hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek

Bár a meleg ősznek könnyű örülni, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása. Felborul a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. szeptember 08.


Link másolása

hirdetés

Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása. Felborul a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak – így a mezőgazdaság szempontjából például egyszerre kedvező és hátrányos is lehet a melegedés – és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat - írja a Másfélfok.

10,4 °C volt a három őszi hónapban, azaz szeptember 1. és november 30-a között mért átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben, azaz 1971 óta. Ha e félévszázad első felére nézzük meg az átlagot, az első, 1971–1995 közötti 25 évben még 9,9 °C, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 °C volt az őszi átlaghőmérséklet. Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011–2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 °C-ot.

Az átlaghőmérséklet (piros vonal) és az illesztett lineáris trend (bordó pontozott vonal), valamint a csapadék (kék oszlopok) alakulása ősszel Magyarországon, 1971–2020 között. A szerző, Kis Anna ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

(A csapadék esetén nem tapasztalható egyirányú változás. Az átlagos összeg 139 mm és 155 mm volt a két 25 éves periódusban. Mindkét 25 éves időszakban előfordultak szárazabb évek, amikor a 80 mm-t sem érte el az évszakos csapadékösszeg (1978, 1986, 2006, 2011) és voltak csapadékosabbak is, amikor 200 mm fölé emelkedett.)

De nem csak az átlaghőmérséklet alakulásában érhető tetten a felmelegedés: a lap megvizsgálta, hogyan alakult a nyári napok száma a három őszi hónapban, azaz hány olyan nap volt, amikor a maximumhőmérséklet meghaladta a 25 °C-ot. A legtöbb eset szeptemberre tehető, novemberben pedig egyszer sem fordult elő ilyen. Országos átlagot tekintve

hirdetés
az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011–2020) jelentkezett.

Nyári napok száma az őszi hónapokban Magyarországon 1971–2020 között. A szerző, Kis Anna ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

A fagyos napok száma (azaz amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá esik) is csökkenést mutat az elmúlt 50 év őszi adatait tekintve: 1971–1995 között 16, míg 1996–2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan. A legtöbb 1988-ban jelentkezett és az ezredforduló utáni időszakban is találhatunk olyan évet (2011), amikor magas volt a fagyos napok száma. A havi eloszlást tekintve jellemzően novemberben és októberben vannak fagyos napok, ugyanakkor előfordult egy-egy év, amikor csak novemberre korlátozódtak. A vizsgált 50 év során egyedül 2015–2018 között volt arra példa, hogy négy egymást követő évben nem esett 0 °C alá az októberi minimumhőmérséklet, amely a hidegebb időszakok beköszöntének későbbre tolódását mutatja.

Fagyos napok száma az őszi hónapokban Magyarországon 1971–2020 között. A szerző, Kis Anna ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

Az őszről biztosan sokaknak eszébe jut a vénasszonyok nyara (vagy más néven indián nyár), amely sok napsütéssel, az átlagosnál magasabb hőmérséklettel és nyugodt időjárási helyzettel jellemezhető. Számszerű definíció azonban nem létezik erre a jelenségre, egy kicsit szubjektív, valamint régiónként is mást jelenthet.

Ennek ellenére meghatározhatunk egy lehetséges jelzőszámot, indikátort. Ehhez kiszámítottuk minden egyes őszi napra az országos átlaghőmérsékletet az 50 év adatai alapján, majd megnéztük, hogy melyek azok a napok, amikor ezt 5 °C-kal meghaladta az adott nap átlaghőmérséklete és nem volt csapadék (azaz az országos átlag 0,1 mm alatt maradt).

Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi 20 évben több ilyen eset fordult elő. Az átlagos hőmérséklettől való jelentősebb eltérés is a vizsgált időszak második felében volt jellemző. Az átlagot legalább 8 °C-kal meghaladó napok közül egy 1996-ban következett be, kettő 2000–2010 között, míg az utóbbi évtizedben négy ilyen nap jelentkezett. Az átlagtól való legnagyobb eltérés (10,5 °C) 2002. november 15-én fordult elő, de 2015. szeptember 17. is kiemelkedően meleg volt. A vénasszonyok nyarát élvezhettük 2011 szeptemberében vagy 2019 októberének végén is.

A vénasszonyok nyarára utaló indikátor alakulása Magyarországon, 1971–2020 között. A szerző, Kis Anna ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: tovább élvezhetjük a meleget és kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet (bár a kártevők, betegségek terjedését is növelheti). Ugyanakkor számos megszokott természeti folyamat felborulhat: az őszi levélhullatás eltolódhat, ahogyan a vándorló madarak költözési időpontja is. A változás kedvezhet egyes kórokozóknak és invazív fajoknak, továbbá befolyásolhatja egyes egyedek szaporodóképességét, a természetes zsákmány-vadász és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikáját, valamint az ökoszisztémák nettó produktivitását. Megváltozik a szén- és nitrogénkörforgás, illetve a levélhulláshoz köthető (öko)turizmus.

A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullajtását eredményezheti. Ugyanakkor a magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, míg a korai fagyok és erős szelek hirtelen levélhullást idézhetnek elő. A hőmérséklet és a nappalok hosszának változása a levelekben a zöld klorofill csökkenését idézi elő, valamint a hőmérséklet azt is befolyásolja, hogy milyen mértékben halványulnak el. A klorofill hiányában sárga, narancssárga, piros és lila színek jelennek meg. A hőmérsékletnek itt is kiemelt szerepe van: az éjszakai hőmérséklet csökkenésével intenzívebbé válnak a színek. Ugyanakkor, ha a fokozatos hűlés helyett hirtelen támadnak a fagyok, lehullhatnak a levelek, amik talán még nem is váltottak színt az egyébként melegebb ősz miatt.

Ausztráliában végzett kutatások alapján az átlagosnál melegebb nyarak okozta hőstressz következtében a levelek ősszel barnák lesznek az élénkpiros és sárga színek helyett, és az Australian National University munkatársa szerint ehhez az egyre növekvő szárazság is hozzájárul. Németországban kivitelezett vizsgálatok azt mutatják, hogy a meleg augusztus és szeptember késlelteti a levelek színeződését, de a száraz szeptember, valamint a meleg május és június előrehozzák azt.

Hosszútávú kísérletek szerint az őszi színek érzékenysége a magasabb hőmérsékletekre jelentősen eltér az egyes fajok esetén. Általánosságban egy fok melegedés következtében egy nappal késik az őszi színek megjelenése, de például a bükk esetén ez már 6-8 nap/fok. Ez azt jelenti, hogy

a megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra.

A vegetációs időszak kitolódásával és a mélyre lenyúló gyökérzet talajnedvesség-csökkentésével az egyes fák stressznek vannak kitéve – a stressz miatt pedig érzékenyebbek a levélevő rovarokra. Továbbá a meleg, nedves körülmények kedveznek bizonyos színcsökkentő kórokozók számára, például a nyárfa rozsdának.

A rovarok vándorlására is hatással van a nappalok hossza és a hőmérséklet, de az eső, a relatív nedvesség, a fák levélhullajtása (amelyeken addig éltek) és a szél szintén befolyásoló tényezők.

A megszokott őszi táj elvesztése nem jó hír, pedig ez csak a sokadik helyet foglalja el a listán, amely azt tartalmazza, mi mindent veszítünk, veszíthetünk a jelenleg zajló klímaváltozás következtében.

A Másfélfok a számításait az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végeztük el az 1971–2020-as időszakra. Az értékek minden esetben a magyarországi területi átlagokat mutatják. Csapadékmentes napnak tekintettük a 0,1 mm alatti csapadékösszegű napokat. Ebben az esetben a meteorológiai meghatározást használtuk az évszakok elkülönítéséhez, azaz az ősz szeptember 1-jén kezdődik és november 30-ig tart. A vénasszonyok nyarára utaló indikátorhoz kiszámítottuk minden egyes őszi napra az átlaghőmérsékletet az 50 év adatai alapján és megnéztük, hogy mikor haladta meg ezt az értéket legalább 5 °C-kal az adott nap átlaghőmérséklete. Ehhez párosítottuk még az országos csapadékmennyiséget és eredményként (azaz a vénasszonyok nyara jelzőjeként) azokat a napokat kaptuk, amikor 0,1 mm alatti volt a csapadék és teljesült a hőmérsékleti feltétel is. Pontosabb képet kaphatnánk, ha a szélviszonyokat és a napsütéses órák számát is figyelembe vennénk a vizsgálat során, de az adatok korlátozott elérhetősége miatt jelen vizsgálatban csak egy egyszerű jelzőszámot, indikátort határoztunk meg, amely utal a vénasszonyok nyarára.

Az indián nyár az USA keleti és középső részén elterjedt megnevezés, ami késő októberben vagy novemberben a száraz, az időszakra jellemzőnél melegebb időt jelenti. A brit Met Office 1916-ban kiadott meteorológiai szótára szerint: meleg, nyugodt időjárás ősszel, különösen októberben és novemberben. Más megközelítés szerint általában szeptember végén, október elején jelentkezik az indián nyár, amit szélcsend, hűvös éjszakák, hajnali hideg és délutáni pára, valamint napos, kellemes hőmérséklet és magas légnyomás jellemez (még az első havazás beköszönte előtt). Egyesek szerint az indián nyár csak azután következhet be, ha már megelőzte az első fagy, vagy néhány igazán hideg nap az ősz folyamán. A név eredetével kapcsolatban is több feltételezés él, ezek egyike, hogy az indiánok tovább vadászhattak, más források szerint például az aratáshoz vagy a prérin gyújtott tüzekhez köthető az elnevezés.

Közép-Európában elterjedt megnevezés a vénasszonyok nyara, amely ahhoz köthető, hogy az idős asszonyok szívesen ültek ki a ház előtti padra élvezni a napsütést és a meleget – hiszen a házakat ilyenkor jellemzően még nem fűtötték. Európában Szent Márton nyarának is hívták az őszi meleg periódusokat.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Így néznek majd ki a világ nagyvárosai, ha a klímaváltozás miatt megemelkedik a tengerszint

London, Barcelona, Koppenhága, Stockholm és Split: néhány város azok közül, amiknek már csak néhány évtizede lehet hátra.

Link másolása

hirdetés

Ötven nagyváros és valamennyi kontinens legalább egyik nagy országa hatalmas veszélyben a klímaváltozás következtében megemelkedő tengerszint miatt. Amennyiben nem változtat sürgősen az emberiség a széndioxid-kibocsátáson, úgy rengeteg, ma még milliók által lakott terület kerülhet rövid idő alatt víz alá, írja a The Guardian, mely új képeket is közöl az emberi tevékenység várható hatásairól.

A non-profit Climate Central 180 interaktív grafikát közöl olyan világhírű látnivalókról és mindenki által ismert helyekről, melyeket közvetlenül fenyeget a tengerszint várható emelkedése. A képeken bemutatják, hogy mi történik például a londoni Buckingham-palotával, a dubaji Burj Khalifával, a houstoni űrközponttal vagy a stockholmi palotával, ha 1,5 vagy 3 Celsius-fokot emelkedik az átlaghőmérséklet.

Ha az emberiség nem mérsékli gyorsan a károsanyag-kibocsátást, akkor a jelenlegi tempóban nagyjából az évszázad végére elérjük, vagy meg is haladjuk a 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést. Ennek várható következményeit a csúszka jobbra húzásával lehet megnézni minden képen, míg a 1,5 Celsius-fokos emelkedés eredményét jobbra húzva lehet szemügyre venni.

A londoni Buckingham-palota

A dubaji Burj Khalifa

hirdetés
A houstoni űrközpont

A tokiói torony

A stockholmi palota

Diocletianus palotája Splitben

A koppenhágai Christiansborg-palota

A thesszaloniki Arisztotelész tér

Az üzleti negyed Hongkongban

A durbani Városháza


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Papírpalackokban gondolkodik a Coca Cola, hamarosan Magyarországon is elérhető lehet az új csomagolás

A hazai fogyasztók egy része már találkozhatott is az új fejlesztéssel, amivel a vállalat célja a 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladék nélkül.

Link másolása

hirdetés

A The Coca-Cola Company a dán Paper Bottle Company (Paboco) startuppal összefogva alkotta meg az üdítőitalok egészen újszerű csomagolását: a papírpalack prototípusát – számol be róla a Napi.hu.

Az üdítőital-gyártónál a PET-palackok helyett már olyan csomagolásfajtákban is gondolkodnak, amelyek gyártása eleve kevesebb hulladék- és energiafelhasználással jár, fenntartható forrásból származik az alapanyaga.

Ezért a cég és a a dán Paper Bottle Company (Paboco) közösen próbálkozott meg a 100 százalékban újrahasznosítható papírpalack fejlesztésével

A jelenlegi fázisban a csomagolás a papírborításon belül egyelőre teljes mértékben újrahasznosítható műanyag belsőt tartalmaz, ahogy kupakja is 100 százalékban újrahasznosítható műanyag. A prototípus bemutatása után a fogyasztói tesztelés időszaka következett, a hazai vásárlók próbálhatták ki először az új csomagolás első kísérleti darabjait. 2021. június 16-tól a Kifli.hu online bevásárlóhelyen rendelt AdeZ növényi alapú ital mellé ajándék termék is járt, amely már a papírpalack prototípusában érkezett a vásárlókhoz.

A kiürült palackokat a Coca-Cola Magyarország visszagyűjtötte, a fejlesztőközpont pedig laboratóriumi vizsgálatoknak vetette alá, hogy kiderüljön, hogyan teljesített a csomagolás, miként állta ki a szállítás és a használat próbáját.

A The Coca-Cola Company a brüsszeli központjában fejlesztett papírpalackokra egyelőre nem a meglévő újrahasznosítható csomagolások helyettesítéseként, hanem azok kiegészítéseként tekint. A cél: 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladékmentesen.

hirdetés

A társaság egyébként a minap más vállalásokat is tett már a fenntartható termelésért:

  • 2030-ig minden elsődleges italcsomagolásnak 100 százalékban újrahasznosíthatónak kell lennie – a Coca-Cola Magyarországon felhasznált italcsomagolásai – köztük a PET palackok - már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatók;
  • a PET palackok előállításához egyre nagyobb arányban kell újrahasznosított műanyagot felhasználni – 2025-ig az újrahasznosított műanyag arányát 35 százalékra, 2030-ra 50 százalékra növelik;
  • 2030-ra az italpalackok és -dobozok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését vállalták, függetlenül attól, ki gyártotta, csomagolta a palackokat és dobozokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Havanna-szindróma: irányított energiafegyverek okozhatják a rejtélyes sugárbetegséget

Ezt gondolja egy amerikai tudós, aki személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Link másolása

hirdetés

Az ügy még 2016 elején kezdődött, amikor Kubában tartózkodó amerikai állampolgárok különös megbetegedéseikről számoltak be, de mivel valamennyien a CIA alkalmazottai, illetve családtagjai voltak, az eseteket sokáig titokban tartották. A betegség furcsa panaszokkal járt: voltak, akik néhány percig zümmögéshez vagy fémes surlódáshoz hasonló hangokat hallottak, miközben erős nyomást érzékeltek a fejükben.

Ezt követően sokan tapasztaltak közülük tartós fáradtságot, fejfájást, szédülést, látászavarokat, mintha egy súlyos agyrázkódást kaptak volna, pedig semmilyen fejsérülésük nem volt.

Ezt az eddigi megmagyarázhatatlan „betegséget” nevezték el Havanna-szindrómának, amelynek legújabb eseteire az elmúlt hetekben derült fény. Még tavaly novemberben a Fehér Házban is felütötte a fejét. Idén év elején az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén tucatnyi megbetegedést észleltek, augusztusban pedig két, Hanoiban szolgálatot teljesítő amerikai diplomata lett az áldozat, akiknek részt kellett volna venniük Kamala Harris alelnök vietnami programjában. Az amerikaiak szerint az elektromágneses hullámokkal támadhatták meg őket.

Ezt támasztja alá a Conversation-ben megjelent cikk szerzője, Iain Boyd, a coloradoi Boulder egyetem professzora, aki korábban az amerikai légierő tudományos tanácsadó testületének volt az alelnöke. Boyd kutatási területéhez hozzátartoztak az irányított energiák, sőt, személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Emlékeztet arra, hogy az amerikai tudományos akadémia 2020-ban megjelent tanulmánya megállapította: a több mint 130 áldozat valóságos fizikai fájdalmakat tapasztalt, és hogy ennek oka az elektromágneses sugárzás valamilyen formája lehet.

A kubai tudományos akadémia jelentésében cáfolta az amerikai kutatók megállapításait, és a tüneteket pszichológiai eredetűnek vagy korábban szerzett betegségek megnyilvánulásának állította be. Boyd professzor azonban kitart saját álláspontja mellett, és elmagyarázza, hogy milyen káros hatást fejtenek ki az emberekre az elektromágneses hullámok, hosszuknak megfelelően.

hirdetés

A Napból érkező ibolyántúli rövidhullámú sugarak képesek megégetni a bőr felszínét, ha valaki túlságosan sokáig van a sugárzásuknak kitéve. Ezeknél hosszabbak a mikrohullámok, amelyet mindennap használunk ételmelegítésre. A mikrohullámok energiát visznek át az ételen belüli vízmolekulákba.

Az amerikai hadsereg olyan irányított energia-technológiát dolgozott ki, amely egy kicsit hosszabb hullámhosszon lő ki sugarakat egy célzott területre egy mérföldön belüli távolságra. Célja a tömegek nem halálos eszközökkel való féken tartása volt. Amikor ezek a hullámok érintkeznek egy emberrel, beszűrődnek a bőre alá, és energetizálják a bőrfelszín alatti vizet.

A tudós maga is átélt egy ilyen támadást. Mintegy fél mérföldnyire állt a forrástól, és testének a sugár által elért része azonnal átforrósodott. "Úgy éreztem magam, mintha valaki velem szemben kinyitotta volna egy nagy kohó ajtaját" – emlékezik Boyd.

Az elektromágneses sugárzás még hosszabb hullámhosszokon képes interakcióba lépni elektronikus rendszerekkel, használhatatlanná tehet számítógépeket és ellenőrző rendszereket, mert elektromos áramlatokat vagy mezőket hoz létre. A hadsereg ezt a technológiát a dróntámadások visszaverésére fejleszti.

Elképzelhető tehát, hogy egy bizonyos hullámhosszon egy elektromágneses sugár több száz méterről képes a Havanna-szindrómához hasonló tüneteket produkálni. Ha ez így van, akkor valószínűleg ezek a sugarak beavatkoznak az agy és a központi idegrendszer elektromos funkcióiba. Akárcsak a Frey-effektus esetében, amelyet legtöbbször a mobiltelefonok káros hatásával összefüggésben emlegetnek, a mikrohullámok a hallásérzékelő idegeket aktivizálják.

Más kutatások viszont a mikrohullámoknak a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai közül a csökkenő reakcióidőt, a szociális zavarokat és a szorongást emelik ki.

A Havanna-szindróma magyarázatát nehezíti az is, hogy ez a fajta elektromágneses sugárzás nem hagy maga után látható nyomot. Az akadémia után várhatóan az amerikai szövetségi ügynökségek is kivizsgálják az eseteket. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a kormány nem akar túl sok információt nyilvánossága hozni, mert akkor fel kellene fedniük e támadások felderítésének, illetve elhárításának technikáját – vélekedik Iain Boyd.

Úgy véli, hogy ha valóban az elektromágneses hullámok a tettesek, akkor a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az épületeket és járműveket felszerelni detektorokkal, amelyek egyrészt segítenének beazonosítani a támadások forrását és kiindulópontját, másrészt elrettentésül is szolgálnának. Ugyanakkor a szabadban az emberek továbbra is sebezhetők maradnának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – A környezetvédelemről vitázott Dobrev Klára és Márki-Zay Péter

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Paks, a Mátrai Erőmű, valamint a kibocsátás-csökkentés kérdésében egyetértettek, abban viszont már nem, hogy kinek kell viselnie a klímaharc költségeit.

Link másolása

hirdetés

„Mélységesen hiszek abban, hogy a klímaválság, a klímakatasztrófa elkerüléséhez nincs más megoldás, mint a sokkal erősebb európai uniós együttműködés” – fogalmazta meg a Greenpeace és a HVG által szervezett klímavitán Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Kitért arra is, hogy szerinte a környezetvédelmi hatóságnak mielőbb vissza kell adni a jogokat, és el kell tőle venni azt a szerepet, amit most játszik, hiszen jelen pillanatban gyakorlatilag annyi a dolga, hogy a fideszes oligarchák különböző beruházásaihoz adjon zöld kártyát.

Márki-Zay Péter azt mondta, ha ő lenne Magyarország miniszterelnöke, önálló minisztériumot hozna létre a környezetvédelemnek és klímavédelemnek, és kiemelte, hogy jelenleg, polgármesterként is kiemelten kezeli ezeket a területeket.

Mi legyen Pakssal?

„Ön szimpatizál az atomenergiával. Pakssal is?” – hangzott el a kérdés ezután Márki-Zay Péternek címezve, aki megemlítette, hogy ne feledjük: a Paks II beruházás a 2010 előtti kormányzat egyértelmű döntése volt. Dobrev Klára visszautasította, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt döntöttek volna a beruházásról. „Péter, megint nem mondasz igazat” – vetette közbe, majd tisztázta: arról döntöttek, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. Az erről szóló, 2009-es országgyűlési határozat „új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez” járult hozzá.

Dobrev Klára a meglévő blokkok üzemidejének 20 évre történő meghosszabbításáról azt mondta: örülne, ha erre nem lenne szükség. „Olyan mennyiségű uniós pénzt fogunk kapni az elkövetkezendő időben – akár energetikai beruházásokra, energiahatékonysági beruházásokra, megújuló erőforrások fejlesztésére –, hogy én nagyon örülnék neki, ha sikerülne úgy összeraknunk Magyarország energiamixét, hogy ne legyen szükség Paks I további meghosszabbítására.” Hangsúlyozta: szerinte egyből a tiszta energia felé kellene indulni.

„Én megvallom őszintén, az atomenergiát tiszta energiának tartom. A klímasemlegesség szempontjából azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy mindaddig, amíg megújuló energiából nem lesz rendelkezésünkre álló elegendő mennyiség, addig a legtisztább energiának számít” – reagált erre Márki-Zay Péter, akinek Paks II tekintetében nem az atomenergiával, hanem a rossz szerződéssel van problémája. „Jelen pillanatban engem semmi nem győzött meg arról, hogy ez egy megtérülő beruházás” – mondta.

hirdetés
„A szennyező fizessen”

Szó esett a Mátrai Erőmű leállításáról is. Márki-Zay Péter szerint reális a 2025-ös leállítás, és részben gazdasági kérdés is, mert a szén-dioxid-kvóták egyre drágábbak, és a gazdasági számítások szerint nem éri majd meg üzemeltetni. Dobrev Klára erre reagálva felvázolta a jobb- és baloldali hozzáállás közötti különbséget.

Mint fogalmazott: a jobboldal mindig a pénzügyi hatékonyságot vizsgálja, azt azonban nem veszik figyelembe, mit okoznak az egyes beruházások „a mindennapjainkban, a halálozási statisztikákban, a betegségekben, a bolygónk tönkretételében”.

A gáz és az áram árának emelkedéséről is szó esett. Márki-Zay Péter azt mondta, „az MVM hamarosan fel fog fordulni”, hiszen gazdaságilag tűrhetetlen az a teher, amit ráraktak. „A lakosság a rezsicsökkentés miatt ezt most nem látja, de az áram ára iszonyatosan megugrott. Ugyanúgy, ahogy a gáz ára is” – emelte ki, majd hozzátette: az, hogy a gáz ára körülbelül tíz-, az áram ára pedig hatszorosára emelkedett a nemzetközi tőzsdéken, már önmagában csődbe tudja vinni többek között a magyar vízi közműcégeket is.

„A klímakatasztrófa elkerülése érdekében el kell kezdenünk beszélni arról, hogy ezt az egyébként hatalmas költséget igazságosan kell elosztani” – mondta erre Dobrev Klára, aki pártolja, hogy a jövőben „a szennyező fizessen” elve alapján globális szinten, különösen a multinacionális cégekre fókuszálva bevezessék a minimumadót.

A MOL nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú cége Magyarországnak, de állami szabályozókkal el kell kezdeni őket is arra ösztönözni, hogy elmozduljanak a megújuló, környezetbarátabb energiatermelés felé – jelentette ki Dobrev Klára, aki ehhez a tisztább, energiabarátabb működéshez állami támogatást is adna.

Ki viselje a klímaharc költségeit?

E téma kapcsán felmerült, hogy ki viselje a klímaharc és a zöldebb gazdaságra való átállás költségeit. A kérdést Márki-Zay Péter vetette fel, és élesen kritizálta a rezsicsökkentést, illetve Dobrevék alanyi jogon járó rezsivel kapcsolatos ötletét, amelyről úgy vélekedik: populizmus. Dobrev Klára ezzel nem értett egyet, szerinte ugyanis a legnagyobb szennyezőket kell elővenni.

Márki-Zay Péter ezután a kibocsátó fizet elvéről kezdett beszélni, aminek mindig az a vége, hogy a fogyasztóra hárítják át a költségeket. Vélekedése szerint ez nem olyan nagy baj, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóvá lehessen alakítani a gazdaságot, „érezni kell az energiaárak emelkedését”. A rezsicsökkentést azért tartja felelőtlen lépésnek, mert könnyű bevezetni, de nehéz megszüntetni, és azokon is segít, akik nincsenek rászorulva, emellett pedig káros hatása van a környezetvédelemre is. Amikor felmerült, hogy mi lesz a szociális komponenssel, kijelentette: „nem szociális komponens van, hanem populista komponens”.

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – reagált erre Dobrev Klára, aki szerint sok millió ember van az országban, aki nem engedheti meg magának a kevésbé szennyező eszközöket. Rengetegen vannak, akik nem tudnak elektromos autót venni a régi és sokat szennyező helyett, nem tudnak mással fűteni, mint szeméttel – mondta, hozzátéve: éppen ezért sávosan kellene ingyen adni az energiát.

Szerinte nem populizmus, ha nem a kisemberekkel akarjuk megfizettetni a klímakatasztrófa elkerülésének költségeit, őket ugyanis – akár épületszigeteléssel, akár a régi autójuk lecserélésének támogatásával – inkább segíteni kell abban, hogy csökkenthessék a kibocsátásukat.

Ekkor felmerült a kérdés: szabad-e büntetni a szennyező anyagokkal otthonukat fűtőket? Márki-Zay Péter szerint igen és szigorúan, Dobrev Klára szerint viszont sokaknak nincs választásuk, tehát nem. Márki-Zay Péter szerint a szigetelés és az energiahatékonyság az igazi rezsicsökkentés. Mint megemlítette: náluk 118 szegregátumban lévő lakásnál végeznek nyílászárócserét és építenek be hőszivattyús villanybojlereket, emellett pedig a panelprogram is fontos. Ezekre uniós pénz áll rendelkezésre – mondta.

Magánemberként és politikusként is elkötelezettek a környezetvédelem mellett

A beszélgetés során kiderült, hogy Dobrev Klára minden évben arra törekszik, hogy ne vásároljon olyan új ruhát, amelyre nincs szüksége, Márki-Zay Péter pedig szódagépet használ palackozott víz helyett, és a családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen.

Végezetül elhangzott a kérdés, ki mit tenne, ha kormányra kerülne. Márki-Zay Péter betétdíjat vezetne be, ezzel erősítve a körforgásos gazdaságot, erőltetné az épületszigetelést, siettetné a tömegközlekedés elektromosítását, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, emellett pedig figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra és a klímaerdőkre is.

Dobrev Klára 2030-ig elérné a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, és szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgazdaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, valamint odafigyelne a hulladékgazdálkodásra is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: