legnagyobb veszély a sugárzás: az űrhajós vizeletmintája árulkodott a DNS-károsodásról. Azt is megfigyelték, hogy teste próbált alkalmazkodni a zéró gravitációhoz, és küzdött azért, hogy megőrizze izmai erejét és csontsűrűségét. Az izomsorvadás kockázata már eddig is ismert volt. Kelly szíve némileg kisebb lett, és egyes verőerei begyulladtak.

A hosszú űrbeli tartózkodás kihat a kognitív képességekre és a mentális egészségre is – figyelmeztet Christopher E. Mason. Kelly-nél az egy évi űrutazást követő hat hónapban enyhe visszaesést tapasztaltak. A hanyatlás nyilván erősebb lenne, ha valaki évtizedeket töltene egy űrhajóban.

A professzor szerint az emberi szervezet átalakítása bonyolult és ellentmondásos kérdés, éppen ezért nagyon szigorú biztonsági ellenőrzés és egyértelmű szabályozás mellett lehet csak végrehajtani. Úgy véli, hogy a következő évtizedekben elkezdődhetnek az ilyen irányú kísérletek.

Mason két módszert javasol: az egyik a CRISPR technológia, amellyel bizonyos specifikus géneket módosítani lehet. A másik az epigenom-módosítás, amellyel átmenetileg ki vagy be lehet kapcsolni egyes géneket.

A génmódosításokhoz a professzor az evolúció tanulságait hívná segítségül. Az egyik legjobb példának a mikroszkopikus medveállatkát, a tardigrádot tartja, amely képes az űrvákuumot túlélni azáltal, hogy ki tud teljesen száradni, majd rehidratálódni. Genomjában, amelyet 2015-ben szekventáltak japán tudósok, van egy különleges gén, amelyet DSUP-nak (damage suppressor protein – káreltüntető protein) neveznek.

Mason laboratóriumában ezt a gént integrálták az emberi genomba, és egy új sejtfonatba. Kiderült, hogy ezzel a génmódosítással 80%-kal tudják csökkenteni a DNS-károsodást súlyos sugárzás esetén.

A kutatónak meggyőződése, hogy más organizmusok génjeit is beültethetik az emberi sejtekbe, hogy megelőzzék a sugárzás okozta károsodást. Ilyen például a p53 gén, amellyel az elefántok nagy mennyiségben rendelkeznek és vélhetően ezzel magyarázható, hogy ritkán kapnak rákbetegséget.

Mason azonban tisztában van azzal, hogy ha egy létező biológiai rendszerhez hozzáadnak bármilyen gént, az nem várt változásokat, működési rendellenességeket is eredményezhet. Ezért kell szerinte nagy körültekintéssel hozzálátni az ilyen munkákhoz.

Ezzel szemben az epigenetikus terápiával a DNS struktúráját és működését csak egy kis időre változtatják meg. Például, ha az űrhajósokat nagy erejű sugárzás éri, aktiválni lehet sejtjeikben plusz válaszadókat, és ki lehet őket kapcsolni a veszély elmúltával. Ez az eljárás ma már technikailag lehetséges, csak optimalizálni kell. Mason ilyen irányú kísérleteket tervez a következő 10-20 évre.

A Földön kívüli emberi élet fenntartásának is záloga az elegendő élelem. Mason emlékeztet arra, hogy kilenc olyan aminosav van, amelyet fogyasztanunk kell, mert a szervezetünk ezeket nem tudja előállítani. A Földön mindezek megtalálhatók. Ha viszont más bolygóra költözünk, akkor magunkkal kell vinnünk vagy pedig gyártanunk kell ezeket. De mi van akkor, ha mégis a testünk termelné ki őket?

Laboratóriumában azt is kutatják, hogy miként válhatnának az emberek prototróffá. Ez azt jelenti, hogy képesek lennénk saját testünkön belül létrehozni mindazokat a molekulákat, amelyek szükségesek a túlélésünkhöz.

Más organizmusok elemeit integrálnák az emberi genomba, hogy szervezetünk megtermelje az összes létfontosságú aminosavat. Azt már bebizonyították, hogy egy vagy két aminosavval működik az eljárás, igaz, egyelőre csak sejtszinten.

Emellett reaktivizálni lehet olyan géneket is - például egy kis CRISPR-beavatkozással - amelyeknek képességei csökkenni látszanak, de akár új tulajdonságokkal is fel lehet ruházni őket a megváltozott körülmények miatt. Ilyen például az a génünk, amely szintetizálja a C-vitamint – mondja a professzor.

Mason egyik távlati terve a „generációk űrhajója”. Mivel a kutató szerint többszáz olyan exobolygó létezik, amelyek vízmennyiségük révén lakhatónak tűnnek az emberek számára, szerinte 2400-ra el kell jutnunk oda, hogy készen álljunk hosszú távú űrutazásokra, amelyek során kiválaszthatjuk a legjobbat új otthonunknak.

Azért nevezi ezt a projektet „generációk űrhajójának”, mert éppen az út hosszúsága miatt több nemzedék fog együtt élni és halni ugyanabban az űrhajóban.

Ugyanakkor le kell győzniük az ezzel járó pszichológiai stresszt biológiai folyamataik lelassításával, eljutva a pangás vagy a hibernáció állapotába. Ehhez máris azonosítottak olyan medvegéneket, amelyekhez hasonlókat beültethetnek emberekbe.

A professzor a jövő új technológiái között fontosnak tartja a mesterséges anyaméh kifejlesztését. Úgy véli, hogy ha az emberek új lakhelyén túlságosan veszélyes lenne a nők számára a terhesség, a mesterséges anyaméh lehetőséget biztosítana a gyermekek születésére.

Christopher E. Mason tisztában van azzal, hogy 500 éves tervének nagy részét nem fogja megérni.

„Úgy gondolom, hogy az egyik legfelszabadítóbb állapot az egészséges halandósági érzék. Ez megszabadítja az embert attól a gondolattól, hogy mi lesz őutána és hogyan tud hozzájárulni a jövőhöz. Ami megdöbbentő, hogy sokan, akikkel beszéltem a könyvről, sosem gondolkodtak 50 évnél hosszabb távlatokban” - mondja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Kisokos: mit és hogyan kell szelektíven gyűjteni?
A szelektív hulladékgyűjtés fontos, megmutatjuk, hogy hogyan csináld!

Link másolása

hirdetés

A szelektív hulladékgyűjtés több szempontból is hasznos tevékenység. Az így gyűjtött hulladék nem kerül a szeméttelepre, ezáltal csökken a feleslegesen felhalmozódó szemét és az elégetésükkel kibocsátott káros anyag mennyisége is.

Emellett ezek az anyagok újrahasznosításra is kerülnek, ami nem csak az adott hulladéktípus alapanyaga (üveg, alumínium, kőolaj stb.) szempontjából jelent takarékos megoldást, de az anyag előállításának energiaigényével és vegyszerigényével kapcsolatosan is. Egy jócselekedettel tehát egyszerre több területen tudunk pozitív hatást elérni. De hogyan is kezdjünk neki?

Triviálisnak tűnhet, mégis még az elején érdemes leszögezni, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, ha egy része nem a megfelelő tárolóban köt ki, egy kis figyelem sokat segít. A hulladékgyűjtők lehetnek közvetlenül otthonunknál (ez általában a papír és a műanyag gyűjtésére alkalmas tárolókra igaz), de bizonyos hulladéktípusokat hulladékgyűjtő szigetekre kell elvinnünk. Ez utóbbiak száma a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével csökkent, de kis utánajárással kideríthető a legközelebb található sziget. Az, hogy mit melyik tárolóba kell dobnunk, területenként különbözhet, érdemes ez ügyben tájékozódni környékünkön. Gyakran a legkézenfekvőbb helyen, magán a hulladékgyűjtőn találhatunk információt arról, mit melyik tárolóba kell dobni.

Több olyan hulladéktípus létezik, ami több háztartásban megtalálható és első ránézésre valamelyik kategóriába besorolható, mégis külön kell őket gyűjteni, és az erre a hulladéktípusra szakosodott gyűjtőhelyre vinni. Ilyenek például a videó- és magnókazetták, a CD-k és DVD-k, a hungarocell, a villanykörték és fénycsövek vagy a tükrök.

A lámpahulladék szelektív gyűjtésének az oka, hogy a fényforrások (LED lámpák, kompakt és hagyományos fénycsövek, kisülő lámpák) és a lámpatestek (LED-es, kül- és beltéri lámpatestek és vészkijárat jelzők) nagyon összetett eszközök, azonban viszonylag egyszerűen darabjaira szedhető mindennapi használati tárgyak.

hirdetés
Megtalálható bennük gyakorlatilag mindenféle alapanyag: fém, üveg, műanyag. Éppen az összetettségük miatt nem kerülhetnek simán a fém, üveg vagy műanyag szelektív hulladékok közé. Azonban szakszerűen szétszerelve őket, egy átlagos fényforrás 83-89%-a újrahasznosítható.
Mi az a lámpahulladék és miért fontos gyűjteni?Elhasznált fényforrások: energiatakarékos izzók, ipari speciális lámpák és egyenes fénycsövek, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak! Ezeket az elromlott és kiselejtezett lámpahulladékokat nem szabad a vegyes, kommunális kukába dobni, mert a lerakóba kerülve a termékekből kikerülő veszélyes anyagok  (pl. higany) károsíthatják környezetünket.

Lámpahulladékot leadhatunk a barkácsáruházakban, a hiper-, és szuperbevásárló áruházakban, a hulladéktelepeken is. Jársz ilyen helyekre? Akkor legközelebb nézz szét a bejárat vagy a pénztárak környékén! Hidd el, a közeledben is meg fogod találni a megfelelő gyűjtődobozt. Használd a gyűjtőpont-keresőt! Leadhatod továbbá a lakóhelyeden szervezett lakossági e-hulladék begyűjtési akció keretében is, de talán mind közül a legegyszerűbb módja a lámpahulladék leadásának ha oda viszed el ahol az új lámpát vagy égőt vásárolod.

Ne feledd, a visszagyűjtött lámpákat újrahasznosítják és jelentős mennyiségű másodlagos nyersanyagot biztosítanak a lámpa- és üveggyáraknak! További érdekességeket a lámpahulladékról ide kattintva olvashatsz!

A gyűjtésre vonatkozóan be lehet tartani továbbá általános szabályokat, régiótól függetlenül is. Hulladéktípustól függetlenül fontos, hogy a hulladék ne legyen szennyezett. Papír esetében a használt szalvéta vagy papírtörlő sajnos már nem kerülhet újrahasznosításra, a papírtörlő kartonhengere ellenben igen, hiszen ezekre általában nem kerül szennyeződés. Vegyszeres, zsíros flakonok, dobozok sem kerülhetnek a tárolóba, megfelelően kitisztítva viszont ezek is mehetnek az újrahasznosítandó műanyagok közé. Az alábbiakban válogatásunkban mutattunk még pár példát:

Papír - kék konténerben

Gyűjthető: tiszta újságpapír, papír és kartondobozok összehajtva, tiszta csomagolópapírok, irodai papírhulladékok, telefonkönyv, szórólapok és reklám- kiadványok, újságok

Nem gyűjthető: zsíros, olajos papírok, szennyezett papírok ( pl. zsíros pizzás doboz), műanyag borítók, indigó, faxpapír, használt egészségügyi papírok ( zsebkendő, wc papír), pelenka

Fehér üveg - fehér konténerben

Gyűjthető: befőttes üvegek, különböző üvegpalackok, bébiételes üvegcsék, röviditalos üvegek, szörpös üvegek ( elöblítve),

Nem gyűjthető: ablaküveg, tükör, villanykörte, neoncső, szemüveg, nagyító, TV képcső, orvosságos üveg

Ne dobd bele a színes üveget se!

