JÖVŐ

Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia a legnagyobb, emberiséget fenyegető veszély

Musk szerint a ChatGPT rádöbbentette az embereket, milyen fejletté is vált a mesterséges intelligencia. A DeepMind közben szintet ugorva olyan mesterséges intelligenciát mutatott be, amely kitalálja, hogyan oldjon meg új feladatokat.

Link másolása

A mesterséges intelligencia sokáig olyan távoli dolognak tűnt, amivel a hétköznapi emberek nemigen találkoznak. A keresést forradalmasító ChatGPT azonban mindent megváltoztatott. A feltett kérdésekre kerek, egész mondatokban válaszoló mesterséges intelligencia látványosan demonstrálta, hogy már a közeljövőben teljesen átalakulhat az életünk. Sokan most döbbentek rá, hogy a hihetetlenül gyorsan fejlődő technológia következtében akár az állásuk is veszélybe kerülhet.

A világ egyik leggazdagabb embere, a Tesla, a SpaceX és a Twitter tulajdonosa szerint azonban még ennél is többről van szó. Elon Musk az Egyesült Arab Emirátusokban zajló nemzetközi kormányzati csúcstalálkozón arról beszélt,

„a civilizáció jövőjének egyik legnagyobb kockázata a mesterséges intelligencia.”

Musk annak idején társalapítója volt az OpenAI-nak, annak az amerikai cégnek, amely kifejlesztette a ChatGPT-t. Igaz, 2018-ban távozott az OpenAI igazgatótanácsából , és jelenleg nem rendelkezik részesedéssel a cégben.

Dubaiban azt mondta, a mesterséges intelligencia „ígéretes technológia, ami nagyszerű képességekkel rendelkezik, de nagy veszéllyel is jár”. Úgy gondolja, a ChatGPT volt az, ami rádöbbentette az embereket, mekkora fejlődés ment végbe ezen a területen. Ez nem most történt, de eddig a legtöbb ember számára nem volt a technológiának elérhető felhasználói felülete. Most viszont bárki megtapasztalhatja, mire képes.

Musk szerint itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan lehetne szabályozni ezt a területet. Míg ugyanis a közlekedést, a repülést vagy a gyógyszeripart egy sor biztonsági előírás szabályozza, a mesterséges intelligenciák fejlesztése nem áll semmiféle ellenőrzés alatt. „Pedig ez valójában nagyobb kockázatot jelent a társadalom számára, mint az autók, repülőgépek vagy az orvostudomány” - fogalmazott.

Szerinte lehet, hogy a szabályozás lassítaná kissé a fejlesztéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy ez baj.

Jelenleg a mesterséges intelligencia-fejlesztés területén éles verseny folyik az Egyesült Államok és Kína között, de Amerikán belül is. A Google, a Microsoft és a Meta is gőzerővel fejleszt, miközben a tudósok egy része aggódik, nem csúszhat-e ki mindez az emberi kontroll alól.

Az aggodalmakat eddig némiképp csillapította, hogy a mesterséges intelligenciák mindig csak egy-egy területen teljesítettek jól, azon, amire a megerősített tanulási folyamat során „kiképezték” őket. A ChatGPT-t például arra tanították meg, hogy a GPT-3 nevű nagy nyelvi modellt felhasználva megértse az emberi nyelvet, és hatalmas mennyiségű adat alapján válaszokat generáljon. De a ChatGP nem tud autót vezetni vagy sakkozni. A működése tehát eleve korlátozott.

A DeepMind játékrobotja, a sakkozó vagy Go-játékot játszó AlphaZero is hiába tanulta meg a megerősített tanulási folyamat során a sakk és a Go szabályait, valamint azt, hogy miképp nyerjen meg egy játszmát. Egy új játékban a tanulási folyamatot teljesen elölről kellett volna kezdenie.

A Google leányvállalata, a DeepMind nemrég azonban olyan mesterséges intelligenciával állt elő, amely számára addig ismeretlen, új feladatok megoldására is képest, ráadásul ugyanolyan gyorsan és pontosan, mint az emberek.

Az Adaptive Agent (AdA) nevű program jelenleg egy 3D-s virtuális világban létezik, amelyben a New Scientist szerint egy szeptillió számú feladatot tartalmaz. Ez a 10 negyvenkettedik hatványa, sokkal több, mint az univerzum megfigyelhető csillagainak száma.

Az AdA elődje az XLand nevű modell volt, amely már 2021-ben is több mint 700 ezer játékot tudott kezelni. Ezek között voltak olyan jól ismertek, mint amelyikben például egy zászlót kell elrejteni vagy megtalálni, de olyan elvontak is, amelyeket automatikusan generáltak, és csak a virtuális világban léteztek.

A DeepMind csapata ezt a mesterséges intelligenciát fejlesztette tovább. Az AdÁ-t több milliárdnyi, lassan emelkedő nehézségű feladaton képezték ki, úgy, hogy minden feladat megoldására 1-6 próbálkozást tehetett, függetlenül azok sikerétől.

Ennek ereményeképpen az AdA ma már képes többek között navigációs, tervezési feladatokat ellátni, valamint tárgyakat mozgatni a virtuális térben.

Amikor a DeepMind fejlesztői egy 30-as feladatsoron tesztelték, amelyekre nem képezték ki, ugyanolyan gyorsan megoldotta, mint a kísérletben részt vevő száz ember. Sőt, olyan feladatokat is megoldott, amelyeket az emberek nem tudtak. Egy ezres feladatsornak pedig a 90%-át képes volt megoldani.

A modell az intelligencia néhány váratlan oldalát is megmutatta. Az olyan feladatoknál, amelyekben több résztvevő szerepelt, képes volt őket koordinálni és együttműködésre bírni. Ilyesmire eddig nemigen volt példa. Ez történt például az Overcooked nevű népszerű főzőjátékban, ahol az AdA segített a résztvevőknek a feladatok megoldásában. Ez a tulajdonság a DeepMind szerint hasznos lehet például egy humanoid robotnál, vagy egy önvezető autónál, amely azt tanulja, hogyan közlekedjen egy új környezetben.

Fejlesztői szerint az általános felkészültségű mesterséges intelligenciák a jövőben a valós világban is számos munkakört elláthatnak majd, olyanokat is, amelyekre eredetileg nem képezték ki őket. Megjelenésükkel azonban tovább gyengül az emberi kontroll. Bár a virtuális világ nagyon különbözik a valóságostól, azt senki sem tudja, mit tekintene megoldandó problémának egy olyan mesterséges intelligencia, amely a valódi világban működik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek
Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

Link másolása

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
Megépíthetik a Hold hatalmas mását Dubajban
A mű-Hold 274 méter magas lehet, ha tényleg elkészül. A belsejében 4000 szállodai szoba mellett Hold-kolónia is várja a látogatókat.

Link másolása

A Hold gigantikus másolatának megépítésére készülnek Dubajban, írja a LADbible. Az építményt 274 méter magasra tervezik, mely egy 30 méteres épület tetején kapna helyet. Az építkezés költsége a tervek szerint meghaladja a 4 milliárd fontot, vagyis az 1730 milliárd forintot. A befektetők reményei szerint a mű-Hold „jelentős hatással” lesz az Egyesült Arab Emirátusok gazdaságára.

A MOON, azaz Hold névre keresztelt komplexum belsejében hatalmas üdülőparkot alakítanak ki, ahol 4000 szállodaszoba várja a látogatókat, de helyet kap egy 10 ezer férőhelyes aréna is a hatalmas gömbben. Ezen felül éjszakai klub és wellness-központ is várja majd a látogatókat.

Kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a Hold-kolónia, ahol olyan érzése lehet a turistáknak, mintha a szomszéd égitesten járkálnának.

A projekt mögött Michael Henderson kanadai vállalkozó áll, aki szerint évi 2,5 millió turista is megfordulhat majd az egyedülálló látványosságban.

Dubaj egyre látványosabban nyit a vonzó turisztikai befektetések felé. Bár az országban továbbra is illegális a szerencsejáték, több Las Vegas-i kaszinó is tervez beruházásokat a város környékén a következő években. Ez pedig arra utalhat, hogy hamarosan változik a szabályozás.

Christopher Davidson szerint a Hold-komplexum jól illeszkedik a dubaji uralkodó elit törekvéseibe. A Közel-Kelet-szakértő úgy véli, hogy a környező országok uralkodóival szemben lényegesen jobban hiszen a tudományban és haladásban. Végső soron pedig az ehhez haspnló megaprojektek segítségével legitimálhatják hatalmukat.

Az elképesztő méretű projektről több látványterv is megjelent már az Instagramon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Íme a tökéletes szobor, ami ötvözi az emberiség eddigi művészetét – pedig nem is ember alkotta
A végeredmény egészen lenyűgöző lett, a mű végül "Lehetetlen szobor" nevet kapta.

Link másolása

Elkészült a szobor, amit egy mesterséges intelligencia tervezett: a műalkotás ötvözi az évszázados művészeti örökséget a fejlett technológiával és mérnöki munkával.

Milyen műveket alkotna Michelangelo a mai modern korban? Mi lenne, ha hozzáférhetne olyan modern anyagokhoz, mint a rozsdamentes acél, amelyet több mint 400 évvel azután találtak fel, hogy Dávid szobrot márványból kivésték? – tette fel a kérdést a Mashable.

Egy svéd mérnöki stúdió, a Sandvik Group legújabb projektjében arra a keresi a választ, hogyan lehet egy mesterséges intelligencia által tervezett szobor a művészet, a technológia és a mérnöki tudományok egyedi fúziója.

A projekt alapvető célja az volt, hogy az alkotók egy olyan szobrot hozzanak létre, amely egyesíti a különböző művészeti irányzatok és a különböző történelmi korszakok mestereinek esztétikáját.

„A Sandvik megkért, hogy mesterséges intelligencia segítségével készítsek szobrot Rodin és Michelangelo művei alapján. Ez valóban nagy kihívás volt”

– mondta Robert Luciani, az AI Framework nevű cég vezetője, a projektben részt vevő alkotó.

Luciani elmondta, hogy a lenyűgöző, mesterséges intelligencia által generált szobornak az elkészítése számos mérnöki kihívást jelentett. A hagyományos bronzból vagy márványból készült szobroktól eltérően a Sandvik darabja rozsdamentes acélból készült el.

A gyártási folyamat digitális gyártási technikákat, például precíz digitális szimulációkat tartalmazott, és a Sandvik számos különböző algoritmusra támaszkodott a szobor előállításához.

„Ahelyett, hogy a semmiből megterveztünk volna egy mesterséges intelligencia-rendszert, amely az ötlettől a szoborig haladt, úgy döntöttünk, hogy sok mesterségesintelligencia-rendszert vetünk be inkább”

– tette hozzá Luciani.

A szobor a következő oldalon látható, lapozz!



Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Dollártrilliókban számolható az a veszteség, amelyet a közelgő El Niño okozhat a világnak
Peruban óriási esőzések jöhetnek, az amazóniai esőerdőket kegyetlen aszály sújthatja, Délkelet-Ázsiában hatalmas kiterjedésű erdőtüzeket okozhat a jelenség.

Link másolása

Ismét felbukkant a klímaváltozás egyik legfélelmetesebb jelensége, az El Niño. A kutatók szerint a Csendes-óceán vizeit átszelő meleg áramlatot már áprilisban is lehetett érzékelni, várhatóan a következő hetekben, de legkésőbb júliusig kialakul és 55% esélyt adnak arra, hogy ezúttal rendkívül súlyos következményekkel jár, ráadásul elhúzódhat akár télig is. Mindenekelőtt félő, hogy hozzájárul a párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 C fokos emelkedés küszöbének túllépéséhez, miközben a világ egyes részein hatalmas szárazságot, másutt pedig hatalmas esőzéseket okozhat.

És akkor még nem is szóltunk a várható súlyos gazdasági károkkal. A WIRED által idézett jelentés szerint a következő években a veszteség akár 3 trillió dollárt is elérheti. Különösen érzékenyen érintheti a szegény trópusi országokat, de mint Christopher Callahan, a dartmouth-i főiskola tanára, a jelentés társszerzője figyelmeztetett, hatása az egész Földön érezhető lesz.

A Science-ben megjelent cikkben felidézik, hogy az 1982-83-as El Niño 4,1, míg az 1997-98-as 5,7 trillió kárt okozott, és mindkét esetben több mint öt évbe telt, amíg a klimatikus változások hatásai elmúltak. Az évszázad végére e természeti jelenség által okozott károk pénzben kifejezhető értéke elérheti a 84 trilliót is.

A cikk megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek rendkívüli anyagi károkkal járnak, különösen a fejlődő gazdaságok esetében. Leonie Wenz, a potsdami klímakutató intézet munkatársa szerint ahhoz, hogy optimális és igazságos klímapolitikát folytassanak világszerte, tisztába kell lennünk a klímaváltozás társadalmi és gazdasági árával, és egyre több bizonyíték van arra, hogy a felmelegedés sokkal többe kerül az emberiségnek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Amint az El Niño vizei felmelegítik a Csendes-óceánt, a trópusi országoknak kell viselniük a legdrámaibb hatásokat. Peruban például ilyenkor olyan súlyos esőzések vannak, amelyek tönkreteszik az ország infrastruktúráját, eláztatják a gabonaféléket. Normális körülmények között a Peru partjainak vizei felhozzák azokat a tápanyagokat, amelyeken a halállomány él, de ez a folyamat is lelassul az El Niñóval. Ezenkívül a tengeri hőhullámok elpusztítják a halakat és ez megfosztja az ott élő embereket egyik legfőbb bevételi forrásuktól.

A meleg áramlatnak azonban keletebbre éppen az ellenkező hatása lehet: kegyetlen aszállyal sújthatja az amazóniai esőerdőket, amelyeket már így is megtizedelt az emberi terjeszkedés és az egyre gyakoribb erdő- és bozóttűz.

Egy újabb nagy szárazsággal Amazónia még közelebb kerülhet ahhoz a kritikus ponthoz, amikor az esőerdőből füves területté válik, és ökológiai szempontból innen nincs visszatérés. A fák pusztulása végveszélybe sodorhat számos élőlényt, és gyengítheti Amazónia széndioxid-elnyelő képességeit.

A Csendes-óceán másik oldalán is pusztíthat szárazság. Callahan szerint különösen veszélyeztetett lehet Indonézia és Ausztrália, emlékeztetve arra, hogy 1998-ban az El Niño nyomán Délkelet-Ázsia nagy részén hatalmas kiterjedésű erdőtüzek volt, különösen az indonéz szigetvilágban. Ott ugyanis a kockázatot a szárazság és a nagy meleg mellett az is növeli, hogy hatalmas tőzeges területei vannak, amelyek, ha belobbannak, nagyon nehéz őket eloltani. Az erdőtüzek emellett jelentős mértékben növelhetik a széndioxid-kibocsátást, és ezzel is gyorsíthatják a klímaváltozást.

Bár az El Niño hatásai főleg a trópusokra koncentrálódnak, más régiók is érintettek. Az Egyesült Államok északi területei jóval melegebbek lesznek, a délnyugati államokban viszont sokkal több eső esik. Egyetlen dolognak örülhetnek a térségben, hogy az El Niño általában csökkenti a hurrikánok aktivitását az Atlanti-óceánon.

Az alacsony GDP-vel rendelkező trópusi országok gazdasági sebezhetőségét az okozza, hogy nemzeti össztermékük nagyobb részét a mezőgazdaság adja, tehát sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaság viszontagságainak, mint a fejlett ipari országok.

A farmerek egyenesen megélhetésüket kockáztatják, különösen azok, akiknek nincsen öntözőrendszerük, ők szinte azonnal a szárazság áldozataivá válnak.

Callahan úgy véli, hogy az El Niño gazdasági károkat alulbecsülték, mert általában csak azokat az éveket vették figyelembe, amikor a jelenség aktív volt.

Az új kutatás azonban arra mutat rá, hogy még tíz évvel a meleg áramlatok eloszlása után is lehet érezni hatásukat.

Callahan szerint az El Niño igazi stresszteszt a melegedő bolygó számára, mivel a klímaváltozással gyakoribbakká válnak a hőhullámok, az erdőtüzek, a szárazságok és az áradásokkal járó esőzések is. Ugyanakkor alkalom a kormányoknak, hogy felkészüljenek a rendkívüli időjárásokra infrastruktúráik megerősítésével, az erdőtüzek megelőzését célzó befektetésekkel. Ezek előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek, és mindenki csak jól járhat velük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: