Átrajzolja a térképeket és határvitákat is gerjeszt az erősödő klímaváltozás

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hivatalosan is bejelentette az El Niño éghajlati jelenség kezdetét. Molnár László meteorológus szerint azonban ezúttal nem a megszokott esemény vár ránk: a melegedés mértéke az eddigi rekordnak is közel a duplája lehet, amire évszázadok, sőt talán évezredek óta nem volt példa - mondta el a 24.hu-nak.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a legerősebb, 2015–2016-os El Niño 2,6 °C-os melegedést hozott a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ modellje most decemberre legalább 3 °C-os eltérést valószínűsít, sőt, akár a 4,1 °C-ot is elérheti. Az átlagos előrejelzés 3,6–3,7 °C-os melegedést mutat, ami egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.

A szakértő szerint: „Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño”.

A követkemények között lehet például, hogy Afrikában komoly hidegbetörések jöhetnek. Európában viszont az átlagosnál melegebb télre lehet számítani, meglepetésszerű hidegbetörésekkel. De előfordulhatnak árvizek, gyors felmelegedések és hirtelen lehűlések is.

A meteorológus szerint az lesz az alapállapot, hogy két-három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani.

A következő La Niña-esemény pedig akár két-három évig is eltarthat, így 2027 júliusától rendkívül száraz időszak lehet majd Közép- és Nyugat-Európában.

„Küszöbön áll az El Niño” – figyelmeztetett kedden az ENSZ, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közölte:

– írta a ScienceAlert.

Guterres szerint az egyetlen hatékony válasz a válsággal arányos klímavédelem, ami magában foglalja „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését, a megújulókra való átállás felgyorsítását, a legsebezhetőbbek védelmét és a mindenki számára elérhető korai előrejelző rendszerek kiépítését”.

Az ENSZ aggodalmait alátámasztják a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői részén már zajló folyamatok: a tengerfelszín hőmérséklete megközelítette a küszöbértékeket, a felszín alatti vizek pedig több mint 6 Celsius-fokkal voltak melegebbek az átlagnál - mindez az El Niño-jelenség kialakulására utal.

Mi az az El Niño?

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely 2–7 évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői vidékének felszíni felmelegedésével jár. Ez világszerte megváltoztatja a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat, és ellentétével, a hűtő hatású La Niñával váltakozik.

A Meteorológiai Világszervezet szerint arra nincs bizonyíték, hogy a klímaváltozás növelné az El Niño-események gyakoriságát vagy intenzitását. Az ügynökség ugyanakkor úgy véli, a globális felmelegedés felerősíti a jelenséggel járó hatásokat, mivel a melegebb óceán és légkör több hőt és csapadékot biztosít a szélsőséges időjárási eseményekhez.

Mi várható, ha visszatér az El Niño?

Az Euronews arra figyelmeztet, hogy a valószínűleg bekövetkező jelenség hatására Európában is extrém hőhullámokra kell számítani idén nyáron. Egyes területeken fokozott aszály- és az árvízveszély lehet.

A regionális előrejelzések szerint a Afrika Szarvának északi részén az átlagosnál kevesebb esőre, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra, Közép-Amerikában pedig szárazabb és melegebb nyárra kell készülni. A jelenség a trópusi viharok eloszlását is átrendezi: a Csendes-óceánon táplálhatja a hurrikánokat, miközben az Atlanti-óceánon gátolhatja azok kialakulását.

Meddig fog tartani?

Nagyjából egy évig. Erőssége általában november és február között éri el csúcspontját, és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.

A mesterséges intelligencia az oktatástól a munkán át a magánéletig áthatja a mindennapjainkat, és bár sokan féltjük tőle az állásunkat (Rab Árpád szerint inkább csak a pénzünket), semmi rendkívüli nincs abban, hogy egy nagy technológiai innováció átformálja a gazdasági viszonyokat vagy a családi életet. Miközben sokan a technológia veszélyeit hangsúlyozzák, mások inkább azt vizsgálják, hogyan lehet hatékonyan együtt élni az új eszközökkel. Mérő László szerint az AI nem feltétlenül jelent nagyobb törést, mint a korábbi technológiai változások, és

A matematikus, pszichológus, egyetemi tanár az AIToday.hu-nak kifejtette: semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a diákjai akár szakdolgozatíráshoz használják az AI-t, de nem mindegy hogyan teszik. A csalókat „bulldogtermészetéből” adódóan maga is üldözné, amihez néhány „csacskasága” ellenére jó alapot ad az EU-s szabályozás. Az AI és az intim szféra összefüggései kapcsán Mérő László kifejti: nem gondolja, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az emberi kapcsolatokat, és erre történelmi párhuzamokat hoz, rámutatva, hogy korábban is sokszor túlbecsülték az új találmányok társadalmi hatásait. A szabályozás és az innováció viszonyáról szintén határozott véleményt fogalmaz meg, különösen a geopolitikai valóságba berobbant gyilkos robotokra vonatkozóan.

— Egyre többen vetik fel az AI-ból eredő alapjövedelem kérdését. Hogyan lehetne kiszámítani egy igazságos, AI által termelt osztalék mértékét az állampolgárok számára? Önnek mi az álláspontja ezzel kapcsolatban?

— Nekem nincsen álláspontom erről. Ha valahol életbe lép, akkor meghallgatom a hozzáértőket, és talán utána azt mondom, hogy ez tetszik jobban, vagy az. De saját véleményem erről nincs, nem gondolkodtam rajta.

— Elképzelhetőnek tart egy olyan társadalmi modellt, amiben az emberek ráhagyatkoznak ezekre a cégekre? Vannak ennek veszélyei?

— Annyiban van, hogy valamit csinálnia kell az emberek többségének. Nagyon kevés olyan ember van, akinek az életét nem szervezi valami, ami többé-kevésbé kényszer.

— Mennyiben más a mesterséges intelligencia megjelenése a korábbi ipari forradalmakhoz képest? Hogyan változtatja meg a világunkat?

— Nem gondolom, hogy olyan nagyon másképpen. Az első ipari forradalom is nagyon megváltoztatta a világot, például egészen másképp kellett az embereknek dolgozniuk és a munkához hozzáállniuk. A későbbi ipari forradalmakról viták vannak, de

Ma már például egy egyetemista számára természetes, hogy nem tud beiratkozni az egyetemre e-mail cím nélkül. Tíz éve ez még nem volt annyira természetes, húsz éve pedig egyáltalán nem. A többségünknek nem volt. Ennyire gyors a változás. A mesterséges intelligencia szerintem ennyire nagy változást nem fog hozni.

— Tehát ez egy gyorsan beépülő dolog, ami természetessé válik, bár sokan még zavartan nézik. Úgy fog beépülni, mint például a számológép?

— Ugyanúgy be fog épülni, mint ahogy a Google is beépült. Tulajdonképpen a feladatok nagy részére, amire a mesterséges intelligenciát használjuk, a Google-t is lehetne használni, csak sokkal kevésbé hatékonyan. Itt egyébként pontosan a hatékonyság a lényeg. Egyrészt fontos, hogy mennyire gördülékeny a használata, másrészt az is, hogy mennyi szellemi és fizikai energiát emészt fel.

— Ahogy ez az innováció alakul, nagyon sokan féltik tőle a munkájukat. Ez jogos félelem, vagy egyszerűen csak nem ismerik eléggé a körülményeket?

— Bizonyos szakmákban teljesen jogos. Mondok is kettőt: egyet, ami teljesen ki fog veszni, és egyet, ami nagyrészt. A sofőr szakma teljesen meg fog szűnni, ezt nem kell sokat magyarázni. De például a világ legősibb mesterségét is alaposan meg fogja tizedelni.

— Meséljen erről!

— Mert a legerotikusabb szervünk az agyunk, ezt tudjuk. Ha egy tökéletes testű, tökéletes illatú és kifejezetten intelligens partnert találunk – mindegy, hogy férfit vagy nőt –, az sokat számít. Főleg olyankor, amikor az embernek épp nincs kedve semmihez. Persze, aki 16 éves korában szerelmes lesz, és ez kitart 70 éven át, annak ez nem aktuális. De az emberek többsége nem ilyen. Vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. Van, hogy minden lepereg az emberről, és van, hogy azt mondja: mindegy, csak történjen már valami.

Ráadásul hűséges, legalábbis addig, amíg már nem kell. Abban a pillanatban, hogy találok egy élőt, és egy szerelem kezd kibontakozni, hagyom a gépet a francba, ő meg olyan intelligens, hogy ezen nem sértődik meg, továbbra is nagyon kedves lesz velem.

— Inkább a visszafelé ható problémáról hallani, hogy emberek konkrét párkapcsolatot alakítanak ki a mesterséges intelligenciával. Kutatások szerint ez komoly csalódottságot okozhat az új generációkban.

— Miért is?

— Mert a személyes kontaktus kiveszik az életükből. Ez már ma is probléma, hogy valaki az estéit erotikus tartalmú beszélgetésekkel tölti egy AI-jal.

— De miért baj ez?

— Akkor ezek szerint nem jelenthet problémát, hogy kivesznek a személyes kontaktusok és az igény a párkapcsolatokra?

— Dehogy vesznek ki! Milliószor előfordult már a történelemben, hogy egy új találmány miatt ilyesmitől féltek. Amikor feltalálták a könyvnyomtatást, óriási cikkek jelentek meg arról, hogy az emberek ezentúl nem fognak egymással beszélni, mert mindenki egy csendes sarokban olvas majd, és kiürülnek a közterek. Ismerős a duma?

— Igen.

Az orosz hibrid hadviselés ma már messze nemcsak a közösségi médiában terjedő dezinformációról vagy a politikai propagandaüzenetek terjesztéséről szól. A közvélemény mellett célponttá váltak az állami informatikai rendszerek, a közlekedési hálózatok, az energiaszolgáltatók és a kommunikációs infrastruktúrák is, miközben a befolyásolási műveletek egyre kifinomultabb technológiai eszközökkel működnek.

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese arról beszélt az AIToday.hu-nak, hogy az orosz titkosszolgálatok folyamatosan, Európa-szerte tesztelik az állami rendszerek ellenálló képességét. A generatív AI gyorsítja a tartalomgyártást, illetve mesterséges közösségekkel és álprofilokkal teszi hitelesebbé a dezinformációs kampányokat, de az orosz hackercsoportok nemcsak a közbeszéd formálására törekednek, hanem állami rendszerekbe, közigazgatási hálózatokba és kritikus infrastruktúrákba is megpróbálnak bejutni.

— Az utóbbi időben több elemzésében is utalt rá, hogy az oroszok aktív hibrid hadviselést folytatnak Európában, aminek a hatásait Magyarországon is érezzük. Milyen eszközökhöz nyúlt Oroszország?

— A hibrid hadviselésben orosz oldalról nagyon sok minden benne van. Ami pedig fontos: ezt elsősorban a titkosszolgálatok végzik. A hibrid hadviselés egyrészt befolyásolást jelent, tehát amikor különböző internetes felületeken, különböző platformok felhasználásával próbálják befolyásolni a célország lakosságát. Ez lehet félelemkeltés, megzavarás, rémhírek terjesztése, háborús hisztéria – ezt látjuk Magyarországon is. Ehhez nagyon differenciáltan állnak hozzá: figyelnek a lakosság minden korcsoportjára, és arra is, hogy milyen a lakosság szociális összetétele, az egyes rétegek foglalkozása, milyen az iskolázottságuk. Innen jön az, hogy az olyan boomereknek, mint én, főleg a Facebook a terepe – ezt abból is látom, hogy a posztjaim nagy részét a 45 év fölötti korosztály olvassa. A fiataloknak meg ott a TikTok és az Instagram vagy a kicsit intellektuálisabb X. Sok mindent ki lehet használni, de nem csak a közösségi média felületekre gondolok: ott van például a Telegram is, ami különböző hírcsatornákon keresztül tud ilyen tartalmakat nyomni. Itt lehet különbséget tenni, hogy melyek a nyílt csatornák vagy nyílt csoportok, és melyek a zártak.

Tehát van ennek az egésznek egy közvélemény-befolyásoló része. Ezt nálunk is nagyon erőteljesen csinálták a választások előtt. Többeknek feltűnt, hogy átvették a moldovai választások során használt módszert: egyszerűen profilokat hoztak át, és ezeket részben a magyarországi lájkolásokhoz használták fel. Ugyanis ha sok lájkot sikerül egy poszt alá produkálni, az algoritmus azokat a posztokat, azokat a tartalmakat előre hozza és gyakrabban feldobja. Itt tehát nemcsak tartalomgyártásról, tartalmak elhelyezéséről és csoportszervezésről van szó, hanem arról is, hogy a lájkolásokkal mindig ugyanaz jöjjön fel.

A hibrid hadviselés másik része a különböző informatikai rendszerekbe való erőteljes behatolás. Ezt nagyon széles körben kell érteni. Gondolok itt olyanokra, mint az egészségügy, a közlekedés, a közszolgáltatások. És talán nem is annyira a víz vagy a gáz az érdekes, hanem az áram. Ide tartozik az is, hogy mennyire tudnak behatolni az állami működést biztosító informatikai rendszerekbe. Ennek mindig kettős célja van. Az egyik az, hogy információt szerezzenek.

De nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy tesztelik: ezek a rendszerek mennyire ellenállóak, milyen módszerekkel lehet őket megtámadni, a támadásokra milyen informatikai elhárítási módszerekkel válaszolnak. És végül az is nagyon fontos, hogy az apró zavarok okozása sokszor azt célozza: mérjék, hogyan, milyen gyorsan reagálnak a hatóságok. Ha valakinek sikerült egy ilyen rendszerbe bejutnia, akkor a cselekvésre azon a rendszeren belül mennyi ideje van, mielőtt a hiba vagy a támadás elhárítása megtörténik.

— És ezeket a rendszereket végül arra használják fel, hogy komolyabb zavarokat okozzanak...

— Azaz a lakosság körében bizonytalanságot, félelemérzetet vagy akár pánikot keltsenek, igen. De ehhez nem feltétlenül csak ilyen módszereket lehet alkalmazni. Láttunk olyat is, a lengyeleknél például, hogy vasútvonalak mellett hajtottak végre robbantásokat. Azután, ha jól emlékszem, volt olyan eset, amikor a németeknél a vasútirányító rendszerbe nyúltak bele, úgy, hogy egy vasútvonalon ne lehessen közlekedni, és akkor lehetett nézni, hogy milyen irányba, hogyan, milyen hatékonysággal terelik a vonatokat. És ott vannak olyan módszerek is, mint például a különböző merényletek:

De ide tartozik az is, amikor „eltévednek” a drónok és átjönnek NATO-területre, illetve amikor kifejezetten katonai erőkkel vagy eszközökkel próbálják mérni azt, hogy ha repülőgépekkel, hajókkal túl közel kerülnek más légtérhez, felségvizekhez, akkor hogyan reagál az adott ország, mik a reakciói. Mindez nemcsak azt a célt szolgálja, hogy benne legyenek a rendszerekben, illetve zavart keltsenek, hanem azt is, hogy ha adott esetben konfliktusra kerül sor, akkor azt ne csak katonai eszközökkel vívják meg, hanem a bentlétnek, a jelenlétnek az élesbe fordításával. Tehát amikor már nem egyszerűen egy vasútvonal nem működik, hanem összeomlik a vasútirányítási rendszer. Vagy olyan is lehet, amikor nem technikai felkészületlenség miatt nincs áram, hanem azért, mert úgy nyúlnak bele az elektromos hálózatok irányítórendszereibe, hogy országos vagy regionális áramszünet keletkezzen. Ilyen az is, ha bele tudnak nyúlni a telekommunikációs rendszerekbe: például elmegy a mobilhálózat. Vagy a kormányzati kommunikációs rendszerek esetében, amikor vészhelyzetben az ellenséges képességek miatt nem lehet megfelelően reagálni.

Különösen a Baltikum lehet kísérleti terep, mert bizonyos értelemben földrajzilag is izolált Európától. Van ugyan szárazföldi összeköttetés Lengyelország irányába a Suwałki-folyosón keresztül, de csak kb. 100 kilométer hosszú ez a szakasz az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi terület és Belarusz között. A terepviszonyok is olyanok, hogy egy katonai támadás esetén viszonylag könnyen lehet haladni. Ott lehet – ha lehet ezt így mondani – orosz részről külön ilyen módszerekkel próbálkozni, már csak azért is, mert ezzel azt tesztelik, hogy a szövetségi rendszer, a NATO hogyan reagál erre: komolyan veszi, vagy nem veszi komolyan.

— És ha elég sokat próbálkoznak, az altatja az ellenség figyelmét. Feltételezem, ez is a célok között van.