Színes üveg - zöld konténerben

Gyűjthető: boros és sörösüvegek (fém és műanyag zárókupakot távolítsuk el!), színes parfümös üvegek

Nem gyűjthető: porcelán és kerámia, gyógyszeres üvegek, katedrálüveg

Ne dobj bele színezetlen „fehér” üveget!

Műanyag - sárga konténerben

Gyűjthető: PET palackok, elöblített tejfölös és joghurtos poharak, műanyag zacskók, reklámtáskák és műanyag fóliák, PP- Polipropilén anyagú (pl.tejtermékek dobozai, ketchupos flakonok) és HDPE (pl.mosószerek -; samponok flakonjai) jelzésű kozmetikai szeres flakonok. A csomagoláson megtaláljuk ezeket a jelzéseket.

Nem gyűjthető: vegyszeres, zsíros flakonok,fogkefe, műanyag játékok, videó és magnókazetta, CD lemezek, hungarocell. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat.

Fém - szürke konténerbe

Gyűjthető: alumínium italdobozok, alufólia, konzervdobozok, zárókupakok, fém nyitófülek, elhasználódott evőeszközök, apróbb fém tárgyak

Nem gyűjthető: ételmaradékkal szennyezett konzervdobozok (ezeket mosd ki)

Figyelj oda, mert sok helyen összevonták a szürke és a sárga konténereket.

A veszélyes hulladékokat (pl. vegyszerek) száraz elemek, az akkumulátorok, a sütőolaj, a fáradt olaj, a lejárt gyógyszerek stb.) elzárva, külön helyen, gyermekektől elzárva kell tárolni addig, amíg azt hatósági engedéllyel rendelkező cégnek vagy szervezetnek ártalmatlanításra át nem adjuk.

Onnantól, hogy a szeletíven gyűjtött hulladék a megfelelő tárolóba kerül, még hosszú út áll előtte, míg új formában ismét forgalomba kerül. A papír újrahasznosításával jelentős víz- és energiamegtakarítás érhető el, ráadásul nincs szükség adalékanyagokra sem. A műanyagok újrahasznosítása komplexebb feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző változata létezik, akár fajtánként különböző összetétellel. A szétválogatás után a műanyagokat felaprítják, az így létrejövő aprólékot alaposan megtisztítják, majd műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

Az üveghulladék szinte 100%-ban újrahasznosítható, emellett minősége is szinte azonos az új üvegekével, a folyamat során pedig energiát is megtakarítanak. A fémhulladékot fajtánként szétválogatják, felaprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A fémdarabokat aztán beolvasztják és rudakba öntik.

Egy kis odafigyeléssel tehát nemcsak egy háztartás hulladéktermelése csökkenthető könnyen, hanem ennek pozitív hatásai más területeken is érzékelhetők.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Robotpincérek leptek el egy fővárosi éttermet
A robotok főleg a cipekedésben és a tányérok összeszedésében segítenek az Alkotmány utcai étteremben, egyikük már nevet is kapott.

Link másolása

hirdetés

Pár napja üzemelte be a fővárosi I55 American Bar & Restaurant két robotpincérét, az egyiknek már nevet is adtak. A pandémia miatt hatalmas lett a munkanélküliség a vendéglátóiparban, a felszolgálógépek most jól jönnek.

Kiss Péter, a vendéglátóhely vezetője azt mondja, három éve még csak cikket olvasott arról, hogy robotok dolgoznak ebben az ágazatban, sosem gondolta, hogy az övé lehet az első olyan étterem a fővárosban, ahol ki is próbálják. (Józsefvárosban egy kávézóban, Győrben pedig egy étteremben már dolgozik felszolgáló robot.)

– Hogy jött az ötlet, hogy robotpincérrel dolgozzanak?

– Siófokon találkoztam ezzel a technológiával, nagyon megtetszett és ki akartam próbálni. Nálunk most kettő Bellabot van tesztüzemben.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

hirdetés

– A vendégek nagyon szeretik, nagyon érdekesnek tartják, Budapest belvárosában nagyon nyitottak az emberek. Szelfiznek velük, mosolyognak, amint meglátják. Már köszöntöttünk a segítségükkel szülinapost is, a robot énekelt. Ő vitte ki a tortát. Még egy kicsit futurisztikusnak tűnik, de figyelek minden egyes asztalt. A turisták kifejezetten szeretik ezt a megoldást, őket kell a legkevésbé informálni arról, hogyan is kell levenni a robotról a rendelést.

– A pandémia a vendéglátásban okozott munkaerőhiányt, Önök tervezik azt, hogy ezzel elejét vegyék a problémának?

– Teljesen nem tudják az embert pótolni. Lehetnek olyan átalakítások, hogy ez megoldható legyen, de az beruházást igényel. Több hely kell nekik, hogy meg tudjanak fordulni, kis beugrók legyenek a tálalópultnál, a bárnál, hogy be tudjanak állni, tehát létezhet, de én úgy gondolom, hogy egy-két generációnak le kell futni ehhez. Viszont például amikor 10 emberem lebetegedett most decemberben, és nem volt kit hívni, akkor jól jött volna a robot. Nem mindenki fogadja egyébként örömmel a Bellabotot, van, aki elkezdte félteni a munkáját.

– Nevük van már?

– Volt itt egy nagyon kedves kollégánk, Andy, ő rengeteg tányért vitt ki. Sajnos más vizekre evezett, de sosem felejtjük el. Az ő tiszteletére neveztük el hát Andynek az egyiket, a másiknak még keressük a nevet.

A tesztüzem kezdetekor Hegyi Károly, a Gastrobot Kft. ügyvezető-tulajdonosa is jelen volt, őt a technológiáról faggattuk.

– Ezt a robotot Shenzenben gyártják, ez a "kínai Szilikon-völgy", a legújabb technológiák itt látnak elsők között napvilágot. A legfontosabb rész, amit kifejlesztettek a pincér robot esetében, az az önvezetés. Ezt folyamatosan tesztelték, azután kerülhetett csak vendégek közé. A dizájnt pedig a japánok tervezték, egy kedves, aranyos külsőt próbáltak kialakítani.

– Hogyan működik?

– A klasszikus éttermi a'la cart felszolgálás a fő funkciója. Ez nem más, mint mikor a felszolgáló bemegy a pulthoz, beüti a rendelést, bemegy a konyhára, kihozza az ételt, kiviszi a vendégnek, majd amikor az befejezte, összeszedi a tányérokat. Ebből a robot 70 százalékot tud elvégezni. A gép főként a cipekedésben és a tányérok összeszedésében képes segíteni. A vendégekkel továbbra is a pincér foglalkozik, amit egyébként jobban is szeretnek.

– Mire alkalmas még a robot?

– Minden programozás kérdése. Persze idővel majd a teljes kiszolgálást is meg tudja csinálni, de még a jelenlétüket szokni kell a személyzetnek és a vendégeknek is. A szülinapost például a már említett éneklés mellett a nevén is tudja szólítani. A bejáratnál is tudja fogadni a vendégeket, és a foglalt vagy szabad asztalhoz tudja őket kísérni. Hostess funkciót is el tud látni, az étterem előtt állva szólítja meg az embereket, hogy térjenek be. Ha pedig az étterem tulajdonos külső helyszínre, például fogadásra vagy esküvőre akarja vinni a robotot, arra is van lehetősége. Be lehet táplálni az ottani térképet, vagy azt is lehet, hogy a vendégek egy gomb segítségével megállítják, ha le akarják róla venni az ételt vagy italt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Gulyás László: „Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ”
A mesterséges intelligencia nemsokára beépül a mindennapokba. De vajon elveheti-e a munkánkat, és kell-e attól tartanunk, hogy a gépek egy napon öntudatra ébrednek?

Link másolása

hirdetés

A mesterséges intelligencia átalakíthatja a munkaerő piacot, viszont jelentős mértékben megkönnyítheti életünket, derül ki Gulyás László szavaiból. Az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docensével arról beszélgettünk, mitől függ, hogy milyen munkákat végeznek majd továbbra is az emberek, és mennyire okosak jelenleg a gépek.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia kutatások 1956-os kezdete óta újra és újra felvetődik a kérdés, kell-e attól tartanunk, hogy a gépi automatizáció elterjedésével az emberre már nem lesz szükség. Pedig Gulyás László azt mondja, ez a folyamat nem újkeletű. Az eszközhasználat az emberré válás fontos lépése volt. Azóta folyamatosan készítünk és használunk egyre bonyolultabb eszközöket. És ez mindig kihatott a munkaerőpiacra, valamint a társadalom egészére is.

"Gondoljunk bele abba, hogy közvetlenül az ipari forradalom után a gyerekeket is dolgoztatták hajnaltól éjszakáig. Ez nem csupán a kor kegyetlensége volt, hanem sok-sok munkáskézre volt szükség. Az újabb és újabb gépek elterjedésével viszont már kevesebb fizikai munkára van szükség. Ma már a társadalom nagy részének gyermekei huszonéves koruk elejéig iskolába járnak."

A változások nemcsak megszűntettek szakmákat, de létre is hoztak helyette újakat.

"A huszadik század elején a robbanómotorok megjelenése egy egész terület visszaszorulását eredményezte. Nem kellett annyi lovász és kocsis például. Viszont új szakmák jöttek létre helyettük, hiszen sokan dolgoznak autószerelőként, benzinkutasként vagy sofőrként is, bár ma már szinte mindenki maga vezet."

Kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mely szakmákat válthatja ki először. Erre nem könnyű válaszolni.

hirdetés

"Amit ma mesterséges intelligenciának hívunk, az egy gép, amely a digitális térben működik és egy konkrét feladatot lát el. Lényegét tekintve nem különbözik a porszívótól, a turmixgéptől, vagy a teherautótól. Egy adott feladatban jobb, hatékonyabb munkát tud végezni, mint az ember, mentesítve minket a terhelés alól."

"Várhatóan azok a szakmák tűnnek el, ahol egyszer meg kell tanulni a feladatot, aztán csak ismételni kell. Ismétlésben, monotonitástűrésben a gépek jobbak."

A kreatív iparágakban viszont Gulyás László szerint több lehetőség maradhat nekünk. És sok olyan szakma is megjelenhet, amire most még gondolni sem merünk.

"Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ. Mivel már maguk az okostelefonok is számítógépek, nemigen marad ki senki. De ezt elsősorban nem konkrét, tudatos döntések fogják meghatározni, mert a mesterséges intelligencia nem önálló termék lesz, hanem beépül az általánosan használt eszközökbe. A keresőbe, a navigátorba, a fényképezőbe, a könyvelőprogramba és így tovább. A látványos változások megjelenése talán a pénzügyekben, így a bankszektorban fog elsőként jelentkezni."

A sci-fi filmek által felvázolt távoli jövőben sokszor láthattuk az általunk megalkotott számítógépeket vagy robotokat öntudatra ébredni, majd az ember ellen fordulni. Gulyás László szerint ettől egyelőre nem kell tartani.

Jelenleg a szűk értelemben vett mesterséges intelligenciánál tart a világ, amely közel sem jelent veszélyt ránk nézve.

"Amit most meg tudunk csinálni, az az, hogy konkrét feladatokra fejlesztünk olyan algoritmusokat, amely azokat jobb hatékonysággal vagy gyorsabban képes megoldani, mint az ember."

A következő elméleti lépés az lenne, ha egy program minden feladatot legalább olyan szinten lenne képes elvégezni, mint az ember. Erre még nincsen meg a technológiánk, és belátható időn belül nem is látható, hogy meglesz. A gépek öntudatra ébredése csak ezután jöhetne.

"Jelenleg nem tudnak a gépek mindent, amit mi tudunk. Ma bizonyos feladatokra készítünk fel programokat, amiket azok meg tudnak tanulni. Amikor azt olvassuk, hogy egy gép megver egy sakkasztalnál egy embert, az csupán azt jelenti, hogy az adott feladatot jobban képes megoldani, mint az ember. De hát ez a gép definíciója, ezért használjuk őket" - fogalmaz a szakértő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: