Hónapokig követték Borisz Nyemcovot a meggyilkolása előtt az orosz biztonsági szolgálat tagjai

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, mindenki nyugodtan alhat” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában, amelyben az ukrán–magyar energiavita kapcsán olajblokádról, katonai védelemről és a Tisza Pártot érintő súlyos vádakról is beszélt.

A miniszterelnök az interjú elején arról beszélt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mindig nem indította újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és a csütörtökön írt levelére sem kapott személyes választ. Azt is bejelentette, az interjú után Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztet a közös fellépésről, hogy kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.

Az Európai Bizottság Olajkoordinációs Csoportjának közlése szerint ugyanakkor jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, mivel a kieső mennyiség a horvát Adria-vezetéken keresztül pótolható, és a tagállamoknak vannak vésztartalékaik. Kijev a leállást ismétlődő orosz támadásokkal és a javítási munkálatok életveszélyes kockázatával indokolja.

hozzátéve, hogy a magyar kormány felajánlotta egy közös tényfeltáró misszió kiküldését, de ezt Kijev elutasította.

– szögezte le Orbán Viktor, aki emlékeztetett, hogy katonákat vezényelt a kritikus fontosságú energetikai létesítményekhez, leállították a dízelszállítást Ukrajna felé, és meg fogják vétózni a 90 milliárd eurós ukrán uniós hitelt is. Az áramellátást nem korlátozzák, mert a határ túloldalán is élnek magyarok.

A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az ukránok robbantották fel az Északi áramlatot.

– tette hozzá. A svéd hatóságok korábban lezárták a robbantással kapcsolatos nyomozásukat, a németek még vizsgálódnak, de végleges, állami szintű felelősségmegállapítás nem született az ügyben.

Az ellenzéki kritikákra, melyek riogatásnak nevezték a katonák kivezénylését, Orbán Viktor név szerint Magyar Péternek üzent, azt tanácsolva neki, hogy „tanulmányozza a tényeket”. Ezt követően a kormányfő kijelentette:

Hozzátette, „pontos tudásuk van arról”, hogy az ukránok „nyakig benne vannak a Tisza Pártban”, és papírból olvasva azt állította, hogy „nagyon magas értékű informatikai szolgáltatásokat adnak ellenszolgáltatás nélkül a Tiszának, szervezik a kampányukat”.

A miniszterelnök szerint az orosz olajról nem lehetséges leválni, részben a százhalombattai finomító képességei miatt, ezért veszélyesnek tartja a Tisza Párt energiaügyi szakértője, Kapitány István elképzeléseit. A MOL korábban azt közölte, hogy az Adria-vezetéken keresztül a magyar és a pozsonyi finomítók igényének mintegy 80 százalékát képesek lennének fedezni nem orosz kőolajjal, bár magasabb költségek mellett. Orbán a horvát tranzittal kapcsolatban kijelentette, Zágrábnak szerződéses kötelessége az olajat Magyarországra juttatni.

Az orosz–ukrán háborúról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, négy éve tartják az ígéretüket. „Azt mondtam, személyesen is, hogy olyan kormányt fogok alakítani, amely nem engedi, hogy Magyarországot belesodorjuk a háborúba. Eltelt négy év, és tényleg nem engedtük” – mondta.

Az interjú végén arról beszélt, a magyarok életszínvonalának emelkedéséhez a háborúból való kimaradás és a munkaalapú gazdaság fenntartása szükséges. Ehhez „pénz kell”, valamint az, hogy a Magyarországon keletkező extraprofitot ne engedjék ki az országból. „Nem szabad engedni, hogy multik, Shellek meg Ersték bekerüljenek a kormányba és kivigyék a magyarok pénzét” – zárta gondolatait.

Katonák és rendőrök vonulnak ki Magyarország kritikus energetikai pontjaihoz: drónstop lépett életbe Szabolcs-Szatmár-Beregben, megduplázták a helikopteres készültséget Keleten, és összesen hatvan stratégiai létesítmény kap fokozott védelmet.

A kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére Egyeztető Törzs nevű csoportot hoztak létre – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A Magyar Honvédség bevonásával országszerte katonai jelenlétet biztosítanak a kiemelt létesítményeknél, a kormány pedig a lakosság támogatását és megértését kérte az intézkedéshez – írta a Blikk.

Az intézkedések előzménye, hogy a Barátság kőolajvezeték szállításai január 27. óta állnak. A magyar kormány „olajblokádot” emleget, míg ukrán tisztviselők az üzemzavart egy orosz dróntámadással magyarázzák. Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva rendelte el a kritikus energetikai pontoknál a katonai és rendőri jelenlétet.

Az Energiaügyi Minisztérium javaslatára húsz, kiemelten fontos kritikus energetikai végpontot jelöltek ki, amelyek azonnali katonai megerősítést kapnak. Emellett további negyven kritikus pontot is megelőző jelleggel védelem alá vonnak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalmat rendeltek el, hogy könnyebben észlelhessék az esetleges berepüléseket.

Az ellenzék kifogásolta, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságait kihagyták a döntésből. A kormány közölte, hogy tájékoztatták a NATO-t a lépésekről, a Szövetség azonban a sajtó érdeklődésére azt a választ adta, hogy a fenyegetettség részleteiről a magyar hatóságok tudnak tájékoztatást adni.

Magyar Péter, a TISZA párt vezetője péntek reggel a Facebookon szólította fel Orbán Viktort, hogy hagyjon fel a riogatással és a pánikkeltéssel, és ne próbáljon kampánycélból félelmet kelteni az emberekben. Szerinte ha nem egy előre megtervezett kampányfogásról, hanem valódi veszélyről lenne szó, akkor az általa „leköszönő miniszterelnöknek” nevezett Orbán Viktor már meghívta volna őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Annak érdekében, hogy

Magyar Péter felszólította Orbán Viktort, hogy ha valódi, fenyegető információja van, akkor ne a „propagandában üzengessen”, hanem forduljon a NATO-hoz, és kérje a szerződés 4. cikkelyének (védelmi tanácskozás) alkalmazását. Ahogy ezt tette például Lengyelország 2025 szeptemberében.

A TISZA elnöke szerint Orbán Viktor még 44 napig miniszterelnök, de „már nem kormányoz, hanem minden nap egyre lejjebb süllyed a hazugságban, uszításban és a honfitársai fenyegetésében”. Feltette a kérdést, elhiszi-e bárki, hogy az Oroszországgal négy éve háborúban álló, NATO-csatlakozásra törekvő Ukrajna a katonai szövetséget fenyegetné.

Orbán Viktor az elmúlt napokban a közösségi médiában és nyilatkozataiban a magyar energiainfrastruktúrát érő fenyegetésekre hivatkozva rendelt el fokozott biztonsági intézkedéseket. Azt állította, Ukrajna szándékosan zavarja Magyarország energiaellátását, amit Kijev tagad, az ellátási gondokat az orosz támadások okozta károkkal magyarázva.

A Barátság-vezeték január 27. óta áll, a magyar kormány pedig – Szlovákiával együtt – uniós szankciók és Ukrajnának szánt támogatási csomagok blokkolásával próbál nyomást gyakorolni Kijevre az olajáramlás helyreállítása érdekében.

Pintér Sándor aszódi fórumán újságírói kérdésre arról beszélt, a Szőlő utcai üggyel kapcsolatos belső rendőri vizsgálat befejezés előtt áll.

Azt mondta, az eredményeket azért nem hozzák még nyilvánosságra, mert az ügyészség különvizsgálatot folytat büntetőeljárás keretében. „Ha az ügyészség valamire rátalál, ami elkerülte a mi figyelmünket, akkor természetesen ezt figyelembe fogjuk venni.”

A Szőlő utcai javítóintézet tavaly letartóztatott igazgatója ellen már 2016-ban született fejelentés, akkor azonban ebből nem lett ügy. Pintér Sándor novemberben a népjóléti bizottság ülésén elismerte, nem biztos, hogy annak elbírálása megfelelően történt. „A rendőröknek, akik abban a vizsgálatban részt vettek, az ellenőrzése, elszámoltatása egy ellenőrzés keretében meg fog történni” - ígérte.

Arról beszélt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat fegyelmi eljárás keretében vizsgálja, hogy történt-e mulasztás. Hozzátette, a vizsgálat vége lehet felelősségre vonás, vagy annak megállapítása is, hogy nem történt mulasztás.

A Válasz Online-nak Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) egykori igazgatója beszélt arról, hogy ők már 10 éve a rendőrséghez fordultak a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójának gyanús dolgai miatt. „Rendőrt hívtunk, ki is jött egy megnyerő külsejű, szimpatikus fickó. A gyermekvédelmi gyámok elmondták, mi történt a gyámoltjukkal, a rendőr pedig azt mondta, írjunk alá egy titoktartási nyilatkozatot és nyugodjunk meg, tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozás folyik ellene, le fogják buktatni.” Utána azonban az egykori igazgató szerint „nem történt semmi.”

Nagy Gábor Bálint legfőbb főügyész az Indexnek februárban azt mondta, „több olyan beadvány, feljelentés érkezett, ami szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat.”

„Ebből a széles palettából csak az utóbbi tartozik az ügyészség hatáskörébe, a többi büntetőeljáráson kívüli terület” - mondta.

„Annak ugyanis, hogy egy bejelentés nyomán a nyomozó hatóság nem ment tovább, nem lett gyanúsított, nem született eredményes vád, több oka lehet. Az egyik, hogy nem bizonyult valósnak a bejelentés, másik: nem tudtak kellő bizonyítékot szerezni, ami alátámasztotta volna a gyanút” - jelentette ki a lapnak a legfőbb ügyész.