JÖVŐ
A Rovatból

Ez lehet a legmelegebb február, és a legmelegebb tél a mérésék kezdete óta - és ennek komoly következményei lesznek

Az éghajlatkutató szerint előfordulhat, hogy az évszázad végére már csak néhány téli napunk marad. Búcsút mondhatunk a hónak és a síelésnek, miközben a tavaszi fagyveszély miatt szélsőséges esetben akár a gyümölcstermés fele is elveszhet.

Link másolása

Hiába van még február, napok óta leginkább áprilisihoz hasonló az időjárás Magyarországon. A hirtelen jött 20 fok körüli hőmérsékletet nemcsak a rövid ujjú pólókban rohangáló emberek jelzik, néhány fa is szokatlanul korán virágba borult. Túl azon, hogy a korai tavasz jó hatással van a fűtésszámlákra, abban szinte mindenki egyetért, hogy valami nagyon nincs rendben az időjárással.

Szabó Péter éghajlatkutató jelenleg az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok egyik állandó szerzője, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Nemzeti Alkalmazkodási Központnál dolgozott szakértőként. Legutóbb október közepén beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy idővel a szeptember a nyár része lehet majd. A mostani időjárást alapul véve adta magát a kérdés: a február pedig hamarosan tavaszi hónap lehet?

– Októberben azt mondtam, hogy a nyár hossza növekedett meg a legjobban: gyakorlatilag 40 nappal hosszabb az 1970-es, 1980-as évek átlagához képest, főleg az ősz rovására. A Másfélfok három évvel ezelőtti tanulmányában arra jutottunk, hogy a tél továbbra is december elején kezdődik, de nagyjából 7 nappal hamarabb ér véget az évszak.

Vagyis a február egy-két évtized múlva akár már valóban a tavasz része is lehet.

Ha külön-külön vizsgáljuk 1971-től kezdődően a téli nappalokat, akkor azt láthatjuk, hogy a február melegedett a legjobban, legkevésbé pedig a december.

– Az elmúlt napokban rendre 20 fok körüli hőmérsékletet jeleztek előre. Mennyire ritka, hogy ennyire tavaszias az idő februárban Magyarországon?

– December elsején egy interjúban óvatosan azt mondtam, hogy a december és a január inkább átlagos hőmérsékletű lesz az évszakos előrejelző modellek szerint, aminél végül is melegebb lett az a két hónap. De ez a rendkívüli, extrém meleg február még az akkori, évszakos előrejelző modelleket is meglepte – én ennyire is bízom bennük. Előzetes adatok alapján

ez lehet az eddigi legmelegebb február, és emiatt az egész tél is a legmelegebb lesz a mérésék kezdete óta,

de ezekre csak a hónap lezárulta után kapunk választ. Mindenesetre a HungaroMet, vagyis a korábbi OMSZ adatai szerint a mostani télen decemberben egy, januárban három, februárban pedig eddig ugyancsak három napon dőlt meg az országos melegrekord, míg a hidegrekord három hónap alatt egyszer sem. Ez egyértelmű jele annak, hogy sajnos a pozitív tartomány felé gyorsabban tolódik el ez az évszak.

– Innentől kezdve jobban tesszük, ha megszokjuk, hogy a tél utolsó napjaiban rövid ujjú pólós idő lesz, vagy ez csak egy egyszeri alkalom?

– Egyetlen évszakból nem lehet kiindulni, vagyis nem mondhatjuk, hogy innentől kezdve ilyen enyhék lesznek a telek, és februárban alig kell majd fűteni. Viszont az indikátorok valóban azt mutatják, hogy jelentősen lecsökkent mostanra a fagyos napok száma. Fagyos napnak azt nevezzük, amikor az éjszakai minimumhőmérséklet 0 fok alá csökken. Ilyenből korábban évente 100 nap volt, de ma már csak 70-80 ilyen napunk van. De kevesebb téli napot is tartunk számon, vagyis olyan napot, amikor a maximumhőmérséklet is 0 Celsius-fok alatti, tehát gyakorlatilag egész nap fagy van.

A pesszimista forgatókönyv szerint húszéves átlagban az évszázad végére néhány téli napunk lesz már csak,

ami rendkívül kevésnek számít a század eleji 20-hoz képest.

– Csak a klímaváltozás állhat a szokatlanul meleg február hátterében, vagy köze lehet hozzá az El Niño éghajlati jelenségnek is, aminek fő jellemzője, hogy felerősíti a globális felmelegedés hatásait?

– Március-áprilisig tarthat a globális átlaghőmérsékletet növelő El Niño, amit egy neutrális időszak követhet. Ennek az éghajlati jelenségnek jelentős hatása van Észak-Amerikában, de az európai télre gyakorolt hatásaival kapcsolatban óvatosabban fogalmaznék. Skandináviában például egy időjárási blocking helyzetnek köszönhetően december-januárban nagyon hideg volt, amit mi Magyarországon egyáltalán nem érzékeltünk. Mostanra ez a helyzet megszűnt az északi országokban, így a tartós nyugatias áramlásnak köszönhetően arrafelé is enyhébb az időjárás.

– Vagyis akkor az egész világot figyelembe véve az El Niño után következő tél sokkal inkább egy klasszikus télre hasonlíthat majd, szemben a mostanival?

– Igen, vagyis remélem, hogy a következő tél ennél hidegebb lehet. De ezt most még a szezonális, közép-európai előrejelzések sem igazán mondhatják meg.

– Visszatérve a februári magyar áprilisra: milyen hatásai lehetnek az életünkre, hogy már javában akadnak virágba borult fák az utcákon?

– Pozitív hatása lesz például a fűtésszámlákra, amik alacsonyabbak lesznek. De pszichológiai szempontból is jó hatása van annak, hogy elmaradtak a tartós és kemény hidegek. Azonban nem szabad elfeledkezni a negatív hatásokról sem. Ilyen például a hóesés csökkenése, aminek következtében hazánk hegyeiben alig akad olyan nap, amikor síelésre alkalmas, vagyis 15 centiméternél vastagabb a természetes hó. Emiatt csak jelentős hóágyúzással tudják fenntartani a téli turizmushoz szükséges hóvastagságot Magyarországon, ami a bolygó további felmelegedésével teljesen megszűnhet. De ez nemcsak nálunk, hanem a jóval magasabban fekvő területeken, például az Alpokban vagy a Kárpátokban is rontja a téli turizmus helyzetét.

– A téli turizmus megszűnése még a mi életünkben bekövetkezhet, vagy ennél azért nagyobb távlatokról van szó?

– Ez nem úgy működik, hogy most mindenki úgy dönt, hogy a jövőben síelni szeretne, és majd tud is. Az éghajlati rendszer egy nagyon bonyolult, nem lineáris rendszer, és

ha mondjuk mától nullára visszavesszük a kibocsátásokat, akkor is csak nagyjából 15-20 év múlva lesz hatása ennek a döntésnek a hőmérsékletre és egyéb változókra.

Ha sikerül betartanunk a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, akkor talán az évszázad közepétől újra síelhetünk itthon. Amennyiben a pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor az évszázad közepétől a külföldi, magasabb hegyekben lehet majd kizárólag síelni.

– Maradjunk még egy gondolat erejéig a jelennél, vagyis a jelenlegi extrém meleg februárnál. Milyen hatása lehet a szokatlan melegnek a mezőgazdaságra?

– A tartósan hideg tél elmaradásának a mezőgazdaságra is negatív hatása lesz. Egyes növényeknek például nem lesz meg az a szükséges hidegmennyiség, ami után növekedni kezdenek.

Az egyre enyhébb időjárásnak köszönhetően pedig az almamolyhoz hasonló kártevők még intenzívebben tudnak majd tevékenykedni.

A vegetációs időszak, vagyis a növekedés az olyan hidegtűrő növényeknél, mint például a répa, már a tartós 5 Celsius-fok felett hőmérsékletnél elindul. Ezeknek az esetében az utóbbi 50 évben nagyjából kéthetes előretolódást figyeltünk meg. Míg mondjuk az olyan melegigényes fajoknál, mint a szőlő vagy a gyümölcsfák ez a folyamat csak 10 fok körül kezdődik el, és egészen eddig nem volt jelentős időbeli előretolódás az utóbbi 1-2 évig. Az előbbiért 70 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy az emberi tevékenység tehető felelőssé.

– Miért probléma, ha probléma egyáltalán, hogy előbb kezdődik a vegetációs időszak és a virágzás?

– Vizsgálataink alapján az utolsó tavaszi fagy dátuma körülbelül egy héttel tolódott csak korábbra, míg a vegetációs időszak a kedvező időjárás miatt ennél korábban kezdődik. Ebből pedig az következik, hogy növekszik a tavaszi fagyveszélyes időszak hossza. A rügyek és a virágok azonban könnyen elvesznek, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet. Úgy tudom, hogy a virágzás alatt például a -3 Celsius-fokra csökkenő hőmérséklet akár a gyümölcsök felének elvesztését is okozhatja. Az időjárási modellek szerint a jövő ennél még rosszabb lesz:

többszöröse lesz azon napok száma, amikor már tart a melegigényes növények növekedése, miközben még javában benne vagyunk a tavaszi fagyveszélyes időszakban is.

– A folyamatok lassítása, netán visszafordítása érdekében mit tehetnek ennek az interjúnak az olvasói?

– Alapvetően az a célunk, hogy most fektessünk be a jövőbe, és ne pedig majd a jövőben próbáljuk korrigálni az elrontott dolgokat. Az átlagember leginkább azzal tud segíteni, ha elvárja a döntéshozóktól, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen. A mindennapi élet során ezen felül sokat segíthet, ha nem utazunk tengerjáró hajókkal, ami egy főre vetítve az egyik legkárosabb dolog. Jó lenne az autómentesség, de ezt nagyon nehéz megoldani. Ennél jóval egyszerűbb, de mégis nagy hatása lehet a szezonális ételek fogyasztásának, a vegetáriánus vagy húsmentes életmódra áttérésnek, a fast fashion ruhák állandó vásárlása helyett pedig hordjuk tovább a régebbi darabokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Itt a világvége? – Egyre gyorsuló antarktiszi szuperörvény okozhatja majd
A Földön egyedülálló cirkumpoláris áramlat miatt rengeteg tengeri jég olvadhat fel a jövőben. Emiatt jócskán megemelkedhet a tengerek vízszintje.

Link másolása

Rekordsebességgel olvaszthat fel több ezer kilométernyi tengeri jeget az antarktiszi szuperörvény, írja a Daily Star. A cirkumpoláris áramlat a Földön egyedülállónak számít, mivel mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Ezért a tudósok „a bolygó legnagyobb és leggyorsabb áramlatának” is nevezik.

Az örvény most minden eddiginél nagyobb sebességgel halad, és úgy tűnik, hogy több tengeri jeget pusztít el, mint 14 millió éves történelme során bármikor. Egy negyven fős tudóscsoport arra jutott, hogy ez rossz hír az emberiség számára, mert az olvadó jég miatt jelentősen megemelkedhet a tengerek szintje, és a Holnapután című filmben látottakhoz hasonlóan jeges víz áraszthatja el a szárazföld egy részét.

A szuperörvényről néhány hete még azt mondta a lapnak egy időjárási szakértő, hogy februárban egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés blokkolhatta az áramlatot, ami így gyakorlatilag leállhatott.

A mostani tanulmány vezető szerzője szerint azonban ez nem így történt. Dr. Frank Lamy a lapnak elmondta, hogy a jelentős mennyiségű tengeri jég elvesztése a dél felé irányuló fokozott hőszállításnak tulajdonítható. Ennek köszönhetően több meleg víz éri el az Antarktisz jégtakarójának peremét, ami gyorsítja az olvadást.

Az áramlat működését ebben az angol nyelvű videóban magyarázzák el részletesen:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Megjelent az első humanoid robot a kecskeméti Mercedes-gyárban, ha beválik, embereket válthat ki
Ezt a példányt még csak tesztelik, de hamarosan mindennapos lesz a gyárakban, emberek mellett dolgozó, betegeket ápoló vagy háztartásvezető humanoid robotok látványa.

Link másolása

Egy-két generációval ezelőtt távoli jövőben játszódó tudományos-fantasztikus filmek csodájának számítottak, de a humanoid robotok az utóbbi évtizedben olyan tempóban fejlődtek, hogy kézzelfogható közelségbe került az üzleti mellett az otthoni alkalmazásuk is. Az utóbbi idők legnagyobb robotikai sikerei: Digit, GR-1, Figure 01, Atlas, NEO és például Apollo. Ezek az önálló cselekvésre képes eszközök lökdösnek közelebb bennünket a Jetson család valóságához.

Apollo

A látványos, összetett humanoid a legfrissebb világszenzáció: március közepén jelentették be, hogy a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban zajlik a próbaüzeme – írja a The Robot Report. Apollót egyelőre csak tesztelik: arra keresnek választ, hogy mennyire tud hatékony lenni a rá osztott szerepben, ami pillanatnyilag alkatrészek ellenőrzése és üzemen belüli kiszállítása a gyártósorra.

Az autóipari vállalat kíváncsian figyeli, mennyire képes helytállni az emberre tervezett és méretezett létesítményben.

A robotot gyártó amerikai Apptronik közölte: a cél az, hogy a humanoid meglévő üzemekben is bevethető legyen, magyarán ne igényelje az infrastruktúra drága átalakítását, mégis rá lehessen bízni fizikailag megterhelő, ismétlődő és unalmas feladatok automatizálását. A magassága 173 centiméter, a tömege 73, a teherbíró képessége pedig 25 kilogramm és kifejezetten arra készült, hogy ipari terekben működjön az emberek mellett.

Digit

A puritán megjelenésű humanoid az Agility Robotics terméke, ami annyiban előrébb jár a fentebb írt Apollónál, hogy idén várhatóan tömeggyártásba kerül, és az első példányait 2025-ben kézbesítik is. A gyártó elsősorban arra tervezte, hogy emberek asszisztense legyen, például raktárakban és elosztóközpontokban történő anyagmozgatás során.

Komoly fenyegetést jelent a logisztikai ágazat fizikai munkásai számára, hiszen bár túl nehezet nem emelhet (max. 16 kilogrammot bír el), 16-24 órán keresztül folyamatosan robotol, cigi-, kávé- és ebédszünet nélkül.

A 175 centiméter magas, 65 kilogrammos humanoid stabilan mozog gyepen, kavicson, járdaszegélyek között és lépcsősorokon is, miközben, ha a helyzet úgy kívánja, előre-hátra sétál, oldalaz, helyben megfordul vagy guggolva halad. A raktári kétkezi munka hóhérából már az első gyártási évben tízezret terveznek összeszerelni, az oregoni Salemben található üzemben.

GR-1

A marcona nevű humanoid kevésbé a kommunikációra, sokkal inkább kooperatív és támogató feladatokra készül. A kínai Fourier Intelligence munkája, ami azért érdekes, mert ez a vállalat eddig főleg rehabilitációs robotikai eszközökről, például mozgáskorlátozottak és szociális gondozásban résztvevő időseket támogató exoszkeletonokról volt ismert.

A sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián tavaly bejelentett robotot a „megtestesült AI” jelzővel mutatta be a gyártó, amelynek oldala szerint a GR-1 már tömeggyártásba is került. A bionikus torzó emberszerű, 54 szabadságfokkal rendelkező mozgást tesz lehetővé – ezt nemrég precíziós mozgást igénylő tevékenységgel: dobolással demonstrálta a cég.

Így dobol a kínai humanoid

A GR-1 ember-gép interakcióját mesterséges intelligencia támogatja, és komolyan aggódhat miatta a konkurencia, mert 5 kilométer/órás sebességgel képes járni és ha kell, akár 50 kilogramm terhet is megemel, majd cipel, ami a humanoidok között tulajdonképpen unikum.

NEO

A norvég 1X Technologies terméke a GR-1 európai kihívója lehet. NEO-t a piacon elérhető EVE nevű, kerekeken guruló eszközből fejlesztettek tovább. Az előd kiskereskedelmi és logisztikai felhasználásra termett, míg

NEO már kevésbé ipari, sokkal inkább háztartási vagy gondozási célú humanoid lesz.

A fejlesztésére nemrég 100 millió dollárt sikerült összekalapolni a befektetőktől, ami szinte biztosan elég lesz a sorozatgyártás beindítására. Ami azt illeti, a képességei már most zavarba ejtőek: normál emberi tempóban sétál (4 km/h) és fut (12 km/h), egy feltöltéssel akár 2-4 órás üzemidőt produkálva. A magassága 165 centiméter, a tömege pedig azzal együtt is csupán 30 kilogramm, hogy akár 20 kilogrammot emel és hordoz.

Atlas

Nem hagyhatjuk ki a sorból a világ egyik legismertebb robotikai gyártóját, az amerikai Boston Dynamics vállalatot. A ma már a Hyundai csoport tulajdonában lévő cég a sokoldalú Spot nevű robotkutyával vált világhírűvé, és éppen emiatt lett érdekes az őt felvásárló anyaszervezetnek, ami autóipari lehetőséget (sétáló kocsi - komolyan!) látott meg benne. A Dynamics legutóbbi remekműve az Atlas humanoid, aminek a fejlesztése régóta zajlik, többnyire teljes titoktartás mellett, de nemrég végre munkavégzés közben is bemutatták.

Önállóan dolgozik a gyárban

A videón jól látható, hogy Atlas a szenzorai segítségével tapogatja le a rábízott autóalkatrészeket, amelyeket teljesen automatikusan megfog, leemel és a célállomásra visz, majd tárolókba helyez. Az automatizálásnak olyan fokát sikerült elérni vele, ami bár kevésbé látványos, mint a korábban megosztott dinamikus parkour videók, ám

azokkal a mutatványokkal ellentétben már nem előre programozott, automatikus mozdulatsorokról, hanem önálló cselekvésről van szó, ami óriási különbség.

Atlas egyébként 150 centiméter magas, 89 kilogramm és 9 km/h-s sebességgel szedi a lábait. Elsősorban ipari felhasználásra szánják.

Figure 01

Ez, az Atlas vetélytársaként is értelmezhető humanoid a jelenlegi legnagyobb ígéret, amit az is bizonyít, hogy a csupán 2021-ben, Google mérnökök által alapított gyártója olyan befektetőket győzött meg a benne rejlő lehetőségekről, mint a Samsung, a Microsoft, az Nvidia, az Amazon és az OpenAI.

A Figure AI kifejezetten veszélyes, monoton vagy az ember számára túlságosan összetett feladatok ellátására tervez robotokat,

így rögtön az első termék, a Figure 01 is a bányászat, az építőipar vagy a katasztrófaelhárítás területére készül. Az általános célú robot fejlett látási, mozgási, manipulációs és kommunikációs képességekkel fog rendelkezni, miközben képes lesz tanulni a környezetéből vagy interakcióba lépni az emberekkel.

A San Franciscó-i startup már 2024-ben piacra dobná az első Figure 01-eket, ami felé januárban öles lépést tettek: a BMW egyik üzeme elkezdte tesztelni az egyik prototípust. A Figure 01 magassága 170 centiméter, a tömege 60 kilogramm. A jelenlegi sebessége 4,3 km/h, a hasznos teherbírása 20 kilogramm, az üzemideje pedig öt óra.

Izgalmas évtized elé nézünk

Borítékolható, hogy a humanoidok a 2020-as évek végére annyira megszokott jelenséggé válnak a fejlett technológiai, logisztikai és autóipari vállalatok üzemeiben, mint a mai targoncák vagy robotkarok. A kétlábú robotkollégák fejlesztése egyre több befektetést vonz: a piackutatások alapján 2020-ban 7,4 milliárd, 2021-ben 8,5 milliárd, 2022-ben pedig már 10,3 milliárd dollár ment el erre a célra.

A technológia piaca ennél is nagyobb növekedés előtt áll: a Markets and Markets szerint a 2023-as 1,8 milliárdról 2028-ra már 13,8 milliárd dollárra fog nőni a globális forgalmuk, ami évi több mint 50 százalékos növekedést jelent. Mivel a humanoidfejlesztésre szánt összeg és a szegmens értéke is nagy tempóban nő, a tömegtermelés idővel elég olcsóvá tesz bizonyos általános célú robotokat ahhoz, hogy ne csak ipari környezetben, hanem háztartásokban, szociális gondozásban, katasztrófaelhárításban is megjelenjenek, feltehetőleg a 2030-as évek elejétől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Ilyen lesz az első BMW, amit Debrecenben gyártanak majd
Futurisztikus lesz az első BMW, amit a debreceni gyárban szerelnek majd össze. A Vision Neue Klasse X-et 10 perc alatt is fel lehet tölteni annyira, hogy 300 kilométert tegyen meg.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. március 22.


Link másolása

Elsőként a debreceni gyárban fogják gyártani a BMW új elektromos autóját, derül ki a német vállalat közleményéből. A Villanyautósok.hu szerint a Neue Klasse elnevezés nem csupán egyetlen új járművet jelöl a BMW jövőbeni elektromosautó-kínálatában, hanem egy teljes családot, mely vadonatúj műszaki alapon kínál a márka jelenleg kapható villanyos járműveinél nagyobb hatótávot és gyorsabb töltést. Hozzáteszik: a technológiai ugrás pedig egy új korszakot nyit az elektromobilitásban, amiben hazánknak is fontos szerep jut.

A lap szerint az autó a BMW hatodik generációs eDrive elektromos hajtásrendszerét kapja meg, ezen felül a járműtöltési sebesség 30 százalékkal növekedhet az új rendszernek köszönhetően. Ezt azt jelenti, hogy 10 perc alatt akár 300 kilométerre elegendő energia felvételét is lehetővé teszi majd.

Az új BMW-t már egy videóban is meg lehet csodálni:

A Neue Klasse modellgeneráció a sorozatgyártás történetében is új fejezetet nyit: a BMW Group Debrecenben épülő üzemét a legelső lépéstől kezdve a BMW iFACTORY gyártási stratégia jövőbe mutató alapelvei mentén tervezték meg.

Debrecenben több mint 400 hektáros területen a BMW Group egy teljes járműgyárat épít, prés-, karosszéria-, fényező- és összeszerelő üzemmel, valamint akkumulátormodulok összeszerelésével. A tervek szerint évente mintegy 150 ezer autót gyártanak majd itt, közülük elsőként 2025-től a most bemutatott BMW Vision Neue Klasse X-et:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Digitális útlevelet kapnak a ruhák – gyökeresen megváltozhat az európai divatipar
Az Európai Unió komoly szigorításokra készül. Hogy a módosítások miként érintik Magyarországot, a divatipart és a vásárlókat, erről kérdeztük a törvényváltozás egyik kezdeményezőjét.

Link másolása

2030-ra minden, az Európai Unióban értékesített textiltermékhez úgynevezett digitális termékútlevélre (DPP-re) lesz szükség. Ez valószínűleg egy QR-kód lesz, ami információkat tartalmaz majd a termék eredetéről, az összetételről, az újrahasznosíthatóságról és arról, hogy mennyire fenntartható módon készült. Ezzel a Forbes szerint a divatcikkek teljes mértékben követhetőkké válhatnak. A rendszer működtetése és létrehozása azonban hatalmas erőfeszítéseket igényel. Ugyancsak alapjaiban változtathatja meg a divatipart az a rendelkezés, ami előírná a ruházati cégeknek, hogy vagy olyan mennyiségű textilhulladékot gyűjtsenek be, amely megfelel a termelésük bizonyos százalékának, vagy fizessenek díjat a helyi hatóságok hulladékgyűjtési munkájáért. Az EU környezetvédelmi biztosa szerint az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2028-ra életbe lépne az összes erről szóló szabály. A módosítás felterjesztésében részt vett a Renew képvieslőcsoport is.

Cseh Katalinnal, a Momentum Európai Parlamenti képviselőjével arról beszélgettünk, hogyan változtatja meg mindez a ruhaipart, és mire számíthatnak a vásárlók.

- A fenntartható textilipar érdekében néhány éve felmerült, hogy érdemes lenne módosítani a ruhákon megtalálható címkéket, a termékekről hozzáférhető információkat. Miért?

- Mindannyiunk célja egy emberközpontú gazdaság kialakítása és fenntartása. Gondoljunk csak arra, hogy önmagában a textil-előállításhoz mennyi vízre van szükség. A textilgyártás során felhasznált vízmennyiség jelentős és sokrétű, mivel az egy fontos összetevője a gyártási folyamatoknak. Mára bizonyított tény, hogy a textil-előállítás során rengeteg mikroműanyag kerül a levegőbe, amelyek pusztítják az ökoszisztémát. A fenntartható ruházati gyártásra azért van szükség, hogy korszerű eszközökkel csökkenthető legyen a vízfelhasználás. Az új címkézési rendszer célja, hogy

a fogyasztók szembesüljenek azzal, hogy a környezet számára mibe került az a ruha, amelyet viselnek.

Tehát a ruhacímkékből egyértelműen látható lesz, hogy az adott ruha elkészítése milyen mértékben zsigerelte ki a bolygót. Fontos, hogy ezzel mindenki tisztában legyen, hiszen csak így tudunk felelősséggel ruhát vásárolni. Európa a fenntarthatóságra vonatkozó jogszabályalkotásban világszerte élen jár, de látunk kell, hogy a Föld erőforrásai végesek, ezért közös felelősségünk, hogy még tudatosabbak legyünk a környezetvédelemmel szemben. Legyen szó ruhavásárlásról, szelektív szemétgyűjtésről vagy műanyag felhasználásról.Cseh Katalin a ruhacímkéről szóló jogszabály bevezetése közben

- Milyen egyéb változás várható a textiliparban?

- Az egyik legjelentősebb változás a textilipari hulladékgazdálkodásra vonatkozik. 2025-től a tagállamokban külön kell gyűjteni a textilipari hulladékot, annak alapján, hogy újrahasznosítható az adott termék vagy sem. Ez egy közeli dátum, ami azt jelenti, hogy hamarosan jelentős változások történnek a textilipar területén, kezdve a gyártástól a hulladékfeldolgozásig.

- Mi a helyzet az emberi jogokkal? A fast fashion cégeket gyakran éri az a vád, hogy kijátsszák a jelenlegi emberjogi szabályokat, az eladott termékeket más földrészen készítik gyermekmunkával vagy rabszolgamunkával.

- Az emberi jogokat védi a gyártással kapcsolatban már említett szabályozás is, hiszen a jövőben kevesebb mikroműanyag kerül a levegőbe, amely káros az emberi szervezetre. Ami a fekete piacot illeti, tudomásunk van arról, hogy Kína területén Ujgur munkatáborokban gyermek- és rabszolgamunkával készítenek ruhaneműket, amelyeket később a gyanútlan európai fogyasztók megvásárolnak. Fontos, hogy

a közeljövőben érvénybe lépő szabályokat már nem tudják kijátszani a cégek.

Ezt szolgálja a vállalatok fenntarthatósági átvilágítása. A gyártóknak igenis kötelességük érvényesíteni a fenntarthatósági szabályokat, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy az új textilipari törvényeket megsértő cégeket bíróság elé állíthatjuk.

- Mindezt a magyar vásárlók is érzékelni fogják?

- Fogyasztói oldalról tájékozottabbak lesznek a vásárlók, hiszen egyértelműen láthatják a címkéken, hogy egy adott ruha milyen módon készült, és így milyen mértékben károsította a környezetet. Véleményem szerint tovább fog nőni az egyéni felelősségvállalás. Az már látszik, hogy a társadalom alapvetően nyitott a környezetvédelmi megoldásokra, viszont

az embereknek még mindig kevés információjuk van arról, hogy pontosan milyen módon készült az a termék, amelyet a kezükbe vesznek.

A kiszolgálói oldalról sokan nehézségként élik meg ezeket a változásokat, ezért a cél az is, hogy segítsük az alkalmazkodást. Nem lenne helyes bevezetni egy új jogszabályt, és magára hagyni az érintetteket, ezért mi támogatjuk a vállalatok számára az átállást.

- Eddig milyen konkrét lépések történtek a fenntartható gazdaság érdekében?

- Igazi áttörésnek számít, hogy bevezetésre került az egységes telefontöltők használata. Az eddigi tapasztalatok alapján a módosításnak köszönhetően csökkent az elektronikaipar környezetre gyakorolt káros hatása. Ugyanis a különböző telefontöltők készítése sokkal több hulladékot termelt, különösen a legyártott kábelmennyiség miatt. Ugyanakkor a cégek nehezteltek a döntés miatt, sokan gazdasági érdekek miatt nem akarták elfogadni a módosítást, pedig ezzel érdemben tettünk a bolygó védelméért, amit szerte a világban elismernek. Mindannyiunk célja, hogy példát mutassunk a környezetvédelmi intézkedések terén is.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: