Édesvízi jég közelében élő jegesmedvéket találtak Grönlandon, pedig a tengeri jég kritikus fontosságú a faj túlélésének szempontjából – írja a CNN.

Kristin Laidre, a University of Washington sarkkutatója azt mondta, hogy történelmi feljegyzések és az őslakosok ismeretei alapján eddig is lehetett tudni, hogy élnek medvék a környéken, de csak most fedezték fel, hogy milyen különleges állatokról van szó.

például itt vadásznak gyűrűsfókákra, mert az általuk biztosított kalóriák segítségével a medvék hónapokig raktározzák az energiát, így az ínségesebb időket is átvészelik. A globális felmelegedés hatására azonban hatalmas sebességgel olvad a tengeri jég, mivel az Északi-sarkvidék több mint kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint a bolygó többi része.

Az állatok a fjordokon belül közlekednek vagy felmásznak a hegyekre, hogy elérjék azokat, így ugyan a grönlandi jégtakaró a hegyek, a nyílt víz és a gyors part menti áramlatok miatt elszigetelt, a jegesmedvék mégis hozzáférnek az édesvízi jéghez és korlátozott mértékben, február és május vége között a tengerihez is.

A vizsgálataik alapján ugyanis megállapították, hogy a délkelet-grönlandi jegesmedvék több száz éve fejlődnek elszigetelten - a legkorábbi ismert említés az 1300-as évekből, az első írásos emlék apedig az 1830-as évekből származik ezekről az állatokról.

Elszigeteltségük miatt ezek a medvék genetikailag annyira elkülönülnek, hogy a kutatók szerint a faj 20. alpopulációjának kell őket tekinteni, ami nagyon fontos lenne a védelmük szempontjából.

Olyan súlyossá vált az éhínség Szomáliában, hogy csak az anyagi támogatás jelentős, azonnali megnövelése és a humanitárius segély mentheti meg az országot – figyelmeztetett a Világélelmezési Program (WFP) kelet-afrikai regionális igazgatója.

A The Guardian cikke szerint Michael Dunford a G7 országoknak címezte üzenetét, amelyek vasárnaptól Németországban tartanak megbeszéléseket. Kijelentette, hogy

Északkelet-Afrikában, másnéven Afrika szarvában négy egymást követő esős évszakban sem esett elegendő csapadék, így most az elmúlt négy évtized legrosszabb aszálya pusztít. A "klímasokkot" ráadásul az orosz-ukrán háború okozta áremelkedések is súlyosbítják. A Világélelmezési Program szerint egész Kelet-Afrikában 89 millió ember él élelmiszer-bizonytalanságban, ez a szám pedig csaknem 90 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Dunford szerint a növekedés üteme nemhogy lassulna, inkább felgyorsul.

A Save The Children (Mentsük meg a gyerekeket) szervezet humanitárius igazgató-helyettese, Claire Sanford a közelmúltban megrázó dolgokat tapasztalt az országban. Olyan anyákkal találkozott, akik már több gyermeküket is kénytelenek voltak eltemetni, és akik életben maradtak, ők is súlyosan alultápláltak.

– mondta.

Szomália már 2011-ben is súlyos éhínséggel küzdött, akkor több mint 250 ezer ember halt meg, főleg gyerekek. Sanford sok olyan emberrel találkozott nemrég, akik azt mondják, most még rosszabb a helyzet, mint 11 éve. Szerinte a világ kudarcot vallott, mert hiába ígérték meg a fejlett országok, hogy ilyen többé nem fordulhat elő, most még súlyosabb mértéket öltött az éhínség.

Dunford szerint nem az a baj, hogy a világ nem tanult a 2011-es esetből, hanem az, hogy nem megfelelően finanszírozták a probléma megoldását.

– jelentette ki.

A globális éhínség ellen küzdő jótékonysági szervezet, az Oxfam GB vezérigazgatója szerint a jelenlegi válság részben annak tudható be, hogy a brit kormány nem mutat kellő segítő szándékot, részben pedig annak, hgoy a tengerentúli segélyek költségvetését tavaly 4,6 milliárd fonttal csökkentették.

A koronavírus-járvány utáni talpra állás és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt csökkent az adakozási szándék az afrikai országok számára. Áprilisban például az ENSZ 6 milliárdot szeretett volna gyűjteni Etiópiának, Szomáliának és Dél-Szudánnak, ám ennek csak a 3 százaléka jött össze. Tavaly a G7 vezetői ígéretet tettek arra, hogy 7 milliárd dollárt nyújtanak az éhínség felé sodródó országoknak, de a Kelet-Afrikára irányuló felhívások nem tudtak elegendő pénzt összegyűjteni az éhezés megfékezésére. Most arra kérik őket, hogy kötelezzék el magukat egy olyan azonnali finanszírozási csomag mellett, amely segíthet elkerülni a humanitárius katasztrófát Szomáliában.

Közel 100 százalék az esély arra, hogy a következő 30 évben cunami csap le a Földközi-tenger közelében lévő városokra – figyelmeztet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Ezeknek a városoknak el kell kezdeniük felkészülni egy esetleges cunamira, ebben az UNESCO is segíti őket. A szervezet cunamira felkészítő programjának célja az, hogy minden veszélyeztetett város lakossága pontosan tudja, mit kell tennie, ha szökőár sújtja a lakóhelyét.

Bernardo Aliaga, az UNESCO cunamiszakértője szerint a 2004-es indiai-óceáni cunami (amely becslések szerint 230 ezer ember halálát okozta 14 országban) és a 2011-es tóhokui cunami (amelyben 18 ezer ember halt meg) intő jel volt a világ számára, azóta viszont sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. Azonban még így is vannak hiányosságok a felkészültségben, ezen pedig dolgozni kell. Elsősorban azon, hogy a figyelmeztetéseket megértsék az emberek. Aliaga jelezte azt is, hogy a legtöbb területen alábecsülik a szökőár kockázatát, például a Földközi-tengeren is, mert ez a természeti katasztrófa nem gyakori ebben a térségben. Ez azonban változni fog.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő figyelmeztetés mellett az is fontos, hogy az emberek képesek legyenek megfelelően reagálni cunami esetén. Felidézte, hogy a 2004-es szökőár idején egy 10 éves brit kislány 100 embert, köztük a családját is biztonságos helyre vitte, mert a földrajztanárától azt tanulta az iskolában, hogy azonnal meneküljön, ha azt látja, hogy a víz visszahúzódik.

Körülbelül 10 perccel a földrengés után megkezdődnek a riasztások, a szirénától kezdve a WhatsApp-üzenetekig számos módon igyekeznek majd figyelmeztetni az embereket. A gyorsaság azért fontos, mert ha a lakóhelyed közelében csap le a cunami, maximum 20 perced van menekülni, mielőtt az első hullám megérkezik. A második, nagyobb hullám 40 perccel követi az elsőt, így még mindig megvan a lehetőség a biztonságos helyre jutáshoz – jelezte a szakértő.

Vlagyimir Rjabinin, az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának ügyvezető titkára azt mondta, 21 ország több mint 40 közössége már most nagyobb biztonságban van, miután végrehajtották a szervezet cunamira felkészítő programjának intézkedéseit.

– tette hozzá.

Forrás: Guardian

Már novemberben megkezdi a Lightyear nevű holland cég a világ első, sorozatgyártásra kész napelemes autójának a kiszállítását – írja a Guardian.

Az autót 5 négyzetméternyi, ívelt napelem borítja, amely vezetés- vagy várakozás közben tölti a kocsi akkumulátorát.

Roel Grooten, a cég vezető mérnöke szerint nagyon gondosan kellett kialakítani az autót, hogy az a lehető legnagyobb energiahatékonysággal tudjon működni. „Ha azt a mennyiségű energiát, amit ezeken a paneleken gyűjteni tudunk, bármelyik olyan autóhoz használnák fel, amelyik háromszor annyi energiát igényel, használhatatlanná válna” – fogalmazott.

Az azonban kérdéses, hogy megtérül-e a cég innovatív, de kockázatos projektje.

„A kérdés az, hogy a valóságban megéri-e [megvenni]? A koncepció nem rossz. De nem tudjuk, hogy a technológia alkalmas-e arra, hogy gazdaságilag fenntartható legyen” – mondta Jim Saker, a Loughborough Egyetem oktatója.

Egy lépéssel közelebb került a NASA ahhoz, hogy hamarosan elérhető legyen az atomenergia a Holdon, írja a New York Post. Az űrügynökség és az amerikai energiaügyi minisztérium háromra szűkítette azokat a koncepciókat, melyek közül majd kiválasztják a Földtől 384 ezer kilométerre megvalósuló energiarendszert.

A tervek szerint ezek az atomreaktorok teszik majd lehetővé a holdjárók töltését, biztosítják az energiát a kutatásokhoz és általában a holdi élethez. A tudósok szerint a technológia már az évtized végére, az Artemis-űrprogram keretében elkészülhet.

A NASA elképzelései szerint olyan 40 kW-os, egyenként 5 millió dollár (1,9 milliárd forint) értékű rendszer terveznének, mely legalább tíz évig működne a holdi körülmények között. Az ilyen teljesítményű atomreaktor nagyjából harminc háztartás teljes körű ellátáshoz elegendő tíz éven keresztül.

A NASA szakértője szerint a kellő mennyiségű energia nélkülözhetetlen lesz a jövő űrkutatásában. Jim Reuter úgy véli, hogy a felszíni maghasadásos energiaellátó rendszer viszonylag kicsi és könnyű lesz a szóba jöhető többi megoldáshoz képest. Ráadásul állandó energiaellátást biztosítanak függetlenül a napfénytől, a helytől vagy egyéb környezeti feltételektől függetlenül.