News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Évente 100 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség a magyar klímacélok eléréséhez

A lakóépületeink 90 százaléka 2050-ben is állni fog - indokolta a Másfélfok sajtóklubjában Bart István, miért annyira fontos ez a terület.

Link másolása

hirdetés

December végén jelent meg az Egyensúly Intézet tanulmánya, amelyben azt vizsgálják, hogyan érjük el a klímasemlegességet Magyarországon. Erről tartott prezentációt a Másfélfok idei első sajtóklubjának Bart István, a tanulmány egyik szerzője, az Energiaklub elnökségi tagja, klímapolitikai szakértő.

Vigh Péter, a Másfélfok sajtóklubjának vezetője bevezetőjében felidézte, hogy 2019-ben még ambivalens volt a magyar kormány álláspontja az Európai Unió klímacéljaival kapcsolatban. Abban az évben a V4-országok megvétózták a célkitűzések emelésének uniós tervét. 2020-ban viszont a magyar országgyűlés klímatörvényt fogadott el, amelyben leszögezték: 2050-re Magyarország klímasemleges akar lenni, és 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Miként jutunk el odáig a gyakorlatban? Bart István hangsúlyozta: a 2030-as cél teljesüléséhez már csak néhány lépés megtétele kell, köztük Mátrai Erőmű bezárása és napelemes beruházások.

Jelenleg mínusz 36%-on állunk, tehát az évtized végéig évi 0,6%.-ot kell csökkenteni, a vállalás nagy része viszont az azt követő 20 évre marad, évi 4,7%-os átlaggal.

„Tehát lényegileg a gyermekeinkre sózzuk rá a feladatot” - mondta a szakértő, aki szerint ha egyenletesen osztanánk el a szükséges átalakításokat, 3%-os csökkentés jutna minden évre, közel 30 éven át.

Mindezt persze átírhatja a folyamatban lévő európai klímareform, a Fit for 55, amely a 2030-ig 55%-ban határozná meg a szükséges csökkentést.

hirdetés

Bart István szerint a 2050-es végcél meghatározása óta megváltozott a politikai képlet: immár nem a tagállamok versengenek egymással, hogy ki mennyit vállaljon a csökkentésből, hanem

mindenkinek el kell jutnia a nulla kibocsátásig.

Többféle pálya lehetséges: „orrnehéz”, amikor a nagyobb csökkentéseket az időszak elején, farnehéz, amikor a vége felé hajtják végre, és lehet lineáris is, egy-egy ország lehetőségeihez mérve. Mindegyik mellett vannak jogos érvek: a lineáris mellett a társadalmi igazságosság – minden nemzedékre ugyanannyi teher jut, – a késői mellett, hogy addigra új, olcsóbb technológiák jöhetnek létre, a korai mellett pedig, hogy a jelenlegi technológiával is sokat lehet tenni az ügy érdekében.

A választás függ a politikai lehetőségektől - az látható, hogy a nyugat-európai választóknak erősebbek az elvárásaik e téren, mint Kelet-Európában,- de a technológiai fejlettségtől is, például attól, hogy mennyire elérhetők az átlagember számára az elektromos autók, és nem utolsó sorban a gazdasági kapacitástól.

Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy évente mintegy 100 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség, mivel lakóépületeink 90%-a 2050-ben is állni fog.

A napenergia csak az importot váltja ki, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szélenergiára. A mezőgazdaságban nincsenek igazán jó technológiák a csökkentésre, emellett újra kell indítani a 2010-ben leállított erdősítést. Egyedül a hulladékgazdálkodás terén történt számottevő előrelépés.

Bart István szerint szükség van intézményi keretekre is: az általánosságok helyett valódi, törvényerejű, határidőkhöz köthető, évenként ellenőrizhető akcióterv kell, és létre kell hozni nyugat-európai mintára egy, a napi politikától független Klímatanácsot. Ezen kívül a célmeghatározásba és az intézkedések megtervezésébe bele kell vonni a közvéleményt – tette hozzá a klímaszakértő.

Milyen társadalmi haszna lenne az ambiciózusabb klímavállalásnak Magyarországon? – tette fel a kérdést Vigh Péter.

Bart István emlékeztetett arra a régi igazságra, mely szerint „aki előbb ér egy új világba, annak több jut.” Aki élen jár az innovációban, lépést tart a technológiával, gazdaságilag is versenyképesebb lesz. Példaként Dániát említette, amely az elsők között fedezte fel a szélenergiát, és ma van egy világverő iparáguk, valamint Japán az elektromos autógyártással.

Másfelől nagyon fontos a levegőszennyezés csökkentése, ami nálunk igen súlyos problémát jelent, évente sok ezer ember halálát okozza. Az elektromos autóközlekedésre való átállással és az épületek mélyfelújításával ezen jelentősen lehet javítani, mert légszennyezés nagyrésze az üzemanyagok eltüzeléséből és a háztartási fűtésből származik.

A modern fűtéstechnológiák jelentik az igazi „rezsicsökkentést”, mert igaz, hogy kezdetben nagyobb beruházást jelentenek, de hosszú távon bőségesen megtérülnek: nemcsak a lakók komfortszintjét növelik, hanem az elkölthető jövedelmet is.

- mondja a szakértő.

Az atomenergia „zöldítő” szerepére vonatkozó kérdésre Bart István azt válaszolta, az atomenergia vitathatatlan erénye, hogy minimális CO2 kibocsátással jár. Hátránya viszont, hogy nagyon drága és jó ideig csak a pénzt viszi a paksi beruházás. Annyi idő alatt lehet, hogy már megtérülne a megújuló energia-struktúrák kiépítése vagy az épületszigetelések. Hozzátette, hogy mivel Paks 2 aligha épül meg 2030-ig, az akkori célkitűzés elérését nem befolyásolja.

A közlekedés környezetbaráttá tételével kapcsolatban a klímapolitikus megállapította: nem csupán az a baj, hogy az emberek nehezen szállnak ki az autójukból, hanem az is, hogy hiányzik nálunk a klímatudatos várostervezés. Ebbe az EU nem szól bele, minden tagállamnak nemzeti szinten kell megoldania. Már korábban is sok olyan agglomeráció-fejlesztés volt Budapest körül, ahová nem terveztek tömegközlekedést, és sokszor ez ma sincs másként egy új lakópart megépítésekor.

Hogyan lehetne elfogadtatni a társadalommal az „orrnehéz” klímaprogramot? Bart István szerint ebben segíthet a nemzetközi légkör. Felidézte: egy évvel azután, hogy Greta Thunberg mozgalma végigsöpört a világon, mindenütt kezdtek a politikusok komolyabban odafigyelni a klímaváltozásra. és Orbán Viktor miniszterelnök is belevette 2020-as évértékelőjébe. Másfelől nagyon sokan érzik a klímaváltozás konkrét hatásait: például, aki vidéken él és kapcsolatban van a természettel, a mezőgazdasággal, saját tapasztalatból tudja, hogyan változik a természeti környezet, hogyan hatnak a szárazságok, a hőhullámok.

Magyarországon nincs olyan társadalmi csoport, amely egységesen ellenérdekelt lenne a kibocsátások elleni harcban – ellentétben Lengyelországgal, ahol 100 ezer szénbányászt fenyeget a munkanélküliség. Azt azonban még nem sikerült megoldani, hogy a csökkentéssel járó terheket egyenlően osszuk el szegények és gazdagok között.

Igazságosabb teherviselésre van szükség, már csak azért is, mert a vagyonosok kibocsátási lábnyoma sokszorosa lehet a szegényekének.

De nemcsak nálunk jelent gondot, hanem az egész Európai Unióban, hogy úgy emeljék meg az energiaárakat, hogy hatékonyabban használjuk fel ezeket az erőforrásokat, és közben az emberek ne lázadjanak fel, mint ahogy nemrég Franciaországban vagy Kazahsztánban. Sajnos általánosan érvényes, hogy az emberek áldozatkészsége kisebb, mint ami a probléma megoldásához szükséges lenne – mondja Bart István.

Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy az Unión belül mindenki a másikra vár, hogy valósítson meg ambiciózusabb klímaprogramot? Nyugat-Európában egyre erősebb a környezettudatosság, előre törtek a zöld pártok, részben a megfelelő zöld politika okozta Németországban a CDU választási vereségét is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg az Egyesült Államokban, sőt bizonyos értelemben még Kínában is, ahol komoly politikai akarat van a légszennyezés csökkentésére. Tehát Magyarországnak egy trendet kell követnie – válaszolta a szakértő.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ültessünk MÉG, jobb levegőt!
A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében.

Link másolása

hirdetés

A Procter & Gamble 2021-es ’Ültessünk jobb levegőt’ programja során több mint 7,5 millió forint adomány gyűlt össze, amiből a vállalat a MyForest Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve több mint egy hektárral növelte az erdők számát Szarvasgede térségében. A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját, hogy a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében helyi szinten is támogassa a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Kiemelten rossz a levegőminőség Magyarországon

A globális felmelegedés a 21. század legfontosabb környezeti problémája, melynek fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátása, aminek következtében a hő megragad a légkörben, ezzel egyre magasabb hőmérsékletet okozva. A levegő rossz minőségéhez a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mellett az emberi ipari tevékenység és a háztartási szilárdtüzelés légszennyező melléktermékei is nagyban hozzájárulnak. Magyarországon a szállópor-kibocsátás rendszeresen a jogszabály szerinti megengedett határéték felett van, aminek nagy része a nem megfelelő fűtési és tüzelési szokásokhoz köthető. A levegő részecskeszennyezettsége miatt egyaránt kialakulhatnak szív-és érrendszeri, daganatos és légúti megbetegedések, ami krónikus betegségben szenvedők, az idős korosztály és a legfiatalabbak számára végzetes is lehet. Hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a kültéri légszennyezettség miatt.*

 

A fák nélkülözhetetlen szerepe

A hazánk térségében az erdők kiemelt szerepet játszanak a klíma javításában, azonban számuk az elmúlt évszázadok során jelentősen lecsökkent. Magyarország területéről 2001 és 2020 között 214 ezer hektár természetes erdő tűnt el, ami 11%-os csökkenést jelent a 2000 óta.** A fák haszna jóval több oxigéntermelő képességüknél: javítják a levegő minőségét, hűtik a környezetük hőmérsékletét, zaj-és talajvédő funkciót látnak el, valamint élőhelyet biztosítanak növény- és állatfajok sokaságának.

A fák asszimilációs folyamataik során nem csak oxigént termelnek, de feldolgozzák, növekedésük során megkötik az emberi tevékenységek által kibocsájtott szén-dioxidot is. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felülete 650 gramm oxigént termel, és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel egy év alatt a vegetációs időszakban, azaz a lombkoronafejlesztő és terméstermelő hónapokban.***

hirdetés

A fák és erdőségek lombkoronája segít lekötni az olyan szilárd légszennyező részecskék egy részét, mint a szálló por és a hozzátapadó nehézfémek. Egy 40 éves erdő 1 év alatt hektáronként 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

Ültessünk MÉG, jobb levegőt!

Az erdőtelepítéshez bárki hozzájárulhat: április 19 és június 25 között, a vállalat az ebben az időszakban megvásárolt P&G termékek után (Ariel, Lenor, Jar, Pampers, blend-a-med, blend-a-dent, Naturella, Always, Discreet, Pantene, Head&Shoulders, Aussie, Herbal Essences, Mr. Proper, Gillette, Ambi Pur, Old Spice, Tampax, Bear Fruits, Oral-B, Swiffer) a hazai erdőtelepítést támogatja, amelynek keretében további több ezer fa elültetése a cél.Minden egyes elültetett fa, minden új hektár erdő kiemelkedő jelentőségű a levegőszennyezés csökkentése szempontjából. A résztvevő üzletekről és a promóciós időszakokról további információ a program weboldalán található.

További információ: www.ultessunkjobblevegot.hu

* https://www.levego.hu/kampanyok/tisztafutes/

** https://tinyurl.hu/HWEE/

*** https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/fak.htm

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Megváltozik a Coca-Cola üdítőinek palackja
Már ettől a hónaptól, de egyelőre még csak Skóciában. Az üdítőital-gyártó Nagy-Britanniában 2024 végéig szeretné bevezetni az újítást minden termék csomagolásánál.

Link másolása

hirdetés

A szemetelés csökkentése és az újrahasznosítás fokozása érdekében jelentősen megváltozik Nagy-Britanniában a Coca-Cola üdítőinek palackja - írja a LADbible. A nagy üdítőital-gyártók közül elsőként a műanyagpalackokhoz rögzített kupakokat vezetnek be.

Az újítás elsőként Skóciában találkozhatnak a fogyasztók még ebben a hónapban, ahol a másfél literes Fanta, Coca-Cola Zero Sugar és Diet Coke kapja meg a környezetvédő kupakokat. Reményeik szerint 2024 elejére a vállalt összes terméke már ezzel a kupakkal kerül majd forgalomba.

A Coca-Cola célja, hogy a vásárlókat a palackok újrahasznosítására ösztönözze ahelyett, hogy egyszerűen kidobják a kukába. Ha mégis a szemétben kötne ki a műanyag-palack, akkor a megoldás miatt egyszerűbb lesz a szelektív hulladékgyűjtés a jövőben, egyúttal csökkenhet a szemét mennyisége is.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Parti a víz alatt: 24 órán át bulizhatnak a vendégek egy hatalmas tengeralattjárón
A 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkező hajó 200 méteres mélységig tud lemerülni és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas.

Link másolása

hirdetés

Olyan tengeralattjárót épített egy holland cég, amelyen akár 24 órán keresztül is lehet bulizni a víz alá merülve - írja a Zenger.

Az "Under Water Entertainment Platform", vagy röviden UWEP névre keresztelt hajó 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas a személyzeten kívül. Maximum 200 méteres mélységig lehet vele merülni, a vendégek pedig 14 ablakon keresztül csodálhatják a tengeri környezet úgy, mintha búvárkodnának.

Mivel a tengeralattjáró kizárólag akkumulátorral működik, 24 órát bír megállás nélkül, de könnyen feltölthető bármelyik kikötőben vagy úszódokkon.

Az üzemeltető igényének megfelelően a hajókban éttermet, edzőtermet és kaszinót is ki lehet alakítani.

Az U-Boat Worx tengeralattjáró-gyártó cég elsősorban nagyobb események megrendezésére ajánlja az UWEP-t, amely esküvők, termékbemutatók, partik, konferenciák, színpadi előadáson vagy bármilyen hasonló eseménynek otthont adhat.

A vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint az új fejlesztésük a tengeralattjáró- és a vendéglátóiparba is új színt visz, és úttörő szerepe lehet a testre szabott víz alatti események tekintetében is. Úgy fogalmazott, nemcsak nagyszerű élményt nyújtanak a "legigényesebb ügyfélkör" számára, de remek üzleti lehetőséget is. Egyelőre még tárgyalnak arról vállalkozókkal és vendéglátó csoportokkal, hogy hol lenne a legalkalmasabb bevetni az UWEP-hajókat. Azt nem közölték, hogy mennyiért lehet megvenni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Újrahasznosított étolajjal tankolják a repülőket Dallasban
Ha széles körben elterjedne a módszer, jelentősen csökkenne a repülés ökológiai lábnyoma.

Link másolása

hirdetés

A dallasi reptér több mint kétszáz környékbeli étterem használt étolaját gyűjti be, hogy repülőgép-üzemanyagként hasznosítsák újra - írja az IFLScience. Ez azért nagy szám, mert a repülés az egyik, ha nem a leginkább környezetszennyező utazási mód, így bőven van mit "zöldíteni" rajta.

Az étolaj újrahasznosításával jelentősen csökkenteni lehet a repülés ökológiai lábnyomát.

A repülés jelenleg a globális kibocsátás két százalékáért felel, ez a szám viszont folyamatosan növekszik. Ezért fontos, hogy fenntarthatóbbá tegyék, akár az üzemanyagon keresztül.

Kizárólag újrahasznosított étolajjal egyébként nem lehet megtankolni egy gépet, de hagyományos üzemanyag mellett teljesen jól használható. Ha minden igaz, ezzel a módszerrel

80 százalékkal csökken egy repülőgép CO2 kibocsátása.

Ráadásul még a repteret sem varázsolja sültkrumpli szagúvá.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: