Az űrben is összecsap Kína és az Egyesült Államok, mindkét ország holdbázist építene
Az űrkutatás, a kozmosz meghódítása eddig elsősorban az Egyesült Államok és a korábbi Szovjetunió, majd Oroszország közötti versengést jelentette. A többi ország így vagy úgy valamelyik nagyhatalomhoz kapcsolódott a maga űrprogramjával. Kína azonban immár gazdaságtól a technológiáig minden téren kezdi ledolgozni korábbi tetemes hátrányát, és a világűrben is jelentős vetélytárssá nőtte ki magát.
VIDEÓ: a Chang’e-5 landol a Holdon
Kína, akárcsak Amerika, hosszú távon azt tervezi, hogy egy olyan holdbázist hoz létre, amely kiaknázhatja a bolygó potenciális nyersanyag-forrásait, és egyúttal nagyobb szabású űrmissziók kiindulópontja lehet – írja a New York Times
Így az űr újabb színtere lehet Peking és Washington összecsapásának. És bár Kína katonai és polgári célú űrprogramjai egyelőre még elmaradnak az amerikaiaktól, részben miattuk döntött úgy a Trump-kormányzat 2019 decemberében, hogy önálló űrhaderőt (Space Force) hoznak létre.
A Biden-kormányzat még nem nyilatkozott űrterveiről, de várhatóan kitolja az újabb holdraszállás időpontját. A lap szerint a 2024-es dátumot Trump újraválasztása esetén sem lehetett volna teljesíteni technikai és pénzügyi korlátok miatt.
Ezzel szemben Kínának nagyon is határozott tervei vannak űrprogramjával kapcsolatban, amely a nemzeti büszkeség mellett újabb diplomáciai fegyverré válhat. Hszi Csin-ping kínai vezető az ország nagyhatalommá válásának központi elemévé tette az űrprogramot, amely az elmúlt években óriási léptekkel haladt előre.
A Chang’e-program a 2000-es évek elején indult el, miután George W.Bush amerikai elnök kijelentette, hogy a NASA űrhajósai 2020-ban visszatérnek a Holdra. Barack Obama azonban törölte a Hold-programot, és inkább távolabbi célpontokat tűzött ki, mint a Mars vagy egy aszteroida meghódítását.
Az első két Chang’e még csak megkerülte a Holdat, a 3-as számú azonban 2013 decemberében már le is szállt a bolygóra.
A három landolás ellenére úgy tűnik, hogy Pekingnek nem sürgős űrhajósokat küldeni a hideg planétára, Trumpék kihívására sem módosítottak a 2030-as tervezett dátumon.
A hosszú távú tervekhez képes valóságos villámakció volt a Chang’e-5 útja. Leszállóegysége december 1-én landolt a Hold felszínén, majd alig három hét múlva már vissza is tért a Földre.
VIDEÓ: kínai tudósok veszik ki a holdkőzeteket a szonda tartályából
A kínai terveket jól illusztrálja Csang Ju-lin tábornoknak, a kínai űrprogram korábbi parancsnok-helyettesének tavalyi cikke a Zsemnin Zsipao pártlapban, amelyben kifejtette: „a ciszlunáris űr – a Föld és a Hold közötti tér – az emberi élettér kiterjedésének újabb széles mezeje lesz”. A kínai állami űrkutatás tudományos és technológiai részvénytársaságának vezetője, Pao Vei-min pedig úgy vélekedett, hogy ez a ciszlunáris űr 10 billió dolláros gazdasági zónát jelenthet a jövőben Kínának.
Nem Kína volt az egyetlen ország, amely valamilyen űrzsákmánnyal tért vissza a Földre decemberben. A japán Hajabusza 2 űrhajó hatnapos utazás után szállt le az ország űrügynöksége szerint olyan „nagy mennyiségű részecskével”, amelyek tanulmányozásával a tudósok megérthetik a naprendszer belső bolygóinak, köztük a Földnek építkezését.
A nagyhatalmak közti vetélkedésben a jövőben vélhetően persze nagy szerepe lesz az űrkutatásba befektető magáncégeknek is, például Elon Musk vállalatának, a SpaceX-nek.
