hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az évszázad végére kipusztulhatnak a jegesmedvék egy tanulmány szerint

Ha nem sikerül megfékezni a globális felmelegedést, néhány évtizeden belül búcsúznak a jegesmedvék a Föld többi lakójától.

Link másolása

hirdetés

Az évszázad végére a sarkvidéki jégtakaró teljesen eltűnhet a nyári időszakra, ami a jegesmedvék és más olyan fajok kihalását okozhatja, melyek életéhez nélkülözhetetlen a jég, írja egy tanulmány alapján a Live Science.

Az "utolsó jégterületnek" is nevezett nagyjából 1 millió négyzetkilométeres vidék Kanada és Grönland sarkvidéki régiójában a legrégebbi, egyben legvastagabb jeget tartalmazza. Az optimista forgatókönyvek szerint ha sikerülne azonnal és drasztikusan megfékezni a széndioxid-kibocsátást, akkor a klímaváltozás miatt legalább a terület egy részén túlélhetne a jég.

A pesszimista jövőkép szerint ha minden megy úgy tovább, ahogy most, akkor a nyári jég – a rajta élő fókákkal és jegesmedvékkel együtt – 2100-ra teljesen eltűnhet.

A tanulmány társszerzője, Robert Newton szerint ha ez bekövetkezik, akkor az egész jégfüggő ökoszisztéma összeomlik, és helyette valami teljesen új kezdődik. A tudósok azt is elképzelhetőnek tartják, hogy végül az egyre északabbra szoruló grizzlymedvékkel kereszteződnek majd a jegesmedvék, és egy teljesen új, hibrid faj jön létre.

A sarkvidéki jégtakaró minden évben folyamatosan növekszik és zsugorodik. A jégsapka a nyári olvadási szezon végén, vagyis szeptemberben a legkisebb, maximális méretét márciusban éri el. Mivel azonban a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok egyre jobban gyorsítják a globális felmelegedést, a hatalmas jégtakaró fesztávolsága évről évre csökken. Műholdfelvételek alapján az elmúlt 15 évben mérték a 15 legkisebb kiterjedésű északi jégtakarót.

hirdetés

Ennél is rosszabb hír az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) jelentésében, hogy a 40 évvel ezelőtti műholdas felvételekhez képest rekord alacsony szinten van a régi, vastag jégtakaró szintje: nagyjából az első rögzített adatok negyedét teszik már csak ki.

A szilárd jég eltűnése azért veszélyezteti különösen a jegesmedvéket, mert a legnagyobb szárazföldi ragadozó a jégen állva vadászik a levegőért felszínre úszó fókákra. A zsákmányt pedig a jégen tépik ízekre. Bár akadnak olyan tanulmányok, melyek szerint a már szárazföldre kényszerült jegesmedvék többek között madártojások fogyasztására álltak át, de ebből messze nem jutnak hozzá a számukra szükséges kalóriákhoz.

A szakértők szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyári időszakra teljesen eltűnik a jégsapka, ezzel együtt pedig gyökeresen átalakul az élet is az északi tájakon. Ez nem azt jelenti, hogy egy kopár, élettelen vidék lesz a jégmezők helyén, de minden bizonnyal időbe telik, mire olyan új fajok népesítik be, melyek alkalmazkodnak a megváltozott környezethez.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Toronto a légkondicionálókat jéghideg tóvízzel helyettesíti, és épületek százait hűti vele

180 torontói épület hagyott fel az energiaigényes légkondicionálással, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Fotó: Jplenio/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. november 27.


Link másolása

hirdetés

180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.

Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.

A torontói Deep Lake Water Cooling (DLWC) rendszer a legnagyobb a maga nemében a Földön.

Három vezetékre támaszkodik, amelyek a várostól 5,6 kilométerre délre, nyolcvanöt méter mélyen a tó alatt fekszenek, innen szívják fel a négy fokos vizet, mielőtt egy központi állomásra szivattyúzznák, majd elküldik az épületekbe. Az épületből kilépő meleg vizet visszaeresztik a tóba, figyelembe véve az elnyelt hőt is.

Az Enwave által épített és kezelt DLWC rendszernek eleinte nehéz volt ügyfeleket találnia a városban, de az energiamegtakarítás meggyőző bizonyítása után (a Scotiabank évente 3 millió kilowattórával kevesebb energiát használ fel) dinamikusan növekszik.

A DLWC nem az egyetlen módszer az épületek vízzel történő hűtésére; ám a másik magában foglalja a víz elpárologtatását. Ez azonban tömeges vízfelhasználáshoz vezet, szemben a DLWC rendszerével, amely a 220 millió gallon vizet megtartja a tóban, a csövekben vagy a talajban, így, összehasonlítva a párologtató hűtéssel nagyságrendekkel jobb megoldásnak tekinthető.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egy Rolls-Royce repülőgép lett a leggyorsabb teljesen elektromos jármű

Az „Innováció Szelleme" repülőgép a Rolls Royce szerint a valaha volt leggyorsabb elektromos járművé vált egy tesztrepülés során.

Link másolása

hirdetés

A Rolls-Royce vállalat jelentése szerint november 16-án teljesen elektromos repülőgépük elérte a 623 km/h maximális sebességet.

Ha ezt hitelesítik, akkor ez a repülőgép a valaha volt leggyorsabb elektromos jármű lesz.

A Rolls-Royce rekorder elektromos repülője

„A teljesen elektromos sebességi világrekord felállítása fantasztikus eredmény az ACCEL csapat és a Rolls-Royce számára. Szeretnék köszönetet mondani partnereinknek és különösen az Electroflightnak ezen áttörés elérésében való együttműködésükért” – mondta Warren East, a Rolls-Royce vezérigazgatója.

A kifejlesztett fejlett akkumulátor- és meghajtási technológia izgalmas újításokkal rendelkezik. Miután a világ a COP26-on a cselekvésre összpontosított, ez egy újabb mérföldkő lehet, amely segít majd a nulla kibocsátású sugárhajtású repülőgép megvalósításában, támogatva az olyan technológiai áttöréseket, amelyekre a társadalomnak szüksége van a légi, szárazföldi és tengeri közlekedés dekarbonizációjához.

A leggyorsabb elektromos meghajtású jármű jelenlegi rekordja a Venturi VBB-3 Streamliner, egy elektromos autó, amely öt évvel ezelőtt 550 km/h-t ért el.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az űrszemétből alakulhat ki a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrű a Föld körül

Már most is nagyjából 100 millió űrszemét kering a fejünk felett, melyek közül 23 ezer legalább akkora, mint egy teniszlabda.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2021. november 23.


Link másolása

hirdetés

A Föld körül keringő egyre több űrszemétből idővel a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűk alakulhatnak ki, írja egy múlt hónapban megjelent tanulmány alapján a People. Jake Abbott, a Utah-i Egyetem gépészmérnök professzora szerint azonban míg a Szaturnusz látványos gyűrű jégből és törmelékekből állnak össze, addig a Föld körüliek ócskavasakból alakulnak majd ki.

Abbott és munkatársai most egy olyan megoldáson dolgoznak, ami összegyűjtené az űrszemetek jelentős részét. A tudósok dolga ugyanakkor nem egyszerű: a nagy sebesség miatt nem lehet egy robotkarral összeszedni a törmelékeket, mivel a darabkák száguldás közben állandóan forognak. Így amikor megpróbálnák a begyűjtést, szinte biztosan letörne a kar.

A professzor szerint éppen ezért mágnesekkel kellene megtisztítani az űrt. Bár ez a megoldás sem lenne tökéletes az örvényáramok miatt, még mindig nagyobb sikerrel kecsegtet, mint bármely más módszer.

A NASA még májusban jelentette be, hogy bolygónk körül hozzávetőleg 100 millió darab 1 milliméteresnél nagyobb űrszemét kering. Ezek közül legalább 23 ezer nagyobb egy teniszlabdánál. Az amerikai Védelmi Minisztérium űrfelügyelete még ennél is több, összesen 27 ezer olyan űrszemetet követ figyelemmel, melyek nemcsak az űrhajósoknak, hanem akár a Föld felszínén élőknek is komoly gondot okozhatnak a jövőben.

Mivel mind az űrhajók, mint pedig a hulladékok óriási sebességgel száguldanak az űrben, már egy egészen apró darabkával történő ütközés is katasztrófát okozhat. Az ugyancsak amerikai Országos Környezetvédelmi Műhold-, Adat- és Információs Szolgálat (NESDIS) szerint évente nagyjából 200-400 orbitális törmelék hullik a Földre, de szerencsére ezek nagy része elég a légkörbe érve.

hirdetés

Akadnak azonban olyan űrszemetek, melyek végül elérik a bolygó felszínét. Emlékezetes eset volt idén márciusban, amikor a SpaceX egyik Falcon-9 rakétájának ötméteres darabja landolt egy Washington állambeli farmon. A becsapódás során szerencsére senki nem sérült meg.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Majdnem 3000 szennyezett területet tártak fel a Tiszán a PET Kupa akciójával

300 folyószakaszt már sikerült is megtisztítani, de a Forrástól a torkolatig expedíció tovább folytatódik.

Link másolása

hirdetés

A nagy Tisza Expedícióval, a Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) támogatásával. A TISZTA VÍZ, BOLDOG TISZA program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői mérték fel a műanyag szennyezés gócpontjait, fejlesztették az online adatbázist, hogy minden eddiginél hatékonyabbá váljon a Tisza vízgyűjtő területén kifejtett folyóvédelmi tevékenység. A felmérés eredményeként a folyót szegélyező hazai ártéri erdőkben közel 3000 szennyezett területet tártak fel, amelyből 300-at sikerült megtisztítani.

A PET Kupa kilenc éve töretlenül dolgozik, hogy felhívja a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, amely elsősorban a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek hiányára, valamint a hiányzó hulladékkezelési infrastruktúrára vezethető vissza a Tisza felső, határon túli szakaszain.

A közelmúltban Ukrajna legnagyobb TV csatornája tárta fel oknyomozó riportban, hogy mennyire összetett a probléma, a magyar felirattal készült riport megtekinthető a PET Kupa Facebook-oldalán. Az évek során eddig összesen 180 tonna hulladékot távolítottak el a folyóból és árteréből. A hagyományos, többnapos folyami pethajós versenyekből idén hármat szerveztek, - a Tisza-tavon, a Felső-Tiszán és a Bodrogon.

Az idei versenyek során több száz önkéntes, 32 pillepalack hajóval evező csapat, több tucatnyi kenus különítmény tisztította a Tiszát és a Bodrogot, amelynek eredményeként 20 tonna hulladékot sikerült eltávolítaniuk.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) támogatásával indított TISZTA VÍZ, BOLDOG TISZA program lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek átfogó felmérést indítsanak a folyón és árterén, és a folyómenti települések lakóinak körében. A projekt célja az volt, hogy a PET Kupa környezetvédelmi törekvéseit magasabb szintre emeljék, megóvják természeti erőforrásainkat, valamint innovatív okosmegoldásokkal és expedíciós tapasztalatokkal gazdagítsák a folyóvédelem tudástárát.

A PETCamino és a Forrástól a torkolatig expedíció

A Tisza szennyezettségi állapotának felmérése a PETCamino-val, a folyó magyar szakaszainak gyalogos bejárásával indult.

hirdetés
A PET Kupa zászlóvivői összesen 2142 kilométeren járták végig a folyó természeti értékekben gazdag árterét, mindkét parton.

A zászlóvivők a PET Kupa már sokat bizonyított önkéntesei és szervezői közül kerültek ki, túráikhoz egyes helyszíneken a helyi lakosság is csatlakozott. PETCamino végül külföldi Tisza szakaszokra és kiterjedt, és 95 nap terepbejárással, több mint 100 önkéntes részvételével zárult le.

A folyó határon túli szennyezett gócpontjainak feltérképezésére idén nyáron, a Tisza forrásánál indult útjára a 2,5 hónapig tartó, nagy Tisza Expedíció. Ivánfi Csanád, azaz Csanikapitány és az időről-időre hozzá csatlakozó önkéntesek hol rafting csónakban, hol plasztik ladikban, vagy motoros meghajtású hajón, máskor palackokon úszó kajakon hajóztak végig a Tiszán. Október közepén - 55 vízen töltött nappal a hátuk mögött-, az expedíciós csapat elérte a Dunát.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: