JÖVŐ
A Rovatból

Balogh Petya a mesterséges intelligenciáról: Amíg nem viszket, nem vakarjuk - én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd

A Cápák között zsűritagja és a téma egyik legjobb hazai szakértője azt mondja, az emberiség szuperképessége, hogy idővel minden technológiát megszelídít. De az biztos, hogy ami most történik, átformálja az életünket.


A múlt héten először az Open AI jelentette be új modelljének, a GPT 4o-t, ami képes érzelmeket is felismerni és kifejezni, telefonunk kamerája segítségével „lát” minket, és ha arra kérjük, személyi tolmácsként is működik, majd jött a Google Geminije.

A mesterésges intelligencia rohamléptékben fejlődik, és mi csak kapkodjuk a fejünket.

Ugyanakkor ez a gyors fejlődés számos aggályt is felvet. Vajon az AI képes lesz-e etikusan dönteni? Hogyan biztosíthatjuk, hogy az adataink biztonságban legyenek? Milyen hatással lesz az automatizáció a munkaerőpiacra? Ezekről és a jövőről is beszélgettünk Balogh Petyával, akit nemcsak a Cápák között zsűritagjaként ismerhetnek a nézők, hanem az egyik legtapasztaltabb magyar angyalbefektetőként is, aki mostanában cégvezetőket oktat arra, mire is jó a mesterséges intelligencia.

– Most egyszerre jött ki a Google féle Gemini is új változattal, és az Open Ai is kihozta a CHAT GPT 4o nevű újabb változatát. Eközben napi szinten találkozik az ember újabb és újabb képgenerátorokkal, szöveg- és zenegenerátorokkal, ömlenek ránk a hírek. Tehát itt valami olyasmi történik, ami minden bizonnyal 50-60 éve búvópatakként épül, épül, ám most hirtelen, mintha szárba szökkent volna minden, és exponenciálisan növekedni látszik. Lépést tudunk mi, emberek tartani ezzel a sebességgel?

– Ami most történik, az egy teljesen új fokozata vagy új sebessége a technológiának. Eddig is fejlődött a technológia, ennek tempóját Moore törvény diktálta. Még a hatvanas években figyelték meg, hogy az ugyanazért az összegért megvehető mikrochipen lévő tranzisztorok száma kétévente megduplázódik, ami a számítási teljesítmény exponenciális növekedéséhez vezet. Azaz a technológia jellemzője, hogy idővel mindig lesz jobb és gyorsabb. És ami most megérkezett a mesterséges intelligenciával, azzal egy csomó másik gyorsulási faktor adódott össze. 2017-ben a Google kutatói értek el áttörést egy új mesterséges intelligencia modell, a transzformátor megalkotásával.

Azóta erre az áttörésre épülve a terület robbanásszerűen nőtt, lényegesen magasabb, évi több mint tízszeres, az én számításaim szerint nagyjából évi 26-szoros tempóban fejlődik az AI-rendszerek képessége, minősége, tudása.

Ez azt jelenti, hogy minden korábbinál gyorsabb a változás, és csak kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan fejlődik az intelligencia, olyan gyorsan nő a mindennapi hasznossága.

– Ilyen sebességgel a felhasználó sem tud lépést tartani, mert mire berendezkedik egyfajta ügymenetre, akkor már egészen máshol tart az egész, nem?

– Igen, ez most nagyon látványos és gyors fejlődés, amiben még nagyságrendi lépések vannak, hiszen nemrég még csak épphogy tudtunk szövegben kommunikálni, és magyarul is alig tudott, pár hónapja tudunk élőszóban beszélgetni vele, hamarosan pedig videón is lát minket, és szerintem onnantól egy kicsi lépés lesz az, hogy mi is lássuk a mesterséges intelligencia avatárját videón. Szerintem hamarosan folyamatos videóhívásban fogunk ezekkel a rendszerekkel kommunikálni.

A most bemutatott a ChatGpt 4o-nak a nagy ígérete, hogy már akár a videónkat látja. Amellett, hogy beszélünk, onnantól arra is tud reagálni, ami éppen előtte történik. Látni is fog minket, nem csak hallani.

Szerintem sokkal könnyebb az emberiségnek alkalmazkodni ehhez bizonyos szempontból, mint hinnénk, mert ami a legjobban fejlődik, az a gép és az ember közötti kommunikáció, ez pedig egyre könnyebbé és könnyedebbé válik, egyre jobban ért minket, egyre jobban érti, hogy mit mondunk és miért mondjuk. Úgyhogy ilyen szempontból pontosan az fejlődik, hogy jobban értsen minket, ezért én azt gyanítom, hogy könnyű lesz ez az átmenet, mert nemcsak a mögöttes komplexitása nő, hanem a használat egyszerűsége is, azaz egyre könnyebbé válik a használata az élet egyre több területén.

– Az nem félő, hogy ez óhatatlanul kikukáz egy csomó olyan szakmát, amiből most még emberek milliói élnek meg? Volt már egyszer egy ipari forradalom, amit géprombolással próbáltak megoldani és nem jött össze. Gondolom, itt se a géprombolás a megoldás, de hát mindenképpen ez társadalmilag is nagyon-nagyon durva változásokat vetít előre, ami most történik.

– Szinte biztos, hogy ennek a változásnak rengeteg olyan aspektusa lesz, amit még nem eléggé értünk, amit még nem látunk be, hogy pontosan mit fog okozni. Ha hatékonyabban tudunk dolgokat csinálni, ha jobb minőségben vagy gyorsabban végzünk valamelyik munkafolyamattal, akkor minden egyes iparágban ugyanaz lesz a kérdés:

ha valamiben háromszor hatékonyabbá válik az emberiség, akkor ugyanekkora társadalmi költség mellett háromszor ilyen minőséget vagy mennyiséget kérünk belőle, vagy ugyanezt a minőséget és mennyiséget kérjük harmadekkora társadalmi költség mellett.

Így nézve szerintem nem kérdés, hogy az amerikai egészségügy szinte biztosan a háromszoros minőséget akarja majd ugyanekkora társadalmi költség mellett biztosítani, azaz Amerikában az egészségügy hatékonyságának javulása minőségjavulást fog eredményezni. Biztos lesz belső strukturális átrendeződés: kevesebb ember dolgozik majd a bürokrácián, az adminisztráción, kevesebb ember kellhet előkészítő feladatokra, átalakul a diagnózis, ugyanakkor több ember kell majd a gyógyításhoz, mert jobban tudunk majd megelőzni betegségeket, korábban tudjuk detektálni és kiértékelni a tüneteket, ezáltal egészségesebb lesz a lakosság. De ugyanebben a helyzetben nehéz megmondani, hogy Magyarországon hogyan dönt a kormányzat: ugyanekkora költség mellett háromszor jobb egészségügy, vagy hasonló minőség kisebb költség mellett.

div class="hatterszin">Minden országban, minden szektorban ez lesz szerintem a kulcskérdés, azaz az ügyfél kéri a több mennyiséget és minőséget, amit ez a technológiai forradalom lehetővé tesz. Mert akkor nem munkanélküliséget hoz, hanem minőségi robbanást.

A világunknak van egy nagyon gyors változása, és van egy nagyon mély stabilitása is. Amióta a rádióról átszoktunk a tévére, a tévéről az internetre, megjelent az otthoni telefon, a mobiltelefon, az internet, a mobilinternet, a social media, a Netflix és a streaming, az amerikai lakosságnak nagyjából ugyanakkora része foglalkozik telekommunikációval, és a társadalmi költség is arányában nagyjából ugyanannyi. Azaz nem változott meg jelentősen az, hogy telekommunikációra mennyit költünk, inkább arányaiban változott meg, hogy mit jelent a telekommunikáció. Húsz éve még nem költöttünk Netflixre, hanem kábeltévére és telefonra, nem volt mobilinternetünk és Spotify-unk, de költöttünk CD-lemezekre. Struktúrájában sokat változik a világ, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nagyobb hatékonyságú munkavégzés egy az egyben munkanélküliséget eredményezne. De egészen biztos, hogy lesz ilyen hatása is, hogy lesznek megszűnő vagy eltűnő szakmák, mert lesznek olyan területek, amelyeket nagyobb mértékben lehet automatizálni. Nem biztos, hogy tízszer annyi könyvelésre lesz szükség, ha a könyvelés maga tízszer hatékonyabbá válik.

– Csak arra gondolok, hogy a mesterséges intelligencia most már egészen hihetetlenül realisztikus videoképeket tud generálni, ami olcsóbbá teszi a jelenleg drága filmkészítést, és lehetővé teszi, hogy magányos alkotók is mozifilmeket készítsenek. Ez forradalmat hozhat minden téren. Gondolhatunk-e olyasmire, hogy a rendszer el tudja végezni az iparos munkát, de a kreatív feladatok továbbra is az emberre maradnak? Tehát nem az történik, hogy a mesterséges intelligencia mindent átvesz, hanem az embereket az egyedi munkák és képességek felé tolja?

– Ami a filmipar számára kihívás lehet, a zeneiparban ugyanez a változás már lezajlott. Otthon, egy számítógéppel bárki képes nagyon magas minőségű zenét szerezni, mert mindent egy-egy szoftverrel meg tud valósítani. Vannak már olyan sikeres zenészek, akiknél nem kell egy nagy stábnak együtt dolgozni ahhoz, hogy jó minőségű zene jöjjön létre, hanem akár egyetlen ember is képes erre, vagy kis csapatok. Ezért biztos, hogy a tartalomgyártás további demokratizálódása várható, de ennek nagy része már most is zajlik. A legnézettebb YouTube-csatornákat sem feltétlenül 100 fős stábok készítik, hanem néhol egy-két ember, vagy egy kis csapat, akik olyan produkciókat hoznak létre, amelyeket többen néznek, mint egy-egy nagyjátékfilmet..

– Igen, de itt egy kicsit másról beszélünk, mert ebben az esetben viszont nem arról van szó, hogy ugyanazt tudja megcsinálni a youtuber, csak egyszerűen az, amit adott esetben ő alkotott valamiért érdekesebb.

– Azt gondolom, hogy az AI minden művészeti ágban jobb műveket fog alkotni, mint a legjobb emberi alkotók. Ennek több hatása lesz. Az egyik, hogy ha minden kategóriában jobbat tud alkotni, mint a legjobb emberi alkotó AI nélkül, akkor nehéz lesz versenyben maradni csak a produktum alapján. Ugyanakkor, ahogy egyre jobb minőségű és olcsóbb műveket tudunk előállítani, úgy értéktelenedik el a kategória, mint ahogy ez történt a zenében. Ma már a zenéből, a zeneszámok jogdíjaiból nem lehet megélni. A zenészek a koncertekből élnek, mert a Spotify-on lévő kétmillió zeneszám miatt nagyon kevés pénzt kapnak csak azért, mert hallgatják a műveiket.

Ahogy a mű leértékelődik, a művész felértékelődik. Arra, hogy valaki koncertjén ott lehessenek, akit több százmillió ember hallgat a Spotify-on, egyre nagyobb igény lesz.

Ez a helycsere azt jelenti, hogy a tökéletes műből már annyi lesz, hogy nem a mű lesz az érték, hanem az, hogy ki készítette. Ez igaz Shakespeare-re is. Szerintem Shakespeare eredeti angol nyelvű művei nem annyira jók, viszont ő maga a kora szimbóluma, megkerülhetetlen és zseniális sok szempontból. A kreativitását utol fogja érni az AI, de hogy ő volt és örökre ő marad az egyetlen Shakespeare a történelemben, azt nem lehet pótolni. Így a brandek ereje is nőni fog. A másik fontos gondolat, hogy az a minőségi szint, amit mindenki elő tud állítani, az lesz az új gagyi. Most ahhoz kell hozzászoknunk, hogy a képgeneráló, szövegíró, zenekészítő szoftverekkel mindenki nagyon jó minőséget tud előállítani, ezért nagyon magasra kerül a gagyi szint. Aki meg akarja magát különböztetni, akár marketingben, akár zenében, akár művészetben, annak jobb minőséget kell nyújtania, mint amit az átlagos ember géppel generálni tud.

Most már szerintem nem fogunk tudni a legtöbb művészeti ágban emberként versenyezni a géppel, hanem csak ember és gép versenyez majd együtt más emberrel és más géppel.

Az új gagyi szint, amit az AI hoz, az az emberiség nagy részének az önálló képessége fölött van. Egyetlen promttal jobb képet tudok generálni Picasso stílusában, mint amit valaha rajzolni tudtam volna, és hamarosan jobb minőségű képet generálok Picasso stílusában, mint amit ő maga festett volna. A verseny abban lesz, hogy ki tud többet kihozni a gépből. Az, akinek van jó látása, művészi érzéke, jobb képet fog generálni, mert jobban érti, mit akar, jobban érzi, hol tart, és jobban tud megfogalmazni egy érzést vagy hangulatot a programban. Az AI egy jobb ecset lesz, de azt is tudni kell használni. A művészetekben a verseny arra fog áttolódni, hogy az AI-val együtt ki tud jobbat alkotni, mint ahogy a zeneiparban is a digitális eszközökkel ki tud jobb zenét előállítani.

– Jelenleg még emberek fejlesztik az AI-t. De mikor jön el az a pont, ahol már ember nem kell a folyamathoz?

– Valószínűleg közeleg az az idő, amikor az általános mesterséges intelligencia (AGI) már nemcsak egyes szakmákban vagy területeken lesz jobb nálunk, hanem általánosságban is ügyesebb és okosabb lesz, és teljesen saját lábra áll. Már most vannak példák erre, bár ezek a rendszerek még nem érik el azt a szintet, hogy mindenben jobbak legyenek nálunk. Vannak olyan mesterséges intelligenciák, amelyek cégeket vezetnek vagy nagyobb feladatokat lépésekre bontanak, és így végzik el azokat. Ezek a rendszerek mesterséges intelligenciát használnak mesterséges intelligencia irányítására.

Megjelent az első olyan platform is, ahol egy mesterséges intelligencia, ha egy feladattal elakad, felbérelhet egy embert, hogy segítsen neki.

Tehát már nem csak emberek adnak feladatot gépeknek, hanem vannak olyan helyzetek is, amikor egy AI ad megbízást egy embernek.

– Most egy normál háztartásban egy átlagos család milyen módon tudja ezeket a dolgokat használni?

– Egy teljesen átlagos családban is rengeteg változást hoz a mindennapokban, leginkább a tudáshoz való hozzáférésben. Legyen szó arról, hogy mivel permetezzük a moníliás barackfát, miért döglöttek meg a halak az akváriumban, milyen gyógyszer kellett volna a vizükbe, melyik rizottó rizst válasszuk a boltban, hogyan javítsunk meg egy gépet, vagy miért lett foltos a ruha a mosás után...

Minden hétköznapi problémánkhoz és helyzetünkhöz van egy tanácsadónk, aki nem csak tudja, hogy segít megoldani a problémát, de el is magyarázza, hogy miért.

Ma már sokkal könnyebben férünk hozzá a tudáshoz, igaz, most még gépelnünk vagy diktálnunk kell. Hamarosan elég lesz egy videót bekapcsolva megmutatni, mit látunk és mi történik, és valószínűleg ez tovább fejlődik abba az irányba, hogy lesz rajtunk egy folyamatosan üzemelő kamera ami mindent lát és hall, így tud támogatni minket. Ez a közvetlen hozzáférés a tudáshoz rendkívül hasznos. Emellett a mesterséges intelligencia megcsinálja a gyerek háziját, elvégzi a kiadott feladatokat az irodában, összeszedi az adatokat a munkánkhoz, utánanéz dolgoknak, és összeállít mindent egy-egy projekthez. Lenyomozza, kivel készítsünk interjút, mit kérdezzünk tőle, segít elkészíteni a prezentációnkat, vagy akár megírni egy szoftvert. Az értelmiségi munka számtalan területén napi szinten hasznos tud lenni.

– És akkor létrejön egy olyan társadalom, ahol igazából élő humán munkára csak nagyon kevés és nagyon professzionális és nagyon kreatív területeken van szükség, tehát a tömegekre nincsen szükség? Viszont ez nagyon súlyos társadalmi feszültséget keltene, ha ezek a tömegek egy ilyen dickensi nyomorba süllyednének, mint az első ipari forradalom idején.

– A fejlődés olyan sebességgel zajlik, hogy sok területen nehéz előre megjósolni, hogy mi lesz ennek az eredménye. Úgy érzem, jobban aggódunk most, mint amikor majd utólag kiderül, hogy mit kellett volna tennünk.

De hiszem, hogy az emberiség egyik szuperképessége az, hogy minden technológiát idővel megszelidít, és megtalálja a módját annak, hogy az emberiség javát szolgálja. Ebben nagyon jók vagyunk.

Ugyanakkor azért is aggódunk, mert már sejtjük, milyen kérdések merülhetnek fel, de még nem ismerjük a válaszokat. A válaszok majd akkor születnek meg, amikor az emberiség ténylegesen odaér egy problémához. Amíg nem viszket, nem vakarjuk. Én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd. Nézve a másik oldalt, úgy gondolom, hogy az emberiség folyamatosan halad felfelé a Maslow-piramisban. Az ipari forradalom előtt az emberiség nagy része mezőgazdasági munkával foglalkozott. Azóta ez az arány folyamatosan csökken, és ma csak a népesség egy kis része (4%) termeli meg az összes élelmiszert a többiek számára. Ez hatalmas hatékonyságnövekedést jelentett. Ahogy elértük, hogy legyen elég étel, a gyártás lett a következő cél, hogy legyen elég tárgyunk. Lassan elérjük azt a pontot, amikor elegendő lesz a tárgyaink száma. Ezért egyre nő a szolgáltatóipar, szórakozást, élményeket, egészséget, jobb életminőséget biztosítva.

Az emberiség mindig keres valami újat, amire vágyik, amiből többet akar.

Bármi történjen is, mindig találunk majd valamit, ami leköti a figyelmünket.

– Utoljára éppen miről beszélgetett a mesterséges intelligenciával, és miben segített?

– Pár perccel ezelőtt tőzsdei szabályozásokban segített A cégemet (STRT Holding Nyrt) ugyanis tőzsdére vittem, így sok új témába kell beletanuljak. Ezért egy saját GPT-ben összegyűjttettem a releváns törvényeket és szabályozásokat, és ettől a testreszabott mesterséges intelligenciától tudok megkérdezni komplex szakmai kérdéseket, mielőtt az ügyvédeket megkeresném velük. Az ügyvédekkel később még mindent átbeszélek, de így már sokkal jobban felkészülten tudok kérdezni tőlük. Mivel életem nagyját programozóként és vállalkozóként töltöttem, így amellett, hogy értem, hogy technológiailag mi történik, azt is látom, hogy ez üzletileg mit okozhat. Befektetőként már több ilyen cégbe is beszálltunk, szóval van némi tapasztalatunk ezen a területen. Elsősorban az egészségügyben, kereskedelemben, agráriumban és oktatásban látom a mesterséges intelligencia hasznosításának lehetőségeit, de számos más területet is jelentősen át fog alakítani. Cégünk másik főtevékenysége, hogy cégvezetőket oktatunk. Legnépszerűbb tanfolyamunk jelenleg arról szól, hogy hogyan fogja érinteni a vállalkozásokat a mesterséges intelligencia, és hogyan tudunk erre vezetőként felkészülni, mivel ez hatalmas átformáló erővé válik a gazdaságban.

Azok a cégek, amelyek időben alkalmazkodnak és kihasználják ezeket az eszközöket, hatalmas versenyelőnyhöz juthatnak.

Akik pedig lemaradnak, azok hamar elveszíthetik piaci pozíciójukat azokkal szemben, akik jól kihasználják ezeket a lehetőségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Ezek a munkák szűnhetnek meg 2027-ig a mesterséges intelligencia miatt egy szakértő szerint
Egy podcastban arról beszéltek, hogy az MI pillanatok alatt kiszoríthatja a rutinfeladatokat végző dolgozókat. A szakértők szerint az ismétlődő munkák eltűnhetnek, a szabályozatlan területek különösen veszélyben vannak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 15.



A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása került fókuszba a The Diary Of A CEO című podcast egyik legfrissebb adásában, vette észre a Unilad. A közel két és fél órás beszélgetésben három techszakértő fejtette ki, milyen változások várhatók a következő két év során.

Az epizód figyelemfelkeltő címet kapott: „A mesterséges intelligencia ügynökök vészhelyzeti vitája: ezek a munkák nem léteznek majd 24 hónap múlva! Fel kell készülnünk arra, ami jön!”

A vendégek között szerepelt Amjad Masad is, aki a San Francisco-öböl környékén él, és 2016 óta a Replit nevű vállalkozás vezérigazgatója. A Replit egy online platform, amely lehetővé teszi, hogy mesterséges intelligencia segítségével gyorsan és hatékonyan hozzanak létre, osszanak meg és indítsanak el szoftvereket és weboldalakat.

Masad a beszélgetés során elmondta, hogy szerinte hamarosan eltűnhetnek azok az állások, amelyek ismétlődő, rutinszerű feladatokat tartalmaznak. Amikor a műsorvezető, Steven Bartlett megkérdezte, szerinte mely szakmák tűnhetnek el először, így válaszolt:

„Ha a munkád teljesen rutinszerű, akkor az a munka el fog tűnni a következő néhány évben.”

Példaként említette az adatbeviteli és minőségellenőrzési munkákat, és így fogalmazott:

„Ha egy számítógép előtt ülsz, és az a dolgod, hogy bizonyos sorrendben kattints és gépelj, akkor ezeket a feladatokat hamarosan olyan technológiák váltják fel, amelyek már most is nagyon gyorsan jelennek meg a piacon, és sok munkahelyet ki fognak szorítani.”

Masad szerint nemcsak az egyszerűbb munkák vannak veszélyben, hanem a könyvelők, ügyvédek és egyes egészségügyi pozíciók is.

Azt mondta: „Az egészségügy területét nehéz előre megjósolni a szabályozások miatt, hiszen ezek sok szempontból korlátozzák, hogy ez a technológia hogyan tud belépni a gazdaságba. De azoknál az állásoknál, ahol nincs szabályozás, és csak szöveget dolgoznak fel – bemeneti szöveg, kimeneti szöveg –, azok veszélyben vannak.”

A beszélgetés nagy visszhangot váltott ki a YouTube-on, a kommentelők pedig nem fogták vissza magukat. Egyikük így fogalmazott: „Nagyon szívesen látnám ugyanezt a beszélgetést néhány olyan emberrel, akinek a munkáját épp most készülnek leváltani. Különösen akkor, ha még nem is sejtik, mi vár rájuk. Kíváncsi vagyok, mit mondana nekik az a piros dzsekis fickó, ha egy szobában lennének.”

Egy másik hozzászóló ezt írta: „Olyan érzésem van, mintha egy sci-fi film elejét hallgatnám, ahol senki sem hallgat arra a kockafejű srácra, aki figyelmeztet mindenkit arra, ami közeleg. A kopasz fickó pirosban pedig egyértelműen a főgonosz.”

Egy harmadik néző így reagált: „Úgy tűnik, ezek a vállalkozók boldogan indítanak új cégeket, de nem gondolnak arra, hogy ezeknek talán nem is lesz vásárlójuk.”

Egy újabb hozzászólónak ez volt a véleménye: „Nagyon jó beszélgetés volt. De ami igazán megijeszt, az nem a munkahelyek elvesztése, hanem a techvezetők és a politikusok empátiájának hiánya. Az emberek jelentős részét lökik egy olyan élet felé, ami nem egészséges és nem is értelmes. Még mind megbánjuk, hogy nem tettünk semmit időben. Remélem, tévedek.”

Egy ötödik néző pedig egy javaslattal is előállt: „Vissza kellene hívni ezeket a vendégeket félévente, hogy lássuk, hol tart az MI, és hogy beigazolódtak-e az előrejelzéseik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Hamarosan visszatérhet a Földre Kapu Tibor: mutatjuk, hogyan zajlik majd a hazaút a világűrből
Letelt az eredetileg tervezett két hét, nemsokára kiderül, mikor indul haza az Axiom–4 legénysége a világűrből. Ahogyan a Nemzetközi Űrállomásra, úgy visszafelé sem lesz egyszerű az útjuk. Egy pontos, precízen kidolgozott terv szerint térnek majd vissza.


Hamarosan visszatérhet a Földre Kapu Tibor. Az Axiom–4 legénysége június 26-án érkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), és az eredeti tervek szerint két hétig maradnak. Ez most telik le, így hamarosan elérkezik az idő, hogy hazainduljanak a világűrből.

Azt viszont egyelőre még nem tudni, hogy pontosan mikor indulnak vissza, a jelenlegi tervek szerint július 10-én 12:00-kor (magyar idő szerint 14:00-kor) válnának le az ISS-ről.

Az Index összegyűjtötte, mi is történik majd, amikor eljön az idő. Akárcsak az ISS-re történő érkezésük során, úgy visszafelé is egy precízen kidolgozott folyamatot követ majd Kapu Tibor, Peggy Whitson, Shubhanshu Shukla és Sławosz Uznański-Wiśniewski.

Az út a Nemzetközi Űrállomásról lekapcsolódással kezdődik, amit undockingnak hívnak. Ez egy lassú, aprólékos manőver, amit az űrhajósok és a földi irányítóközpont együtt hajt végre.

A Crew Dragon, amit a legénység Grace-nek nevezett el, először nagyon lassan távolodik el az űrállomástól, majd a manőverező fúvókák segítségével gyorsabban kering tovább a Föld körül.

Ezután jön a deorbit manőver, amikor a kapszula hajtóműveit a haladási iránnyal ellentétesen gyújtják be 10-15 percre. Ez a manőver lelassítja a kapszulát annyira, hogy a Föld gravitációja elkezdje visszahúzni.

Innentől a Crew Dragon már visszafordíthatatlanul a Föld felé halad.

A következő lépésben leválasztják a Dragon külső részét, a csomagtartót, ami a napelemeket és hűtőradiátorokat tartalmazza. Mivel ez a rész nem rendelkezik hőpajzzsal, a légkörbe érve elégne. A legénységet csak a kapszula szállítja tovább.

Amikor a kapszula eléri a Föld légkörét körülbelül 120 kilométeres magasságban, már több mint 20 ezer kilométer/órás sebességgel halad majd.

A levegőmolekulákkal súrlódás miatt a kapszula körüli levegő plazmává alakul, a hőmérséklet pedig elérheti az 1600-2000 Celsius-fokot. Ekkor a kapszula egy izzó tűzgolyóként száguld az égen.

A Crew Dragon alján egy speciális, PICA nevű anyagból készült hőpajzs védi a járművet. Ez az anyag elpárolog és elszenesedik, így elvezeti a hőt. A kapszula sebessége eközben drámaian csökken, akár 500-600 kilométer/órára.

Az űrhajósok testsúlyuk négyszeresét-ötszörösét érzik a nehézségi gyorsulás miatt.

A visszatérés ezen szakaszában a plazmaréteg miatt megszakad a rádiókapcsolat a földi irányítással.

Amikor a kapszula elég lassúvá válik, körülbelül 5,5 kilométeres magasságban két kisebb stabilizáló ernyő nyílik ki, majd 1,8 kilométeres magasságban a négy nagy főernyő. Ezek segítségével a kapszula 25-30 kilométer/órás sebességgel ér vizet, amit splashdownnak neveznek. A landolás pontos helyét az időjárási viszonyok alapján választják ki Florida partjainál, az Atlanti-óceánon vagy a Mexikói-öbölben.

A helyszínen egy speciális mentőhajó várja a kapszulát. Gyorsnaszádok közelítik meg, ellenőrzik a levegő minőségét, majd a hajó daruja a fedélzetre emeli. Az űrhajósok ezután szállnak ki orvosi felügyelet mellett.

A Crew Dragon tengeri landolása különbözik a Szojuz módszerétől, ami a kazahsztáni sztyeppén ér földet. Ott egy nagy ernyő és a földet érés előtt bekapcsoló fékezőrakéták segítik a kapszulát. A Boeing Starliner pedig légzsákos szárazföldi landolást alkalmaz, de ez a rendszer még tesztelés alatt áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Már csapatban dolgoznak a humanoid robotok egy kínai autógyárban - videón a jövő gyára
A Walker S1 robotok már nemcsak önállóan, hanem csapatban is képesek dolgozni. A rendszer mögött egy fejlett mesterséges intelligencia áll.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 07.



A kínai Zeekr autógyárban humanoid robotokat teszteltek, melyek már most képesek csapatban dolgozni. A Walker S1 nevű robotokat az UBTech fejlesztette, és a Geely tulajdonában lévő elektromosautó-gyárban próbálták ki őket. A gépek 5G-s kapcsolaton keresztül csatlakoztak a gyártósorhoz.

A robotok feladata nem volt éppen egyszerű: részt vettek a végső összeszerelésben és az ellenőrzési folyamatokban is. Az együttműködésükről videó is készült, amelyen jól látszik, hogyan segítik egymást a gyártásban. Ugyanakkor néhány jelenetnél furcsaságokat is észre lehet venni – például az 55. másodpercnél, ahol úgy tűnik, mintha az ajtóra kerülő takaróelem mozgása visszafele történne. Hasonló érzetet kelt az elektromos töltőfej behelyezése is.

A robotok működésének alapja a UBTech saját mesterségesintelligencia-keretrendszere, a BrainNet. Ez a rendszer különféle készségeket és következtetéseket szervez össze egy úgynevezett Swarm Intelligence nevű hálózatba.

A hálózat központja egy „szuperagy”, ami összetett döntéseket tud hozni, míg a hozzá kapcsolódó „intelligens alagyak” a több robotos vezérlésért és az érzékszervi adatok feldolgozásáért felelnek.

A fejlesztéshez a DeepSeek R1 nevű modellt használták, ami lehetővé teszi az elosztott tanulást, a gyors képzést és a robotok közötti tudásmegosztást is.

A cég tervei szerint a Walker S tömeggyártása 2026 januárjában kezdődhet el. Az év végéig 500 és 1000 közötti darabszámban készülhet el az új típus – írja az Interesting Engineering.

A South China Morning Post úgy tudja, hogy már vásárló is akadt a fejlesztésre: a Dongfeng Liuqi Motor, a Dongfeng Motor Group egyik leányvállalata legalább 20 darabot rendelt a következő egy hónapra. A UBTech hivatalosan nem erősítette meg a vásárló kilétét.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Egyre több magányos ember tölti az estéit a Chat GPT-vel – az AI nemcsak a munkahelyen válthatja ki az embereket
A tudósok szerint hamarosan jobban ragaszkodunk majd a mesterséges intelligenciához, mint egymáshoz. Robbanásszerűen nőhet a munkanélküliség, és az AI a politikát is átalakíthatja azzal, hogy a szavazók már nem lesznek annyira fontosak a politikusoknak.


A legtöbb mesterséges intelligenciával foglalkozó labor külön szakértőket tart fenn arra, hogy megakadályozzák az AI-k „szökését”, illetve azt, hogy az emberek ellen forduljanak. Hátborzongató, hogy ez egy reális veszély, de akad ennél hétköznapibb és még félelmetesebb forgatókönyv is: egyszerűen elavulttá válunk – mutat rá a The Guardianban David Duvenaud. A Torontói Egyetem számítógépes tudományokkal foglalkozó professzora úgy gondolja, ha a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése a mai ütemben folytatódik (és persze elképesztő iramban gyorsul), akkor teljesen automatikusan megtörténik, hogy az ember maga irrelevánssá válik egy csomó szerepkörben.

És itt messze nem csak az üzleti életről vagy a munkaerőpiacról van szó: megtörténhet az alapvető szolgáltatások szintjén, sőt, a magánéletben is.

A kanadai tudós szerint a fejlesztők, akarva-akaratlanul, de egy szinte minden humán szerepre jobb alternatívát jelentő AI megalkotása felé haladnak. Ezzel nemcsak gazdasági szempontból – vagyis a dolgozók, döntéshozók szintjén –, hanem kulturális és társas szinten is irrelevánssá tehetik az embert, úgy, mint művész és alkotó, sőt, mint barát vagy romantikus partner.

Milyen helye marad az embernek, ha a mesterséges intelligencia mindent jobban csinál, amit mi csinálunk? – teszi fel a kérdést a professzor.

Az aggodalma teljesen jogos. A Stanford Egyetem 2025-ös AI Index riportja például arra jut, hogy a nyelvi modellek bizonyos körülmények között már most jobban teljesítenek az embereknél programozási feladatokban, különösen szűkös időkeretek között. A Carnegie Nemzetközi Békéért Alapítvány év elején közzétett jelentése azt állapította meg, hogy az AI rendszerek gyorsabban érik el az emberi szintű teljesítményt összetett matematikai és természettudományos problémák megoldásában, mint korábban várták.

A Digital Watch Observatory később arról számolt be, hogy egy kutatás szerint az AI sokkal meggyőzőbben vitázik, mint az ember. A ChatGPT-4 hatékonyabban változtatta meg a felmérésben résztvevő 600 személy 64 százalékának véleményét, mint az emberi ellenfelek – már amikor képes volt az érveket személyre szabni olyan részletek alapján, mint az életkor, a nem és a politikai hovatartozás. Márpedig ezeket az adatokat tálcán kínáljuk neki.

Nemcsak a munka világában válthatja ki az embert

Az AI jelenlegi képességeiről szóló beszámolók marketing szövegnek tűnhetnek, és gyakran azok is, de borítékolható, hogy valóban képessé válnak az emberi készségek elsajátítására.

„Én húsz éve kutatom a mesterséges intelligenciát, és végignéztem, ahogy az alapvető következtetésektől eljutott a bonyolult tudományos problémák megoldásáig. Olyan képességeket, amelyek egykor kizárólag emberinek tűntek – mint a kétértelműségek kezelése vagy az elvont analógiák használata – ma már könnyedén alkalmaz” – hangsúlyozza Duvenaud.

A professzornak meggyőződése, hogy az AI-k nemcsak segíteni fogják az embereket – hanem fokozatosan átveszik a szerepüket, és teszik ezt szinte észrevétlen módon. Először azért, mert olcsóbbak, aztán azért, mert valóban jobbak az embernél, később pedig – ha tényleg megbízhatóvá válnak – azért, mert szinte minden fontos feladatra ők jelenthetik a felelős választást – legyen szó jogi döntésekről, oktatásról vagy éppen egészségügyi ellátásról.

„Nehéz lesz megindokolni, miért fizetnénk kétszer annyit egy emberi terapeutáért, ügyvédért vagy tanárért, ha csak fele olyan jó [mint egy AI]” – vezeti le a tudós.

Ezt a jövőt persze a munka világában lehet a legkönnyebben tetten érni: egyre több leépítésről fogunk hallani, és egyre nehezebb lesz állást találni. A cégek lassíthatják, majd leállíthatják a toborzást, hiszen egy sor feladatra találnak AI-alternatívát. Mindeközben a saját munkánk is egyre inkább abból áll majd, hogy „megbízható, kedves és készséges AI-asszisztensek” javaslatait fogadjuk el – jósolja Duvenaud.

Aztán lassan ellépünk a ChatGPT hasznos bájcsevejétől egy olyan AI-technológia felé, amelyben a gépek megtanulják a társas készségeket. Ami a Her című film saját operációs rendszerével romantikus kapcsolatban élő főhősét figyelve bizarr utópiának tűnt, napjainkban már messze nem elképzelhetetlen. Egyre többen ismerünk olyan magányos embereket, akik az estéiket valamelyik nyelvi modellel, jellemzően a ChatGPT-vel beszélgetve töltik, ami lopakodó kötődést alakít ki. És nemrég még az tűnt ijesztőnek, ha valaki személyes találkozások helyett inkább a közösségi médiában tartja a kapcsolatot a barátaival.

A professzor úgy gondolja, a családtagjaink és barátaink egyre inkább a képernyőre ragadnak majd, és ha beszélnek is velünk, legfeljebb arról fognak történeteket megosztani, hogy milyen vicces vagy lenyűgöző dolgokat mondott nekik az AI.

„Lehet, hogy egyetértünk abban, hogy valami elveszett a virtuális társakra való áttéréssel, mégis egyre idegesítőbbnek és fárasztóbbnak érezzük a nyers emberi kapcsolatokat a mesterséges alternatívákhoz képest” - fogalmaz Duvenaud. „A probléma az, hogy sok területen nehéz lesz észrevenni az AI-t, és ahol mégis észrevesszük, ott gyakran komoly előrelépésnek fog tűnni. Azok a szervezetek például, amelyek lassú és drága embereket foglalkoztatnak, alulmaradnak majd azokkal szemben, akik gyors, olcsó és megbízható AI-t alkalmaznak.”

Az üzlet és a magánélet mellett teret nyer a politikában is

A kormányzatok vélhetően ugyanazokat az ösztönzőket fogják követni, mint a gazdasági szereplők, és az AI-ra támaszkodva még kevésbé lesz fontos számukra az emberi tényező, ami csak lassítja, bonyolultabbá teszi a politikai akarat végrehajtását. Erre egyébként van kézzel fogható elmélet, ami az AI okozta hatásokkal rokon jelenséget vázol fel. Ez az ún. „erőforrás átok”, vagy „a bőség paradoxona”, amit a közgazdászok és politológusok a természeti erőforrásokban (olajban, földgázban, ritkafémekben vagy más ásványkincsekben) bővelkedő autokráciákra, például Szaúd-Arábiára és a Kongói Demokratikus Köztársaságra vetítve használnak.

Az elmélet lényege, hogy az értékes erőforrások csökkentik a kormányok függőségét az országuk polgáraitól, sőt, akár félre is lökhetik őket az útból.

Ugyanez megtörténhet az AI-val kapcsolatban, hiszen végtelen erőforrásnak tekinthető, ami egyre jobb válaszokat ad az oktatás, az egészségügy és a gazdaság problémáira.

„A demokratikus jogok részben gazdasági és katonai szükségszerűségből alakultak ki, a stabilitás érdekében, de ez már nem számít, ha a kormányok AI-k generálta adókból élnek, és a minőség, illetve hatékonyság jegyében ők is elkezdik AI-val kiváltani az embereket” – magyarázza a professzor. „Ha a mesterséges intelligencia már szinte mindent helyettesíteni tud, amit az emberek csinálnak, nem lesz nyomás a kormányokon, hogy gondoskodjanak a lakosságról.”

A legnyugtalanítóbb lehetőség pedig az, hogy mindez számunkra teljesen észszerű folyamatnak fog tűnni.

Ugyanazok az AI-társak, akikbe ma emberek százezrei beleszeretnek, hamarosan ultrameggyőző, szellemes és kifinomult érveket fognak mondani arról, hogy a csökkenő emberi jelentőség valójában fejlődés. Végül – anélkül, hogy ezt bárki választotta volna – azon kaphatjuk magunkat, hogy ádáz harcot vívunk, kezdetben csak a pénzért és a befolyásért, aztán már szikrányi jelentőségért is.

Mert ez az új világ csak addig tűnik megnyugtatónak, amíg a barátságos AI-k mindössze repetitív és idegesítő feladatokat látnak el. Ennél azonban jóval tovább mennek, és máris látszik, hogy forradalmian jobb szolgáltatásokat képesek nyújtani – legyen szó szórakozásról, kutatásról, gazdasági vagy jogi döntéshozatalról, esetleg betegségek diagnosztizálásáról.

„És, ha az emberek gátjaivá válnak a növekedésnek, a demokratikus jogaink pedig elkezdenek kicsúszni a kezeink közül, akkor tehetetlenek leszünk, hogy megvédjük magunkat” – jelentette ki Duvenaud.

Van-e kiút az AI szorításából, és hogyan lehet megvalósítani?

Lehetséges megoldásokban sajnos nem dúskálunk, pedig sürgős szükség lenne rájuk. Dario Amodei, a Claude nagy nyelvi modellsorozatot fejlesztő Anthropic vezérigazgatója például idén februárban azt nyilatkozta, az AI-technológia 2026–2027-re képessé válhat rá, hogy önállóan hozzon létre új AI-rendszereket az egyes feladatok elvégzésére, ami jelentős gazdasági és társadalmi kihívást fog jelenteni. Alig pár hónappal később aztán arról beszélt az Axiosnak, hogy

az AI technológia fejlődése miatt a következő öt évben megszűnhet az összes belépő szintű fehérgalléros állás 50 százaléka, ami a globális munkanélküliségi ráta 10–20 százalékos növekedéséhez vezethet.

E hatások miatt kormányzati és iparági intézkedéseket sürgetett, hogy kezelni lehessen a nyilvánvaló társadalmi hatásokat.

Hasonló véleményen van az eddigi legnagyobb hatású nyelvi modellt, a ChatGPT-t megalkotó OpenAI igazgatója is. Sam Altman többször is azt nyilatkozta, hogy újra kell szervezni a globális gazdasági rendszert, felkészülve arra az esetre, hogy az emberi munkaerő nem lesz versenyképes.

Jensen Huang, az AI-chipeket fejlesztő Nvidia vezérigazgatója a The Economic Times szerint azt hangsúlyozta, hogy az AI alapjaiban fogja átalakítani a munkahelyi szerepeket és felelősségeket. Szerinte nemcsak eszköz, hanem „kolléga és alkotó is lesz”, amely újradefiniálja a munka megközelítését.

Ez viszont aligha jár együtt a humán munkaerő megbecsülésével és gyarapodásával, sőt, inkább a bérek zuhanását eredményezheti – figyelmeztetett a Nemzetközi Biztonságos és Etikus Mesterséges Intelligencia Szövetség első, Párizsban tartott csúcstalálkozóján a Nobel-díjas Joseph Stiglitz. A közgazdász a Forbes szerint azt hangsúlyozta, hogy „az önérdek követése nem jelenti a társadalom jólétét”, márpedig a mesterséges intelligencia korában a vállalatok érdekei nincsenek összhangban a társadalom érdekeivel.

A technológiai óriáscégek AI-felhasználása esetében az önérdek nyilvánvalóvá vált, miközben egy olyan gazdaságban működnek, ahol az egyenlőtlenségek már régóta növekednek.

„Nagy a bizonytalanság a mesterséges intelligencia fejlődési sebességét illetően, de a kockázatok is nőnek. Az egyre nagyobb egyenlőtlenség az egyik legnagyobb probléma, amellyel ma a társadalmunk szembesül. Ez hozzájárult a társadalom megosztottságához és működési zavaraihoz” – közölte Stiglitz. A közgazdász világossá tette: az AI lenullázhatja a béreket, sokan mégsem hajlandók elismerni, hogy nem csak kiegészítője lehet az emberi munkának, hanem hatékony alternatívája.

De mit tehetünk az ellen, hogy végképp a háttérbe szoruljunk?

Duvenaud válasza erre az, hogy kezdjünk el nyilvánosan beszélni róla, mert szerinte aggasztó, hogy a tudósok, újságírók és filozófusok mennyire mélyen és nagyokat hallgatnak a témáról. Ennek oka az lehet, hogy maguk is félnek elismerni: tartanak a jövőtől, illetve attól, hogy nem lesznek versenyképesek vagy egyenesen feleslegessé válnak. Nélkülük ugyanakkor aligha alakul ki társadalmi vita és ellenállás, a társadalom nyomása nélkül pedig elhárul az akadály az AI-fejlesztők és a jogalkotók útjából, hogy engedjék létrejönni az embernél mindenben hatékonyabb általános mesterséges intelligenciát.

A professzor ugyanakkor úgy látja, ezt a folyamatot megállítani nem, legfeljebb lassítani lehet.

Sőt, a betiltás még veszélyesebb is lenne, mivel totalitárius rendszerekre jellemző szabályozást kellene kialakítani hozzá. Az viszont csak a magán AI-fejlesztést korlátozná, míg az államok, amelyek elfogadják és betartatják a törvényt, ugyanúgy használnák tovább az AI-t, például katonai célokra vagy megfigyelésre.

Az AI-katasztrófa elkerülésének négy módja

Duvenaud felvázolta, hogy lépcsőzetesen, négy fokozatban el lehet kerülni a civilizáció ma ismert formájának összeomlását. Az első lépés szerinte az, hogy nyomon kell követni, hol és hogyan használják az AI-t a gazdaságban és az államigazgatásban, illetve tudni kell, hogy hol szorítja ki az emberi tevékenységet, és milyen léptékben kezdik el alkalmazni például lobbizásra vagy propagandára.

A második lépés valamilyen szintű felügyelet és szabályozás létrehozása az AI-laborok és rendszerek területén, megakadályozandó, hogy túl nagy befolyásra tegyenek szert.

A harmadik lépcsőt az AI felelős felhasználása, vagyis az jelentené, hogy megerősítjük az emberek képességét az önszerveződésre és az érdekeik érvényesítésére. Ebben jó barátunk lehet az AI, hiszen az általa generált előrejelzés, felügyelet és tervezés révén megbízhatóbb intézményeket, gazdasági folyamatokat, kormányzási modelleket, illetve törvényeket formálhatunk.

Negyedszer pedig, és talán ez a legnehezebb: meg kell tanulnunk irányítani a civilizációnkat, ahelyett, hogy ezt a politikai rendszerekre hagynánk, amelyek véletlenszerű nyomás hatására, lényegében kényükre-kedvükre alakítják.

A tudós javaslata az, hogy az „AI-összehangolás” tudományterülete – amely annak kutatására törekszik, hogy a gépek milyen módon szolgálják az emberiség céljait – ki kell terjedjen a kormányokra, intézményekre és az egész társadalomra. Ez a kialakulóban lévő irányzat a közgazdaságtan, a történelem és a játékelmélet tapasztalataira támaszkodva segíthet megérteni, milyen jövőképek tűnnek elérhetőnek, és hogyan célozzuk meg ezeket.

„Minél világosabban látjuk, merre tartunk, és minél jobban össze tudjuk hangolni az erőfeszítéseinket, annál nagyobb az esélye, hogy olyan jövőt hozunk létre, amelyben az emberek továbbra is fontos szerepet játszanak – nem, mint az AI versenytársai, hanem mint annak haszonélvezői és gondozói. Jelenleg azonban épp azzal vagyunk elfoglalva, hogy megalkossuk a saját helyettesünket” - figyelmeztet Duvenaud.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk