Drasztikusan át kell alakítani a mezőgazdaságot a klímaváltozás miatt
A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet és az életszínvonal javulása miatt az egy főre jutó kalóriabevitel is mintegy 20 százalékkal nőhet, aminek következtében a világ élelmiszerigényének bővülése az elkövetkező 30 évben meg fogja haladni az 50 százalékot. Eközben új megoldásokért kiált a gyorsuló klímaváltozás, a termőföld- és a vízkészlet csökkenése, a biotechnológia térnyerése, az élelmiszerbiztonság fenntartása, illetve a mezőgazdálkodásra alapozott energiahordozók terjedésének igénye is.
A népesség növekedése mellett – részben az urbanizáció hatására – várhatóan a fogyasztási szokások is átalakulnak. A World Resources Institute előrejelzése szerint
2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68 százalékkal fog nőni, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88 százalékkal.
Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig egyre többen engedhetik majd meg maguknak, hogy rendszeresen húst, sajtot, és tejterméket fogyasszanak, így várhatóan egyre több takarmányra lesz szükség, tehát a földhasználat szerkezete is átalakul.
Bár több kutató úgy látja, hogy a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelentheti a kulcsot a fenntartható élelmezéshez, naivság lenne abban reménykedni, hogy az egész világ alkalmazkodni fog az ideális étrendhez, aminek egyik legfőbb oka az élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés.
