News here
hirdetés

JÖVŐ

Egy átlagos magyar 4,3 hónappal rövidebb ideig él a túl magas szálló por koncentráció miatt

A légszennyezettség ráadásul segítheti a koronavírus terjedését - áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentésében.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss 2020. évi jelentése szerint, ugyan az elmúlt évtizedben javult a levegőminőség Európában, még mindig szinte minden európai szenved a légszennyezéstől, ami mintegy 400 000 korai halálesethez vezet szerte a kontinensen. A COVID-19 világjárványra vonatkozóan a jelentés megerősíti a korábbi értékeléseket, amelyek szerint egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60%-kal is csökkent számos olyan európai országban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben - írja a Másfélfok legújabb cikkében.

Az elmúlt hónapokban mind a közösségi, mind a hagyományos médiát bejárták azok a fotók, melyek a városok szinte teljesen új arcát mutatták meg a látványosan kitisztuló levegőnek köszönhetően. A tagállamok által szolgáltatott levegőminőségi adatok és a Kopernikusz Légkörmonitoring Szolgáltatás (Copernicus Atmospheric Monitoring Service, CAMS) modellszámításai alátámasztják ezeket a tapasztalatokat és a korábbi értékeléseket, melyek szerint

2020 tavaszán az európai országok többségében bevezetett korlátozási intézkedések jelentősen csökkentették a légszennyező anyagok kibocsátását. A jelentés szerint ez a csökkenés elsősorban a közúti közlekedés, a légi közlekedés és a nemzetközi hajózás drasztikus visszaesésének tudható be.

Különösen a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációjában volt látványos a csökkenés 2020 áprilisában, ami kisebb-nagyobb mértékben, de szinte mindenütt tapasztalható volt Európában, függetlenül a meteorológiai viszonyoktól. Habár a csökkenés mértéke országon belül, városonként, de városokon belül is változatos képet mutatott, bizonyos helyeken akár 60%-ot is meghaladó kibocsátás-visszaesést is megfigyeltek. A relatív csökkenés ott volt a legnagyobb, ahol a korlátozási intézkedések szigorúbbak voltak, vagyis Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban, valamint a városokon belül a forgalomhoz közelebb eső területeken. Míg Közép-Kelet-Európában – ahol a tavaszi korlátozások jóval enyhébbek voltak – a csökkenés is jóval kisebb mértékű volt (Törökország kivételével).

A PM10 kategóriába tartozó szálló por (vagyis a 10 μm-nél kisebb átmérőjű részecskék) koncentrációja is a „megszokottnál” alacsonyabb volt 2020 áprilisában a lezárási intézkedések következtében, a meteorológiai viszonyoktól függetlenül. Habár ez a csökkenés kevésbé volt látványos, mint a nitrogén-dioxid esetében, egyes országokban a 30%-os visszaesést is elérte.

hirdetés

A COVID-19 miatti lezárások azért lehettek ennyire hatásosak a nitrogén-dioxid és a szálló por kibocsátások korlátozásában, mert mindkét légszennyező egyik legfontosabb forrása a közlekedési szektor.

Míg a nitrogén-dioxid esetében csupán a forgalom jelentős csökkenésével magyarázható az igen látványos kibocsátás-visszaesés, a szálló por esetében a kép ennél árnyaltabb. Ugyanis amellett, hogy a szálló por jelentős hányada a dízel motorú öreg járművekből származik (ennek legnagyobb része az üzemanyag tökéletlen égéséből származó korom), az apró részecskék jelentős forrásaként szolgál még a kőszén, lignit és faanyag tüzelése, illetve a hulladékégetés is, mely tevékenységeket kevésbé érintette a koronavírus miatti leállás.

Jól ismert, hogy ezek a légszennyező anyagok rendkívül egészségkárosító hatásúak. A szálló por belélegezve ingerli a légutak nyálkahártyáját, hosszú távon pedig különböző légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet. A nitrogén-oxidok (köztük a nitrogén-dioxid) szintén károsítják a légzőszerveket, roncsolják az idegenrendszert, valamint a levegőben nitrát részecskéket képezve hozzájárulnak a szálló por koncentráció növeléséhez. Hosszú távú kitettség esetén ezek a légszennyezők összességében gyengítik az immunrendszert és a különböző megbetegedések kockázatának növelésével csökkentik a várható élettartamot.

Ugyan az EEA még nem rendelkezik pontos becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól, a jelentés részletezi a COVID-19 és a légszennyezettség kapcsolatát vizsgáló egészségügyi tanulmányok eddigi eredményeit. Két fontos kapcsolódási pont is található:

egyrészt a légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség fogékonyabbá teheti a lakosságot a COVID-19-re, másrészt a légszennyező részecskék segíthetik a vírusok levegőben „utaztatását” vagyis terjedését.

A légszennyezettség miatti nagyobb COVID-fogékonyság logikájának alapja az, hogy a tartósan légszennyezett környezetben élő ember immunrendszere legyengül, így csökken az ellenállóképessége a különböző bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, tehát a koronavírussal szemben is. A légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a COVID19-betegeknél a halál kockázati tényezőiként azonosítottak. Ráadásul a silány levegőminőség a tüdő gyulladásos megbetegedését is okozhatja, ami súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit. Az egyik legszembetűnőbb kapcsolat, hogy a légszennyezők és a COVID-19 ugyanazokat a szerveket támadják, ezáltal úgy tűnik, sok esetben súlyosbíthatják egymás hatását.

Olaszországi tanulmányok szerint a légszennyezést közrejátszó tényezőnek kell tekinteni az Észak-Olaszországban tapasztalt magas halálozási arányban, továbbá azt is megjegyezték, hogy a légszennyezettségnek való hosszútávú kitettség kedvező feltételeket teremt a vírus terjedéséhez.

Kínában, az Egyesült Államokban és szerte Európában (pl. Hollandiában, Angliában) szintén találtak összefüggéseket a magas nitrogén-dioxid, szálló por és/vagy ózon koncentrációk, valamint a COVID-19 esetek száma, a súlyos COVID-19 fertőzések száma és a COVID-19 okozta elhalálozás kockázata között.

Egy nemzetközi kutatócsoport által készített, a Cardiovascular Research című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megmutatta, hogy a szennyezett levegőnek való hosszú távú kitettség 15%-kal növelheti világszerte a COVID-19 okozta elhalálozás kockázatát. Számításaik szerint Európában ez az arány 19%, Észak-Amerikában 17%, Kelet-Ázsiában a legmagasabb, akár 27% lehet. A kutatócsoport felfigyelt arra is, hogy a szálló por növeli a tüdősejtek felszínén az ACE-2 receptor aktivitását, amelyről kimutatták, hogy ezen keresztül képes bejutni az újfajta koronavírus a sejtbe. „Kettős csapással állunk szemben: a légszennyezés károsítja a tüdőt, és növeli az ACE-2 aktivitását, amely még több vírust képes bejuttatni így a sejtbe” – magyarázta Thomas Münzel, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

A második fontos kapcsolódási pont a légszennyezés és COVID-19 fertőzések között arra a lehetőségre épít, hogy

a szálló por a vírus szállító-eszközeként szolgálhat. Köztudott, hogy a kórokozók a légszennyező anyagokkal is közlekednek a levegőben, vagyis a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még órákig fertőzőek maradhatnak.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

hirdetés

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

hirdetés

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Senki nem érti, hogy a CIA a miért fektetett egy zsák pénzt a gyapjas mamut feltámasztásába
Miközben a tudósok a kihalt állatok és a tundra megmentésén dolgoznak, a CIA cégét nem annyira a mamutok, hanem a technológia érdekli. De vajon miért?
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

A CIA állítólag közvetetten pénzt fektetett egy gyapjas mamut feltámasztásán dolgozó cégbe, írja a Daily Star.

A Colossal Biosciences a sarkvidéki tundra gyors melegedésének megoldását látja abban, hogy újra ellepjék a környéket a már kihalt óriások. Ebben a vállalkozásban szerzett érdekeltséget az In-Q-Tel, a részben az amerikai hírszerzés által finanszírozott kockázati tőkebefektető.

Az In-Q-Tel állítása szerint

nem annyira a mamutok, mintsem a Colossal DNS-szekvenáló technológiája keltette fel az érdeklődésüket.

A biotechnológiai vállalat már sikerrel szekvenálta az ázsiai elefántok teljes genomját. A végső cél pedig az, hogy 22 hónapra az elefántokba ágyazott mamutembriókat neveljenek, amiket majd a tundrán engednek szabadon.

Ben Lamm vezérigazgató szerint

hirdetés
a Colossal eljárása segíthet más, kihalás szélén álló fajok megmentésében.

Az általuk alkalmazott módszer ugyanis a veszélyeztetett állatok széles skáláján segíthet. Ráadásul a projekt segítségével könnyebben fejleszthetnek vakcinákat és gyógyszereket a fajok számára, mivel ismert lesz a teljes géntérképük.

A CIA érdekeltségébe tartozó In-Q-Tel azonban ennél többre számít a módszertől. A cég blogbejegyzésében azt írja, hogy a technológia segíthet a genetikai anyagok olvasását, írását és szerkesztését, valamint elősegítheti „az etikai és technológiai szabványok meghatározását”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

hirdetés

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: