hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Másfélfok: Az elszabadult energiaárak okát Ázsiában és Oroszországban kell keresni

Az ázsiai kereslet és az orosz szállítási nehézségek együtt vezettek oda, hogy az egekben szökött a gáz és a benzin ára, de a szakértők szerint mindez csak egy rövid távú anomália.

Link másolása

hirdetés

Egekbe szökött Európában az energiahordozók ára. A magyar sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik azzal, hogy soha nem látott magasságokban jár a benzinár, és sokan találgatják, mi lesz a fűtési szezonban, marad-e Magyarországon a rezsicsökkentés.

"Az árrobbanás okairól rengeteg leegyszerűsítő magyarázat született" - mondta Vigh Péter, a Másfélfok legutóbbi sajtóklubjában. Ezért hívtak meg két szakembert, mondják el, szerintük mitől szabadultak el az energiaárak. Ez a klímavédelem szempontjából sem mindegy, Orbán Viktor miniszterelnök például máris kijelentette, hogy az Európai Unió még tárgyalási szakaszba sem járó Fit for 55 csomagja felelős az árrobbanásért, és a V4-ekkel közösen készek akár meg is torpedózni az Unió zöldítését célzó tervet.

A Másfélfok Felsmann Balázst, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársát és Deák András György energetikai szakértőt, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa hívta meg.

Felsmann Balázs szerint mindaz, ami ma az energiaárakkal történik, nagy részben az ázsiai gázpiacra vezethető vissza. Az európai igényeket ugyanis részben az orosz gázvezetékek, részben az LNG (cseppfolyósított gáz) elégíti ki. Ez utóbbinak egyfajta kiegyensúlyozó szerepe van, elvileg képes kezelni az európai piacokon azokat az ármozgásokat, amelyeket egy rövid távú kínálatszűkület okozhat a csővezetékes szállításoknál. Ezúttal azonban ez nem történt meg.

Az ázsiai piacon ugyanis hatalmas a kereslet az LNG iránt, és az árak is magasak, következésképpen a szállítmányok nagyrészt odaérkeznek.

Az LNG esetében ráadásul nemcsak az ázsiai elszívó és árfelhajtó hatás, hanem az európai hálózat strukturális hiányosságai is problémát jelentenek.

hirdetés

Oroszország ugyan igyekszik az Európai Unió felé Ukrajna megkerülésével elegendő gázt szállítani, de ezt egyre nehezebben tudja megoldani. Pedig az oroszoknak a szakértő szerint nem érdeke, hogy Európa ellátatlan maradjon, mert akkor kétségbe vonnák Oroszország megbízhatóságát, és az európai országok előbb-utóbb alternatív szállítókat vagy energiahordozókat keresnének.

Máris látszik, hogy aktivizálódtak a szénerőművek, ugyanis ilyen magas gázárak mellett ismét megéri azokban termelni az áramot, ami egyáltalán nem tekinthető pozitív hírnek a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából.

A piaci szakértők ugyanakkor a jelenlegi árrobbanást „rövid távú anomáliaként” értékelik.

Felsmann Balázs úgy gondolja, az áram határidős ára Magyarországon 2022-ben várhatóan még 166 euró/MWh lesz, 2024-re azonban 80 euró/MWh-ra csökken, és ez már tartalmazza a szén-dioxid kvóta költségeinek emelkedését is.

Deák András György szerint az árrobbanásban nincs az európai klímapolitikának meghatározó jelentősége, mert a kontinens ugyanannyi földgázt fogyaszt, mint két évvel ezelőtt, miközben az elmúlt 10 évben egyharmadával nőtt a belső termelés.

A krizishelyzetnek az ázsiai piac mellett az is oka, hogy elmúltak azok az idők, amikor Oroszország gyakorlatilag feltételek nélkül szállította a szükséges többletet. A szakértő szerint idén nem nőtt érdemben a világ gáztermelése, miközben a vártnál erősebb lett a kereslet. Közben a tavaly elhalasztott karbantartási munkálatok miatt az utóbbi időben nagyon sok a baleset a különböző termelő egységekben Norvégiától Kazahsztánig.

A jelenlegi magas árszintnek oka lehet az is, hogy miután az Európai Uniónak eltökélt szándéka néhány évtizeden belül kivezetni a fosszilis energiahordozókat, ezzel lebontva azokat az üzleti kapcsolatokat, amelyeket az elmúlt 50-60 évben kiépített Oroszországgal vagy a Közel-Kelettel, a termelők számára erős a csábítás, hogy „még egyszer, utoljára alaposan lehúzzák” az importálókat.

Tehát nem várható el a Gazpromtól, hogy megmentse az európai árszintet – tette hozzá Deák András György.

Kérdésekre válaszolva Felsmann Balázs a magyar hatósági energiaárak mechanizmusáról elmondta, hogy MVM CEEnergy Zrt-nek van hosszú távú gázbeszerzési szerződése a Gazprommal, a legújabb szerződés 4,5 milliárd köbméterről szól, ez a hazai gázkeresletnek nagyjából a felét jelenti, ebből a lakossági felhasználás 3 milliárd köbméter.

A hosszútávú megállapodások előnye többek között éppen a piaci hullámzások kivédése. Az, hogy meddig lehet tartani a hatósági árak befagyasztását, attól függ, hogy az új szerződés milyen árképletet tartalmaz.

Felsmann Balázs szerint az atomenergiára azért nem lehet számítani az áramárak növekedésének megfékezésében, vagy akár a klímaválság ellen, mert korlátozott a kapacitása, óriási csúszások vannak világszerte minden atomerőmű-projekttel. Erre mutatnak a Nemzetközi Energia-ügynökség előrejelzései is, amelyekben, ha a globális energiaátmenetről van szó, az atomenergia százalékos részesedése rendszerint egyszámjegyű. Nem is szólva arról, hogy a megújuló energiák költsége egyre inkább alatta lesz a nukleáris energiáénak.

Vigh Péter emlékeztetett, hogy az Európa Unió illetékesei többször is hangsúlyozták: a jelenlegi árrobbanás nemhogy megkérdőjelezné a klímaterveiket, hanem ráerősít arra, hogy igenis szükség van az energiabiztonság és az energiafüggetlenség mellett a párizsi klímacélok teljesítésére is.

Felsmann Balázs szerint ezen a téren igencsak markáns változást hoz a Fit for 55 program, mivel az már nem az energiarendszerről, hanem az energiakereslet strukturális átalakításáról szól.

Európa szegény a hagyományos energiahordozókban, a szenet kivéve, ez utóbbi felé viszont aligha fordulunk vissza. De ha növelni tudjuk azt a részt, amelyben erősek vagyunk, a megújuló energiaforrásokat, az önellátással növelhetjük a kontinens stabilitását is.

Deák András György arra számít, hogy ez a helyzet polarizálni fogja a politikai közbeszédet a klímakérdésben, Kelet- és Nyugat-Európa között.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

65 millió forintnyi pénzt fizet egy techcég, hogy egy robot megkaphassa az arcodat és a hangodat

A Promobot élethű robotokban utazik, és szeretnék valós emberek kinézetét és hangját megvásárolni.

Link másolása

hirdetés

A Promobot 150 ezer fontot (60 millió forint) kínál azoknak, akik készek átadni az arcukat és a hangjukat a cégnek, hogy realisztikus robotokhoz használják fel ezeket. Követelmények természetesen vannak:

kifejezetten kedves és barátságos megjelenésű jelentkezőket keresnek, akik legalább 25 évesek, a nem és a bőrszín nem számít.

A 150 ezer fontért cserébe alá kell írni egy szerződést, ami után a cég bármeddig felhasználhatja a jelentkező külsejét, akinek 3D-ben beszkennelik az egész testét, és 100 órányi hanganyagot is kérnek.

A szerencsés kiválasztottról mintázott robotok 2023-ban jelennek meg.

A Promobot egyébként Európa egyik legfontosabb robotos cége, arcfelismeréssel, önvezető járművekkel és különféle robotikai fejlesztésekkel foglalkoznak, 2019 óta pedig kiemelten foglalkoznak emberszerű robotokkal, különböző célokra: bevásárlóközpontokba, üzletekbe, repterekre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Videó készült az első robotokról, amik szaporodni képesek

A xenobotok néven ismert apró életformák ráadásul úgy szaporodnak, ahogy korábban még senki és semmi.

Link másolása

hirdetés

A biológiai szaporodás eddig ismeretlen formájára képesek a világ első élő robotjainak nevezett xenobotok, írja a Science Daily.

A parányi robotokat az afrikai karmos béka (Xenopus laevis) sejtjéből tervezték mesterséges intelligencia segítségével. A leginkább Pac-Manre hasonlító, egy milliméter átmérőjű programozható robotok eddig leginkább mozgásra, kisebb feladatok végrehajtására és öngyógyításra voltak képesek. Most azonban kiderült, hogy a szaporodás teljesen új formájára is képesek.

Ennek során a xenobotok sejtek százait gyűjtik össze a szájukban, ahol addig forgatják, míg hozzájuk hasonló formát nem hoznak létre. A végeredmény pedig néhány nap múlva egy újabb, teljes értékű xenobot lesz, ami ugyanúgy képes az önreplikációra, árulta el az apró rovbotokat tervező csapat vezetője.

Joshua Bongard, a Vermonti Egyetem robotika professzora hozzátette: az emberek sokáig úgy gondolták, hogy a szaporodás minden formáját ismerik már, de a xenobotok reprodukciója még olyasvalami, amit korábban soha nem figyeltek meg.

hirdetés

Az éppen szaporodó xenobotokról videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Még mielőtt bárki aggódni kezdene a szaporodó robotok miatt: a tudósok már egy évvel ezelőtt is jelezték, hogy a xenobotok pár nap után elpusztulnak, csak halott bőrsejtek maradnak utánuk.

Az apró lényeket a tervek szerint a későbbiekben az óceánokban egyre szaporodó mikroműanyagok eltávolításában szeretnék hasznosítani, de a gyógyászati célú felhasználásuk is napirenden van.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Toronto a légkondicionálókat jéghideg tóvízzel helyettesíti, és épületek százait hűti vele

180 torontói épület hagyott fel az energiaigényes légkondicionálással, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Fotó: Jplenio/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. november 27.


Link másolása

hirdetés

180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.

Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.

A torontói Deep Lake Water Cooling (DLWC) rendszer a legnagyobb a maga nemében a Földön.

Három vezetékre támaszkodik, amelyek a várostól 5,6 kilométerre délre, nyolcvanöt méter mélyen a tó alatt fekszenek, innen szívják fel a négy fokos vizet, mielőtt egy központi állomásra szivattyúzznák, majd elküldik az épületekbe. Az épületből kilépő meleg vizet visszaeresztik a tóba, figyelembe véve az elnyelt hőt is.

Az Enwave által épített és kezelt DLWC rendszernek eleinte nehéz volt ügyfeleket találnia a városban, de az energiamegtakarítás meggyőző bizonyítása után (a Scotiabank évente 3 millió kilowattórával kevesebb energiát használ fel) dinamikusan növekszik.

A DLWC nem az egyetlen módszer az épületek vízzel történő hűtésére; ám a másik magában foglalja a víz elpárologtatását. Ez azonban tömeges vízfelhasználáshoz vezet, szemben a DLWC rendszerével, amely a 220 millió gallon vizet megtartja a tóban, a csövekben vagy a talajban, így, összehasonlítva a párologtató hűtéssel nagyságrendekkel jobb megoldásnak tekinthető.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Először videóztak le egy jegesmedvét, ahogy rénszarvasra vadászik - ez a klímaváltozás egyértelmű jele lehet

A jég olvadásával a jegesmedvék étrendje is megváltozhatott, a fő táplálékukat jelentő fókák helyett ugyanis egyre többször vadásznak szárazföldi állatokra.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás egyértelmű jelenként írnak arról a felvételről, amelyet egy lengyel kutatóállomás kamerája vett fel a norvégiai Spitzbergákon.

A videón egy jegesmedve látható, amint éppen rénszarvasra vadászik. Az állat éppen a jeges vízbe űzi a szarvast, ott elkapja, megfojtja, majd partra vonszolja, és elkezdi megenni.

Ez az első alkalom, hogy ilyen jelenetet rögzítettek.

Úgy tűnik, a jég olvadása a jegesmedvék étkezési szokásait is megváltoztatta. A visszahúzódó jég miatt ugyanis hosszabb időre kerülnek szárazföldre, a fő táplálékukat jelentő fókák pedig eltűnnek, így egyre többször vadásznak szárazföldi állatokra

- írja az Euronews.

Az Északi-sarktól mintegy ezer kilométerre lévő Spitzbergákon nagyjából 300 jegesmedve és 20 ezer rénszarvas él. Szakemberek szerint egyre több jel utal arra, hogy a jegesmedvék az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban vadásznak rénszarvasokra. Ebben két tényező játszhat fő szerepet: egyrészt, hogy a visszahúzódó jég miatt hosszabb időre kerülnek szárazföldre a jegesmedvék, másrészt pedig, hogy az 1925 óta életben lévő vadászati tilalom miatt egyre több a rénszarvas a Spitzbergákon.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: