News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Dr. Köves Alexandra: A jóllét lehet a GDP-alapú gazdaság alternatívája

A fogyasztás, az anyagi jólét hajszolása veszélyessé vált Földünk számára, de apokaliptikus víziók helyett szemléletváltással biztosíthatjuk jövőnket. Ezekről beszélgettünk dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Corvinus egyetem adjunktusával.

Link másolása

hirdetés

- Ön tagja a Nemnövekedés Mozgalomnak. Mit jelent ez a kifejezés és milyen célkitűzéseik vannak?

- A nemnövekedés egy kutatási terület és egy mozgalom is. Arról szól, hogy együtt gondolkodva hogyan tudnánk meghaladni azt a kényszerű növekedést, amire ma gazdaságunk és társadalmunk épül. Nem arról van szó, hogy mesterségesen akadályozzuk meg a növekedést, hanem arról, hogy ne a növekedés legyen az, ami nélkül komoly nagy rendszerek sem tudnak fennmaradni.

A növekedést már csak azért is meg kellene haladni, mert az a típusa, ami most bele van kódolva a gazdaságunkba, kezd beleütközni igen komoly környezeti korlátokba. Ha elfogadjuk, hogy a Földünk véges erőforrásokkal rendelkezik, nyilvánvalóvá válik, hogy ezeknek az erőforrásoknak és a természet megújuló kapacitásának határait nem kellene átlépni. Márpedig jelenleg éppen ezt tesszük.

Magyarországon átlagosan a dupláját fogyasztjuk annak, amit a Föld eltartó képessége elbírna, Amerikában ez az ötszöröse. Azzal is szembe kell néznünk, hogy a mostani növekedés már nemcsak a környezetnek, hanem az embereknek sem feltétlenül jó. Nyilván vannak olyan társadalmi csoportok, amelyeknek kellene még növekedniük az anyagi jólét terén, de sok olyan csoport van, akiknél ez már felesleges. Ráadásul a növekedés elosztása is egyre egyenlőtlenebb: az ebből származó haszon a társadalom egyre kisebb szegmenseit érinti. Tehát nagyon sokféle szempontból kellene átgondolnunk, hogy tényleg muszáj-e nekünk növekedni, vagy át tudnánk-e állni egy olyan megközelítésre, amelynek középpontjában a jóllét biztosítása, a társadalmi igazságosság áll. Meg tudunk-e határozni olyan közös társadalmi célokat, amik fontosabbak lennének, mint az önmagáért való gazdasági növekedés?

- Még mindig a GDP fogságában élünk, holott egyre több szakember bizonyítja be, hogy ez a mutató valójában torz képet mutat egy országról. És az is igaz, hogy főleg a fejlett országokban, az emberek sokszorosan felülmúlják valós szükségleteiket, miközben mást sem hallanak, hogy fogyasszanak, fogyasszanak, fogyasszanak… Tehát alapvető szemléletváltásra lenne szükség mind az egyének, mind a közösségek, mind a döntéshozók szintjén.

hirdetés

- Igen, ez lenne a változás alapja. Azt nem hiszem, hogy ez a döntéshozókban fog először megfogalmazódni, sokkal inkább az egyes emberek szintjén. Ennek azonban egyetlen útja van: a társadalmi párbeszéd. Ez a téma egyre több embert érint. Egyre többen dolgoznak olyan munkahelyen, ahol megkérdőjelezik, hogy kinek jó az, amit ott csinálnak, megtalálják-e benne az életük értelmét, vagy tesznek-e valamit a világ jobbításáért. És így tovább: mit fogyasztok, miért fogyasztok, ki a fontos ember, hol az én helyem az egészben – a koronavírus-válság alatt különösen erősen felszínre jöttek ezek a kérdések. Vagy az, hogy büszke leszek-e magamra, amikor az unokám rákérdez: hol voltál akkor, amikor már tudtatok a klímaváltozás problémáiról? Tettél-e valamit a változásért? Úgy gondolom, hogy elindulhat egy olyan párbeszéd, ahol azok is elmondhatják a véleményüket, akik valamilyen más értéket képviselnek, és ütköztetni lehet az értékeket. És így kialakulhat valami, amiből elindulhatunk valamilyen irányba. Sokféle kutatás folyik azzal kapcsolatban, hogy melyik területen mit lehetne tenni annak érdekében, hogy növekedés nélkül is egészséges társadalomban tudjunk élni. De nagyon nehéz kijelölni egy utat, mert az élet minden ága-boga bele van kötve a mai rendszerbe.

Tehát egy erős társadalmi párbeszéden keresztül meg kell vizsgálni, hogy bizonyos lépésekre ki hogyan reagál, mit tehetünk azért, hogy körbebástyázzuk ezeket a változásokat, hogyan minimalizáljuk az általuk generált egyéni veszteségeket, és hogyan tudjuk ezeket kollektíven kezelni.

Sokkal többet kellene ezekről hallani, mint arról, hogy ha nem fogyasztasz és nem veszel fel újabb hiteleket, akkor hozzájárulsz a recesszióhoz. Persze sok olyan pszichés korlátunk van, amelyek miatt ezekkel a témákkal szembenézni nagyon nehéz. De ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen. Egyre több ember érzékeny erre, egyre többen érzik magukat tehetetlennek és egyre többen gondolják úgy, hogy másképpen élni, más szükségleteket kielégíteni nem is lenne alapvetően rossz elképzelés. És szerintem akkor is létrejöhet az egyénben a gondolati váltás, ha valamiféle alternatív jövőkép alakul ki a társadalomban.

Ha belegondolunk abba, hogy milyen hihetetlen értékválságos időket élünk meg. Vákuum van az ideológiákban, az értékrendekben, és amivel megpróbálják ezt az űrt betölteni, az valami olyan elavult dolog, ami inkább visszafogja a társadalom fejlődését, minthogy segítené. Ha ez a gondolati váltás létrejön az egyének, a közösségek szintjén, akkor az rákényszeríti az üzleti szférát és a politikai döntéshozókat is, hogy ne söpörjék olyan mértékben a szőnyeg alá, mint ahogyan mostanság teszik.

- Mindig megvoltak azok az egyének, kisebb közösségek, akik szembementek az árral, de nem hiábavalóan. Gondoljunk a 60-as évek végének természetimádó hippijeire és az antinukleáris tüntetőkre. Belőlük nőtt ki az egész zöld mozgalom. De vajon hogyan lehet leküzdeni olyan több ezer éves emberi tulajdonságokat, mint az önzés, a harácsolás, a hatalomvágy? Ha elolvasok egy ókori szerzőt, úgy érzem, hogy a mai emberekről beszél…

- A természettől való eltávolodásunk nem új keletű, de ezt a tendenciát rendesen felpörgettük az elmúlt 50-80 évben. Ez a negatív emberképünk azonban nem tekinthető általánosnak. Nagyon fontos, hogy mit gondolunk alapvetően az emberről, mert ennek fényében mondjuk valamiről, hogy meg lehet-e tenni vagy nem. Amikor alátámasztjuk a főáramú közgazdaságtant az önérdekkövető, haszonmaximalizáló, racionalizáló emberképével, azzal valójában nagyon leegyszerűsítjük az emberi lényeget. Ráépítjük egész társadalmunkat erre az emberképre, aztán meglepődünk, hogy ezek azok a tulajdonságok, amelyeket nagyon elkezdtünk magunkban erősíteni.

Elvégre azok az emberek sikeresek, akik ebben a rendszerben jól tudnak működni. De az ember nemcsak ez! Elfelejtjük, hogy ha mi nem lennénk hihetetlenül erősen együttműködésre képes lények, akkor most nem lennénk itt. Tudtunk civilizációkat építeni, és ugyanúgy képesek vagyunk együtt gond nélkül elpusztítani mindent, ami körülöttünk van. Mostanában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy igazából akkor érezzük jól magunkat, amikor zöldet látunk magunk körül, amikor természetközelben vagyunk, hogy képesek vagyunk a világ másik oldalára elutazni csak azért, hogy valami szépet lássunk.

Ott van bennünk a szépség iránti igény, miközben bekényszerítjük magunkat olyan környezetekbe, ami nemhogy nem a szépségről szól, de éppen azt a szépséget teszi tönkre. Miért nem építünk ezekre a tulajdonságokra társadalmat, gazdasági intézményeket?

Azt mondjuk: elegyéniesedett minden. Én ebben sem hiszek. Az valószínű, hogy ma az embereknek sokkal nagyobb egyéni térre van szükségük, mint régen, de hihetetlenül hiányzik mindenkinek az a típusú közösség, amit ezzel elvesztettünk. Szerencsére kezdjük megélni ezeknek a közösségeknek az újjáéledését. A koronaválság ezt is nagyon jól megmutatta, hogy akkor érezzük jól magunkat, amikor másokkal vagyunk. És ahhoz, hogy békében élhessünk ezekben a közösségekben, nagyon sok mindenről hajlandók lennénk lemondani.

Nem véletlen, hogy a nemnövekedésnek egyik központi fogalma angolul „conviviality”, amit én „társas jóllétnek” szoktam hívni. Akkor érezzük magunkat jól, ha megtartó erejű közösségben vagyunk, ahol hasonló értékeket vallunk, vagy az eltérő értékeket egy befogadó térben tudjuk ütköztetni és nem akkor, amikor az utcán morózus, gondterhelt, nehéz sorsú embereket látunk, akiken, ha akarnánk, sem tudnánk segíteni. Ez is az ember alaptermészetéhez tartozik. Ha azt mondjuk, hogy ne csináljunk semmit, mert az ember amúgy is önző, azzal csak azt magyaráztuk meg, hogy miért ne cselekedjünk, miért ne törekedjünk valami jobbra.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Forradalmasíthatja a klímaberendezéseket egy amerikai startup, töredékét fogyasztja a rendszerük a mostaniaknak
A Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével.

Link másolása

hirdetés

Napjainkban a nyári időszakok egyre elviselhetetlenebbek a hőség miatt, ami ellen a legtöbben klímaberendezéssel védekeznek. Ez nem csak azért káros, mert a készülékek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 4 százalékát teszik ki, de olyan magas az energiafelhasználásuk, hogy áramkimaradást is okozhatnak.

Egy floridai székhelyű startup, a Blue Frontier most épp egy olyan megoldáson dolgozik, ami fenntartható klímaberendezéseket vinne a piacra. Munkájukban többek között a Bill Gates által alapított, energiaipari innovációkat finanszírozó Breakthrough Energy Ventures is fantáziát látott, amely más cégekkel együtt tőkebevonással járult hozzá a technológia kifejlesztéséhez és gyártásához.

A startup azt ígéri, hogy

"a Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével. A nedvszívó folyadékot akkor töltik fel és tárolják, amikor a legtisztább vagy legolcsóbb a villamos energia, majd akkor használják hűtésre, amikor a villamos energia szennyező forrásokból jön, vagy épp drága”.

Az itt gyártott készülékek, melyek akár 90 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználást, azért is egyediek, mivel a folyékony nedvszívó technológiát az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumában (NREL) fejlesztették ki, és a Blue Frontier szerzett kizárólagos licenszet a szabadalomra még 2018-ban.

A berendezések első kísérleti telepítését 2022 második felére tervezik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: