Az alapvető élelmiszerek hiányához vezethet a méhek pusztulása
A méhek fogyatkozása a mezőgazdasági területeken súlyos veszélybe sodorhatja az egész világ élelmiszerbiztonságát.
A New Jersey-beli Rutgers egyetem tanulmánya megerősíti azokat a korábbi aggodalmakat, melyek szerint a vadméhek egyre kevesebb virágzó élőhelyet találnak, de ugyanúgy szenvednek a mérgező rovarirtó szerektől és még inkább a globális felmelegedéstől. A házi méheket is különböző betegségek fenyegetik, és ha a helyzet nem változik, a Föld élelmiszernövényeinek háromnegyede veszélybe kerül, mivel a termés a méhek beporzásától függ – írja a Guardian.
Amerikai, kanadai és svéd kutatók hét nagy mezőgazdasági területet tanulmányoztak különböző amerikai államokban, és megállapították, hogy a méhek hiánya miatt jelentősen csökken a termés például almából, áfonyából vagy cseresznyéből. Felmérésükből az is kiderült, hogy a vadméhek meglepően nagy arányban járultak hozzá a beporzáshoz még az intenzív mezőgazdasági övezetekben is, ahol nagyrészt letarolták a természetet.
Több fajtájuk kipusztulóban van. Például a rozsdafoltos poszméh volt az első, amely az Egyesült Államokban 2017-ben a veszélyeztetett vadméhfajták listájára került, miután populációja két évtized alatt 87%-kal esett vissza.
Az amerikai trend az egész világra jellemző, mivel az egyre növekvő népesség élelmezése miatt még intenzívebbé válik a mezőgazdaság, amely a vadvirágos mezők elpusztításával és a monokultúrák terjeszkedésével jár. Ezt megsínylik a vadméhek, de a méhtenyészetek teljesítménye is gyengébb, mint korábban, mert a biodiverzitásnak e téren is komoly szerepe van.
Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint az elmúlt 50 év alatt 300%-kal nőtt a rovarok általi beporzástól függő élelmiszer-termelés mennyisége. Ez hosszútávon ritkábbá és ezáltal drágábbá tehet bizonyos gyümölcsöket és zöldségeket, amely emberek milliárdjainak okozhat táplálkozási problémákat. A rizs, a búza vagy a kukorica-termelést ez nem érinti, mert ezeket a növényeket a szél porozza be.
A tanulmány arra szólítja fel a gazdákat, hogy mérjék fel a beporzás optimális mennyiségét a gazdag terméshez, de azt is, hogy mennyi rovarirtóra és műtrágyára van feltétlenül szükség.
A kutatók szerint még nem vagyunk válságos helyzetben, de a dolgok nem jó irányba mennek, és nem szabad azzal hitegetnünk magunkat, hogy ezek a problémák majd 10-20 év múlva jelentkeznek.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
.jpg){kind=link}